Fertőtlenítés, vírusölés, higiénia – ezek mind olyan fogalmak, amik az elmúlt egy évben kiemelt jelentőséget kaptak az életünkben. Azonban a különféle szereknek van hátulütője is, a Tudatos Vásárlók Egyesülete ezekre hívja fel a figyelmet használati tippjein keresztül.
A koronavírus elleni védekezésben rendkívül fontossá vált a különféle, sokat használt felületek fertőtlenítése. Emiatt azonban több országban, így például az USA és Franciaország területén, megnövekedtek a mérgezéses esetek száma. Ezeknek a jelentős része az 5 évnél fiatalabb gyermekeket érintette elsősorban, ami különösen is fontossá teszi az erre való odafigyelést. A Tudatos Vásárlók Egyesülete ezért három egyszerű tipp segítségével mutatja be, hogyan használjuk ezeket a sokszor veszélyes anyagokat tartalmazó szereket.
1.Sose keverjük egymással a szereket! A kevesebb néha több – ez különösen is igaz a vegyszerekre. Ha egy kicsit is figyeltünk kémia órán, akkor bizony tudhatjuk, hogy a háztartási vegyszerek keverése komoly veszélyekkel járhat. Ha bizonyos készítményeket összekeverünk, akkor sok esetben mérgező gázok képződnek, ami könnyen balesethez vezethet. Ilyenek például a klóros fertőtlenítő szerek (Hypo, Domestos, stb), amiket savval (pl. vízkőoldó, ecet) keverve mérgező klórgázt juttatnak a levegőbe.
Ezért is különösen fontos, hogy minden esetben elolvassuk és betartsuk a tisztítószerek használati utasításait és ne higgyük, hogy jobban értünk a kémiához, mint azok, akik írják őket.
2. Szellőztessünk sokat! Takarítás közben és után is érdemes sokat szellőztetni. Ez egyrészt segíti a gyorsabb száradást, másrészt pedig az elpárolgott vegyszerrészecskéket is eltünteti a lakásból. A szakértők egyébként is biztatnak arra, hogy szellőztessünk vírus idején, mivel a káros anyagok így hamarabb távoznak.
3. Tároljuk helyesen a tisztítószereinket! Sok ember tárolja olyan helyen a tisztítószereit, vegyszereit, amelyek könnyen elérhetőek a gyermekek számára. Ahogy arra utaltunk feljebb, a mérgezések az 5 éves kor alattiakat fenyegetik leginkább, ezért különösen fontos, hogy számukra elérhetetlen helyen tartsuk ezeket a termékeket. A mosogató alatti szekrény, vagy az alacsony polcok nem megfelelőek, a biztonság érdekében inkább zárt helyen vagy magasan tároljuk őket.
Ezekkel az egyszerű, hétköznapi tippekkel is meg tudjuk előzni, hogy komolyabb tragédia történjen a családban!
Hétfőn megtartotta második plénumát a Free PTE csoport azzal a céllal, hogy a modellváltás legfontosabb gócpontjairól – a meghívott szakértők és a fórum résztvevőinek hozzászólása alapján – világos álláspontot foglaljon. Az eseményre 18 órakor került sor és közel öt órán keresztül tartott. A bejelentkezők száma ezúttal valamivel alacsonyabb volt, mint egy hete, de így is közel 500 fő vett részt a véleményformázásban (a legnagyobb létszám, amit én láttam, 487 fő volt). A plénumon – vagy legalábbis annak egy részén – az egyetemi hallgatók, oktatók és szakértők mellett olyan közéleti szereplők is részt vettek (megfigyelőként, tehát nem szóltak hozzá), mint Ruzsa Csaba, Pécs alpolgármestere, valamint dr. Keresztes László Lóránt, illetőleg dr. Mellár Tamás, Pécs országgyűlési képviselői.
