Kezdőlap Blog Oldal 2796

Jakab Péter is bejelentkezett miniszterelnök-jelöltnek, Ön kire szavazna?

Ahogy az várható volt a Jobbik elnöke is indulni kíván a miniszterelnöki előválasztáson, mindezt pártja évértékelőjén jelentette be. Ahogy Jakab fogalmazott

 annak a Magyarországnak a megteremtéséért, amit a Jobbik az ellenzéki összefogás pártjaival közösen szeretne megvalósítani, kész miniszterelnök-jelöltként is küzdeni, ha kell.

Jakab elmondta, hogy ha kell, kész lesz más jelöltet támogatni, egyébként ő a harmadik hivatalos jelölt, Márki-Zay Péter és Pálinkás József mellett. Azonban szinte biztosra vehető, hogy Fekete-Győr András a Momentum elnöke, Dobrev Klára a DK EP-képviselője is indulni fog, de Karácsony Gergely budapesti főpolgármester esetleges jelöltségén sem lepődnénk meg.

Kiemelt fotó: Jakab Péter Facebook oldala.

Fogynak a méhek, és ez nagyobb baj mint gondolnád

Egy friss tanulmány szerint a vadon észlelt méhfajok száma élesen zuhant 1990 és 2015 között. Ez pedig nagyobb baj, mint gondolnánk, hiszen utal más fajok fogyására is.

Az elemzés alapja egy nemzetközi adatbázis, amelyben bolygónk élővilágát dokumentálják. Ebben a regisztrált vadméhfajok száma negyedével csökkent 1990 óta. A kutatók elemezték a méhek észleléseit, amelyek meredek csökkenést mutattak. Az elmúlt 30 évben 25 százalékkal kevesebb fajt észleltek. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a fajok ki is haltak, de az, hogy nem észleljük őket mutatja, hogy a populáció bajban van.

„Ez még nem jelent méhkataklizmát, de annyit elmondhatunk, hogy a vadméhek állapota nem nevezhető virágzónak” – mondta Eduardo Zattara, tanulmány szerzője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a méhek számának csökkenése hatással van a gyümölcs termelésre is, hiszen például az alma vagy a cseresznye is kárt szenvedhet. Illetve ez az adat arra is rámutat, hogy más fajoknál is hasonló lehet a fogyás.

Egy másik tudományos kutatássorozat  arra figyelmeztetett, hogy a rovarok száma évtizedenként 10-20%-kal csökkent, amely „rendkívül ijesztő mértékű veszteség” és azzal fenyeget, hogy felborul a természet egyensúlya.

Forrás: Greenfo

Dárdai Pál visszatért a Hertha padjára!

0

A berlini klub ismét a pécsi edző mellett tette le a voksát, Dárdai Pál 2022-ig írt alá a Hertha csapatával. Bruno Labbadiát váltja a magyar szakember. A korábbi szövetségi kapitány így visszatér a berlini klub kispadjára.

A pécsi születésű edző játékosként 1997 és 2011 között szolgálta a berlinieket, edzőként pedig 2015 és 2019 között, 172 mérkőzésen 64 győzelmet aratott, 44 döntetlen és szintén 64 vereség mellett. Irányítása alatt a Hertha mindvégig stabil középcsapat volt, jelenleg viszont csak a tizennegyedik helyen állnak a Bundesligában.

Ma kezdődik az idei első egyetemi fesztivál

Az Irány a PTE! Kultúrfeszt megmutatja, miért jó pécsi egyetemistának lenni

Virtuálisan csempészi vissza a mindennapjainkba a pécsi hallgatói életérzést az Irány a PTE! Kultúrfeszt. Beck Zoli főz és zenéről beszélget, megtudhatjuk Tibi atya titkait, találkozhatunk a Halott Pénz tagjaival, Dibusz Dénessel, Michelisz Norberttel, beülhetünk szakmai beszélgetésekre, felvételi tájékoztatókra, szülői fórumokra. 5 nap alatt 10 kar 170 programja vár, közel 300 szereplővel.

