Kezdőlap Blog Oldal 2738

A pirosbogyós párttól a megszállásig: az 1848-as forradalom Baranya megyében

Hogy mi történt Pécsett vagy Mohácson 1848. március 15-én? Röviden: semmi. A korszaknak megfelelően a forradalom híre csak két nappal később ért Baranya megyébe, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne is történt volna elég esemény ekkoriban. Nézzük végig mi történt a forradalom hónapjaiban a pirosbogyós párttól Jellasics támadásáig!

A reformkori Baranya megyében a török hódoltság következményeként rendkívül alacsony volt a nemesség száma, ahogy a birtokviszonyok is képezték le az országos mintákat. A megye politikai arculatát az 1840-es évek közepéig a konzervatív irányzat határozta meg. A politikai élet vezetője a főispán volt, ebben a korszakban Majláth György és Scitovszky János püspök nevét éredemes kiemelni.

Azért létezett ellenzéki politika Baranya megyében is, ennek jele, hogy Siskovics József rövid ideig főispánként haladó szellemiséget vezetett be. 1838-ban Pécsett megalakult a Nemzeti Casino is, amely szintén megágyazott a liberális irányzat és a kulturális fejlődés terjesztésének. A helyi liberális ellenzék szervezetté válásáról azonban csak 1847 őszétől beszélhetünk. Ekkor jelent meg ugyanis aktívan Batthyány Kázmér gróf, akinek Üszögpusztán volt kastélya.

Az 1847. októberi országgyűlési választásokat ugyan még elbukta, de ennek hatására pártot alapított, ők lettek a „pirosbogyósok”. A következő év januárjában Majláth főispán már csak a katonaság bevetésével tudta megakadályozni Batthyány győzelmét. Ezzel azonban csak elodázni tudta a változásokat.

Ilyen helyzetben érte el Pécset a 1848-as forradalom kitörésének híre. Pontosabban először még csak Mohácsot, hiszen március 17-én ide érkezett meg hajóval a 12 pont, egy komáromi kereskedőnek köszönhetően. Hatos Gusztáv, a város főjegyzője ennek hatására lelkesítő beszédes tartott a Duna-parton, majd a kincstár sóházáról leverték a császári címert és a magyarra cserélték.

Pécsett aztán másnap, március 18-án jelentek meg először a forradalmat éltető plakátok. 19-én a Széchenyi téren tartottak nagygyűlést, ahol a korszak másik meghatározó helyi ellenzéki politikusa, Perczel Miklós szónokolt. A városi közgyűlés még ezen a napon hivatalosan is elfogadta a 12 pontot, és több haladó ellenzékit is díszpolgárává választott.

A helyi politikát korábban meghatározó konzervatív vezetők háttérbe vonultak, Pécs pedig új, liberális országgyűlési követeket nevezett ki. Bevezették a sajtószabadságot is, aminek köszönhetően megszületett az első pécsi napilap, a német nyelvű Pressfreie Flugblätter.

Sajnos azonban nem csak dicsőséges események történtek ekkoriban. Az osztrák pénz leértékelődése miatt ugyanis súlyos gazdasági válság is sújtotta a környéket, aminek köszönhetően élelmiszerhiány alakult ki. Több helyen emiatt zsidóellenes megmozdulások voltak Pécsett. Ennek következtében 40 családnak kellett végül elhagynia a várost.

Április 22-én Batthyány Kázmér lett a főispán, így rá hárult az új kormány által kiépített politikai rendszer stabilizálása. Ezek közé tartozott az új választás kiírása is, amelyre végül Pécs esetében május 28. és június elseje között került sor. Valójában a megyében nem ez, hanem a mohácsi volt az első választás, az gond nélkül lezajlott. Ez nem mondható el azonban a pécsiről, amely heves vitákat váltott ki.

A liberális forradalmi erők győzelme ugyanis egyáltalán nem volt egyértelmű. Aidinger Pált választották meg polgármesternek, aki haladó szellemiséget képviselt, a közgyűlés többsége azonban konzervatív maradt. Június 21-én, az országgyűlési választásokon aztán már meggyőzőbben nyertek a forradalompárti liberálisok.

