Az állatvédők által megmentett bántalmazott kutyát vett magához és robbanóanyag-kereső kutyává képez ki a Magyar Honvédség tűzszerész ezrede.
A honvédség tűzszerész ezrede Facebook-oldalán osztotta meg Logan karácsonyi történetét. A belga juhászkutya körülbelül másfél éve született egy magyarországi szaporítónál. Az állat egy Nógrád megyei településre került egy olyan gazdához, aki bántalmazta. Az egyik állatvédő alapítvány munkatársai nyáron vitték a helyszínről a rossz állapotban lévő kutyát.
A honvédségi videóban Janicki Mónika, a Rex Kutyaotthon Alapítvány igazgatója elmondta, hogy augusztusban adták át nekik a bántalmazó környezetből kiemelt belga juhászkutyát. Pénzes Lilla, a Rex Kutyaotthon Alapítvány állatgondozója hozzátette: még nem látott olyan kutyát, amelyik Loganhez hasonló gyors tempóban – gyakorlatilag két nap alatt – kijött abból a lelkiállapotból, amellyel bekerült a budapesti telephelyükre.
Amikor a kutya gazdikeresővé vált, meg is érkezett a megkeresés az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredtől, amely szerint szívesen megnéznék, letesztelnék a kutyát. Először Németh Balázs főtörzsőrmester, az ezred kiképző altisztje szemlélte meg Logant és el is vitték egy 30 napos alkalmassági vizsgálatra az alakulat telephelyére.
Németh Balázs főtörzsőrmester elmondta, a tesztidőszak alatt felmérték, hogy Logan rendelkezik-e a szükséges képességekkel, személyisége alkalmas-e arra, hogy a jövőben robbanóanyag-kereső kutyaként teljesítsen szolgálatot. Például ingergazdag környezetben, bevásárlóközpontokban figyelték a magatartását, viselkedésmintáit különböző generált szituációkban. Megnézték, hogy fél-e a magasságtól vagy a mélységtől, különböző talajtípusoktól. Figyelték azt is, hogy milyen reakciót mutat a zajokra városi környezetben. Logan nagyon jól vette az akadályokat, alkalmasnak bizonyult arra, hogy megkezdje a kiképzést – ismertették a videóban.
A korábban bántalmazott Logan számára 2022 márciusában indul majd a tanfolyam, amelynek végeztével robbanóanyag-kereső kutya lesz belőle. Logan az idei karácsonyt már a Magyar Honvédségnél tölti szerető és törődő környezetben.
A meteorológiai előrejelzések szerint vasárnap hajnalban, a déli országrészben több milliméter ónos esőre lehet számítani. Helyenként akár öt millimétert meghaladó mennyiségű ónos eső is hullhat. Nem kizárt, hogy harmadfokú, piros riasztás lesz érvényben. Ilyenkor az utak járhatatlanok, a járművek irányíthatatlanná válnak.
Elindulás előtt mindenki tájékozódjon arról, hogy van-e érvényben meteorológiai riasztás. Azokon a területeken ahol narancs, vagy piros riasztást adtak ki ónos eső miatt, senki ne induljon útnak.
Ha valaki bajba jutott autóst, gyalogost lát, hívja a 112-es segélyhívó számot.
Használják a katasztrófavédelem mobiltelefonokra ingyenesen letölthető tájékoztató alkalmazását, a VÉSZ-t! Az alkalmazás ingyenesen letölthető Android, és iOS operációs rendszerű eszközökre.
Az érvényben lévő meteorológiai riasztásokról a http://met.hu/ címen, az aktuális útviszonyokról pedig az http://utinform.hu/-n olvashatnak.
Személyi sérüléses közlekedési baleset történt 2021. december 25-én 17 óra 15 perckor Egerben, a Sas út Patakpart út kereszteződésénél.
A rendelkezésre álló adatok alapján egy 35 éves egri férfi közlekedett járművével Egerben, a Sas úton, amikor útburkolati jellel kijelölt gyalogos átkelőhelyen nem biztosított elsőbbséget egy 54 éves helyi asszony részére, akit elütött.
