Minden kedves olvasónknak áldott, békés ünnepeket kívánunk!
Üdvözlettel: a Bahír teljes szerkesztősége
Minden kedves olvasónknak áldott, békés ünnepeket kívánunk!
Üdvözlettel: a Bahír teljes szerkesztősége
Az ünnepi időszak sokaknak arról szól, hogy a pörgős hétköznapok közepette kicsit lelassítsanak, átgondolják az elmúlt időszak eseményeit, eredményeit, és több időt töltsenek a családjukkal. Így van ezzel Pécs korábbi alpolgármestere, a Mindenki Pécsért Egyesület képviselője, Bognár Szilvia is. És bár a karácsony előtti napok neki is sok munkával teltek, azért szakított rám egy kis időt, hogy az ünnepi készülődésről beszélgessünk, sőt, még egy általuk gyakran elkészített, Svédországból származó mézeskalács-receptet is megosztott velem.

Mit jelent számodra a karácsony?
Azok közé az emberek közé tartozom, akik azt gondolják, hogy az életben kellenek sarokpontok, viszonyítási pontok, és az ünnepek számomra pont ilyen példák. Ezek közül is kiemelkedő a karácsony, ami általában fontos szerepet tölt be mindannyiunk életében. Az ünnep időszakában a helyek, a közösségek hangulata is érezhetően megváltozik, minden más, mélyebb és lassabb lesz – mondjuk nálam az ünnep előtt ez pont nem így van – és bízhatunk abban, hogy ilyenkor a jó dolgok és ügyek erősödnek fel, nem a negatívak. Karácsonykor megadatik a lehetőség, hogy olyan embereket is láthatunk, akikkel az év során nem sűrűn vagy egyáltalán nem tudunk találkozni.
Kikkel szoktál találkozni karácsonykor?
Nálunk az a ritmus, hogy 24-én az estét itt töltjük a városban. Szentestén a nagyfiúk is hazajönnek, és a Pécsett élő nagyszülőkkel vagyunk, akik szerencsére jó egészségnek örvendenek. Mivel én eredendően Fejér megyei vagyok, karácsony másnapján szoktuk felkerekedni és ellátogatni Fejér, illetve Tolna megyébe. Nagy bánatomra a pandémia megnehezíti, megritkítja a találkozást a külföldön élő húgommal és szeretteivel.
Az a tapasztalatom, hogy a kisgyermekek imádják a nagyméretű karácsonyfákat, a felnőttek inkább a kisebbeket részesítik előnyben. Nálatok milyen lesz idén a fa?
Gyerekkoromtól fogva imádom a karácsony illatát, és ebbe a fenyő aromája is beletartozik. De képzeld el, nálunk évek óta alternatív karácsonyfát készítünk. Évekkel ezelőtt vásároltunk egy fagyasztószekrényt, és amikor házhoz szállították, fenyőlécekkel bélelték ki a dobozt, hogy ne sérüljön meg a szerkezet. Ezeket a léceket eltettük, most lecsiszoltam őket, nádakat csavaroztunk rá, kapott egy akasztót és jelenleg ugyan csupaszon, de már a nappali falán lóg. Az elmúlt 8 évben nálunk mindig valamilyen alternatív karácsonyfa van és a díszeket is leginkább magam készítem. Idén kartonpapírból, gombokból és girlandból, de felhasználtam még fehér temperát és aranyosan csillogó körömlakkot. A hajdani isteni illatokat pedig bőven pótolja a mézeskalács és beigli.

Mi annak az oka, hogy ezt a módszert követed?
Szerencsére kezd elterjedni a világban az a nézőpont, hogy védeni kell a környezetet és óvni kell a fákat, ennek jegyében én így, az alternatív ünnepi fával is tudok tenni valamit a környezetért. E mellett az elmúlt időszakban az életemben felerősödött a kreativitás a kézművesség terén, mert egész életemben mindig olyan munkám volt, amelynek részeként valamilyen témában stratégiát alkottam, a kollégáimmal lefektettük ennek alapjait rövid-, közép-, és hosszútávra tervezve, de ezeknek – kevés kivételtől eltekintve – leggyakrabban nem volt azonnal látható eredménye. De, amikor valamit a két kezeddel csinálsz, akkor az eredmény rögtön látszik, és nekem ez mostanában terápiás és hiánypótló is volt. Ha jól belegondolok, 8 éves korom óta egészen biztosan szeretek és ha ritkán is, de szoktam bütykölni.