Az igazi problémák azonban nem a politikai megosztottságból, hanem a nemzetiségi kérdés rendezetlenségéből törtek a felszínre. A központi kormányzat nem rendezte időben a különféle nemzetiségek jogait, amit a bécsi udvar jól tudott meglovagolni. Az osztrákok hamar a maguk oldalára állították a szerbeket és a horvátokat, akiktől joggal tartottak a közeli Baranya megyében. Sokan csatlakoztak önkéntesként (főleg az iskolás fiatalok) a Nemzetőrséghez, de a kezdeti lelkesedést nem követte folytatás. Az új haderő toborzása, hadrendbe állítása nem történt meg időben, így Jellasics horvát bán szeptemberi támadása felkészületlenül érte a megyét. Gyakorlatilag ellenállás nélkül tudott az osztrákpárti katonaság áthaladni a területen.

A szabadságharc idején Baranya megye nagyobbrészt megszállt terület maradt. Voltak azért sikerek is, mint például Eszék megtartása, ami elsősorban Batthyány Kázmérnak volt köszönhető. A tavaszi hadjárat sikerei részben elérték Baranyát is, de nem állandósult a forradalmi erők berendezkedése. Végül 1849 nyarán itt is végleg felszámolták a felkelőket, akik közül többen, így Batthyány Kázmér és Perczel Miklós is az emigrációt választotta. Előbbi ott is halt meg, de Perczel még hazatérhetett a kiegyezést követően.

Forrás: Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 4. – Pécs–Baranya 1848-1849-ben, (Pécs, 1998)

Fűszered legyen a védelem

0

Az elmúlt időszak nehézségei fokozottan felhívták figyelmünket szervezetünk ellenálló képességének növelésére. A lassan egy éve tartó vírussal való együttélés is egészségünk folyamatos karbantartására ösztönöz bennünket. De, hogy is lehetne megoldani, hogy a vitaminok szedése mellett ételeink is fokozzák szervezetünk védelmét? Ebben segíthetnek nekünk a fűszereink, amelyek nem is csekély mértékben nyújtanak erre hatásos megoldást.

Néhány fűszernövény, amelynek fogyasztása szervezetünk segítségére siet:

Bazsalikom, többek közt köhögéscsillapító hatásával. Ez a fűszer baktériumölőként is remekül beválik, miközben enyhén csillapítja a lázat. Erősíti a veseműködést, élénkítőként hat a mellékvesékre.

Kurkuma, aromája és színe mellett szintén baktériumölőként kedvelt fűszer. Gyulladás csökkentő és fertőtlenítő hatásáért sokan használják. A hölgyek kedvelt kozmetikai szere, mert fertőtleníti, enyhén barnítja és selymessé teszi a bőrt.

Gyömbér, napjainkban egyre népszerűbb teaként vagy mézbe keverve. Miközben nagyszerűen méregteleníti szervezetünket, elpusztítja a kórokozókat. Fertőtlenítő hatása mellett a téli, hideg napokban nem megvetendő, hogy fogyasztása melegítő hatással bír.

Fahéj, a sokféle módon használható illatos, finom fűszer, fertőtlenítő, baktériumölő, izzasztó hatással bír és emésztést serkentő. Használjuk hát bátran levesekhez, főzelékekhez, mártásokhoz, ízesítsünk vele húsokat, süteményeket, teákat, forralt bort.

Fekete bors, vagy ahogy őseink nevezték „magyarbors” segít a méregtelenítésben, enyhe lázcsillapító és gyulladás gátló.

Zsálya, enyhülést hoz minden légúti megbetegedésben, csillapítja a köhögést, nyugtatja a megviselt torkot. Közismerten rendben tartja a fogínyünket, miközben kellemes leheletet biztosít.

Hársfa, a napjainkra kissé elfeledett nagyszerű köhögéscsillapító tea alapanyag. Megfázások esetén remek izzasztóként használható, miközben fájó torkunkat is fertőtleníti, csillapítja.

Kakukkfű, mindazok mellett, hogy szintén köhögéscsillapító, remek görcsoldó is. Baktérium és vírusölő hatásának köszönhetően kiválóan csökkenti a hurutot. Mindent tudó nagymamáink hasonló hideg teleken cukrot pirítottak, beleszórták a saját kezűleg gyűjtött és szárított kakukkfüvet, majd felengedték vízzel, és selymessé főzték a házi szert. Pihentetés után leszűrték és kanalas orvosságként alkalmazták.

Vöröshagyma, vírusölő, köhögéscsillapító, baktériumölő. Nagyszerű tea készíthető belőle, ami egy-két csésze elfogyasztása után kiválóan feloldja, és enyhíti a letapadt hurutos megfázást.

Fokhagyma, ami nemcsak a vérnyomást szabályozza, de féregtelenítő, vírusölő, immunerősítő. Gyermekkorunkban a téli hógolyózások után elmaradhatatlan volt a fokhagymás pirított, vajas kenyér, forró hársfateával. Hm, milyen finom is volt!