A nő a balesetben olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítását követően elhalálozott.
A rendőrök teljes útlezárás mellett helyszínelnek.
Kérjük a gépjárművezetők türelmét. Kerülni a környező utcákban lehet. – írja a police.hu
Orbán Viktor miniszterelnök, még csütörtökön jelentette be közösségi oldalán a hírt.
Mára már a Magyar közlönyben is megjelent és a kormányrendeletből az is kiderült, hogy egyelőre május 31-ig lehet majd élni azzal a lehetőséggel, hogy élelmiszert vásároljanak a kártya tulajdonosok. Természetesen továbbra sem lehet dohányárut, illetve alkoholt venni Szép-kártyával.
Ha gyógynövényre gondolunk, azonnal az üde, zöld, csoda szép virágos példányokra gondolunk, a vakító napsütésben. De mi a helyzet télen a frissen gyűjthető gyógynövényekkel? Van néhány gyógynövény, amelyet télen érdemes gyűjteni. Többek között ilyen a fák ágain élősködő növény vagy gomba, és enyhébb időszakban a gyökér.
A fehér fagyöngy leveleit és vékony szárait kell gyűjteni bogyók nélkül, hiszen a termése mérgező. Legértékesebb az almafáról gyűjtött fagyöngy, mert gyógyhatása nagyban függ a gazdafától, de a jegenyefenyőről, nyírfáról, kőrisről gyűjtött is megfelelő minőségű. A legkevésbé hatásos a hársról, dióról, juharról, fűzről és a nyárfáról gyűjtött fagyöngy. Vérnyomáscsökkentésre a teáját hideg úton készítsük, mert a forró víz csökkenti a hatását. Előszeretettel társítják nyugtató hatású és kardiotonikus gyógynövényekkel, hogy ideges eredetű szívpanaszokat kúráljanak vele.
A fekete nadálytő gyökerét vizek mentén, nyirkosabb helyeken és árkok mentén gyűjthetjük. Az alapos mosás, és reszelés után keletkező pépet nehezen gyógyuló sebek, lábszárfekély, törések, ízületi gyulladás, reumatikus fájdalmak, sportsérülések gyógyulására használhatjuk. Sebek esetében borogató szerként használható. A gyökér kivonatát kenőcs, paszta formájában daganatok, zúzódások, ütések kezelésére alkalmazhatjuk. Kozmetika ipar ránctalanító és hámosító krémekben hasznosítja.
Téli gombák közül igazán figyelemre méltó a késői laskagomba élettani hatása. Ezzel a gombával még a legzordabb évszakban is találkozhatunk a természetben, mert késő ősztől kora tavaszig szedhetjük. Élettani hatása mellett élvezeti értéke is kiváló, mert vastag húsa miatt kiváló ragukat, pörkölteket lehet belőle készíteni.A laskagomba ízletessége mellett figyelemre méltó a vérkoleszterinre,valamint a vérlipoprotein szintre kifejtett kedvező hatása. Laskagomba termőtestből készített gyógyhatású készítményt hoztak már forgalomba Csehországban és Szlovákiában, ami megelőzésként, és az orvosi gyógyszeres kezelés kiegészítőjeként szedhető magas vérkoleszterinszint esetén. Japán kutatók 1975-ben a laskagombában egy vízben oldódó poliszaharidot találtak, ami immunstimuláló, és tumor-növekedést gátló hatást mutatott. A laskagomba vizes kivonata a C és E vitaminhoz hasonlóan antioxidans hatást, azaz szabad gyökök ellenes hatást mutat.
