Kezdőlap Blog Oldal 2727

Hihetetlen, Velencén elkerítik a szabadstrandot

0

Az önkormányzat beleegyezése nélkül, minden szabály felrúgásával elkezdte a Velence Korzó üzemeltetője a szabadstrand területét elkeríteni. A település vezetése azt ígérte, minden jogi eszközt bevetnek.

Velence város önkormányzata 2009 júliusában szerződést között a GOMI Rendezvényszervező és Kereskedelmi Kft-vel, akik a Velencei szabadstrandnál akkor felépült épületét az átadást követően bérbe vehették 20 éves időtartalomra. Mivel az átadás csak 2014-ben történt meg, így a szerződés 2034-ig van érvényben. A helyszín minden évben nagy népszerűségnek örvend, hiszen az ingyenes fürdési lehetőség mellett cukrászda, éttermek, bolt és megannyi üzlet várta az oda látogatókat.

A közelmúltban azonban több változás is történt. Az üzemeltető GOMI Kft. szerződés szerint a szabadstrandot úgynevezett ’közcélú köztérként’ kell üzemeltetnie a megkötött szerződésük melléklete szerint, a közelmúltban viszont elkezdtek kerítést felhúzni az általuk karbantartott terület köré, így gyakorlatilag teljesen körbe kerítve a strand jelentős részét.

Az önkormányzat nyilatkozata szerint a bérlő ugyan kért az építésre engedélyt, azt azonban a hivatal kifejezetten megtiltotta a részükre. A szerződés érdekessége, hogy ezen cselekedetet, azaz a bérelt terület elzárását nem tiltja, valamint a szerződés felmondását is elég szűk körűen határozta meg az akkor még Fideszes városvezetés.

De történt más változás is. A helyszínen itt volt fellelhető az egyetlen nyilvánosan működő mellékhelység, melyet a közelmúltban szintén forgóvillával szereltek fel és fizetőssé tették. Ez különösképpen problémás azok részére, akik nem hordanak maguknál készpénzt, mivel az automata beléptetőnél nem lehet kártyával fizetni (szemben a Várkert-Bazárral). Pedig ez a helyiség a megkötött szerződés szerint szintén közcélú köztérként van feltüntetve. Az esetről az önkormányzatot írásban kérdeztük.

Az itt élőknek már nem egyszer volt konfliktusa a bérlővel. A szerződés megkötésekor opcionálisan felajánlották, hogy 60 millió Forint + ÁFA összegért ráépítési jogot vásárolhat a Korzó épületére, ami viszont számtalan velencei elől vette volna el örökre a panorámát a tóra. A korábbi tiltakozások hatására a ráépítés egyelőre nem történt meg, viszont a 2019-es önkormányzati választásokat követően nem tudni, az üzemeltető élni fog-e a szerződésben megkötött jogával. A városban ugyanis elesett a Fidesz, mindössze egyetlen képviselőt tudtak csak delegálni a közgyűlésbe.

Az összképet nézve tehát a bérlő olyan kiskapukat próbál kihasználni, amit talán nem véletlenül kötöttek meg a korábbi városvezetéssel. Az, hogy a szürreális elkerítést sikerül e megállítani, az a jövő zenéje.

Fontos még megjegyezni, hogy a Korzó építésének költségeit 2008-ban 72,81%-ban a KDOP-2.1.1/A-2008-0006-os pályázat keretében elnyert összeg fedezte. Ezen összeg legnagyobb részt az Európai Uniótól érkezett. Emellett hozzávetőlegesen 900 millió forintnyi önrészt is hozzá kellett tenni Velencének, így e célból a város valamivel több mint egy milliárd forintnyi hitelt vett fel kötvénykibocsátás révén. 2012-ben a Magyar Állam konszolidálta az önkormányzatok adósságállományát, így Velence megszabadult az előző években felhalmozott, 1,373 milliárd forintnyi adósságától.