Rozmaring gyulladáscsökkentő, elűzi a fejfájást, erősíti az immunrendszerünk, jótékonyan hat az emésztésünkre, megszünteti a hajhullást, stimulálja a vérkeringést, javítja a koncentrációt, a memóriát, illetve még a hangulatunkon is javít miközben elűzi a kellemetlen szájszagot. használjuk bátran halakhoz, húsokhoz, burgonyához.

A március 15-i történelem másképpen – Ami a tankönyvekből kimaradt

0

Mindenki ismeri a mai ’mesei’ történelmet. Hogy miért a mesei jelző? Mivel az általános iskolában úgy mesélik el, mint egy film vagy könyvajánlót. Hiányoznak azok a mindennapi elemek a történetből, amelyekből érezhetjük, hogy valójában hogyan is zajlott percre pontosan az 1848-as forradalom és szabadságharc.

Kívülről fújjuk a Nemzeti dalt, és fel tudunk sorolni a 12 pontból minimum 2-3-at, DE vajon hányan tudják azt, hogy majdnem megbukott a forradalom egy dadogós szónok miatt, vagy azt, hogy a Nemzeti Múzeumnál, Petőfi nem is szavalt, vagy éppen azt, hogy a forradalom közepette mindenkit hazaküldtek ebédelni?

3 érdekesség, ami nincs benne a történelemkönyvekben:

A dadogós szónok, aki miatt majdnem megbukott a forradalom

A magyar fiatalok, a bécsi forradalom hírére, ismét összegyűltek a törzshelyükön a Fillinger kávéházban. (Igen-igen, ez a kávéház a Pilvax volt, azonban a kávéház idősebb vendégei Pilvaxnak hívták a helyet, a fiatalok pedig az új bérlőjéről, Fillingerről nevezték el.)

Az egyik lelkes ifjú, kinek neve Sükei Károly volt, kiakasztotta a 12 pontot a kávéház melletti falra, miközben egy közel 30 fős tömeg jelent meg előtte, akik előtt belekezdett a szónoklatába. -Szokták mondani, hogy a szándék a lényeg, ami itt meg is volt, azonban tervét nem gondolta át rendesen.- Szegény emberünk, Károly csúnyán dadogott, és a tömegben lévő titkosrendőr nyomban bolondnak titulálta, és el akarták őt vitetni a bolondok házába. Lelkesedését és forradalmi ötleteit, azonban sikerült átadnia a jelenlévőknek, mert Pest polgárai megvédték az önjelölt előadót, és elzavarták a spiclit. Majd Petőfi javaslatára a cenzort megkerülve elindult a nyomdába, hogy kinyomtassa a főbb pontokat.

A forradalmi ebédszünet

Irinyi József hírlapíró, és a 12 pont ötletgazdája szólította fel a tömeget arra, hogy forradalom ide vagy oda, a pesti embereknek pontban délben ebédelniük kell! Az 5000 fős tömegnek több sem kellett, mind hazamentek enni egyet, majd kétszeresen annyian, 10.000-en tértek vissza a Nemzeti Múzeumhoz, ahol Vasvári Pál és Irinyi várta őket egy friss szónoklattal. A közhiedelemmel ellentétben Petőfi ezúttal nem szavalta el a Nemzeti dalt.

A díszvendég, aki meg sem jelent az eseményen

Az ifjak még az „ebédszünetben” megrendelték aznap estére a Bánk bán előadását, holott nagyon aggódtak az est díszvendége végett, hogy a súlyos politikai fogságból szabadult Táncsics nem lesz jelen a színházban.

Legelőszőr egy olyan ötlet jutott az eszükbe, hogy színésszel helyettesítik Táncsisot, azonban az est olyan fordulatot vett, amire még a forradalmárok sem számítottak. Az előadás túl egysíkú volt egy ilyen pörgős napon, és senki nem tudta végig ülni a színházi darabot. A színészek ekkor énekelni kezdték a Maseillaise-t, a Rákóczi-indulót, és csak sokára jutott eszükbe elénekelni az Erkel Ferenc által megzenésített Himnuszt.

Azonban a tömeg kezdett kiakadni, és Táncsisot követelték. Petőfi és Vasvári a színfalak mögött voltak, mikor Jókai bevallotta az igazat: a fáradt fogoly nem tudott eljönni. A tömeg természetesen csalódott és mérges lett, a helyzetet pedig Laborfalvi Róza színésznő mentette meg, aki Gertrudist játszotta. Kiment a színpadra Jókai mellé, mellére tűzte a kokárdáját, majd megcsókolta. A nézőkből ekkor robbant ki a taps és az éljenzés.