A Pécsi Tudományegyetem tíz karán több mint háromszáz képzéssel várja a következő tanévben felsőoktatási tanulmányaik színhelyéül Pécset választó fiatalokat. A sokszínű, minőségi képzést nyújtó, 650 éves hagyományaira büszke pécsi felsőoktatás azonban sokkal több, mint pusztán a tanulmányok elvégzése. Pécsi egyetemistának lenni egyedülálló és örök életre meghatározó élmény.

Az utóbbi egy év rendkívüli körülményei a megszokottól eltérő megoldásokat is életre hívnak: ilyen kreatív, új rendezvény kezdődik január 25-én, hétfőn: ez az Irány a PTE! Kultúrfeszt.

– A nyílt napokon, online iskolalátogatásokon elsősorban a felsőoktatási jelentkezésről és a tanulmányokról tudtuk tájékoztatni a leendő egyetemistákat. Az egyetemet azonban csak kevesen tudták megérezni, sajnos élőben most sem tudjuk megmutatni, de az online térben, legalább virtuálisan kitaláltunk egy másfajta élményt. A Kultúrfeszt alatt 5 nap alatt 10 karunk 170 programot szervezett, közel 300 szereplő részvételével – mondta el Győrffy Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kapcsolati igazgatója.

A hivatalos tájékoztatók, szakmai beszélgetések, szülői fórumok mellett szinte minden olyan megjelenik, amiben majd Pécsett is részük lesz a leendő gólyáknak: gasztronómia, koncertek, színház, sport, tánc, kiállítás és számos más interaktív esemény várja pket ebben az öt napban.

– Azt szeretnénk, ha ebben a néhány napban virtuálisan átélnék, milyen pécsi egyetemistának lenni, hogy egy sikeres felvételi után felkészülten érkezzenek meg hozzánk szeptemberben – tette hozzá Hegedüs Réka, a hazai beiskolázási marketing vezetője. – Ez azonban nem csak nekik szól, hiszen várjuk a szülőket, a tanárokat, jelenlegi és egykori egyetemi polgárainkat is, hogy ismét együtt lehessünk egy kicsit, ismerős helyszíneket idézzünk fel, ismerős arcokat mutassunk meg Magyarország első egyetemén.

Az Irány a PTE! Kultúrfeszt alatt a résztvevők találkozhatnak a Halott Pénz tagjaival, főz és beszélget Beck Zoli, a 30Y fontembere, Tibi atya titkairól Tóth Máté mesél, sőt kóstolunk kávét és csokit, élőben játszik a Playback Színház, sakkozhatunk a Pécsiközgáz dékánjával, szó esik tehetséggondozásról, külföldi ösztöndíjakról, koncertezik a PTE Brass Band – de velünk lesz Dibusz Dénes, autót vezet Michelisz Norbert, megmutatjuk, mi az a Nyitott Egyetem vagy a PTE hangja, míg a fesztivált Nash K dj szettje zárja pénteken este.

Mindez csak néhány kiragadott programelem, hiszen az Irány a PTE! Kultúrfeszt egy hétbe sűríti mindazt, amiért mindenki pécsi akar lenni.

Az Irány a PTE! Kultúrfeszttel kapcsolatos minden fontos információ elérhető a https://felveteli.pte.hu/kulturfeszt oldalon.

Letölthető, friss órarend: https://felveteli.pte.hu/hirek/varunk_az_irany_pte_kulturfeszten

Türelmet kér a vendéglátósoktól a kormány

Az operatív törzs is reagált az esetleges tömeges, önkényes üzletnyitásra: türelmet kérnek a vendéglátósoktól, Kiss Róbert ezredes úgy fogalmazott, hogy csak akkor lehet fokozatosan enyhíteni a vendéglátóhelyekre vonatkozó jelenlegi korlátozásokat, ha megfelelő mennyiségű oltóanyag érkezik Magyarországra és a magyar emberek széleskörű oltását végre lehet hajtani.

Vakcina viszont egyelőre nincs elég, az oltásiterv sem halad a leggyorsabban, ha ez így marad, akkor még hosszú-hosszú hónapokon át maradni fog a lezárás, kérdés, hogy a vendéglátósok, illetve például a szabadidősportban dolgozók kibírják-e még hónapokig bármilyen bevételiforrás nélkül. Sokak szerint ez esélytelen.

