Kezdőlap Blog Oldal 2803

Tiltakoznak az SZFE oktatói az érvénytelen félév miatt

Összesen százhét tanár írta alá azt a tiltakozó levelet, melyben arra kérik az egyetemet működtető kuratóriumot, ismerjék el az őszi félév teljesítményeit, ahol a hallgatók teljesítését jelenléti ívekkel, vizsgalapokkal és felvételeken rögzített vizsgafeladatokkal tudják igazolni.

Az SZFE tanárai ragaszkodnak az óraadó tanárok teljesítésének elismeréséhez, járandóságuk január végi kiegyenlítéséhez, ahogy ahhoz is, hogy az őszi szemeszter legyen lezárva a Neptun rendszerben történő adminisztratív manipuláció nélkül.

Szerintük az új vezetés nem veszi figyelembe a Fővárosi Törvényszék 105.K.708.006/2020/3. számú, december 18-án kelt végzését, amely egyértelműen elrendeli a Kuratóriumnak az oktatást megtiltó, november 27-i döntésére a teljes halasztó hatályt. A kuratórium december 22-én megismételt döntése nem veszi figyelembe a döntést.

A félévet lezáró vizsgák jelenleg is zajlanak. A tanárok egy része tegnap, értesítés nélkül visszakapta a Neptun hozzáférését, de ők sem tudják a vizsgaeredményeket rögzíteni, másoknak továbbra sincs hozzáférésük. (jovotv.hu)

A pécsi bölcsészkar nem támogatja a modellváltást!

Minderről a pécsi bölcsészkar hallgatói oldala számolt be, íme:

A mai nap folyamán rendkívüli Kari Tanácsra került sor, mely egyetlen napirendi pontja a BTK Kari Tanácsának állásfoglalása a modellváltás kapcsán volt. -írja a pécsibölcsész.

A határozati javaslat, melyről a szavazás történt tartalmazza, hogy a modellváltás, a Kar részéről, csak abban az esetben támogatható, amennyiben (1) az Egyetem autonómiája, (2) a munkavállalók jogszabályi védettsége, valamint (3) a hallgatói jogok és a hallgatói érdekképviselet jogainak folytatólagos biztosítása garantálva van. Utóbbi elem a Hallgatói Önkormányzat kérésére lett belefoglalva a határozati javaslatba, ezen feltételek mentén a határozati javaslatot a Hallgatói Önkormányzat támogatta.

A határozati javaslatról a Kari Tanács 7 igen, 7 nem és 7 tartózkodás arányban szavazott. A dékán irányadása szerint a támogatáshoz minősített többségre volt szükség, mindezek mentén a Kari Tanács nem támogatta a javaslatot.

Mi az igazi árulás?

A napokban a Pécsi Tükör nevű, impresszum nélküli oldalon jelent meg egy írás Bognár Szilviáról, amit a Pécsi Stop is átvett. A témával tegnap már foglalkoztunk mi is, ám az MSZP továbbra is tüzel a város DK-s alpolgármesterére, ezúttal szintet léptek: nem helyi, hanem az országos lapjukban a Népszavában közöltek egy szerzőnélküli „cikket”, ahol „árulónak” titulálják Bognárt. Tegnapi cikkünk a témában:

A szocialisták továbbra is a ZsÖK ügy körül forronganak, ahol, mint ismert Bognár Szilvia nem támogatta az ő jelöltjüket, akinek a szakmai munkássága minimum megkérdőjelezhető, de a hírek alapján hűséges szocialista káderről van szó. Bognár pedig azért lett áruló, mert az EMMI helyettes államtitkárával is egyeztetett (jó kérdés, hogy ez az információ hogyan került az MSZP-hez közeli média birtokába) chaten. Péterffy Attila ezért állítólag kijelentette, hogy Bognár Szilviában nem tud megbízni, mivel árulónak tartja őt.

De felmerül a kérdés, mi az igazi árulás?

Árulás-e ha egy ellenzéki alpolgármester szóba áll egy kormánypárti államtitkárral, akivel ideális esetben feltétlenül kell, hogy valamilyen munkakapcsolat legyen, ha már azonos területért felelősek?

Ha már itt tartunk, árulás ha egy ellenzéki politikus szóba áll egy kormánypártival? Párbeszédre és relatíve jó munkakapcsolatra, vagy duzzogásra és támadásra van szükség? Melyik szolgálja a pécsi emberek érdekeit?

Netalántán az árulás a választókkal szemben, hogy civil álca mögött, korábban a várost eladósító, ezerszer is megbukott politikusokat emelnek újra hatalomba?

