StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Egy munkanapra ébredéskor azonnal a kávéfőző után nyúlunk. Világszerte így van ez. Mégis oly keveset tudunk a kávé termesztéséről, illetve annak környezeti hatásairól. Mi leginkább a sötétbarna, félbevágott, száraz babot ismerjük. Manapság már ezt sem, hanem a kapszulába, filterbe csomagolt kávé illatú megmentőnket, ami perceken belül átforrósítja testünk és lelkünk.

A világszerte jelentkező óriási keresletet évente több mint 9,5 milliárd tonna kávétermeléssel lehet kielégíteni. A kávé termesztése több országnak is húzó ágazata, hiszen az évente megtermelt kávé kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár, azaz 8,9 ezer milliárd forint. A kávé iránti kereslet pedig évről-évre növekszik. Becslések szerint ez a kereslet növekedés 2050-re megháromszorozza majd a kávétermelést, ami egyet jelent az erdőirtásokkal, a termőterületek növelésével, és a trópusi régiók erdőire és más élőhelyeire gyakorolt negatív hatással

Az óriási mértékű keresletnövekedés, illetve a kávétermesztés gazdaságra gyakorolt hatása felkeltette a kutatók figyelmét. Brit kutatók vizsgálat alá vették, hogy a kávé termesztése, milyen hatást gyakorol bolygónkra.

Megállapítást nyert, hogy a súly arányokat figyelembe véve, a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállított élelmiszer. Termesztésekor annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt. Szénlábnyoma pedig fele Földünk napjaink leginkább környezetszennyező élelmiszerének, a marhahúsénak. – írta meg az elmúlt hetekben a The Conversation hírportál.

A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy miként lenne lehetséges csökkenteni a kávétermesztés szénlábnyomát. A tervük a Földünkre gyakorolt káros hatás 77 százalékos csökkentése.

Úgy tűnik, hogy lehetséges a kávétermesztés egy környezetkímélőbb módja. A University College London kutatói górcső alá vették a Brazíliából és Vietnámból származó arabica kávé élőhelyünkre gyakorolt szánlábnyomát. Az összehasonlítás során arra jutottak, hogy a hagyományos és fenntartható módon történő termesztéssel, a szállítási és a fogyasztási szokások megváltoztatásával elérhető a tervezett 77 százalékos káros szénkibocsátás.

Mindezekhez természetesen meg kell oldani a kevesebb növényvédőszer használatot. A már lecsökkentett, kevés kémiai növényvédőszert is szükséges lecserélni organikusra. A kávétermelő farmok energia- és vízhasználatát meg kell oldani megújuló energiával történő ellátással. A helyben történő pörköléssel pedig a termék súlyának csökkentése érhető el. Optimalizálni kell a szállítás módját. Környezetkímélő repülőgépek helyett hajókkal történhetne a szállítás.

Vagyis a jövő és a megoldás a fenntartható módon termesztett kávéból készült italoké.

Hogy mit tehetünk mi magunk? Elsőként gondoljunk a kevesebb kávéfogyasztásra. Helyezzük előtérbe a teafogyasztást! Természetesen elsősorban a helyi alapanyagokból előállított termékeket. Megoldás lehet a tejjel fogyasztott kávézáskor a karbonlábnyom csökkentés a növényi alapanyagú tejtermék választásával.

Tehát egy kis odafigyeléssel meg is oldhatjuk a kávézás környezetkímélőbbé tételét úgy, hogy a napi élvezetekről se kelljen lemondanunk. – vélik a kávétermeszt illetve annak fogyasztását kutató tudósok.

Forrás. origo.hu, magyarnemzet.hu, index.hu, hirnavigator.hu

Fotó: pixabay

Egykor a földterületek kilencven százalékát erdő borította. Innen került elő a házak építőanyaga, a fűtéshez való tüzelőanyag, benne makkoltak a disznók, málnával, gombák tömegével, sommal, galagonyával, kökénnyel, csipkebogyóval, csalánnal, gyógynövényekkel, saláta alapanyagokkal látta el az emberiséget. Elkísért mindenkit a bölcsőtől a koporsóig.