Ezek a pontok hiányoznak a történelemkönyvekből, mert éppúgy mutatják be a kisiskolásoknak a forradalmat, ahogyan történt. A fentiekkel kiegészítve a tudásunkat, ki milyen képet lát maga előtt?

Ugye, hogy valóságosabbá válta e történelem!?

Orbán szerint a legnehezebb hét jön

0

Brüsszel elszúrta a vakcinabeszerzéseket, és ha Magyarország nem rendelt volna keletről is oltást, akkor most nagyon nagy bajban lennénk – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol arról is beszélt, hogy valószínűleg a járványidőszak legnehezebb hete lesz a következő. 

Az újranyitásról

Az újranyitás lehetséges idejéről szólva azt mondta: a jövő nagy kérdése, hogy az eddig kifejlesztett oltások a később megszülető mutánsokkal szemben is védenek-e majd. Ha a válasz igen, akkor hamar tudunk nyitni, ha nem, akkor teljesen új helyzetben találjuk magunkat – mondta.

A harmadik hullám erősebb, mint az eddigiek

A kormányfő arról is beszélt: a járvány második hulláma erősebb volt, mint az első, a harmadik hullám pedig erősebb mint a második. Úgy fogalmazott: „az éjszaka a hajnal előtt a legsötétebb, most ebben a pillanatban vagyunk”. Szerinte két dolgot kell egyszerre figyelnünk: a „sötétséget”, vagyis a folyamatosan emelkedő esetszámokat, hogy bírják-e a kórházak, van-e lélegeztetőkészülék, van-e elég ember, illetve a „hajnalt”, vagyis a vakcinát és azt, hogy van-e elég ember, aki regisztrált.

Valószínűleg az egész járványidőszak legnehezebb hete következik

Elmondta: a Belügyminisztériumban vasárnap videókonferencián hallgatja meg az összes kórházigazgatót arról, hogy mennyire készültek fel az előttünk álló hétre, ami – fogalmazott – „valószínűleg az egész járványidőszak legnehezebb hete lesz” mind a kórházi ágyak, mind a lélegeztetőkészülékek, mind a hadra fogható ápolónők és orvosok tekintetében.
Arra a felvetésre, hogy nem kellene-e Magyarországnak is külföldi segítséget kérni, a miniszterelnök azt mondta: „úgy látjuk, hogy megvagyunk, inkább segítséget fogunk adni másoknak”. Hangsúlyozta: népességarányosan több ágyunk van talán, mint Európában bárkinek és biztosan nálunk van népességarányosan a legtöbb lélegeztetőkészülék is.
Hozzátette: a rezidenseket és a végzős medikus hallgatókat is munkába tudják állítani és van egy központi vezénylési terv, hogy az ország melyik pontjáról hova kell átcsoportosítani orvosokat és ápolónőket, ha ez szükséges.

Már 3 millió fölé ment az oltásra regisztráltak száma

A kormányfő bejelentette: 3 millió fölé ment az oltásra regisztráltak száma, és az újonnan regisztráltak között rendkívül magas arányban vannak 60 év felettiek. Elmondta: úgy döntöttek, mivel a 60 felettiek vannak igazán életveszélyben, ezért ha később is regisztráltak, előre veszik őket az oltási sorrendben.

Hat ok, amiért nincs szükség Paks II-re

1: A Paks II projekt nagyon komoly külpolitikai függést okozna Oroszországgal: a10 milliárd forintos beruházás 80 százalékát adják az oroszok, amit az országnak később kamatostul kell visszafizetnie. Ráadásul a feltételek drasztikusak. 2026 márciusától a törlesztőrészletet akkor is fizetni kell, ha addigra nem épül fel a két új reaktor, ez pedig már most szinte biztos, hogy nem fog elkészülni. A fizetési törlesztés jelentős része a 21 éves törlesztési ciklus második felében fog jelentkezni, az akkori kormányokra aránytalanul nagy terhet fog róni. Az első hét évben a pénz 25, a második 7 évben a 35, az utolsó 7 esztendőben a 40 százalékát kell visszafizetni. Eközben a kamat is emelkedni fog 3,95 százalékról 4,95 százalékra. Az oroszok döbbenetesen kemény feltételeket szabtak a fizetési csúszásokra is: ha 15 napot késik a törlesztés, a kamat 150 százalékát kitevő büntetést eredményez, fél évnél túli csúszás után azonnali inkaszót nyújthat be a teljes tőke és kamattartozásra (euróban) az orosz fél, ami államcsődöt eredményezhet.