Ennek ellenére a kormány türelmet és együttműködést vár a vendéglátósoktól, ahogy egy nevét elhallgatni kívánó, étteremtulajdonos mondta:

„ne türelmet és együttműködést várjanak tőlünk, hanem engedjenek minket dolgozni, vagy legalább támogassanak minket, hogy nem menjünk csődbe, és etetni tudjuk a családunkat”

Vakcinára eddig 1 millió ember regisztrált, a héten 45 ezer ember beoltására elegendő vakcina fog érkezni a Pfizertől és a Modernától.   

Tűz ütött ki a beremendi cementgyárban

Hétfőn hajnalban, Beremenden, a cementgyár egyik helyiségében, zsákokban tárolt fűtő alapanyag gyulladt meg.

Az épületből a zsákokban tárolt anyagok nagy részét a dolgozók targoncával kihozták, az égő anyagot eloltották. A siklósi hivatásos tűzoltók légzőkészülékben átvizsgálták a helységet, Három olyan zsákot találtak, ahol még izzott az anyag, azonban ezeknél oly fokban sérült a zsák, hogy egy kirakodógépre volt szükség a kiszállításhoz. Miután ez megtörtént , az egység egy sugárral eloltotta a tüzet.

Az eset során személyi sérülés nem történt, kár nem keletkezett. 

Forrás: Baranya Megyei Katasztrófavédelem

Kiemelt képünk illusztráció.

Ellenzéki előválasztás: mi lehet a jó megoldás?

Az talán már mindenki számára ismert, hogy az ellenzék hat legnagyobb pártja (Momentum, DK, LMP, MSZP, Párbeszéd és a Jobbik) megegyezett arról, hogy egy listán indulnak, közös lesz a miniszterelnök-jelölt és mind a 106 egyéni körzetben egy jelöltet fognak állítani. Ezeknek a kidolgozása folyamatban van, a terv az, hogy októberig mindenhol eldől, hogy ki lesz a jelölt. 106 egyéni körzet viszont nem kevés, pláne ha mindenhol előválasztást szeretnének tartani. A realitás az, hogy ez több szempontból sem lesz megvalósítható, és talán nem is feltétlenül kell megvalósítani. Elmondjuk, hogy mért.

Egyrészről 106 körzetben előválasztást tartani, óriási munka, ami rengeteg erőforrást igényel. Önkéntesekre, pénzre, koordinációra van szükség. Rengeteg pénz és idő menne el rá, ráadásul nem lenen jó üzenete, ha a jelöltek az előválasztásig egymásnak feszülnének: hiszen elviekben szövetségesekről van szó, de ha a választókörzetben élő szavazópolgár heteken, hónapokon keresztül csak azt hallja, hogy az ellenzéki jelöltek miként támadják egymást (ne legyenek illúzióink, ilyen bőven előfordulna), akkor a végén nem biztos, hogy szívesen szavazna arra, akit az előválasztáson sem támogatott.

A másik probléma – a sok közül – az aprófalvas körzetek helyzete. Mi a garancia, hogy sikerül mindenhova eljutni, minden ember számára biztosítani a lehetőségét arra, hogy kifejthesse a véleményét?

A harmadik aggály, a Fidesz Kubatov-listája: elviekben a kormánypárti szavazók sincsenek kizárva egy előválasztásról, azt pedig gond nélkül széttrollkodhatják, és megszavazhatják a kevésbé esélyes jelöltet is.

Probléma az is, hogy az amúgy is szűkös erőforrásokat pazarolnák el erre a képviselő-jelöltek. Mert tegyük fel, hogy XY ugyan legyőzi ellenfeleit az előválasztáson, de arra már nem marad pénze, hogy a kormánypártok jelöltjei ellen kampányoljon, és az igazán fontos választást, amit 2022 tavaszán tartanak meg elveszíti.

Mi lehet a megoldás?