Napjaink urbanizációja, technikai fejlődése halálra ítéli az erdőket. Pedig korunk egyik rákfenéjének, a klímaváltozásnak, amely napjaink egyik legnagyobb környezeti kihívása, nos ennek mérséklésében igazán bevethetnénk őket.

Az erdőségek, amelyek a földi élet legösszetettebb közösségének számítanak, az eddiginél nagyobb odafigyelést érdemelnek.

Gondoljunk csak a csekély számú magyar erdőkre, amelyek évente mintegy 4 millió tonna szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, ez a szám mintegy 700 ezer emberre jutó kibocsátást ellensúlyoz. Márpedig bizonyított tény, hogy a klímaváltozás egyik fő okozója a föld légkörét terhelő jelentős mennyiségű szén-dioxid.

A drasztikus változás persze távolinak tűnik a számunkra, míg azt el nem kezdjük a saját bőrünkön tapasztalni. A klímaváltozás egyik jele pedig pontosan ilyen, a bőrünkön érezhető. Mégpedig a felmelegedés. 2010 után meg is tapasztalhattuk a Föld eddigi legmelegebb öt évét. Az erdők árnyat adó hűvösségükkel és párologtatásukkal ebben is egítségünkre sietnek, és nagyban hozzájárulnak a hőmérséklet csökkentéséhez. Nyáron megtapasztalhatjuk, hogy az erdő árnyat adó hűvösében akár 4-8 fokkal is hűvösebb levegőnek örvendezhetünk.

A globális felmelegedés problémája sajnos az erdőket sem kíméli. Napjainkra a hazai erdők légkörét, és a hozzájuk tartozó élőhelyeket is megváltoztatta. Az elmúlt évtizedben hazánkban a felére csökkent a bükkösök területe. Ha ez így folytatódik, akkor 2050-re jelentősen megnő a meleg erdőssztyepp-klíma térfoglalása.

Az őshonos fafajok csökkenésével elszaporodnak erdeinkben a nem őshonos növény- és állatfajok, amelyek természetes ellenség hiányában egyre szaporodnak. Megjelennek és kiszorítják élőhelyükről az őshonos élőlényeket. Új fa-, és rovarfajok jelennek meg az erdeinkben. Ilyen fafaj a bálványfa, a rovaroknál a kabóca.

Egyetlen kifejlett tölgyfa naponta 700 liter oxigént termel, ami ötven felnőtt ember napi levegőszükségletének felel meg. Még szerencse, hogy gondos erdészek a klímaváltozás ellensúlyozása érdekében változatos korú és fafajú erdőket gondoznak.  Az erdeink fennmaradása érdekében déli származású magokat és csemetéket ültetnek, hogy ezzel is segítsék erdeink megmaradását egyre változó világunkban. Az erdészeti szakemberek jól érzik, hogy unokáik, dédunokáik örökségével gazdálkodnak.

Természetesen mi túrázók is nagyon sokat tehetünk erdeink tisztasága és fennmaradása érdekében. Elsősorban a kevesebb szemeteléssel, és az elővigyázatosabb tűzgyújtással.

Napjainkban fokozott figyelmet kapnak a város közeli erdős területek, mint például a Mecsek kiránduló erdeje. A veszélyhelyzet idején a várostól karnyújtásnyira ez az egyetlen olyan hely, ahol megnyugtató körülmények között, friss levegőt szippanthatunk, és a szabadság érzetével találkozhatunk. Érdemes hát fokozottan ügyelni rá, és megőrizni a jövő nemzedékének.