Az adósság átvállalása után azonban az önkormányzat még további 400 millió forintos hitelt vett fel, amely azóta is évente közel 60 millió forintnyi terhet jelent a város számára. A hitel lejáratakor a város által törlesztett teljes összeg 545 millió forint lesz. Tehát a város nem kis adósságot vállalt magára, ami most a bérlő igyekszik saját maga hasznára kisajátítani.

Az önkormányzat részére több kérést is írtunk a vasárnapi terepszemlénket követően, melyre egyelőre nem érkezett válasz. Amennyiben ezt mégis megteszik, cikkünket frissítjük.

Számolt be a hírről a Jövő TV.

Mire számít a klímaváltozás kapcsán? Kíváncsiak a véleményére!

Kérdőívvel kutatják a pécsiek klímaváltozáshoz kapcsolódó magatartását és véleményét a napokban. A helyi klímastratégia megalkotásához
szeretnék minél jobban megismerni a pécsiek véleményét.

Sokan emlékszenek az utóbbi években elszaporodó villámárvizekre, vagy a hőhullámos napokon a belvárosi meleget enyhítő és felfrissülést
nyújtó párakapukra. Ezek mind olyan jelenségek, amelyek a klímaváltozás helyi következményei.

Egyértelmű tény, hogy a klímaváltozás létezik és elkerülhetetlen, hogy ezzel helyi szinten az önkormányzatok is foglalkozzanak. A
klímavédelmi stratégiák fő célja, hogy az éghajlatváltozás lehetséges hatásait helyi szinten megállapítsák, meghatározzák a feladatokat,
nevesítsék a helyi beavatkozási célokat és bekerülési költségeket, és a lehetséges pénzügyi forrásokat is feltárjanak.

A klímavédelmi koncepciók elsődleges célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, azonban a klímaváltozás elkerülhetetlen
hatásaihoz történő alkalmazkodóképesség növelése hasonlóan hangsúlyos témakör. Ezzel foglalkozik az a stratégiai dokumentum, amelyet az Önkormányzat KEHOP-1.2.1. pályázati támogatási forrásból jelenleg szakértőkkel dolgoztat ki.

Napjainkban egyre több tanulmány foglalkozik a klímaváltozás várható hatásaival. A jövőbeli változások előreláthatóan világszerte növelik a klímaváltozással szembeni sérülékenységet, kitettséget és az éghajlati katasztrófákból származó veszteségeket. A helyi klímavédelmi
stratégiák segítségével fokozni lehet a felkészülést, továbbá a veszélyforrások megfelelő kezelését.

A lakossági szerepvállalás és együttműködés nélkül a legjobb stratégia is megvalósíthatatlan. Éppen ezért a stratégia készítői számára fontos a lakossági hozzáállás, vélemények megismerése. Ezt a célt szolgálja az a webes kérdőíves felület, amelynek kitöltésével bárki hozzájárulhat a helyi klímastratégia sikeréhez.

A kérdőívet magánszemélyek mellett helyi civil szervezetek, döntéshozók, gazdasági szervezetek képviselői is kitölthetik. A
személyes adatokat nem tartalmazó, alig kéttucat kérdésből álló kérdőív megválaszolása mindössze 10 percet vesz igénybe. A kitöltésre
2021. április 6-ig van lehetőség, az alábbi linken:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSe9FCnKh48jrzAI6yzW42ObQo9g1HRCXMsyOJVePUs_Qo7sSw/viewform

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

Soha ennyi áldozatot nem követelt egyetlen nap alatt a vírus

Folyamatosan zajlik az oltás, már 1 636 436 fő a beoltottak száma, ebből 481 820 fő már a második oltását is megkapta. A járvány harmadik hullámának meredeken felszálló ágában vagyunk, a brit vírusmutáns nagyon gyorsan terjed, jelentősen nő az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma, ezért a korlátozások továbbra is érvényben vannak. Kérjük, hogy tartsák be az óvintézkedéseket! 5481 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 586 123 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.