2: komoly környezeti ártalmak várhatóak, már rövidtávon is. Szakértők szerint növekvő hűtővíz igény várható, amit 200 méter magas hűtővíztoronnyal kell majd kielégíteni, de könnyen előfordulhat, hogy a Duna duzzasztására is szükség lesz. Ennek ellenére a Paksi Atomerőműhöz továbbra sem terveznek hűtőtornyokat, pedig csak így lehetne zárt rendszerben visszaforgatni a hűtővizet – ahogy például egy autómotorban történik. Amúgy a világszerte elterjedt, hiperboloid formájú „Heller-Forgó” hűtőtornyokat magyar szellemi terméknek tekintik, de így sem kellenek a „magyar” atomerőműnek. Az ok: kb. 400-500 milliárd forint többletköltség, amit nem akarnak vállalni, hogy az „olcsó atomenergia” mítoszát fenntartsák. Ugyanakkor – amennyiben betartják a környezetvédelmi előírásokat, és a Duna vize nyáron, kisvíz esetén sem melegedhetne 28 fok fölé, akkor vissza kell venni az erőmű teljesítményét, ami viszont „kiüti” a rendkívül feszített, 95%-os rendelkezésre állásra vonatkozó gazdaságossági számításokat. Ráadásul az elmúlt években kiderült, hogy már a jelenlegi, körülbelül négyszer ötszáz megawattos teljesítménnyel is az erőmű már képes pont a határértékre felmelegíteni a Dunát, és az új egység üzembe helyezése után hosszú évekig ennek a duplája lesz az erőmű teljesítménye!

3: Egy folyamatosan változó piacról beszélünk, ahová 50 évre előre tervezni nem lehet, és nem is szabad. 1971-ben ki gondolta volna, hogy több európai ország energiaellátását is már zömében a megújuló energia fogja adni, mint amilyen a nap, vagy a szél? Akkor ez még sci-finek tűnt. Ki tudja, mi lesz 2071-ig. Addigra lehet, hogy már a fúziós erőművek világát fogjuk élni, és teljesen tiszta energiát fogunk használni. Egy ennyire gyorsan változó környezetben badarság évtizedekre előre tervezni. Ahelyett, hogy az ország évtizedes adósságba veri magát az Orosz Föderációval, talán több értelme lenne a megújuló energiák felé fordulnia.

4: A Belorusz példa is aggasztó, az ottani ugyanilyen  konstrukció mentén épülő atomerőmű folyamatosan meghibásodik, ami – lévén egy atomerőműről van szó – finoman szólva is nyugtalanító. Ezév február 11.-én az Európai Parlament is határozatban fejezte ki aggodalmát az osztroveci atomerőmű első blokkjának üzembe helyezésénél tapasztalt hiányosságok miatt. Az erőmű első blokkja építésénél a VVER 1200-as reaktor 330 tonnás reaktortályát kb. 4 méter magasságból „leejtették”. A tartályt állítólag csak Lukasenko elnök személyes asztalverése után cserélték ki egy másikkal, a Roszatom szerint kifogástalan eredeti tartály – az atomreaktor legkritikusabb és legdrágább része – most arra vár, hogy újból beépítsék: Kalinyingrádban, Törökországban, esetleg Pakson?

5: Érdemes, sőt szükséges lenne felmérni Paks és környékének földrengésbiztonságát, újfent. A horvátországi földrengések jelzik, hogy bizony mozognak alattunk a lemezek, és geológiai értelemben nézve ez nem távolság. Azt pedig Fukusima óta tudjuk, hogy mit tud okozni egy földrengés egy atomerőmű közelében.  Régóta ismert tény, hogy hogy Paks egy törésvonalrendszeren fekszik, amely nagyjából a Pécs – Eger vonalon szeli át az Alföldet, és éppen Paks-Dunaharaszti térségében halad át a Duna alatt. Dunaharasztiban pattantak is ki komolyabb földrengések a történelem során, például 1956-ban. Pakson az erőmű építésének idején nem végeztek geológiai mélyfúrásokat (más információk szerint elkezdték, de nem fejezték be őket), és már régen állt az erőmű, amikor egy akadémiai tanulmány hivatalosan „inaktívnak” nyilvánította a törésvonalrendszer paksi részét. Csakhogy újabb kutatások szerint biztosan nem volt az az elmúlt tízezer évben, továbbra is fennáll földrengés kockázata, ezért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelenlegi biztonsági sztenderdjeinek ez a hely nem felel meg.