Forrás: klimavaltozas.oee.hu, turistamagazin.hu, univpecs.com

Fotó: pixabay

Előző írásomban a kevésbé ismert kerti zsázsát mutattam be abból a célból, hogy napjaink szürkeségét, és a téli vitaminhiányt legyőzzük. Most egy közismert és szeretett, sokat használt zöldfűszert ajánlok konyhaablakunk színesítésére.

A közkedvelt metélőhagymát (Allium schoenoprasum) a legtöbben csak a kissé nehézkesen kiejthető snidling néven emlegetjük. Népszerűségét a nevének változatossága is jól mutatja: pázsithagyma, pázsitfű, metélőhagyma, snidling vagy snittling. Ez a legkisebb méretű hagymaforma kertünkben a tavasz első hírnökeivel együtt kezd el zöldellni, és kínálja magát fogyasztásra. Mi ezt a korai időszakot is megelőzhetjük, ha ládában vagy cserépben már év elején elültetjük az apró magokat.

Hazánk minden zugában elterjedt, évelő növényünk a Földközi-tenger vidékéről származik. Formáját tekintve a hagymája nagyon aprócska, fehér. Levelei karcsúak, henger alakúak, vagyis belül üregesek. Virágai rózsaszínűek, némi lilába fordulva. Magja aprócska, fekete színű. A kifejlett példányok sem nőnek 20-50 cm-nél magasabbra.

Kertbe, melegágyba március elején ültessük. Cserépben természetesen korábban is, akár egész télen át nevelhetünk snidlinget. Mindegyik esetben fontos, hogy szereti és elvárja a csomóban történő ültetést. Csírázás idején víz és tápanyagigényes. Megfelelő körülmények között 3-4 héten belül kicsírázik és gyors növekedésnek indul.

A metélőhagyma évelő növény, hogy a kerti élettartamát megnöveljük, jó ha háromévenként új helyre telepítjük. A áttelepítéskor ügyeljünk arra, hogy csomókban történjen az átültetés. Sok gondozást nem igényel, védjük a gyomoktól és száraz időben juttassunk számára elegendő vizet.

Legelterjedtebb fogyasztási formája a a friss zöldje, amelynek begyűjtését a növény védelme érdekében ollóval, minél mélyebb vágással végezzük. Így tud ugyanis a lomb újra fejlődni, hogy akár egy télen három-négy alkalommal is learathassuk a „vetésünket”.

A tavasz előrehaladtával megjelennek a virágai, amelyek szintén fogyaszthatóak és üde, enyhe hagyma ízükkel, szépséges színükkel rendkívül ízletesek, mutatósak!

A snidling élettani hatásáról se feledkezzünk meg. Sok illóolaj található benne. A levelek antioxidáns tartalma kiváló. C és A-vitaminban gazdag, valamint sok vasat, kálciumot tartalmaz. De fellelhető még benne folsav és kálium is. Gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően az enyhe torokfájásunkat is gyógyíthatjuk vele. Fogyasztása frissen ajánlott. Sajnos a levágott metélőhagyma gyorsan fonnyad és hamar veszít élvezeti értékéből. Szárított formában viszont nagyon jól tárolható. Felhasználáskor felveszi az étel nedvesség tartalmát, és újra élvezhetővé válik.

A frissen vágott metélőhagymának erős az aromája. Főzni nem ajánlott, legcélszerűbb közvetlenül tálalás előtt adni az ételhez. Ízesítésre és díszítésre egyaránt alkalmas. Gyerekeknél használjuk ki étvágygerjesztő és gyomorerősítő hatását. Diétás ételek fontos fűszernövénye.

Szendvicsek mellett előszeretettel ízesítik vele a krumplit, babot, borsót, a húsleveseket, salátákat, sülteket, tojásételeket, túrókat, sajtokat. Mindezek mellett felhasználhatjuk halételek és mártásokat ízesítésére.

Forrás: wellandfit.hu, balintgazda.hu, wikipedia.org, mindmegette.hu

Fotó: pixabay