Elhunyt 252 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 18 703 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 378 176 fő, de az aktív fertőzöttek száma is már 189 244 főre emelkedett. 11 873 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1389-en vannak lélegeztetőgépen. Az oltási program rendben, ütemezetten zajlik, Magyarország már a második az uniós átoltottsági ranglistán. A magyar lakosság átoltottsága elérte a 16,4 %-ot szemben a 9,2 %-os uniós átlaggal. A veszélyeztetettségük miatt továbbra is a regisztrált idősek oltása van elől a sorban. A következő egy hét oltásaihoz megkezdődött a vakcinák kiszállítása a kórházi oltópontokra és a kormányhivatalokon keresztül a háziorvosokhoz. A következő egy hét oltási tervéről az Operatív törzs mai sajtótájékoztatóján számolunk be.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma Európa-szerte erősebbnek bizonyul az eddigieknél. A drasztikusan emelkedő betegszám miatt a kormány március 22-től újabb egy hétre meghosszabbította a védelmi intézkedéseket. Az erről szóló kormányrendelet péntek este megjelent a Magyar Közlönyben. Lásd: A Kormány 133/2021. (III. 19.) Korm. rendelete a védelmi intézkedések egy héttel történő meghosszabbításáról.

Villány -A bor városa

0

Villány, amit mindenki úgy ismer, mint a történelmi borvidék névadó települése. Az itt található régészeti felfedezések a szőlőtermesztés hosszú történetét mutatják be.

A borvidék története

A 150 éves török ​​uralom, és az ellenük folytatott utolsó, 1687-es csata után a szőlőültetvény teljesen megsemmisült. Abban az időben a szerbek a faluban telepedtek le, és a Kadarka bevezetésével a vörösborgyártás alapítóivá váltak. 1770 óta a németek betelepülésével Villány korábbi demográfiai összetétele alapvető változáson ment keresztül, majd a német szőlészeti munkások elhozták kedvenc szőlőfajtájukat, a Kékoportót.

Tovább haladva a korral, 1895-ben a falu 590 hektár szőlővel rendelkezett, de a 19. században Európát végig söprő filoxéravész, elpusztította a szőlőültetvényeket. Ezután a villányi szőlőtermesztő, Teleki Zsigmond – akinek a neve a szőlőfajták nemesítéséhez kapcsolódik – kinemesített – az az ellenálló szőlőfajtákat, ami után Európa-szerte a szőlőültetvények újra”éledtek”.

Az elmúlt tíz év mélyreható változásokat hozott a régió szőlőtermesztésében és borkultúrájában. Az itt élők kialakítottak elsőként, egy európai szabványú, modern technológiát használó borászatot. A borturisztikai szolgáltatások száma közel 50. A leglátogatottabb ünnep, az októberi Villányi Vörösborfesztivál.

Néhány pincészet különlegességeit kínálja Villány főutcájának történelmi pincesorában is. Érdemes meglátogatni az egykori Teleki-pincében található Bormúzeumot. Itt a látogatók megismerkedhetnek a pincészet hagyományos eszközeivel, az írásos és tárgyi emlékekkel, valamint a közel 100 éves borpalack matuzsálemekkel.

A villányi Templom-hegy egykori kőbányája nagyon értékes látnivalókat rejt a túrázók számára. Ez a 135–140 millió éves múlttal rendelkező vörös mészkő-rezervátum egyedülálló ammonitesz faunával rendelkezik, és paradicsoma a paleontológia iránt érdeklődők számára. Hüllőcsigolyákat, mellette pedig sekély tengeri lényeket találtak, amellyel anno 1915-ben Lóczy Lajos foglalkozott először, ami fajgazdagsága miatt világhírű lett.

Érdekesség, hogy az 1910 óta tartó kutatások eredményeként 10 helyszín kutatói 27 új állatot fedeztek fel itt. Innen nyerték a pleisztocénből a világ legrégebbi rétegnevét, a Villanyium-ot.