A karácsonyi sütés-főzés kinek a feladata a családban? Mik a klasszikus karácsonyi ételek nálatok?
Ez egy megosztott feladat. Sajnos, az én édesanyám és nagymamáim már nem élnek, így azok az ízek, amiket hosszú évtizedeken át megszoktam, velük együtt távoztak és hiányoznak, de van helyettük más, ami ugyanannyira kedves nekem. A főzést apósom és anyósom szokta bevállalni, de apukámnál is mindig vár valami hazai, amikor odamegyünk. Az én vállalásom, hogy a disznótorost beszerzem és elkészítem. Elmaradhatatlan a mákos guba és beigli, meg persze mézeskalácsot is sütünk. Ez részemről holnap délelőtt fog megtörténni, a tésztát ma gyúrjuk össze, holnap sütjük ki. A mézeskalács tészta receptje anyósomé, svédországi rokonainktól származik, és nagyon-nagyon finom, viszont cserébe annyi bonyodalom van benne, hogy pár óra alatt nem lehet elkészíteni.
Köszönöm szépen az interjút! (A mézeskalács-recept a kép alatt található – szerk.)

„Magdi mamánk” isteni mézeskalács-receptje:
Hozzávalók:
Elkészítés:
A mézet felolvasztjuk, beleolvasztjuk a vajat, majd hozzáadjuk a lisztet, a cukrot, a tejszínt, valamint a fűszereket (sokan a mézeskalács fűszerkeverékeket használják, de az a tapasztalatom, hogy a hagyományos fűszerekkel sokkal jobb eredményt lehet elérni – a szerk.), majd az egészet fakanállal vagy robotgéppel kikeverjük, összedolgozzuk, míg rugalmas tészta állaga nem lesz. Ezután a tésztát fóliába tesszük és egy éjszakán keresztül hagyjuk pihenni (az sem baj, ha tovább marad a hűtőben, ezek a tészták megfelelő hűtés mellett sokáig elállnak).
Másnap az összeállt tésztát kicsit felmelegítjük, még egyszer átgyúrjuk, megformázzuk, majd (előmelegített, 180 fokos) sütőben 10-15 perc alatt megsütjük. Az előmelegítés során használható a sütő légkeveréses üzemmódban, sütéskor viszont nem célszerű, mert a szükségesnél jobban kiszárítja a tésztát. Jó étvágyat!
Mivel közeleg a Karácsony, ezért ma egy másik témát hoznék el, nem írnék politikáról, közéletről, hanem megpróbáltam összeállítani a kedvenc könyveim listáját. Eredetileg ötöt akartam, de hatot is alig tudtam választani, olyan remekművek maradtak ki, mint az Állatfarm, a Szép új világ vagy az Utas és holdvilág. Lehet, hogy holnap már teljesen máshogy nézne ki a lista, de ma erre az öt plusz egy műre esett a választásom.
Yuval Noah Harari nagyon nagy kedvencem lett, a Sapiens című művét csak ajánlani tudom mindenkinek. Egészen zseniálisan foglalja össze az emberiség történelmét, pedig a falat egyáltalán nem kicsi, sok tízezer évről beszélünk. Nem is tudom, hogy valaha olvastam-e már zseniálisabb gondolatokat, mint ebben a műben. A napokban kezdtem bele a 21 lecke a 21. századra című könyvébe, egyelőre az is irodalmi, filozófiai, történelmi remekműnek tűnik, mint amilyen a Sapiens lett.

Veres Attila nem biztos, hogy ismert író, ami óriási baj: az Éjféli iskolák egy kiváló novellás regény, telis-tele jól megírt részben horror, részben misztikus történetekkel. Alapvetően is kedvelem a novellákat, a horrorral sincs bajom, ahogy például Stephen King műveit is kedvelem, de Veres Attila sok esetben még a királynál is bizarrabb, lélekölőbb, elgondolkodtatóbb műveket alkotott meg. Sajnos mást még nem olvastam a fiatal, kortárs magyar írótól, de alighanem ezen a közeljövőben változtatni fogok.