A plénum első blokkjának a témája az egyetemi autonómia kérdése volt, az Innovációs és Technikai Minisztérium ígéreteinek a jogszabályokkal való összhangja, valamint az a kérdés, hogy mivel jár az oktatás piaci alapúvá tétele és az oktatói teljesítménybérezés. A felszólalók Csernai Mihály, az SzFE volt HÖK-elnöke, Prof. Dr. Halmai Gábor alkotmányjogász, valamint Dr. Máté András nyugalmazott egyetemi tanár (az Oktatói Hálózat képviseletében) voltak.
Beszámolójukból kiderült, hogy a magyar modellváltás esetén inkább a kuratórium autonómiájáról lehet beszélni, semmint az egyeteméről, és ez jelenti az alapvető különbséget a magyar modellváltás és a hasonló fenntartású nyugati intézmények között, ahol a kuratórium és a szenátus mellérendeltségi viszonyban áll egymással. A magyarországi modellváltások után viszont gyakorlatilag annyi jogkör maradt a szenátusoknál, amennyit a kuratórium – mint kvázi felettes szerv – rájuk ruházott, ami lehet ugyan széles döntési jogkör is, de annak is fennáll a veszélye, hogy szinte csak formális feladatai maradnak a szenátusnak. A vita során felmerült az a kérdés is, hogy az oktatói teljesítményrendszerben nem fognak-e háttérbe szorulni azok az objektíve nem mérhető elvárások, mint az előadások minősége vagy a segítségnyújtási hajlandóság.
A második blokk a munkajogi kérdésekről szólt, melyről ezúttal is Horváth Csaba számolt be. Elmondta, hogy a múlt heti információkhoz képest „előrelépés”, hogy most már tudják, hogy a 2×15%-os béremelés csak az oktatókat érinti, a többi dolgozót nem (ennek kapcsán egy hozzászóló felhívta a figyelmet arra, hogy a PTE jelenleg 2.300 nem oktatóként dolgozó személyt és további 2.100 egészségügyi szakdolgozót foglalkoztat). Viszont még a béremelés mellett is számos kockázati tényező van, például a fix előremenetel hiánya, a dolgozók rosszabb alkupozíciója, vagy az „ideológiai alapon” történő felmentés veszélye. A politológus véleménye szerint az utóbbit még csak nem is kell direktbe megfogalmazni, ugyanis a Munka Törvénykönyvének bizalomvesztésre vonatkozó rendelkezései különösebb indoklás nélkül lehetővé teszik a felmondást.
A harmadik blokkban az önkormányzatiság volt a téma. A kérdéskört Szeteli Anna vezette fel, aki elmondta, hogy az önkormányzatiság lényege többek között, hogy az intézmények, a Tanszékek, de még a hallgatók is beleszólhatnak az egyetemet érintő ügyekbe. Azonban azzal, hogy a szenátusnak csak kuratóriumtól származtatott jogai vannak, az önkormányzatiság közvetlenül veszélybe kerülhet, ahogyan arra a Színművészeti Egyetemnél is volt példa (múlt heti beszámolónk ezeket tartalmazza).
A negyedik blokkban azt a kérdéskört járták körbe a plénum tagjai, hogy a modellváltás mennyire nehezíti meg a hallgatók egyetemekre történő bekerülését és bennmaradását. Az előadók dr. habil Cserti Csapó Tibor, a PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének egyetemi adjunktusa, és Csernai Mihály, az SzFE HÖK-ének nemrégiben lemondott elnöke voltak. Kiderült, hogy valamennyi modellváltáson átesett egyetemen kevesebb volt az új jelentkező, mint a modellváltást megelőző évben ugyanakkor ez a csökkenő tendencia a váltást megelőzően is jelen volt, így nem biztos, hogy emiatt történt. Az ösztöndíjas képzésben részt vevők hallgatók száma általánosságban nem csökkent, ugyanakkor az ösztöndíj-határok több helyen emelkedtek (Corvinuson például 3.0-ról 3.8-ra), és van, ahol a hallgatói költségek is emelkedtek, ami megnehezítheti egy hallgató bekerülését, különösen, ha vidékről érkezik, vagy szegény családból származik.