A város látványosságai

– Bormúzeum

– Csatatér-Kilátó a villányi Templom-hegyen

– Helytörténeti múzeum

– Nagyharsányi Szoborpark

– Pincesorok, Fő utca, Virágos

– Református Templom

– Római Katolikus Templom és Kálvária domb

– Szerb templom

– Templomhegyi tanösvény

További 2 monda Villányról

A Csillagvölgy: A Csillag-völgy a város nyugati részén, Villányban található, a Szársomlyó-hegy, a Fekete-hegy és a dombvonulat alján. Ez a terület egykor erdős, félreeső erdő volt, azonban napjainkban a szőlőtőkék csoportosan ereszkednek le a domboldal mentén a völgy felé. Neve egy régebbi történetre emlékeztet.

A Remete: Villányban egy dűlőt Remetének hívják, amely a Harsányi-hegy lábánál fekszik a domboldal alján. A remetéről kapta a nevét, aki egykor itt élt, azonban még a villányi vének sem emlékeznek a remete teljes történetére. Vannak azonban olyanok, akik hallottak erről. A foghíjas elbeszélésekből a következő régi történetre lehetett következtetni.

Reméljük már az utolsó hetekben (hónapokban) vagyunk ennek a nehezebb időszaknak, és mihamarabb tudunk egy jó társaságban, finomabbnál-finomabb borokat kóstolgatni.

[show-quiz id=”38478″ title=”Villány, a bor városa – Kvíz!”]

Szél, hideg és eső várható, de talán az utolsó télies nap lesz a mai

0

Gomolyfelhős lesz a kedd.

Reggel derűs időre ébredhetünk, szinte egy felhő sem lesz az égen, és az északi szél is mérséklődni fog. A hőmérséklet -3 és 0 fok között alakul, szinte mindenhol fagyni fog térségünkben. Kora délelőttől újra erős lesz a gomolyfelhő képződés, és jóval kevesebb számban, de még néhol előfordulhatnak futó záporok, de nem ez lesz a jellemző. Az északnyugati szél továbbra is erős lesz, 40-45 km/h lökések is előfordulhatnak, de a Mecsekben lehet ennél egy kicsivel több is. A hőmérséklet 8-10 fok között alakul. Szerda hajnalban megszűnnek az éjszakai fagyok, lassú enyhülés kezdődik a hét második felétől! – tudtuk meg a Meteo Mecsek munkatársaitól!

70 éve hunyt el Almásy László, a világhírű „angol beteg”

Almásy László 1895. augusztus 22-én született a ma már Ausztriában található Borostyánkő várában. A vastag kőfalakkal körbevett ódon vár falai között már ekkor jelentős kutatások zajlottak: az ifjú nagyapja és édesapja is nagy földrajztudós hírében állt. Apja, Almásy György többször járt Ázsiában, expedícióiról pedig rengeteg állat és növény jutott haza.

Nem meglepő módon Lászlót is hamar magával ragadta az utazás és a felfedezések iránti vágy. Előtte még azonban ki kellett járnia az iskolát, ami nem ment könnyen. Kőszegen, a bencés gimnáziumban tanult, ahol a madarak költési szokásai és a téli útjaik a repülés felé terelték gondolatait. A középiskola már Grazban találta, ahonnan viszont már kirúgták, mivel egy alkalommal korabeli robogójával elütötte az igazgatót.

A középiskolát így aztán az angliai Eastbourne-ben folytatta. Itt szívta magába az angol nyelv mellett a helyi kultúrát és életformát. Itt ismerkedett meg a cserkészettel, ami később is nagy hatással volt rá. A híres brit Afrika-kutató, Selous művei terelték érdeklődését a fekete kontinens felé, így elmondható, hogy Eastbourne hatalmas hatást gyakorolt az ifjúra. Az angliai diákévek során megtanult viselkedés- és gondolkodásmódnak köszönhette, hogy később könnyen tudta elnyerni a britek és az egyiptomiak bizalmát és pénzügyi támogatását a különböző kutatásaihoz.