Ne legyen mindenhol előválasztás. Vannak körzetek, ahol meglehet, sőt mi több, meg is kell valósítani az előválasztást, de a pártok egymás felé kell, hogy gyakoroljanak némi nagyvonalúságot. Jó módszer lehet erre, ha mind a hat ellenzéki párt előre megjelölheti azt a 3-5 körzetet, ami számukra prioritás, ahol mindenképpen indulni szeretnének. Mert gondoljunk bele, hogy milyen üzenete lenne annak, ha egy előválasztáson például nem nyerne a Momentum-elnöke, a Jobbik-frakcióvezetője, vagy a Párbeszéd valamelyik ismert, erős politikusa. Több szempontból is jó opció lenne, ha néhány körzetet megjelölhetnének a pártok.

Egyrészt ha mind a hat pártnak lenne három biztos körzete, akkor már csak 88 körzetben kellene előválasztást tartani, ami nyilvánvalóan könnyebb, és kevesebb időt, pénzt, energiát igényel, mintha 106 körzetben tartanák azt meg.

Másfelől egyik párt sem maradna jelölt nélkül. Mert az egy dolog, hogy mind a hat párt kormányváltást szeretne, de alapvetően ha valaki politikusnak áll, vagy politikai platformot hoz létre, az azért teszi, hogy választást nyerjen. Ha valamelyik párt esetleg mind a 106 előválasztást elveszítené, akkor onnantól kezdve már csak mérsékelten lenne érdekelt abban, hogy közös listán szerepeljen a többiekkel.

Egy ilyen alku után az a veszély sem állna fenn, hogy a pártok legismertebb emberei kiessenek a parlamentből.

Hogy lehetne ezt kivitelezni?

Ha a pártok szabadon választhatnának három körzetet, akkor egyértelmű lenne, hogy mindenki a biztosan befutó helyeket jelölné meg, mint amilyen például Budapest. Ezt kilehetne küszöbölni azzal, hogy a három helyből maximum egy lehetne fővárosi, kettő pedig vidéki. Ha esetleg öt ilyen körzet lenne, akkor talán a 2-3 elosztás lehetne az arányos, habár akkor már csak hat budapesti körzet maradna jelölt nélkül.

Ez olyan gesztus lehetne a pártoktól egymás irányába, ami a szavazótábor számára is fontos, jelzésértékű üzenetet mutatna: valóban képesek vagyunk nagyvonalúságra, valóban képesek vagyunk átgondolt koordinációra, és mindannyian egyenlő részesei vagyunk a hatpárti összefogásnak.

A bahir.hu olvasói eltörölnék a kijárási tilalmat

Szombaton kérdeztük meg Önöket arról, hogy eltörölnék, vagy meghosszabbítanák a kijárási tilalmat. A szavazásból egyértelműen látszik, hogy a bahir.hu olvasói eltörölnék azt. Mint ismert este 8 és reggel 5 között csak azok mehetnek ki az utcára, akik munkából mennek, munkába mennek, vagy az életük forog kockán. Mindenki másnak otthon kell maradnia. Ez elviekben február elsejével lejár, ám a kormány szavaiból arra lehet következtetni, hogy aligha várható enyhülés. Ennek pedig láthatóan nem fognak örülni, ugyanis

a megkérdezettek 91.7%-a mondta azt, hogy eltörölné a kijárási tilalmat, és csupán 8.3% tartaná azt meg.

Hogy meddig marad érvényben a szigorú intézkedés, azt egyelőre senki sem tudja, sok múlik az oltottságon, amivel viszont sem a gyártó, sem a kormány nem halad igazán jól, és amíg a Pfizer vakcinára egyre nyitottabbak a magyarok, addig az orosz és kínai gyártmányúnak továbbra is magas az elutasítottsága, derül ki különböző közvéleménykutatásokból. Nem szavazott még? Itt megteheti:

Tömeges üzletnyitás: szavazzon!

Ahogy arról több cikkben is beszámoltunk, Lengyelország, Olaszország vagy éppen Ausztria mellett, Magyarországon is szerveződik a tömeges üzletnyitás, vendéglátóhelyek ezrei jelezték, hogy tiltás ide, tiltás oda, ők bizony hamarosan kinyitnak.

Ezúttal is kíváncsiak vagyunk az Önök véleményeire, szavazzanak, hogy mit gondolnak a tömeges üzletnyitásról!

Vendéglátós nyitás – ekkora a baj?