Az ötödik blokkban a város és az egyetem kapcsolata volt a téma. Az előadók Dr. Schepp Zoltán (KTK, dékán), Dr. Pálné Kovács Ilona (BTK Politológia Tanszék, MTA Regionális Kutatások Intézete), Dr. Gál Zoltán (KTK Pénzügy és Számvitel Intézet), valamint Dr. Fleck Zoltán (ELTE Jog- és Társadalomelméleti Tanszék) voltak. Szó esett arról, hogy az egyetemnek, mint a régió legnagyobb foglalkoztatójának nincs egyszerű helyzete, hiszen Baranya megye az egyik leszakadó régiója az országnak. Ugyanakkor az egyetemi hallgatók évente több, mint tízmilliárd forintot költenek el a városban, tehát egy óriási gazdaság-élénkítő hatásról is beszélhetünk.
A modellváltás tekintetében egyfajta egyetértést lehetett észrevenni a felszólalók között a tekintetben, hogy valamilyen változásra az egyetem működésében előbb-utóbb szükség lesz. Ugyanakkor a tekintetben már több kétség merült fel, hogy ez a megoldás-e a megfelelő, amit most terveznek. Dr. Máté András az előadók utáni felszólalásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a régió eleve rossz gazdasági helyzete mellett az elégtelen mennyiségű K+F tevékenységre fordított juttatások és a felülről alakított projectek jelentik az egyetem működésének legnagyobb problémáját, és ezeket a problémákat a modellváltás nem oldja meg.
A plénum végén a jelenlévők megfogalmazták álláspontjukat, mely szerint sem az egyetem autonómiája, sem a munkahelyek megvédése, sem az önkormányzatiság fennmaradása, sem a hallgatói létszám növekedése (vagy megőrzése) szempontjából nem meggyőzőek a kormányzat eddig elhangzott érvei, ezenkívül külön aggályosnak tartják, hogy az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat nem készített széleskörű felmérést az ügy kapcsán. Ezek miatt pedig elutasítják a modellváltást. Az erről készült nyilatkozat itt tekinthető meg.
A PTE polgárainak lehetősége van egy kérdőív kitöltésével világos álláspontot foglalni a kérdésben, aki ezt szeretné, a kérdőívet itt érheti el.
Mai napon szavaztak a PTE esetleges modellváltásáról a bölcsésztudományi karon, kétharmados többséggel utasították el azt. Egyedül a BTK Hallgatói Önkormányzata szavazott a modellváltás mellett, holott nekik elviekben a hallgatók érdekeit kellene szolgálniuk.
A BTK kari tanácsának 21 szavazatából 16 lett „nem” az 5 igent a HÖK tagjai adták. Egyelőre rejtély, hogy a hallgatói önkormányzat képviselői miért állnak ki a modellváltás mellett, annak ellenére, hogy a hallgatók és oktatók többsége elutasítja azt.
Szeretnénk megtudni, hogy miért döntött így a BTK hallgatói önkormányzata, de legutóbb sem válaszoltak a kérdéseinkre, és vélhetően most sem tennék azt meg.
1945.01.27-én nyilasok verték agyon a magyar irodalomtörénet egyik legnagyobb alakját, Szerb Antalt. Szerb Antal egyetlen bűne a származása volt, az antiszemita nyilas előemberek talán azzal sem voltak tisztában, hogy akit halálra vernek, az nem más, mint a magyarság egyik legnagyobb írója.
Budapesten született asszimilált zsidó családba, a Deák Ferenc utca 15. szám alatt. Szülei, Szerb Károly óragyáros, kereskedő és Herzfeld Elza 1900. augusztus 19-én Budapesten kötöttek házasságot. Édesapjával együtt 1907. december 20-án a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt), és attól kezdve ebben a szellemben nevelték. Apja 1911 őszén a budapesti piarista gimnáziumba íratta be, ahol Sík Sándor tanította magyarra, és támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is születtek. Utolsó gimnáziumi évében, 1918/1919-ben az iskolai önképzőkör elnöke volt. Főként Sík Sándor hatására lett 1914-től nyolc éven át az iskola frissen alakult cserkészcsapatának tevékeny tagja, sőt őrsvezetője.