Az első világháború már itthon találta, előbb az orosz, majd az olasz fronton teljesített katonai szolgálatot felderítőként. Almásy hű maradt a trónfosztott Habsburg királyhoz, 1921-ben részt vett IV. Károly sikertelen visszatérési kísérletében is. Ebből az időszakból származik állítólagos grófi címe, mivel a király rendre így szólította. Ettől még tény marad, hogy az Almásy-család nem viselhette ezt a titulust, ráadásul Almásy Lászlónak volt egy bátyja, így ő pláne nem lehetett gróf.

A kalandos életű világvándor ezt követően autóversenyzőként szerzett magának hírnevet. Steyr márkájú járgányával a Nílus mentén bejárta Afrikát, majd átkelt a Núbiai- és a Berber-sivatagon is. Ezek a vállalkozásai rendkívül nagy visszhangnak örvendtek, a gyár megbízta a Steyr kairói képviseletének vezetésével, az egyiptomiak pedig támogatták további expedícióit.

A következő években több nagy utat is szervezett a Szaharába, amikről könyveket is írt. 1932-ben felfedezte Zarzura oázisát, ami világszerte elismerést hozott neki. A legfelsőbb egyiptomi körökbe lett bejáratos, további vállalkozásai pedig még nagyobb sikereket hoztak. A Szahara egyik legelhagyatottabb, leginkább hozzáférhetetlen zugában Almásy László volt az első európai kutató, aki részletes földrajzi dokumentációs munkát végzett.

A Gilf-Kebírt hegyekkel körülvett völgyének sziklabarlangjaiban ősi állat- és emberábrázolásokra is bukkant. Ezek közül a leghíresebbek az úszó embereket ábrázoló képek voltak, ami elég meglepő volt annak fényében, hogy a legközelebbi úszásra alkalmas víz nagyjából ezer kilométerre van onnan. A talányt azóta sem sikerült teljesen megfejteni, hiszen azóta sem bukkantak korábbi víz nyomára a környéken.

Később, a második világháború során történtek azok az események, amik aztán árnyékot vetettek a népszerű felfedező életére. 1941-ben ugyanis a németek Ervin Rommel tábornokot küldték az elakadt afrikai hadszíntérre, aki pedig Almásy szakértelmét akarta igénybe venni. A felfedezőt persze nem a nácik hadi törekvései, hanem saját felfedezései mozgatták meg, ettől még tény, hogy Rommel oldalán harcolt. Ekkor repülős tisztként több elképesztően vakmerő cselekedet is fűződött a nevéhez, ezek közül is kiemelkedik az a több száz kilométeres út az 50 fokos sivatagon át, amivel két német ügynököt sikerült az angol vonalak mögé vinnie.

1944-45 során már újra Budapesten tartózkodott, ekkor tekintélyét és német egyenruháját főleg arra használta, hogy zsidókat bújtatott otthonában. Ez azonban nem hatotta meg a kommunistákat, akik népbíróság elé állították. Almásy ezért végül elhagyta Európát és Kairóban élte le utolsó éveit. Végül 1951. március 22-én a salzburgi Wehrle Szanatórium falai között hunyt el májbetegségben, szörnyű kínok között.

Almásy László élete annyi fordulatban és kalandban bővelkedett, hogy az három cikket is kitenne. Nem véletlen, hogy filmbe illő története meg is ihlette Hollywood producereit. Az 1996-ban bemutatott Az angol beteg című film hallatlanul népszerű lett, ebben Ralph Fiennes alakította Almásyt. A film végül 9 Oscart, közte a legjobb film díját nyerte meg, Almásy László pedig egy ideig talán a világ leghíresebb magyar embere volt.

Forrás: Rubicon

Kitiltották Kínából Cseh Katalint

A Momentum EP-képviselője hétfőn egy Facebook-posztban jelentette ki, hogy „minden jel szerint” kitiltotta országából a Kínai Népköztársaság.

