StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Gyermekkorunk óta elmaradhatatlan része a karácsonyi ünnepeknek. Illatával, zöldjével, díszeivel, üzenetével, a hozzá fűzött mondanivalóval, pompájával betölti az otthonokat.

De mióta is?

A fáma úgy tartja, hogy először Németország területén díszítettek fel karácsonykor fenyőfát a XVI. században. Több forrás is arról számol be, hogy középkori szokás volt fiatal fát kivágni, hogy ezzel is egy ifjú élet feláldozását jelképezzék, és vele Jézus fiatal korára, és az általa meghozott áldozatra utaltak a jelképpel. Nagyon sok legenda említi, hogy Németországban Luther Márton állított először karácsonyfát a gyermekeinek. Magyarországi karácsonyfa állításról a reformkor idejéből származnak először hírek, mikor is a kor arisztokráciája vette át először ezt a szép szokást.

Mit jelképez?

Azt már tudjuk, hogy a fiatal fa kivágása, az ifjú élet feláldozását jelképezi, ami Jézusnak értünk, emberekért meghozott önfeláldozására utal. A karácsonyfa jelképezi az életet, és a születést, a színével, és az ágainak spirálos elhelyezkedésével.  A fenyő örökzöld ágai pedig az élet örök körfogását, és a folytonos újjászületést hivatottak mutatni, jelképezni.

Mit is nevezünk karácsonyfának?

A karácsonyi ünnepkör idején felállított fát, amely hazánkban jellemzően a fenyő félékből kerül ki, és amit mi színes díszekkel, szaloncukorral, gyertyákkal, égősorral díszítünk. Számunkra karácsony szimbóluma, amit szenteste állítunk fel, és hagyományosan vízkeresztkor bontunk le.

Honnan jött a szokás?

A karácsonyfa állításának szokása az északi vidékekről, Skandináviából terjedt el Európa egyre délebbi vidékeire. A források arról számolnak be, hogy például Svédországban újév napján, az ördög és a rossz szellemek távol tartása, illetve elűzése végett díszítették fel örökzöldekkel házaikat és az istállóikat.

Ki állított először karácsonyfát Magyarországon?

Az előbbi sorokban már említettem, hogy hazánkban elsőként az arisztokrácia hódolt a karácsonyfa állítás szenvedélyének. A hazai legendák úgy tarják, hogy az első pesti karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A napjainkra minden házban népszerű szokás elterjesztésében jelentős szerepet vállalt egykor a Podmaniczky és a Bezéredy család. A reformkor új szokása a városokban gyorsan népszerűvé vált. 1862-ben már arról számoltak be a lapok, hogy intézeti növendékek karácsonyfát állítottak Deák Ferencnek, és a fa ágait kézimunkával díszítették. A hazai irodalomba Jókai Mór A koldusgyermek elbeszélésével került be először a karácsonyfa.

Miben áll a díszek jelentősége?

A fára akasztott gömb dísz, a teljességet, a törékenységet, és az illékonyságot jelképezi. A fa tetejére kerülő csúcsdísz magát, a felemelkedő Jézust szimbolizálja. ma úgy mondanánk feljött a csillaga. Ezt mutatja, hogy a csúcsdísz néhol üstökös alakú, hogy elvezesse a három királyt Betlehembe.A girlandok az Éden kígyóját szimbolizálják, vele a bűnbeesést, és az emberi sorsot. A fára helyezett angyalhaj a kis Jézus szalmáját hivatott szimbolizálni. Helyezzünk angyalkákat is a karácsonyfára, mert ezzel elérjük azt, hogy az advent angyali leszálljanak közénk elhozva nekünk az üzenetet, amit csak a kiválasztottak érthetnek.

Hungarikum, a szaloncukor?

A szaloncukor az egyedi, magyar kultúrkör sajátos karácsonyfa díszítőeleme. A mai szaloncukor őse a francia fondant cukor a XIV. században került hazánkba. Az egyediség abban rejlik, hogy rajtunk kívül más nemzet nem használja karácsonyfa díszítésre, ez a szokás csak ránk magyarokra jellemző.

Ünnepek idején a család körül üli az asztalt, és a háziasszony feltálalja a legválogatottabb finomságokat. Így van ez karácsonykor is, hiszen nincs is szebb dolog, mint egy terített asztal körül eldiskurálni a múltról, és a jövőről. De nagyon sokat úgy tartják, hogy az évnek ebben a szakában bizony nem mindegy, hogy mi kerül az asztalra. Most nézzünk néhány babonát, hogy mit is kell, vagy illik ilyenkor fogyasztanunk.