A közösségi oldalakon egyre gyakrabban látom, hogy éttermek, kávézók, kocsmák és más vendéglátóhelyek egyszerre szeretnének kinyitni, mintegy demonstrációként jelezve ezzel a kormánynak, hogy ideje valamit tenni, mert ez így nem mehet tovább. Pár vendéglátóhely országos szinten már próbálkozott ezzel, de, ahogy arról tegnap beszámoltunk, egyiket-másikat igen szigorúan megbüntették. Az persze egy másik kérdés lesz, hogy mit kezdenek ezzel a szituációval, ha több száz, esetleg több ezer vendéglátóhely egyszerre megjelenik. Jogászként nyilván nem tudom senkinek azt tanácsolni, hogy menjen bele egy ilyen megmozdulásban, azonban, ha a dolog emberi oldalát nézem, akkor nagyon is megértem a vendéglátósokat. A következőkben megpróbálom röviden összefoglalni, miért nagyon rossz a helyzet ebben a szférában, és miért kellene valami valódi megoldást találni, az eddigi, többségében inkább látszatintézkedések helyett.

Mennyit segít a kiszállítás?

A vendéglátóhelyek ugyebár a személyes fogyasztás mellett az elvitelre és a kiszállításra támaszkodhatnak. Azok a helyek, akik főleg ezzel operáltak eddig is, most talán valamivel kevésbé élik meg drasztikusan a helyzetet, de akiknek a fő profilja a helyben fogyasztás volt, azok számára ezek az időszakok elég nagy gondot jelentenek (ráadásul erős a gyanúm, hogy kisebb helyi vendéglátósok számára nehezebben kivitelezhető az átállás a kiszállítása, mint a multicégeknek). De az teljesen biztos, hogy, kiszállítás ide vagy oda, ez az állapot minden vendéglátóhelynek veszteséges.

Eleve magának a kiszállításnak nagyobb költségei vannak. Tegyük hozzá, egy nagyon üdvözítő kormányzati döntés volt a kiszállításos és elviteles ételek ÁFÁ-jának a 27 %-ról 5%-ra csökkentése, ez igen jelentős költségcsökkenéssel járt. De még így is megjelenik a csomagolási költség, a szállítás díja, illetve, ha ételrendelő oldalakkal kötnek szerződést, akkor a nekik szánt összeg. Ezek a költségek egy része persze ráhárítható a fogyasztókra, de a teljes költség aligha (akkor lehet, hogy emiatt nem őket választanák).

Ezenkívül a kereslet csökkenése is borítékolható. Az ebédmenük tekintetében talán még nagyjából fenntartható a korábbi állapot (bár itt is biztos vannak, akik homeofficeban inkább összedobnak valamit maguknak, mint, hogy rendeljenek), de az ünnepi és baráti vacsoráknak az a fajta hangulata, hogy csak le kell ülni, eléd teszik a még friss és finom ételt, utána nem kell még elmosogatni sem, azért otthon már jóval kevésbé van meg. És biztos vagyok benne, hogy sokan, akik egyébként elmennének egy étterembe, egy ilyen szituációban inkább a főzést választják.

Arról se feledkezzünk meg, hogy még ha a vendéglátós meg is marad valahogy, erre az időre könnyen lehet, hogy másokat el kell bocsájtania. Szerencsés esetben még megoldja úgy, hogy mondjuk, akik eddig pincérként dolgoztak, azokat átállítja futár-feladatokra, de ez nem mindig kivitelezhető, ráadásul nem is biztos, hogy lesz akkora kereslet, hogy mindenkit alkalmazzon. A kormány ugyan átvállalta a járulékok egy részét, de ha nincs vagy nincs elég bevétel, akkor a csökkentett kiadás kifizetése is sok lehet. Ráadásul a vendéglátásban dolgozó személyeket nem valószínű, hogy arra a néhány hónapra bárki felvenné valami más munkára, hiszen mire betanulna, addigra a veszélyhelyzet elmúlik, és megy vissza a vendéglátásba.