6: Atomhulladék. Paks I nagy aktivitású hulladékának a tárolása sem megoldott, a kormány – élén a helyi fideszes képviselőkkel – rátukmálná ezt a pécsi és baranyai emberekre, amiből viszont a helyiek érthető módon nem kérnek. Hol fogják tárolni Paks II kiégett fűtőelemeit, kazettáit?

Kiemelt kép: Osztroveci Atomerőmű, a képen látható hűtőtornyok hiányozni fognak Paksról, s ez a Duna melegedését fogja okozni.

A kormánynak össze kell szednie magát, méghozzá sürgősen

Egy év telt már el azóta, hogy bekövetkezett az első lezárás. Az eltelt időszakban leszámítva egy-két rövidebb időszakot, az ország és lakossága gyakorlatilag bezárkózott, vállalkozások ezrei, de talán tízezrei állnak a szakadékszélén, és most is azt kérik tőlünk: maradjunk otthon, kerüljük a másokkal való érintkezést, és amint lehet oltakozzunk.

Rendben, most utoljára otthon maradunk. Rendben, most utoljára kerüljük, hogy megöleljük a szeretteinket, barátainkat, rokonainkat. Rendben bár sokan vannak, akik szkeptikusak, de a normális életért cserébe beolttatjuk magunkat. Pontosabban beoltattnánk, ha legalább ez normálisan meg lenne szervezve. De nincs, és az emberek türelme fogytán van.

Orbán Viktortól egyébként vitathatatlanul jó döntés volt, hogy igent mondott a keleti vakcinákra, ez a nyugati országokhoz képest nagy előny, nem véletlenül állunk jobban oltottság terén, mint az EU legtöbb másik országa, mi vasárnap estig 17.7 százalékon álltunk, a spanyolok, németek, franciák alig 10-en.

Ugyanakkor, és itt jön a lényeg, a keleti vakcinákra szintén igent mondó Szerbia már a lakosság közel harmadát beoltotta, a példa tehát itt van előttünk, és bizony Orbánéknak muszáj lenne felpörgetnie az oltási kampányt, három okból kifolyólag.

Egyrészt, és ez a legfontosabb, hogy minél több halálesetet sikerüljön megakadályozni. Nap, mint nap emberek százai halnak meg az országban a koronavírus járvány miatt, és elnézve a számokat és a tendenciákat nem mostanában fog csitulni a harmadik hullám. Minél több vakcinát adnak be az orvosok, annál több ember életét lehet megmenteni. Így is nagyon sokan haltak meg, a halálozási arány kritikán aluli, a világon az egyik legrosszabb, mindemellett az egészségügy is borzalmasan túl van terhelve, és az összeomlás szélén áll.

Másrészt újra nyitásról egészen biztosan nem beszélhetünk addig, amíg nem alakul ki a nyájimmunitás. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a lakosság legalább 60, de még inkább 70 százaléka találkozzon a vírussal, lehetőleg oltóanyag formájában. Vasárnapig 392 703 fő kapta meg a második oltást is, egy nulla minimum kellene ez a szám mögé, a lehető leggyorsabban. Azonban a vállalkozók sem fogják örökké bírni azt, hogy ne legyen bevételük, már csak miattuk is kellene egy tisztességes oltásiterv, nem olyan őskáosz, amit múlt hétvégén is láthattunk.

Harmadrészt – ahogy már írtam – fogy az emberek türelme, még azoké is akik egyébként nem tagadják a vírust, sőt tartanak is tőle. Sokan egy teljes esztendeje ülnek otthon, a kormány a végtelenségig nem kérheti a türelmüket. Ha nem jön össze a tervezett 500,000 oltás/hét akkor ez bizony nagyon sokáig fog elhúzódni. Ugye korábban még azt mondta a Fidesz, hogy ha kell egy hétvége alatt beoltanak mindenkit, a következő állításuk az volt, hogy húsvétig beoltanak mindenkit, aki regisztrált, ma már ott tartunk, hogy húsvétig beoltják a regisztrált időseket és betegeket. A kormány ne legyen büszke, mert nincs mire annak lenniük, igenis működjenek együtt az ellenzéki városokkal is, kölcsönösen segítsék egymást, ne piti politikai harcok miatt haljanak meg emberek, teljesen feleslegesen. Ha a kormány és az önkormányzatok összefognának, és kölcsönösen segítenék, nem gátolnák egymás munkáját, akkor valóban realitás lehetne a húsvéti újra nyitás.