Árulás a Mindenki Pécsért Egyesületet megkerülve, a rendkívüli jogrendet kijátszva pozíciókat osztogatni?

Esetleg az nevezhető árulásnak, hogy minden jelentős pécsi cég élére MSZP-hez közeli embereket neveznek ki?

Vagy az az árulás, hogy a pécsi adófizetők pénzéből sokmilliós sporttámogatásokat kap, az egyik önkormányzati képviselő haverja?

Árulás a választói akarat semmibevétele, és egy mérhetetlenül alacsony népszerűségű párt (MSZP) felülreprezentálása, miközben a két legnagyobb ellenzéki platform (DK és a Momentum) szinte semmilyen súllyal nem bír a városvezetésben?

Árulás az egyhangúlag megválasztott alpolgármester jogköreit folyamatosan csorbítani?

Árulás összeállni egy baloldali oligarchával, és úgy táncolni, ahogy ő fütyül?

Árulás az elviekben szövetséges alpolgármester ellen minden létező fronton támadást indítani, a nyilvánosságban?

Mindenki döntse el saját lelkiismerete alapján, hogy ki az áruló, és ki nem.

Mellár is tiltakozik az egyetemi modellváltás ellen

0

Az egyetemi modellváltással kapcsolatosan ezúttal Dr. Mellár Tamás országgyűlési képviselő, közgazdász professzor fejtette ki a véleményét. Dr. Keresztes László Lóránthoz hasonlóan ő is tiltakozik ellene, és minden erejével azon lesz, hogy megakadályozza ezt a folyamatot. Mutatjuk képviselő úr közleményét!

„Nyilatkozat a PTE modellváltásának ügyében

Az Orbán-kormány –– kihasználva a vírusjárvány okozta rendkívüli állapotot –– rohamtempóban akarja megvalósítani az állami egyetemek modellváltását, alapítványi formába való átalakítását. A tervezett átalakítás durva támadás az egyetemi autonómia ellen, megfosztva az egyetemi oktatókat és hallgatókat az alapvető jogaiktól, és minden hatalmat annak a kuratóriumnak a kezébe ad, amelynek tagjait Orbán minisztere nevezi ki, örök időkre.

Tiltakozom ez ellen a durva beavatkozás ellen, és minden erőmmel azon leszek, hogy ne valósuljon meg a tervbe vett átalakítás. A Pécsi Tudományegyetem szenátusát pedig arra kérem, hogy ne szavazza meg a modellváltást. Tudom, hogy ez nem fogja megakadályozni Orbánékat abban, hogy egyetemromboló alantas tervüket megvalósítsák, de ellenállásukkal életben tarthatják azt a reményt, hogy a demokrácia ügye nem veszett el örökre, az egyetemi polgárság nem hódol be az autokratikus hatalomnak.

Dr. Mellár Tamás országgyűlési képviselő, a PTE Közgazdasági Karának volt diákja és oktatója”

Meghalt Kriza Ákos

Hétfő este hosszan tartó betegség után, 56 éves korában elhunyt Kriza Ákos, Miskolc korábbi fideszes polgármestere – írta meg a Magyar Nemzet. A lappal a politikus özvegye közölte a hírt.

Kriza Ákosban a nemzeti-konzervatív oldal az egyik meghatározó alakját, politikusát veszítette el, aki nemcsak kiváló orvos, intézményvezető és polgármester volt, de hűséges házastárs, két gyermek szerető édesapja, szüleiről gondoskodó gyermek, és igaz testvér is volt. Nyugodj békében!

– fogalmazott László Zsuzsanna a közleményben.

A temetésről a család később ad tájékoztatást.

Kriza 2006 és 2019 között volt Miskolc polgármestere, 2019-ben betegsége miatt nem indult újra.

Kiemelt fotó: MTI/Vajda János

Vajon mi volt valójában a polgármester sérelme, amit Vicze Csilla okozott neki?

0

Holnap folytatódik a per Vicze Csilla és Péterffy Attila között. Ezúttal polgármester úrnak is muszáj lesz megjelennie a tárgyaláson, amelyről természetesen lapunk is be fog számolni. Alább mutatjuk a Civilek a Mecsekért Mozgalom közleményét, az üggyel kapcsolatosan.

Mint  korábban  már jeleztük: Pécs polgármestere „jó hírnevének megsértése miatt” személyiségi jogi pert indított  – 500.000,-Ft sérelemdíjat követelve – a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője ellen, mertállítólagvalótlant állítva bírálta a hőerőmű vezérigazgatójaként végzett tevékenységét ezzel a mondattal:  „Péterffy Attila  2008-2015-ig a Pannon Hőerőmű vezérigazgatójaként durván  3.000.000 tonna fát égetett el a hőerőmű kazánjaiban.”