Zoltán Gábor Orgiája egy igen megrázó mű, hetekig, hónapokig emésztgeti az ember magában, a történetnek ugyanis nagyon komoly súlya van: a vészkorszak idején játszódik, brutálisan és bestiálisan mutatja be a nyilasok pusztítását, a kínzások, a nemi erőszakok sokszor a legapróbb részletességig vannak papírra vetve, ráadásul a szerző levéltári, hiteles forrásokból alkotott, valós figurákkal, valós időben, valós történeteket. Sajnos Magyarországon még mindig nagyon sok ember antiszemita, és van egyfajta újbóli Horthy – sőt Szálasi! – kultusz is: minden iskolába kötelezővé tenném ezt a könyvet, talán így a nácik is megértenék azt, hogy szellemi elődjeik milyen embertelen dolgokat műveltek, néhány évtizeddel ezelőtt.
Balzac Goriot apóját még gimis koromban olvastam, a kevés kötelező egyike volt, amely tényleg komoly hatással volt rám, és kimondottan tetszett. Tulajdonképpen a világ azóta sem változott semmit: minden erővel azon vagyunk, hogy bármi áron feljebb jussunk a társadalmi ranglétrán, miközben egyre kevesebbet figyelünk az alattunk lévőkre.
Rejtő is nagy kedvencem, sajnos tőle sem olvastam még el mindent, de a Menni vagy meghalni abszolút kedvencem volt. Emlékszem, még egy sikeres Anatómia vizsga után vásároltam meg a könyvet magamnak ajándékba. Kiültem vele a színház térre, ragyogó napsütésben olvasni, az arra járó emberek pedig minimum úgy néztek rá, mint egy UFO-ra. Bele gondoltatok már egyszer is, hogy vajon Rejtő, Radnóti, Szerb Antal és még sokan mások mennyi és milyen minőségű könyveket tudtak volna alkotni, ha a nácik nem ölték volna meg őket?
Végül Szrgya Popovics tettem be plusz egynek: a szerb író a híres Otpor! nevű, Milosevics-rezsim elleni ellenállás tagja volt, a mai napig számos fegyvertelen forradalom köthető a nevéhez, melynek hála elnyomó rezsimek buktak meg. Jól, és logikusan írja le, hogy az erőszak miért nem lehet kifizetődő megoldás, ellenben a diktátorokból elég hülyét csinálni, elég kinevetni őket, és ha elegen nevetünk rajtuk, hamar kiderülhet, hogy meztelenek. Tisztára, mint az Az-ban.
Sokkal kisebb eséllyel okoz súlyos megbetegedést a koronavírus omikron variánsa, mint a korábbi vírusváltozatok – áll a brit kormány egészségügyi biztonsági hivatala (UK Health Security Agency, UKHSA) által elvégzett nagyszabású vizsgálatsorozat csütörtökön ismertetett eredménybeszámolójában.
Az UKHSA kimutatása szerint az omikron vírusvariánssal megfertőződött embereknek 31-45 százalékkal kisebb eséllyel romlik annyira a közérzetük, hogy szükségessé váljon a kórházak sürgősségi osztályainak felkeresése kivizsgálás céljából, és 50-70 százalékkal kisebb a kockázata omikron-fertőződés esetén az olyan súlyosságú megbetegedés kialakulásának, amely miatt a páciensek ténylegesen kórházi kezelésre szorulnak.
Jenny Harries, az UKHSA vezérigazgatója csütörtöki nyilatkozatában hangsúlyozta: a vizsgálati eredmény biztató korai jelzés arra, hogy az omikron vírusváltozattal fertőződötteket kisebb eséllyel fenyegeti a kórházi kezelést igénylő, súlyos megbetegedés kockázata.
Hozzátette ugyanakkor: a jelenlegi nagy-britanniai fertőződési esetszám nagyon magas, és ezért alacsonyabb megbetegedési kockázat mellett is jelentős lehet a kórházi kezelésre szoruló páciensek száma.
A brit egészségügyi minisztérium csütörtök esti beszámolója szerint az előző 24 órában 119 789 új koronavírus-fertőződést szűrtek ki az Egyesült Királyságban.
Ez eddig a legmagasabb, tesztekkel igazolt napi fertőződési szám a brit koronavírus-járvány kezdete óta.
A legfrissebb adatok szerint ugyanakkor a fertőződéses esetek megugrásának üteménél sokkal lassabban emelkedik a kórházi kezelésre szoruló betegek száma, a Covid-19 betegség okozta halálozások száma pedig továbbra is csökken.