Mindaddig viszont ez csak egy vágyálom lesz, csak hát az emberek türelme fogytán van…

Március 15-én ne vonulgassunk!

Március idusa idén más, mint azt megszoktuk. Ezen a napon szoktuk ünnepelni Pesten és Budán, az ország minden pontján a márciusi ifjak bátor tetteit, a szabadság eszméjét, a közös kiállást, fellépést.

Március 15-én ma is az ő hősiességükre emlékezünk, óvva, féltve, követelve a szabadságot. Mert a szabadság 173 évvel 1848 és 31 évvel a rendszerváltás után is komoly veszélyben van. Küzdünk valós veszélyek ellen és hiszünk azok legyőzésében, mások képzelt ellenségeket, démonokat látnak.

A politikai kérdéseket ezen a napon évről évre az utcára szoktuk vinni, a kisebb és nagyobb rendezvényeken állunk ki a demokrácia, a szabadság mellett. 2021-ben azonban van egy olyan közös ellenségünk, amely átlép a jobb, bal, nemzeti, vagy internacionális, konzervatív, zöld, vagy liberális felosztáson.

Ez a közös ellenség a járvány. A politikai vitákat ugyan korlátozottan, de le lehet folytatni számos csatornán, vagy akár az utcán is – de máskor!

Holnap minden tömeges megmozdulás, vonulgatás felelőtlenség, aminek a levét közösen fogjuk meginni. A szabadság helyett a további bezártság, újabb és újabb halálesetek szerepelnek majd az egyenlegben.

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja ezért azt kéri, mindenki biztonságban töltse az ünnepet, ne veszélyeztesse se saját maga se mások egészségét! Ez a mi hazánk érdeke, ha nem is érti, nem is éri fel mindenki! A vonulgatás, az értelmetlen tüntetés, új gócpontok kialakítása csak a vírusnak jó.

Legyen béke, szabadság és egyetértés!

Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté,
az LMP társelnökei

Az LMP politikai nyilatkozatban rögzítette: minden oltás, jobb, mint a betegség

Az LMP – Magyarország zöld pártja politikai nyilatkozatban rögzítette, hogy minden vakcina jobb, mint a betegség. Mindenkit arra buzdítunk, hogy fogadja el a felkínált vakcinát és oltassa be magát, hiszen ez az egyetlen módja, hogy legyőzzük a járványt.

Forrás. lehetmas.hu

Orbán Viktor: Brüsszel elszúrta

„Az egész világon a legjobban fertőzött terület az Európai Unió, az áldozatok 20 százaléka innen származik, az oltásokat tekintve Izrael és a britek is jóval előrébb tartanak, az átlagos átoltottság 7 százalék alatt van az Unióban, tehát itt valami nincs rendben, ezt elszúrták”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című, ma reggeli műsorában. A kormányfő véleménye szerint Magyarország nagy gondban lenne, ha nem gondolkodnak előre, és nem rendelnek időben keleti vakcinákat. 

Orbán Viktor az oltottsági adatokat összehasonlítva elmondta: miközben Izraelben jóval előrébb vannak az oltásban, mindjárt végeznek, és az Európai Uniót elhagyó britek is 30-40 százalék körül állnak, addig az EU-s országokban az átlag 6,8 százalék.

„Ez jól mutatja, hogy valami nincs rendben, és ez nem politikai kérdés, vádaskodás, nem az uniós vagy brüsszeli bürokraták iránt érzett ellenszenv, hanem ténykérdés. Ez a helyzet, elszúrták”

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint hétről hétre derül ki, hogy a szállítmányok, amelyeket lekötöttek, megrendeltek, nem érkeznek meg vagy nem annyi érkezik.

Azt, hogy öt uniós tagállam – Ausztria, Csehország, Szlovénia, Bulgária és Lettország – EU-csúcsot hívna össze a vakcinaelosztás miatt, a magyar kormányfő úgy értékelte: osztja az osztrák kancellár véleményét. „Valami nem stimmel” – mondta, jelezve, az volt a megállapodás, hogy lakosságarányosan fogják a vakcinákat szétosztani, de nem ezt tapasztalják, hiszen van olyan ország, amelyik többet kap, van, amelyik kevesebbet.

„az európai uniós beszállítás továbbra is rendkívül lassú„ – tette hozzá Orbán Viktor.