Várhatóan megjelenik a tárgyaláson a polgármester, nem teszi ki magát a távolmaradás törvényben előírt jogkövetkezményeinek. Így a bíróság meghallgatja, előadhatja saját álláspontját, miért élte meg sérelemként azt, hogy egy a környezetvédelemmel foglalkozó civil mozgalom szóvivője a polgármesterré jelölése idején szakmai múltjára vonatkozó kritikát fogalmazott meg a hőerőműben vezérigazgatósága alatt elégetett óriási famennyiséggel kapcsolatosan.

Valótlan állításra nem került sor  Vicze Csilla részéről: Szóvivőként csupán a vezérigazgató korábbi előadásait összegezte: Atüzelőanyag mennyiségére vonatkozóan maga Péterffy Attila a 2012. március 22-23-án Balatonalmádiban, majd 2014. november 13-án Budapesten (REKK Workshop) tartott előadásában azt állította, hogy a hőerőmű tüzelőanyag igénye: 450.000 tonna/év! Tüzelőanyag összetétel: 33% erdészeti fa, 67% erdészeti, faipari és mezőgazdasági melléktermék.

Péterffy Attila mint felperes most novemberben ráadásul bizonyítási indítványként csatolta saját magát dícsérő  2019. június 20-i kampány-előadását mint szakmai múltját, amelyre oly büszke. Ebben elismeri, hogy az erőmű „a hengeres tűzifa felhasználása évi 150.000 tonna” mellett „250.000 tonna erdészeti maradék anyagot (gallyak, tuskók)”  használ fel.

Eszerint  évente 6250 kamion viszi a hengeres tűzifát,  azaz munkanaponként a 24 tonnás teherautóból 24 szállít hengeres tűzifát elégetésre és ehhez jön még évi 10416 kamion (munkanaponként 40 db 24 tonnás) szállítja a gallyat, tuskót, ami az erdőben kellene, hogy maradjon az erdő élőlényeinek táplálékául. S erre volt büszke polgármester-jelöltként, ez alapján hirdette Pécset mint „ökotudatos”, „zöld” várost.   Ez alapján  Pécs nem minősíthető „zöld” városnak.

Az ügy jogi lényegéhez tartozik: Az Aarhusi egyezmény 8. cikkelye szerint a környezetvédelmi tevékenységet kifejtő csoport jelen esetben a CMM és szóvivője környezetvédelmi tevékenységével, kritikájával összefüggésben nem zaklatható, bíróság elé nem állítható, kártérítésre nem kötelezhető. Hiányzik alperes perelhetősége!  

A közfeladatot gyakorló személlyel szemben a szólásszabadság és véleménynyilvánítás szabadsága kisebb mértékben korlátozható, nagyobb mértékű tűrési kötelezettsége van a közszereplőnek. Jelentős joghátrány nem állapítható meg, hiszen megválasztották polgármesternek.

A civil kontroll megengedettsége a közélet természetes része  és közszereplő kontrolljának törvényes formája. Ennek korlátozása nagyobb társadalmi hátrányt jelentene, mint a közszereplő vélt vagy valós személyiségi jogainak és nem vagyoni károsodásának védelme.

Tény, hogy öt éven át tartott a CMM és a CZM (Civilek a Zengőért Mozgalom) együtt biomassza fórumokat a Mecsek erdeinek, Pécs tüdejének védelmében. Az egész nagyvilágban a felelőtlen erdőpusztítás klímaváltozáshoz, ökológiai katasztrófához vezet, a CMM-CZM célja itt helyben az erdők megvédése!

Továbbra is  a CMM fellép a Pécs környéki erdők pusztítása, a vizek szennyezése, a levegőben az elektromágneses sugárzás csökkentése érdekében.  Továbbra is harcolni fogunk Pécsért és a civilek igazáért; nem engedjük, hogy levegőnek nézzen bennünket a hatalom, és nem engedjük, hogy megpróbáljanak bennünket elhallgattatni.

Pécs, 2021. 01.18.

Vicze Csilla szóvivő, Civilek a Mecsekért Mozgalom

„Ez a vendéglátás holokausztja” – újranyitás előtt sok magyar étterem is?