Még nem volt húszéves, amikor már a Nyugat számára publikált, doktori disszertációját Kölcseyről írta, a harmincas években bejárta Európát. Páratlanul intelligens és tehetséges ember volt, olyan nagyszerű művek szerzője, mint az Utas és holdvilág, Pendragon legenda, vagy A világirodalom története.
Bántóan fiatalon, 43 évesen hunyt el, a magyar Holokauszt egyik legismertebb áldozata. Fájó belegondolni, hogy ha a nyilasok nem verik őt agyon, akkor még mennyi nagyszerű művel gazdagította volna a magyar irodalomtörténetet.
Pécsett az önkormányzat „kihasználtság miatt” úgy döntött, hogy bezárja a József Attila úti óvodát. A város egyik legrégebbi, frekventált helyen lévő óvodájáról van szó, ahová jelenleg 32 gyerek járt.
A városháza spórolásról, racionalitásról, ésszerűségről beszél, az ellenzék szerint viszont szégyenteljes, elfogadhatatlan döntés született. Két oldal, két különböző látásmód, ahogy azt már megszokhattuk.
A városvezetés úgy számol, hogy ezzel a döntéssel 25 millió forintot spórolnak évente. 25 millió forint nem kevés pénz, habár egy 63 milliárdos költségvetéssel dolgozó város számára ez nem kéne, hogy hatalmas összeget jelentsen. Még a megszorítások mellett sem. Pláne annak tükrében, hogy a szocialista párthoz közeli cégvezetők, tanácsnokok, ilyen-olyan szakemberek („szakemberek”?) fizetéseire ennek az összegnek a sokszorosa megy el. Az pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a többségüknek az alkalmazása nem közérdek, nélkülük éppen ugyanolyan jól boldogulna a város, mint velük.
Éppen ezért rendkívül etikátlan spórolásra fogni a döntést. Ha Péterffyék spórolni szeretnének (és ez minden politikusra igaz), először a saját házuk táján tegyék meg. Ne nevezzenek ki két alpolgármester mellé egy harmadikat, ne legyenek ejtőernyős ilyen-olyan polgármesteri biztosok, ne legyenek milliós prémiumok a cégvezetőknek, törekedjenek arra, hogy takarékosabban, jobban átgondolva működjön a városháza. Ha ez kész, és még ezek után is hiányzik a kasszából a pénz, akkor lehet olyan döntéseket hozni, ami a pécsi adófizetőkre van hatással. De amíg Péterffyt és a sleppjét a pécsi polgárok tartják el, addig meglehetősen nehezen értékelhető döntés egy óvoda bezárása, miközben rájuk szó szerint tízmilliókat költünk, havonta.
Ettől függetlenül egy olyan óvodának nem feltétlenül kell üzemelnie, ahol kevés a gyerek, ez racionálisnak tűnő érv, ám a probléma, hogy ebben a történetben egy csoportot nem vettek figyelembe:
az óvodásokat.
4-5-6 éves korban nem árt a kiegyensúlyozottság, a biztonság, a biztonságos, jól megszokott légkör. Ezeknek az ovis gyerekeknek ez most változni fog, a jól megszokott, megszeretett épületet egy új váltja fel, új társakkal, új óvónőkkel, új játékokkal, új környezettel. És ugyan nem vagyok pszichológus, de ez nem biztos, hogy annyira jót tesz egy kisgyerek számára.
Úgy látszik született újfent egy döntés, ahol mindenki mondott valamit, csak éppen az érintetteket felejtették el megkérdezni.
Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította, ez a nap az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója.
Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábora legnagyobb német megsemmisítő tábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli Oświęcim német nevéről kapta, ami Krakkótól kb. 60 kilométerre nyugatra helyezkedik el Dél-Lengyelországban.
Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak, körülbelül 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek körülbelül 90%-a zsidó volt. A kivégzett zsidók 1/6-a ebben a táborban vesztette életét. Továbbá érkezett még megközelítőleg 150 000 lengyel, 23 000 cigány, 15 000 szovjet fogoly, 400 Jehova Tanúja, és több tízezer eltérő nemzetiségű ember, akiknek nagy része meghalt a kivégzések, orvosi kísérletek, kényszermunka, éhínség vagy betegségek során.