Azt szerintem mindannyian ismerjük, hogy a babot, és a lencsét azért fogyasszuk, hogy sok pénzt, gazdagságot hozzanak nekünk a házhoz. A babot azért is szükséges ennünk, hogy sok csibénk legyen az újévben.

Őseink karácsonyesti vacsora asztalánál nagyon fontos szerephez jutott még az alma. Az egykori hagyomány szerint az ünnepi asztalnál annyi szeletre kell felvágni az almát, ahányan ülünk az asztal körül, majd közösen fogyasszuk el, hogy ezzel is jelezzük az összetartozásunkat. A lányok természetesen jóslásra is használhatják az almát, úgy hogy az éjféli misére hívó első harangszókor a kútból húzott vízbe almát tesznek, és azzal mosakodtak, hogy ők legyenek a legszebbek a jövőben. Az almát el is viheti magával a misére, de akkor másnap egye meg a ház előtt, hogy megláthassa a jövendőbelijét.

Egyéb varázslásokat is lehet karácsonykor véghez vinni, például dióval. Eleink úgy tartották, hogy a feltört dió megmutatja, hogy egészség, vagy betegség várható az előttünk álló évben. Amennyiben egészséges diót törünk föl, akkor egészség várt rájuk, de ha nekünk csak a férges dió jutott, akkor betegek leszünk jövőre.

A télen fellelhető, és eltartható táplálékok közül előszeretettel fogyasztottak elődeink sült tököt, legfőképpen azért, mert úgy tartották, hogy így tudják megelőzni a torokfájást. Az édességek már nagyon régóta játszanak fontos szerepet a karácsonyi menüben, mert úgy tudták, hogy ha sok édességet esznek, akkor nem lesznek szomorúak az előttük álló évben.

Az ünnepi asztal a bőségről, és a finomságokról szól már nagyon régóta. A karácsonykor fogyasztott süteményeket ma is leggyakrabban dióval és mákkal ízesíthetjük. A Dunántúlon viszont például gyakori a túrós töltelék, mert náluk a túró a gazdagságot, a jólétet jelképezi.

Napjainkra a hagyományok jelentős változásokon estek át, de azért ma is jelentősen befolyásolják az ünnepi étrendünket, a karácsonyi menünket. Az évek során egészen átalakult, megváltozott. Manapság szentestén a magyar ünnepi asztalra hal kerül. Hagyományosnak mondható, hogy a halászlé részévé vált az ünnepi étkezésnek, amit aztán rántott hal követ. Nagyon sok helyen fogyasszák ilyenkor a közkedvelt töltött káposztát, de mindezek mellett az angolszász hagyományok is terjedőben vannak hazánkban, így nagyon sok helyen már pulyka kerül az ünnepi asztalra.

Szentestén közkedvelt édesség a mákos guba, és mára már fogalommá vált a diós, és mákos bejgli. Az osztrákok hozták hozzánk ezt a desszertet, és a dió, és a mák töltelék a bőséget, és az egészséget hivatott szimbolizálni. A halak után közkedvelt édesség még a népszerű és finom zserbó. Nos, a választék óriási a hagyományos, és a modern lehetőségek tárházában.

Reméljük, hogy minden család asztalára kerül bőséges karácsonyi finomság. Kívánjuk, hogy minden családban mégis a legfontosabb az legyen, hogy minden szerettük ott lehet velük az ünnepi asztal körül.

Fotó: pixabay.com

„Közel vannak a házak egymáshoz. Nagyon osztrák az egész. Alpesi üdülőfalu, sok fa, sok üveg. A szomszéd mintha francia lenne. A kiejtése miatt gondoljuk. Középkorú házaspár, meg a szülők. Csak pár mondat az elején, aztán minden nap. Hétköznapi történetek. Reggeli integetés, belátunk egymáshoz. Mosoly. Ébredő nap, mosolygós emberek. De hiányzik ez sokszor. Kötcse szokott ilyen lenni. Oda tartunk.” – írja közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc, Magyarország volt miniszterelnöke, a Demokratikus Koalíció elnöke, 5 gyermek édesapja, hobbiszakács.

Forrás: facebook

„A szeretet soha el nem fogy!” – írja közösségi oldalon közzétett üdvözletében Márki-Zay Péter.

„Családommal együtt azt kívánjuk minden honfitársunknak, hogy a szeretet ünnepe reményben teljen mindnyájuknak.