Ausztriában, Olaszországban és Lengyelországban is számos vendéglátóhely nyitott ki újra, önkényesen, a lezárások ellenére. A vendéglősök szerte a világban óriási bajban vannak, sokukat csőd és teljes anyagi összeomlás fenyeget, ezért Magyarországon is egyre többen hajlanak arra, hogy kormányzati tiltás ide, vagy oda, kinyissanak. Az elmúlt hónapokban a teljes iparág nagyon nehéz, már-már lehetetlen helyzetbe került, számos étterem és kávézó ment csődbe, sokaknak az élete munkája veszett oda.

Hogy ez polgári engedetlenség, esetleg a törvényes rend szándékos megbontása lenne, azt nehéz megmondani, de időközben jogászok is elkezdtek dolgozni az ügyön, egyesek szerint alaptörvénybe ütközik a rendkívüli vészhelyzet, ők az alaptörvény 53. cikkére hivatkoznak:

„A veszélyhelyzet

53. cikk *

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

Mások a jogi kiskapukat keresik, szerintük például állásinterjút tarthatnak vendéglátóhelyeken, ahogy alkalmazottak is tartózkodhatnak ott, igaz ez a joggal való visszaélés, figyelmeztet jogászunk.

Ahogy az újra nyitás mögött álló Le az Adók 75%-ával Párt fogalmaz:

„Dinamikusan növekszik a Tömeges Üzletnyitás mozgalom a Facebookon. A mozgalmat a LA75 Párt (Le az Adók 75%-ával Párt) indította el arra bíztatva a vállalkozókat, hogy találják meg azokat a jogi kiskapukat, amik alapján nyitva lehetnek Január 25-től. Ilyen például az, hogy „állásinterjúra” bárki mehet időtől függetlenül, rájuk nem vonatkozik a kijárási korlátozás. A kiskapuktól azonban lényegesebb, hogy vannak akik vitatják a kijárási korlátozás elrendelésének alkotmányosságát is; még márciusban erre hívta fel a figyelmet itthon az egyik joghallgató. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint pedig az Alaptörvény alapján nem állapítható meg, hogy a COVID által okozott egészségügyi kockázatok vészhelyzetnek minősülnek.”

Az alábbi riportot már a szegedi televízió készítette, ahol kiderül, hogy a vendéglátósok többsége a kockázatokat vállalva is újranyitna, és ahol egy elkeseredett vendéglátós az önkényes újranyitásnál valamelyest radikálisabb megoldást javasolt…

Kiemelt képünk illusztráció.

Baranya kincsei: Barbakán

A barbakán a középkori várak részét képező, előretolt kapuerőd elnevezése. Feladata az ellenséges csapatok megállítása, lelassítása a település vagy erődítmény főkapuja előtt. Általában különálló, árokkal körülvett erős torony, csapóhíddal és egy vagy több kisebb őrtoronnyal.

A pécsi Barbakán Magyarország egyetlen fennmaradt kapuerődje, a város egyik szimbóluma, kevesen vannak az országban, akik ne hallottak volna róla. Aki pedig Pécsen jár, annak szinte kötelező program megnézni a maradványait. Aki esetleg még nem ismeri a történetét, olvassa el cikkünket. Aki pedig már ismeri, annak sem árt feleleveníteni a tanultakat. 😊

A történészek Kinizsi Pál nevéhez kötik a Barbakán megépülését: amikor a hadvezér 1498-ban Pécsett járt, a török fenyegetettségre hivatkozva tanácsolta a felállítását, ami Szatmári György püspök (1505-1521) idejében valósult meg.

Forrás: Wikipedia

Az erőd gótikus stílusban épült, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. A kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt, oldalsó bejárata azt a célt szolgálta, hogy a kapun betörni igyekvő ellenséget a védők oldalról támadhassák. A bástya körül várárok helyezkedik el, a bejáratához vezető csapóhíd felvonó csigái ma is megvannak.

Janus Pannonius halálának 500. évfordulója alkalmából Borsos Miklós készített bronzszobrot a néhai püspökről, amit az erődítmény kertjében, a Barbakán Sétányon helyeztek el.

A Barbakán rekonstrukcióját 2019 decemberében fejezték be. A 30 millió forintos beruházásból felújították a bástyához kapcsolódó fából készült hidakat, lépcsőket, az építmény karéján felépített gyilokjárót és az azt övező korlátokat is.

Videó: Mesics Gábor
Forrás: Wikipedia

95 éve hunyt el a „nemzet csalogánya”, a gyönyörű hangú Blaha Lujza

1926-ban ezen a napon hunyt el Blaha Lujza, aki a „nemzet csalogányaként” egy ország szívébe zárta magát gyönyörű hangjával és remek színészi teljesítményével.