És jöjjön még egy utolsó érv a kiszállítás ellen: ez igazából csak az éttermek vagy az egyedi terméket előállítók számára opció. Egy kocsma, ami alapvetően bolti termékeket árul, és a társaság, a hangulat meg a meccsek miatt járnak oda, egy ilyen piacon egyszerűen nem rúghat labdába. A panziók szintén gondban vannak, mert üzleti útra nagyon kevesen járnak, és ők egyáltalán nem tudnak online szolgáltatást nyújtani. Így van, aki számára ez semmilyen opciót nem jelent.

Mennyire indokolt a vendéglátó intézmények bezárása?

Ebben a kérdésben azért nem szívesen foglalok állást, mert a virológia nem a szakterületem, nyilván nehezen ítélem meg. Jelen pillanatban látni kell, hogy rengeteg álláspont kering. Vannak, akik szerint a jelenlegi korlátozások sem elegendőek, a vírus visszaszorítása érdekében sokkal szigorúbb intézkedések kellenének, más vélemények azonban azt állítják, hogy már így is felesleges ez a szigor. A magam részéről ebbe nem szeretnék belemenni.

Van azonban egy másik aspektus, amit nem hagyhatok szó nélkül. E téren engedjék meg, hogy megosszak némi élményt a mindennapjaimból. Én is meg édesapám is reggel rendszeresen buszra szállunk. Én dolgozni megyek, ő a piacra vagy a vásárcsarnokba bevásárolni. Mindketten azt látjuk, hogy a reggeli buszok Pécsett tömve vannak, a szükséges járatbővítés itt nem igazán valósult meg. Ő a piacon tapasztalja azt, hogy szinte mindig kígyózó emberek vannak, én pedig nem kevés embert látok az Árkádban, ha mondjuk oda megyek valamit vásárolni. És azért az Intersparnál is gyakran látok viszonylag nagy sorokat.

Számomra ez egy komoly dilemma: ezeken a helyeken nem igazán lehet korlátozni a mindenkori létszámot és távolságtartásra is inkább csak kérni lehet az embereket, tehát elég nehezen kontrollálható közeg. Ezzel szemben az éttermek férőhelye már most szabályozott jogilag, ezek csökkentése a veszélyhelyzetre tekintettel lehetséges volna (asztalok létszáma is csökkenthető), az asztaltávolságok is megtarthatók lennének, és így az egész sokkal inkább kontroll alatt tartható. Ezzel nem azt mondom, hogy azonnal ki kell nyitni mindent, és azt sem, hogy zárjunk be azonnal mindent, de azt érzem, hogy a két területen a védekezés nem túl arányos.    

Mit kellene tenni?

Picit úgy érzem most már, hogy bármi történik, az – legalábbis részben – eső után köpönyeg lesz. Azt gondolom, hogy a kormányzatnak vagy jóval nagyobb arányú fizetést és járulékot kellett volna, hogy átvállaljon a válsághelyzetben, vagy végiggondolni, hogy miként tudja a bezárt vendéglátósok munkáját valami kormányzati/önkormányzati célra felhasználni és ezáltal a saját szakterületén alkalmazni őket. De most már nehéz mit tenni, főleg ez utóbbi kérdésben.

Viszont mindenképpen szükséges lenne valamiféle érdemi párbeszéd a kormányzat és a vendéglátósok között, hogy milyen körülmények között lehetne esetleg újranyitni, ha pedig a jelenlegi vírushelyzet erre tényleg nulla esélyt ad, milyen további kompenzációban részesülhetnek. Az önkényes megnyitást nem tartom jó megoldásnak (bármennyire is megértem az okát), mert ha nincs elég vendéglátóhely, ami részt vesz benne, akkor egyszerűen megbírságolnak minden újranyitót. De ha van elég csatlakozó hely, akkor sem hiszem, hogy ez hosszú távon fenntartható lenne. Inkább az érdemi párbeszéd az, amit mindkét oldal részéről preferálni kellene. Csak ez tipikusan annak az esete, amikor kettőn áll a vásár…

A Bahir.hu is szeretne a lehetőségeihez mérten segíteni a Baranya megyei vendéglátósoknak. Ezért, ha bármely helyi (ideértve a Pécsen kívüli baranyai településeket is) étteremnek van olyan egyedi, szezonális ajánlata, amelyet szeretne megosztani, írjon nekem az andras.dr.szabo@gmail.com e-mail címre és cikk formájában beszámolunk róla.