A kormányfő arról is beszámolt: magyar tudósok is fejlesztenek oltást, valamint vakcinagyárat építenek Debrecenben, és megállapodtak Izraellel abban, hogy építenek egy gyárat Izraelben is, így egy év múlva önellátó lesz Magyarország oltóanyagból. Azt is közölte: Magyarországon érhető el a legtöbb fajta vakcina a világon és az EU-ban első-második helyen vagyunk az átoltottság tekintetében.

„Egyelőre nem kell külföldi segítség, több ágyunk és lélegeztetőgépünk van, mint bárkinek Európában.”

Orbán Viktor többek közt azt is elmondta, hogy a Belügyminisztériumban vasárnap videókonferencián hallgatja meg az összes kórházigazgatót arról, hogy mennyire készültek fel az előttünk álló hétre, ami – fogalmazott – „valószínűleg az egész járványidőszak legnehezebb hete lesz” mind a kórházi ágyak, mind a lélegeztetőkészülékek, mind a hadra fogható ápolónők és orvosok tekintetében. Arra a felvetésre, hogy nem kellene-e Magyarországnak is külföldi segítséget kérni, a miniszterelnök azt mondta: „úgy látjuk, hogy megvagyunk, inkább segítséget fogunk adni másoknak”. Kihangsúlyozta, népességarányosan több ágyunk van talán, mint Európában bárkinek és biztosan nálunk van népességarányosan a legtöbb lélegeztetőkészülék is.  Mindehhez hozzátette: a rezidenseket és a végzős medikus hallgatókat is munkába tudják állítani és van egy központi vezénylési terv, hogy az ország melyik pontjáról hova kell átcsoportosítani orvosokat és ápolónőket, ha ez szükséges.

„Aki nem rendelt keleti vakcinákat, ők kénytelenek várni. Ha nem rendeltük volna meg a keleti vakcinákat, akkor nagy bajban lennénk.”

A kormányfő rádiós beszédében kihangsúlyozta:

„ha Magyarország nem rendelt volna 3,5 millió keleti – orosz és kínai – vakcinát, amivel már 500 ezer embert be is oltottak, akkor most nagy bajban lennénk.”

A miniszterelnök megerősítette: 13 millió nyugati és 3,5 millió keleti vakcinával összesen 16,5 millió ember beoltására elég vakcinát rendelt Magyarország, mert – tette hozzá – arra is fel kellett készülni, hogy hátha a határon túl nem lesz elég vakcina. Így „minden magyart, aki a világon él, 16,5 millió vakcinából be lehet oltani” – jelentette ki Orbán Viktor.

Az újranyitás lehetséges idejéről szólva Orbán Viktor azt mondta: a jövő nagy kérdése, hogy az eddig kifejlesztett oltások a később megszülető mutánsokkal szemben is védenek-e majd. Ha a válasz igen, akkor hamar tudunk nyitni, ha nem, akkor teljesen új helyzetben találjuk magunkat – nyilatkozta a közeljövőről Magyarország miniszterelnöke.

Forrás: koronavirus.gov.hu

Verekedés és lopás a szombati rendőrségi leltárban

0

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon nyilvánossá tett közleményéből tudható, hogy a pécsi nyomozók garázdaság miatt indítottak eljárást két helyi férfi ellen.

Elfogták, előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök 2021. március 13-án azt a két férfit, akik két másik férfit bántalmaztak Pécsett. A gyanú szerint a 29 éves férfi és 31 éves társa a Kertvárosban vitába keveredett a két sértettel, majd mindkettőjüket többször megütötték. A bántalmazott férfiak az eset során könnyebben megsérültek. 

 A bántalmazók ellen garázdaság miatt nyomoz a Pécsi Rendőrkapitányság.

Szintén a police.hu oldalon, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság közzétett híreiből ismert, hogy egy nő táskából lopott pénzt az Uránvárosban, de hamarosan elfogták a rendőrök.

Az eset kapcsán egy 41 éves nő ellen folytat eljárást a Pécsi Rendőrkapitányság.

Gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök azt a 41 éves helyi nőt, aki Pécsett, az egyik uránvárosi buszmegállóban ellopta egy buszra várakozó nő pénzét. A gyanú szerint a nő 2021. március 12-én 15 óra 30 perc körül az egyik uránvárosi buszmegállóban a padon ülve várakozó sértett táskájából ellopta a készpénzét. A feltételezett elkövetőt a rendőrök beazonosították, majd másnap délelőtt elfogták, és előállították.

Ellene lopás miatt nyomoz a Pécsi Rendőrkapitányság.

Forrás: police.hu

Fotó: police.hu