Pedig fiatalkora egyáltalán nem telt egyszerűen. Már édesapja története is megér egy misét, Reindl Sándor ugyanis egy remek énekhanggal megáldott huszártiszt volt. Nyíregyházán ismerkedett meg Ponti Lujza színésznővel, aki miatt feladta tiszti rangját és családja ellenkezése dacára kilépett a katonaságból. Alig három héttel később Reindlt már a szabadságharc népfelkelői között találjuk, ami miatt bujdosnia is kellett.

A szülők így vándorszínészetre adták a fejüket, amely során rengeteget kellett nélkülözniük. A gyermek Lujza 1850. szeptember 8-án jött a világra Rimaszombatban. A kisleány az anyatejjel együtt szopta magába a színészi életet, hiszen már 4 éves korában statisztaként szerepelt a színpadon. Egész pontosan egy megadott pillanatban kellett egy hordóból előugrania.

1856-ban a kolera sújtotta Kassán léptek fel, édesapja a színpadon vesztette életét. Anyja ezután újraházasodott, Kölesi Antal díszletfestő vette feleségül, ezért a később gazdag pályát befutó Lujzát gyakran említették nevelőapja nevén.

A későbbi Blaha Lujza 8 éves koráig nem járt iskolába, ekkor is egy színésztől tanult meg írni és olvasni, később a győri apácák kolostorában már valóban beült az iskolapadba. A győri társulat nemcsak az iskolát, hanem az első sikert is elhozta számára: A koldusnő című darabban Mariként lépett színpadra, hatalmas sikerrel. A család ugyanakkor nem maradt egy helyben, a szokásos színészi élet velejárójaként az egész vidéki Magyarországot bejárták.

Lujza ezekben az években is rendre sikereket aratott, szépen lassan megismerték a nevét, 13 évesen már önálló szerepeket játszott. Sok évnyi vándorlást követően végül 1864-ben került a budai Népszínházba, majd annak csődbe jutása után Szabadkára szerződött. Itt ismerte meg Blaha János cseh származású osztrák katonát, aki hamar felismerte az ifjú színésznő tehetségét és egyengetni kezdte karrierjét. 1866-ban házasodtak össze és bár nyelvi akadályok voltak köztük, a szerelmes férfi megtanult magyarul Lujza kedvéért. Az érte tett fáradozásai miatti tisztelet miatt Blaha Lujza élete végéig megtartotta első férje nevét, aki 4 év házasság után hunyt el.

Blaha Lujza karrierje azonban innentől már folyamatosan ívelt felfelé: vendégszerepelt Bécsben, játszott a Nemzeti Színházban, majd több évtizedet lehúzott az újrainduló budai Népszínházban, ahol összesen 2364-szer lépett fel. Rendre álló óvációval ünnepelték a különleges kisugárzású színésznőt, egyszer állítólag mag a walesi herceg is sorban állt az öltözője előtt, hogy megköszönje neki az élményt.

1875-ben Egerben vendégszerepelt, ahol Soldos Sándor 3 nap után megkérte a kezét, majd egy hónappal később össze is házasodtak. Ez a házasság sem tartott sokáig, ez is négy év után ért véget, igaz, ez már válás miatt. 1881-ben házasodott meg harmadjára, ezúttal báró Splényi Ödön lett a szerencsés.

Rengeteg siker és megannyi emlékezetes előadás után 1901-ben ő lett az első, aki megkapta a Nemzeti Színház örökös tagságát. Blaha Lujza idős korában is nagyon aktív volt, de férje 1909-es halála után sokáig visszavonultan élt. Végül visszatért és egészen 1923-ig színpadra lépett, igaz, egyre kevesebb alkalommal.

Az 1920-as években egyre kevesebbszer hagyta el lakását, 1925-ben még egy cigányzenekar adott szerenádot a 75 éves dívának, de pár hónappal később egy tüdőgyulladás végleg levette a lábáról. 1926. január 18-án, 76 évesen halt meg, temetésére annyian gyűltek össze, hogy a szóbeszéd egyenesen Kossuth Lajos temetéséhez hasonló tömegről szólt. A budapest Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra a „nemzet csalogányát”, akinek nevét rengeteg intézmény és utca őrzi szerte az országban.

Forrás: Wikipedia

Híres emberek idézetei – KVÍZ

0

Tudod kihez köthetők az alábbi idézetek? Töltsd ki kvízünket, és érj el minél jobb eredményt!

[show-quiz id=”35278″ title=”Híres emberek idézetei – KVÍZ”]