A UKHSA csütörtöki jelentése szerint a koronavírus elleni oltás harmadik, hatáserősítő dózisa a beadás után tíz héttel már valamivel kisebb hatékonysággal akadályozza meg, hogy az emberek elkapják az omikron vírusvariánst, a súlyos megbetegedés elleni védőhatás azonban e tízhetes időszak után is robusztus.
Hivatalosan egyelőre nincs szó arról, hogy az Egyesült Királyságban elkezdenék a negyedik oltási dózisok beadását, bár Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója ennek lehetőségére minapi sajtótájékoztatóján már tett közvetett utalást.
Az omikron variáns okozta súlyos megbetegedések kisebb kockázatát jelző UKHSA-vizsgálat jórészt egybeesik több más, hasonló megállapításokat tartalmazó új vizsgálatéval, de az első olyan, amelyet a brit kormány hivatalos egészségügy-biztonsági hatósága végzett el.
Egy dél-afrikai tanulmány megállapításai szerint az omikronnal fertőződött páciensek 70-80 százalékkal kisebb eséllyel kerülnek kórházba, mint azok, akik a delta variánst kapták el.
Az Imperial College London egyetem klinikai vizsgálatának eredménye szerint 40 százalékkal kisebb a legalább egyéjszakányi kórházi tartózkodást szükségessé tévő megbetegedés kockázata az omikron esetében, az Edinburghi Egyetem tanulmánya pedig a delta okozta fertőzésekhez képest 65 százalékkal kisebb megbetegedési esélyt mutatott ki az omikron variánssal fertőződöttek körében.
Sajid Javid brit egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatában „jó, biztató hírnek” nevezte ezeket a vizsgálati eredményeket. Ő is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az omikron számottevően gyorsabban terjed, mint a delta variáns, és ez sokkal kisebb megbetegedési ráta esetén is jelentős számban okozhat kórházi kezelést igénylő megbetegedéseket.
Javid hozzátette mindazonáltal, hogy a brit kormány egyértelmű megítélése szerint jelenleg nincs szükség semmiféle újabb korlátozás bevezetésére.
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján december 13. és 19. között 12 500-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a honlapján közzétett jelentésében.
A közlemény szerint az orvoshoz forduló betegek 20,7 százaléka 14 év alatti gyerek, 36,9 százaléka 15-34 éves, 27,7 százalékuk 35-59 éves, míg 14,7 százalékuk a 60 éven felüli volt.
A 40. és az 50. hét között 474 vizsgálati anyagot dolgoztak fel az NNK referencialaboratóriumában, ebből két esetben igazoltak influenza A vírust, 122 megbetegedés hátterében légúti óriássejtes vírus (RSV), hét esetben adenovírus-fertőzés állt.
Gyalogost gázoltak el a röszkei határátkelőhely közelében
Meghalt egy gyalogos, akit csütörtök este ütöttek el a röszkei autópálya-határátkelőhely közelében – közölte a rendőrség honlapján a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság.
A helyszínelés idejére az M5-ös autópályán, a határátkelő kilépőirányába fél pályán haladhat a forgalom.
Reggelre mindenütt zárt felhőzetre ébredhetünk, majd napközben felszakadozhat. A minimumok még fagypont körül alakulnak. Délnyugat felől érkező melegfront megteszi a hatását, és a déli órákra már enyhe légtömegek fogják alakítani az időjárást. A délnyugati szél élénk lesz!
Délután kevés felhő lesz felettünk, sokat süthet a nap. Csapadékra nincs kilátás. A maximumok 12-14 fok között alakulnak. Szenteste estéjén a hőmérséklet 7-9 fok között alakulhat, délnyugat felől felhők érkeznek. Eső reggelig nem valószínű. – írja a Meteo Mecsek
Az év utolsó rendhagyó miniszterelnöki sajtótájékoztatóján nagy bejelentést tett Orbán Viktor. Mivel 2022-ben lejár az államfői tisztséget két cikluson keresztül gyakorló Áder János elnöki mandátuma, a miniszterelnök Novák Katalin családügyi minisztert jelölte az államelnöki posztra.
Mi tagadás, hogyha a NER stabil gépezetének mechanizmusát nézzük semmi meglepő nincs ebben a lépésben. Egy centralizált, vezérközpontú párt, mely határozott többséggel uralja azt a törvényhozást melynek minden fontosabb közjogi hivatal alá van rendelve nyilvánvalóan olyan embert fog az ország elsőszámú közjogi méltóságának élére kinevezni, akivel lojalitásából fakadóan nem kell komolyabb jogi, erkölcsi és elvi vitákat folytatni a törvények keresztülvitelénél.