A holokauszt áldozatainak számát több különböző becslés próbálta felmérni. A széles körben elfogadott számok öt és hatmillió között mozognak.
A Pécsi Járási Ügyészség csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vádat négy férfival szemben, akik erőszakkal vetettek véget egy közlekedési vitájuknak.
2020 májusában a vádlottak egyike gépkocsijával oly módon parkolt le egy pécsi szervízúton, hogy ezáltal elállta az utat.
A sértett ezen az úton közlekedve, amikor a gépkocsihoz ért mellette nem tudott elhaladni, így megkérte a vádlottat, hogy autójával álljon el.
Ekkor közöttük szóváltás alakult ki, melynek során egymással kölcsönösen kiabáltak, majd a szabálytalanul parkoló autós egy járóbotot vett ki a gépkocsijából, majd azzal támadólag elindult az autójában ülő sértett felé. Erre a sértett kiszállt a gépkocsijából, amit látva a vádlott telefonon értesítette fiait, hogy jöjjenek a helyszínre és segítsenek neki.
A telefonhívást követően tovább folytatódott a szóváltás a két férfi között, melynek során a sértett többször kérte a szabálytalanul parkoló vádlottat, hogy álljon el az autójával, aki azonban erre nem volt hajlandó. Néhány perccel később megjelentek a segítséget kérő férfi fiai is a helyszínen.
Ezután a négy vádlott támadólag megindult a sértett gépkocsija felé, miközben folyamatosan szidalmazták a sértettet.
A gépkocsinál a vádlottak egyike megütötte az autó szélvédőjét, ami ettől berepedt. A sértett ezt látva, elkezdett kiabálni a vádlottakkal, akik ezután ismét támadólag léptek fel vele szemben, miközben az egyikük több alkalommal ököllel megütötte a sértett fejét.
Az elkövetők cselekménye a csoportosan elkövetett garázdaság bűntettének megállapítására alkalmas. – írja az ügyészség.
Pest megye kilencedik körzetében tartott sajtótájékoztatót Kanász-Nagy Máté és Schmuck Erzsébet az LMP két társelnöke, valamint Botka Sándor, az Ébredj Káta Egyesület frakcióvezetője. Az ok pedig egyszerű volt: a zöldpárt bejelentette, hogy ebben a körzetben a párt női társelnökét, Schmuck Erzsébetet kívánják indítani.
Schmuck Erzsébet az LMP egyik alapítója, évtizedes tapasztalta van a zöldpolitikában, de gazdasági ügyekkel is foglalkozott, 2014 óta parlamenti képviselő. Kanász-Nagy Máté szerint neki sikerülni fog legyőznie a kormánypárti ellenfelét.
Schmuck Erzsébet azt is elmondta, hogy a Fidesz leváltása nem cél, csak eszköz, eszköz ahhoz, hogy új országot építsünk, ahol megállítsuk a társadalom szakadását, olyan ország lesz, ahol mindenkinek az átlagbére biztosítani fogja a tisztességes megélhetést, olyan ország lesz, ahol megbecsülik az idős embereket.
Az LMP nem a multikat és az oligarchákat, hanem a kis- és középvállalkozásokat kívánja támogatni, emellett kiemelt figyelmet fognak fordítani a klímaváltozás megállítására.
Ahogyan már előző cikkünkben is szó volt, a Zero Waste egy harmadik generációs hulladékgazdálkodási forma, ami lehetővé teszi, hogy tovább éljünk a Földön, biztonságban és egészségben. Amennyiben pedig gyötör a kíváncsiság, hogy ezt mikor és miként lehet elérni a következő sorokban bemutatunk pár hasznos tippet.
Az első és legfontosabb dolog, hogy akarjunk egy szebb jövőt teremteni, mert míg nincs akaraterő, addig csak idő kérdése, hogy mikor adjuk fel. Kell keresni egy motiváció forrást, ami ott lebeg a szemünk előtt, egészen addig, amíg valami komolyabb változást nem eredményezünk. Ez a forrás lehet az unokánk szebb jövője, a kiskutyánk zöldebb pázsitja, vagy saját egészségünk is.
Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy mit és hova dobunk ki. A motiváción kívül még a tudatos életmód és a pontos ismertek is elengedhetetlen úttörők. Érdemes felírni pár napon keresztül, hogy mi kerül a szemetesbe, így majd átláthatjuk a dolgokat, hogy melyek azok, amiken sürgősen kell változtatnunk. Például bevásárláskor a műanyag zacskó helyett bio papírzacskókat válasszunk. Vagy indíthatjuk azzal is, hogy szelektíven kezdjük el gyűjteni a maradékokat. Fontos azt is tudni, hogy a hulladékmentes életmód (Zero Waste) nem a szelektálásról, hanem a megelőzésről szól.
Miután pedig szelektíven kidobtuk a hulladékokat, meg kell tanulnunk megfelelően kezelni azokat. – Figyelmeztetés, elsőre kissé nehézkes lehet, ugyanis nagyon nehéz teljesen elkerülni a hulladékot egy háztartásban, itt eszünkbe juthatnak a gyógyszerek példaként. – A keletkező hulladék megfelelő kezelése azonban kiemelkedően fontos. Érdekesség, hogy egy magyar állampolgár annyi kg szemetet dob ki évente a kukájába, ahány napból áll egy év, 365 kg-ot. Ez így kimondva és átgondolva rengeteg, hiszen ha belegondolunk egy tojás alig 60 gramm. Azonban ezt könnyen lehetne csökkenteni, méghozzá úgy, hogy a zöld hulladékokat komposztáljuk. Ehhez pedig nincs szükségünk kertre, ugyanis vannak otthoni praktikák is.
Egyik nagyon fontos tipp a környezettudatos élethez, hogy ne vegyünk mindig újat abból, ami elromlik. Jobb esetben mindig meg lehet javítani, hogyha pedig mégsem arra, csak azután jön rá az ember, miután már megpróbálta. Amennyiben például egy nagyobb háztartási gép romlik el, amihez nem értünk, hívjunk egy szerelőt, aki arra specializálódott rá, és már ezzel is tettünk a Földunk védelmében.
Ezenfelül, ha vásárlásról van szó, törekedjünk mindig a leghasznosabb praktikákat választani. Semmiképpen se azért vegyünk meg valamit, mert másoknak is van, és igazából nekünk nincs rá szükségünk. Valamint próbáljunk meg kevesebbszer vásárolni (a fentebb említett szatyor végett is.) Létezik egy úgynevezett 5R szabály (angolul mindegyik szó R betűvel kezdődik), amely betartásával drasztikusan csökkenthetjük a hulladéktermelésünket.
1.R – Refuse, vagyis visszautasítás, mondj nemet!
2.R – Reduce, vagyis csökkentés
3.R – Reuse, vagyis újra használás
4.R – Recycle, vagyis szelektálás
5.R – Rot, vagyis komposztálj! Illetve országunkban van egy +R, ami a Repair, vagyis a javítás.
Nemutolsó sorban pedig sose feledjük, hogy ez nem egyik napról a másikra fog megvalósulni. Ne várjunk csodát, akkor is igyekezzünk, hogyha mi magunk nem látunk sok változást. Legyünk türelmesek, hogy egy jobb és szebb Földet tudjunk teremteni unokáink unokáinak is!
A Zero Waste cikkünkről olvastál már?: https://bahir.hu/2021/01/19/zero-waste-a-modern-kornyezettudatossag/
Érdekes rövid filmet készített Gulyás Márton csatornája, a Partizán nevű youtube oldal a PTE átalakításáról. A téma fontosságát jelzi, hogy az ország valamennyi jelentősebb médiamunkása foglalkozott már vele, nem csoda, az ország első egyeteméről és annak esetleges modellváltásáról van szó. A videóban egyetem oktatók, hallgatók is megszólalnak, de Nemes Balázs vagy éppen Aradi Hanga a szabadpécs.hu publicistája is megszólal benne. Feltétlenül érdemes megnézni!