Júdásfülgomba, ismertebb nevén fafülgomba, sajátos külsejével kitűnik gombáink közül. Emberi fülre emlékeztető alakja mellett az íze sem teszi túlságosan vonzóvá, mégis nagy rajongótáborral rendelkezik. Talán azért, mert egész évben, télen is begyűjthetjük. A Jézust eláruló Júdás, miután megbánta tettét, egy bodzafára akasztotta fel magát, márpedig ezen a fán terem gyakorta ez a gomba. A fafülgomba a kínai konyha kedvelt alapanyaga. Levesekben a legfinomabb, párolva zöldség- vagy gabonaköretekben, salátákban élvezhető. Élvezeti értékét megelőzi az élettani hatása, mert elsősorban jótékony hatásai, és nem étkezési értéke miatt fogyasztják. A szárított júdás fülegomba kéz meleg vízbe áztatva pár óra alatt visszanyeri eredeti formáját, és állagát. Íze, illata jellegtelen. A hagyományos kínai gyógyászat főként általános regenerálásra és a vérkeringés javítására alkalmazza. Érelmeszesedés, magas vérnyomás, bevérzett szem, gyomorrontás miatt beálló rosszullét, levertség, véres vizelet ellen, valamint szülés utáni erősítőként ajánlják a fogyasztását.
Az első hideg, őszi napok után jelenik meg, a téli fülőke gomba, és ha szerencsénk van, akkor egészen áprilisig gyűjthető az erdőkben és kertekben, a lombos fák törzsén, a korhadó fatuskókon. A sárga többféle árnyalatában is megjelenő gombának Japánban nagy kultusza van, pedig csak a kalapja ehető. A téli fülőkét ekcémás tünetek kezelésére, reumás eredetű szívbetegségek ellen alkalmazzák. Vérrögoldó hatásáról is ismert, de koleszterinszintet csökkentő hatását is említik. Igazolták a daganatsejtek osztódását gátló, és daganatsejt-ölő hatását. A téli fülőke kivonata gyorsítja az apoptózist vagyis a programozott sejthalált mindkét tumorsejttípus esetében, valamint jelentősen csökkenti a tumorkolónia kialakulását.
Két személyautó karambolozott a 66-os főút 19-es kilométerénél, Magyarszék térségében. A balesethez a komlói és a sásdi hivatásos, valamint a magyarszéki önkéntes tűzoltók érkeztek ki, akik áramtalanították az egyik járművet. A mentők is a helyszínen vannak. Az érintett útszakaszon félpályán halad a forgalom.
Karácsony egyik legszebb, égi motívuma a betlehemi csillag, ez a fényes, égi jelenség mutatta a napkeleti bölcsek számára a kereszténység megváltójának, Jézus Krisztusnak születésének helyét a júdeai Betlehemben. Teológusok, csillagászok, történészek kutatták, és kutatják napjainkban is a csillagászati jelenség valóságalapját. Művészek százai évszázadokon keresztül ábrázolták a betlehemi jászolt, és a fölötte ragyogó csillagot.
„Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” – kérdezték Heródest a napkeleti bölcsek.
„A betlehemi csillagot – ami a napkeleti bölcsek három csillagaként is ismer – amit az egyszerű nép csak karácsonyi csillagként is emleget, a Biblia újszövetségi részében található Máté evangéliumában (Mt 2,1-11) szerepel. Máté leírása szerint a Názáreti Jézus a júdeai Betlehem városában történt megszületését egy csillag jelezte az égen, egy rendkívüli égi jelenség, amit követtek a napkeletről érkező bölcsek, akik így találtak rá az újszülött Jézusra.” – olvasható a Magyar Katolikus Lexikonban
Vajon mi is lehetett egykor ez a jelenség? Talán üstökös vagy bolygó együttállás, netán egy szupernóva felvillanása, vagy csak kitalált legenda? Az időszámításunk alapját jelentő égi látvány több mint kétezer év után is fontos és izgalmas téma. Amennyiben egy valós csillagászati jelenséget keresünk, akkor adja magát egy üstökös elmélet, ilyesminek még sem találjuk nyomát a Jézus születése körüli feljegyzések éveiben.