Ma este, amikor a világ a Megváltó születését ünnepli, akkor imáinkban és gondolatainkban emlékezzünk meg azokról,

– akik ma nem tehetik meg, hogy meleg ételt egyenek,

– akik nem tudják megajándékozni gyermekeiket, szeretteiket,

– akik elvesztették szüleiket, nagyszüleiket, barátaikat a koronavírus-járvány vagy más betegségek miatt,

– vagy, akik az utcán töltik az ünnepeket!

Szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy mindenkinek megköszönjem a bizalmat, amit ebben az évben önöktől kaptam. Ez ad reményt nekem mindennap!

Önöktől kaptam erőt és önöktől tanultam a legtöbbet az idei évben, amikor éreztem az emberekben, és láttam a szemeikben a nagylelkűséget és egymás elfogadását!

Egész évben megtapasztalhattam a karácsony szellemiségét önök által!

Boldog karácsonyt Magyarország!”

Forrás: facebook

Napjainkban a karácsony egybeforrt a családdal, a szeretettel, a nyugalommal, az elcsendesedéssel, a békével, a szeretteink felé fordulással, az otthon melegével.

A világszerte minden évben december 25-én tartott karácsony elsősorban a keresztény vallást gyakorlók ünnepe, mikor is Jézus születésének örvendeznek a hívek. De napjainkban az egyre jobban elvilágiasodott formájának, és szokásainak köszönhetően az év legközkedveltebbé vált ünnepe, ami adventtől vízkeresztig tart.

A karácsony a kereszténységnek a második legnagyobb ünnepe, mert a keresztény világ a húsvétot tartja az első, és legfontosabb vallási ünnepének. Isten fiának földi életre születése így a második legnagyobb vallási ünnep a keresztényeknél. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének nevezte karácsonyt.

Az Újszövetség részletesen beszámol erről a napról, Jézus születésének napjáról. A leírásból tudjuk, hogy Jézus egy betlehemi istállóban született, mert senki nem fogadta be a házába a várandós édesanyát, Máriát, aki férjével a kötelező népszámlálásra érkezett Betlehembe. Az oly sokszor feldolgozott, és napjainkra már mindenki által ismert történet szerint a napkeleti bölcsek, a magyar népnyelvben csak háromkirályokként emlegetettek is útnak indultak ajándékaikkal, hogy időben megérkezzenek, és ajándékaikkal köszönteni tudják a Messiást. A vándorlókat pedig és egy csillag, még pedig a betlehemi csillag vezette el az istállóba, és a jászolhoz.

Az Újszövetség által megörökített történet köré épült ünnepkör mára nem csak a keresztények ünnepévé vált. Földünkön nem csak a keresztény ember üli meg világszerte az emberi szeretet ünnepeként számon tartott karácsonyt. Igaz, hogy ahány ház, vagy inkább nemzet, annyi szokás, hiszen modern világunkban a népszerű ünnephez kötődő szokások igazodtak az adott helyi kultúrához.

A mai kor emberét nagyon sokszor megvádolják azzal, hogy a karácsonyidővel  átalakult az ajándékozás, a karácsonyi zene, az írott üdvözletek küldésének ünnepévé. A korok szokásaival folyamatosan változtak át a karácsonyi ünneplési szokások, a szentestei vacsora, a karácsonyi ünnepi hangulatot jelképező tárgyakkal való díszítés, az ajándékozás.

Hol van már a csendes, templomi áhítat, elnyomja a karácsonyi rohangálás a karácsonyfa, és az ajándékok, mellette pedig a tervezett étkezések kellékeinek beszerzése. De az öröm, az izgatott várakozás mégis megmaradt! Megmaradt az örömteli várakozás a családi melegség, a szeretet, a meghittség, az egymás megértése, az egymás megbecsülése iránt.

Legalább ezekben a napokban megtelnek a közösségi oldalak jókívánságokkal, örömteli üdvözletekkel, boldog családi képekkel, elégedett és jóllakott emberek mosolyával, csodásan feldíszített, ünnepi díszbe öltözött karácsonyfákkal, otthonokkal.

Úgy tűnik ezen a napon egyszerre, egy ritmusra dobban a földi emberek szíve, és csak egyet akarnak, egy szebb holnapot, ahol nincs háború, nincs gyűlölködés, nincs nélkülözés, nincs fájdalom, nincs szegénység, nincs bánat.

Ezen a napon mindenki a Földön egy kisded születésének örvend, és reménykedve tekint le arra a földre, ahol az egykor élt Jézus itt hagyta nekünk a szeretetet, és a megváltást.