A Fidesz levonta a tanulságot a kilencvenes és a kétezres évekből amikor a parlamentáris demokrácia intézményei bár ingatag módon de működtek, és elég komoly presztízsvesztést okozott egy-egy, a kormányzó hatalom felelősségét magára vállaló pártnak hogy milyen viszonyt ápol a köztársasági elnökkel aki az alkotmányos rend őreként felügyelte a politikai döntéseket. Sokan Göncz Árpádot hozzák fel példaértékű államfőként akire a nemzetet egyesítő országatyaként gondolnak, azonban ezt is elég nagy túlzás lenne kijelenteni főleg annak fényében hogy egy szocialistákkal szimpatizáló, de a szabad demokratákhoz kötődő pártpolitikusként gyakorolta ezt a titulust a kilencvenes években.
Ez leginkább abban nyilvánult meg, hogy amikor a politikai meggyőződésétől távol álló MDF-kormány a piacgazdaságba való átmenet fontos részét képező benzináremelésről intézkedett, a lépés ellen tiltakozó taxisok mellé állt, megakadályozva azt is a hadsereg főparancsnokaként hogy bevessék a rendvédelmi szerveket a megmozdulásokkal az ország működését megbénító, szervezett sztrájkolókkal szemben. Emellett elnöki jogköreit maximálisan kihasználva megfúrta az MDF megfontolt privatizációs intézkedéseit, és a politikai stabilitást megbontó „médiaháború” kirobbantásában is jelentős szerepe volt.
Az Antall-kormány népszerűsége a ciklus végére drasztikusan leesett, ezzel megágyazva a felfelé törő MSZMP-utódpárt választási győzelmének is. Göncz Árpád amilyen engedetlen volt a jobbközép kormánnyal szemben, olyannyira volt megengedő a szocialista-szabaddemokrata koalíciót irányító Horn-kabinettel. Az ő privatizációs intézkedéseik, és a több ponton alkotmányba ütköző Bokros-csomag elé nem támasztott akadályokat, ezzel is legitimációt és stabilitást biztosítva számukra. Persze tegyük hozzá, Novák Katalinnal így is nehezen hasonlítható össze, hiszen az első szabadon és demokratikusan megválasztott országgyűlés elsöprő többsége küldte őt a Sándor palotába. Arról nem is beszélve hogy egy egykori, hosszú évekre bebörtönzött ötvenhatos forradalmár volt, aki a kádári állampártban magas pozíciót betöltő, az új köztársaság államfőjének jelentkező Pozsgay Imrével szemben szimbolikusan is megtestesítette a szovjetcsatlós, kommunista diktatúrával való leszámolás akaratát.
Göncz Árpád elnöki működését viszont végig kísérte a politikai és ideológiai ellenfelekkel való akadékoskodás, melyet a pártszimpátia is erősen meghatározott így akármennyire is illeti meg a tisztelet, véleményem szerint nem ő volt az elmúlt harminc év távlatában az, akire kiemelkedő, a „nemzetet egyesítő” államfőként tekinthetünk.
Aki valóban betöltötte ezt a szerepet, Sólyom László volt, aki az alkotmányosság és a törvényesség őrzőjeként következetesen akadályozta meg az ezzel szembemenő törvényeket, egyúttal igyekezett kompromisszumokat is kötni a regnáló kormánnyal. Ő az elvek embere volt, minden rendelkezését és megnyilatkozását az az akarat motiválta, hogy a köztársaság első embereként egyszerre legyen a jog, a törvény autoritásának és a nemzet egységének megtestesítője. Nem volt sem pártszimpatizáns, sem egy népvezér alkat, ugyanakkora távolságot tartott az MSZP-SZDSZ kormánykoalíciótól mint az ellenzékben ülő Fidesztől, ő volt az az elnök a harmadik köztársaság eddigi történetében aki a legtöbb, önkényesen és sebtében meghozott törvényt és alkotmánymódosítást nem írta alá, és nem adta a jóváhagyását ahhoz sem, hogy a Gyurcsány-kormány egykori MSZMP-pártfunkcionáriusoknak (Horn Gyuláról és Nyers Rezsőről van szó) ossza ki a legmagasabb állami kitüntetéseket. A moralitást is számon kérte a politikusoktól. Mindezt összevetve nálánál nem is nagyon volt alkalmasabb ember erre a pozícióra.