Nézzünk néhány magyarázatot a betlehemi csillagról:
Az egyik legvalószínűbb magyarázattal a XVII. században Johannes Kepler állt elő. Megfigyelései közben egy feltűnő bolygóegyüttállást észlelt, majd az ezt következő év decemberében az égbolt lényegében ugyanazon vidékén egy szupernóvát látott. A jelenséget ekkor még nem szupernóva néven ismerték, Kepler csak egy új csillag megjelenéséről írt, és felmerült benne, hogy a jelenséget talán bolygó együttállás váltotta ki. Valójában Johannes Kepler rábukkant a Szaturnusz és a Jupiter ritka, több mint 800 évenként bekövetkező nagy együttállására a Halak csillagképben, és megfigyeléseinek köszönhetően kiszámolta, hogy a Krisztus előtti hetedik évben is ugyanilyen együttállás következhetett be. Ezt az álláspontot a mai, modern csillagászat is magáévá tette.
Az üstökös-elméletről, a Jeruzsálemi égbolt időszámításunk előtt 7-beni éjjeléről már az egyiptomi teológusok is meg voltak győződve, szerintük a Máté evangéliumában említett csillag egy üstökös volt, ami a bölcseket eljutatta Betlehembe. Többek mellett a pécsi székesegyház altemplomában is található egy ilyen ábrázolás, a falfestmény a betlehemi csillagot egy nyolcágú csillagként ábrázolja, de egy üstökös formájában. Az oly közkedvelt üstökös-elméletek ellen az szól, hogy az égi jelenség az antik világban a pandémia, a vész, a háború, a rossz, a halál közeledtét jelentette.
Más csillagászok, például a Magyarországon született KlausMatefi, az asztrológiában is jártas német mitológiakutató, az Istenkeresők Globális Egyházának alapítójának elmélete a betlehemi csillagot nem egy megfigyelhető jelenségnek tartja, hanem szerinte a Názáreti Jézus születésekor együtt állt a Nap, a Hold, a Mars, a Szaturnusz és az Uránusz égitesteknek a Zodiákusban történt korábbi együttállásai határoztak meg egy kiszerkeszthető nyolcágú csillagot. Így amennyiben a nyolc korábbi ilyen égitest-csoportosulás helyeit ismerjük, ezeket összekötjük, akkor végeredményként megkapjuk egy majdnem szabályos nyolcágú csillag képét.
Az oly nagyon szép, magyar hangzású Michael Molnar amerikai fizikus, számítógép-szakértő elmélete arra utal, hogy a betlehemi csillag nem egy asztronómiai, hanem egy asztrológiai jelenség. Magyarázata szerint a betlehemi csillag, mely a Messiás születését jelezte, egy planétakonjunkció volt a Kos jegyében, és a Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és a Szaturnusz bolygók álltak együtt, mikor is a csökkenő Hold a Jupiter előtt elvonult. Mindezt a teóriát azzal is alátámasztja, hogy egykor az antik Szíriában forgalomban volt olyan római pénz ami egy kost ábrázolt a nyolcágú betlehemi csillaggal.
Erra az elgondolásra jutott többek között Heinrich Voigt teológus is 1911-ben, és ő azt vallotta, hogy Jézus fogantatása i. e. 6. április 14-én történt, ami alapján Jézus születése i. e. 5. január 12-e környékére kellett essen.
Az osztrák asztronómus, K. Ferrari d’Occhieppo elmélete pedig arról szól, hogy i. e. 7-ben a Jupiter és Szaturnusz planéták konjunkciói jelezték a Názáreti Jézus megszületését. Ezeket a konjunkciókat viszont a babiloni csillagász-asztrológusok is feljegyezték. A csúcspontja ennek a hármas konjunkciónak i. e. 7. november 12-re esett, amikor ez a legjobban volt megfigyelhető, vagyis ez a dátum a napkeleti bölcsek Betlehembe történő megérkezésének az időpontja.