A Fidesz tehát levonta tanulságot a 2010 előtti időszak jogi, politikai csatározásaiból, nem véletlen hogy amikor Sólyom Lászlónak 2010-ben lejárt a mandátuma, a választásokat fölényesen megnyerő Orbán Viktor meghiúsította az újra indulását, amely lépés már eleve gyanúkeltő mozzanat volt. S itt lenne néhány kérdésem a fideszes olvasók felé. Elgondolkodtak már azon, miért nem tartott igényt a Fidesz egy felelős politizálást megkövetelő köztársasági elnökre, aki segített volna abban, hogy a kormányzás jó mederben folyjon nem okozva olyan szintű „morális válságot” mint 2006-ban a Gyurcsány-kormány?
Ráadásul egy olyan elnökre aki hasonlóan kardoskodott jobboldaliként a polgári, konzervatív értékek mellett mint ahogy azt a Fidesz is rendre sulykolta 1998 óta? Vagy mit gondolnak arról, hogy míg Sólyom Lászlót félreállította a „fülkeforradalmat” megnyerő Orbán-kormány addig a nyolcvankilences kerekasztal tárgyalások során megszülető rendszerváltó alkotmány önkényes megváltoztatásához bevonta Pozsgay Imrét aki a kádári pártállam egyik vezető tisztségviselője volt? Vagy egyáltalán miért nem tiltakoztak amikor félreállították azt az embert aki korlátozott jogkörét végletekig kihasználva azon volt, hogy Gyurcsány Ferenc leköszönjön a hivatalából, és kivonuljon végérvényesen a közéletből amit egyébként a Fidesz is többször szorgalmazott?
Ezek mind olyan kérdések, melyek rávilágítanak arra, hogy Sólyom László (vagy akár Mádl Ferenc) után mindmáig nem akadt olyan ember aki képes lenne helyreállítani és megőrizni a legfőbb közjogi hivatal méltóságát és tekintélyét. Ez ugyanis csak akkor fog megvalósulni hogyha nem pártemberek (pláne végletekig lojális pártfunkcionáriusok) vagy más politika érdekcsoportok által befolyásolt körökhöz tartozó emberek töltik be ezt a hivatalt, hanem a köztiszteletet kiérdemlő vagy össznépi támogatást élvező szereplők. S igen, az alkotmányunk kimondja azt hogy egy köztársasági elnök alkalmasságának mércéje az, hogy mennyire képes megtestesíteni a „nemzeti egységet”. A nemzet ugyanakkor nem az éppen regnáló párt akaratából ered, s az egységet sem a „kétharmados többségen” keresztül kellene értelmezni.
A szerző publicista.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a BaHír szerkesztőségének álláspontját.
Van véleménye? Küldje el az info@bahir.hu e-mail címre!
A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az elsőfokon kiszabott szabadságvesztés büntetés helybenhagyását indítványozta annak a vádlottnak a büntetőügyében, aki Tolna megyében társaival hónapokon át jelentős mennyiségű kábítószerrel kereskedett.
A vád szerint a budapesti vádlott 2019-ben elhatározta, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve ismeretlen forrásból beszerzett kábítószereket értékesít. Ennek érdekében megállapodott egy régi ismerősével, hogy a kábítószereket elsősorban Tolna megyében terítik. Az ismerős 2019 márciusától mintegy fél éven át többször vett át a vádlottól értékesítési céllal kábítószert, amit személyesen, illetve alkalmanként élettársa és kiskorú lánya bevonásával értékesített. Az így szerzett bevétel egy részét az ismerős a vádlott cégének utalta, amelynek bankszámlájáról azt a vádlott felvette.
Az elsőfokon eljárt Szekszárdi Törvényszék a vádlottat és ismerősét – a váddal egyezően – jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem és pénzmosás bűntettében, míg az értékesítésben közreműködő családtagokat kábítószer-kereskedelem, illetve kábítószer birtoklása vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért a vádlottat 8 év, társát 7 év szabadságvesztésre, utóbbi élettársát és lányát közérdekű munkára ítélte.
Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentés iránt fellebbezett. Az értékesítésben közreműködő társaira az ítélet jogerőssé vált.
A fellebbező vádlott ügyében az eljárás a Pécsi Ítélőtábla előtt folytatódik. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú eljárásban az elsőfokon kiszabott fegyházbüntetés helybenhagyására tett indítványt.