Teres Ágostonnak, a magyar jezsuita matematikusnak, fizikusnak, akinek fő kutatási területe a napfizika, kozmikus geofizika és kozmológia, egyenesen Máté evangéliuma és az ókori csillagvizsgálat tudománya mutatott utat. Teres Ágoston 1984 óta a Vatikáni Csillagvizsgáló társasztronómusa, és a Biblia és asztronómia című könyvében Máté evangéliumának legrégibb szövegét, és az ókori csillagászati szakkifejezéseket összevetve azt állítja, hogy Máté szakszerű kifejezések használatával meglepően pontos adatokat közölt, és ezek ma is tudományosan igazolhatók. Máté egy valóságos eseményt ír le tudományos nyelvezettel, amit a későbbi fordítók mélyebb csillagászati ismeretek hiányában nem értettek meg, illetve fordítottak le pontosan. Teres szövegvizsgálattal kimutatta, hogy az evangéliumi szöveg nem egy csillag, hanem bolygók együttállását írja le.
Az idők múlásával még számtalan hipotézis látott, és nagy valószínűséggel még lát is napvilágot a Názáreti Jézus születésével, és a betlehemi csillag megjelenésével kapcsolatosan. Az aktuális magyarázatot minden esetben meghatározza a kor divatban lévő, és az asztrológiával kapcsolatos kitétel.
Rgy biztos, hogy az emberi, és történelmi dátumainkat időszámításunk előttire, időszámításunk utánira, illetve Kr.e.-i (ante Christum natum), Kr.u.-i (post Christum natum) helyezzük, keltezésekkel látjuk el, és tartjuk számon. Ez pedig megmutatja Jézus születésének világunkra gyakorolt hatását.
„A Helikon Kastélymúzeum abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a méltán híres műemléképülete, a Festetics-kastély megjelenik a Magyarországon második kiadással megjelenő nulla eurós bankjegyen.” – olvastam az érdekes hírt 2021 karácsonyán.
„Az EuroSouvenir a gyűjtők és turisták által egyaránt kedvelt és széles körben keresett ajándéktárgya. Koncepciója Franciaországból származik, ahol 2015-ben a Francia Nemzeti Bankkal együttműködésben és az Európai Központi Bank engedélyével jött létre. 2015 óta gyorsan elterjedt Európa országaiban, melyhez 2021-ben hazánk is csatlakozott. A kastély területén februártól lesz kapható a bankjegy, mely különleges emléke lehet majd a hozzánk érkező látogatóknak és gyűjtőknek egyaránt.” – olvasható a Helikon Kastélymúzeum közösségi oldalán.
Ma írta meg az atlatszo.hu miszerint a Magyar Közlönyben jelent meg a határozat, hogy a kormány most úgy döntött, visszavonja a Pécsi Mecsek Futball Club új stadionjának előkészítéséről és megvalósításáról szóló korábban hozott határozatát. Az előzetes kalkulációk alapján a nyolcezer férőhelyes stadion UEFA 4. kategóriájú lett volna, megvalósítása a tervek szerint 22 milliárd forintot emésztett volna fel.
Az eső ellenére több ezren hallgatták a Szent Péter téren Ferenc pápa karácsonyi beszédét, melyben az egyházfő a pandémia okozta bezárkózás helyett párbeszédet, egymásra figyelést, közös cselekvést szorgalmazott a társadalomban éppúgy mint a nemzetközi politikai konfliktusok megoldásában.
Ferenc pápa kijelentette, a járvány nehéz próbára tette a társadalmi kapcsolattartást, és nemzetközi szinten is fennáll a veszély, hogy:
„az összetett válsághelyzetekben a rövidebb kitérőre esik a választás a párbeszéd hosszabb útja helyett, pedig az az egyedüli, mely megosztott és tartós megoldáshoz vezet.”
Beszédében szokás szerint felsorolta a világ konfliktusok dúlta térségeit az első helyen a több mint tíz éve háború dúlta Szíriát említve. Ukrajnában is párbeszédet szorgalmazott a „rákként elhatalmaskodó konfliktussal” szemben.
Humanitárius támaszt sürgetett a menekülteknek, védelmet az erőszak áldozataivá váló nőknek és gyermekeknek, valamint olyan környezetvédelmi politikát, amely a jövő generációk számára élhető Földet biztosít.
A tavaly karácsonyi zárlattal ellentétben Ferenc pápa ismét a Szent Péter-bazilika központi lodzsájáról mondta el beszédét és nyitva volt a Szent Péter tér is.