„Az Európai Parlament jogászai vizsgálják a kínai diktatórikus rezsim legújabb lépését, de minden jel szerint mint az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottságának tagját, a kínai diktatúra kitiltott Kínából” – kezdte bejegyzését a Facebookon Cseh Katalin. A képviselő írásában emlékeztetett rá, hogy éppen a mai napon az EU szankcionálta Kínát az ujgurok elnyomása miatt. A Hszicsiang tartományban élő ujgur kisebbséget elszakítják családjuktól, munkatáborba zárják őket, ott pedig brutális bánásmódban részesülnek. Az EU ezért négy kínai személy és intézmény ellen utazási tilalmat vezetett be, valamint befagyasztották a vagyonukat.

A Reuters arról számolt be, hogy Peking erre azonnali válaszként tíz EU-állampolgárra, köztük tisztviselőkre vetett ki szankciókat, ezek szerint egyikük lehet Cseh Katalin.

❗A kínai diktatúra kitiltott Kínából ❗ Az Európai Parlament jogászai vizsgálják a kínai diktatórikus rezsim legújabb…

Közzétette: Cseh Katalin – 2021. március 22., hétfő

A Momentum EP-képviselője külön is kitért Szijjártó Péterre, aki „az EU határozott fellépését magamutogató és káros lépésnek nevezte, amivel valójában nem tesz mást, mint aláássa az unió külügyi célkitűzéseit és behódol egy keleti diktatúrának.”

Állítása szerint ő mindig határozottan fellépet a kínai kommunista rezsim elnyomása ellen, legyen szó az ujgurokról, Tajvanról vagy éppen a hongkongi tüntetésekről. „Ezért nem támogatjuk a Kína-EU átfogó beruházási megállapodást sem – nem köthetünk kereskedelmi megállapodást Kínával, miközben munkatáborokat működtetnek és semmibe veszik a területükön élő kisebbségek emberi jogait. Nem nézzük tétlenül, hogy a kínai vezetés lábbal tiporja az ujgur kisebbség jogait! Ez a kitiltás pedig nem más, mint a munkánk elismerése, amit – mint egy jelvényt – büszkén fogok viselni” – fejezte be írását Cseh Katalin.

Vigyázzon az angolul kéregető pécsi fiatalemberrel: átverés az egész

Karácsony után pár nappal találkoztam egy huszonéves fiatalemberrel, aki tökéletes angolsággal vázolta fel az élethelyzetét, miszerint elveszítette a pénztárcáját, azonban a repülőgépe hamarosan indul Manchesterbe, és mintegy 900 forintra van szüksége, hogy felutazhasson Budapestre. Zavarosnak tűnt a történet, azonban a férfi kiváló angol nyelvtudása és talán a karácsony szelleme miatt adtam neki egy ezrest.

Aztán januárban, februárban és az imént is találkoztam vele, meglepetésemre még mindig a Manchesterbe tartó gépe miatt aggódott és a Budapestre való feljutására kért pénzt. Nyilvánvalóan átvert decemberben, és azért írom meg ezt a posztot, hogy Önöket ne tudja átverni. A huszonéves átlagos testalkatú, viszonylag jólszituált férfi a belvárosban kéreget, az angol tudása alapján akár külföldi is lehet (persze lehet, hogy magyar csak jól megtanulta a nyelvet), és szinte mindig ugyanazt a történetet adja elő: órákon belül indul az állítólagos járata, és Budapestre kell utaznia, máskülönben nem jut haza.

Elsőre egyébként még meggyőző is lehet, már önmagában ritka, hogy valaki angolul kér pénzt, s már ez némi bizalmat tud gerjeszteni, nem beszélve arról, hogy nem egy ötvenéves büdös, részeg fickóról van szó. Azonban az alma belül rohad, így Ön is vigyázzon vele semmiképpen se adjon neki pénzt, mert csak egy jól kitalált, ügyesen megkoreografált átverés az egész.

Hangolódás a 2021-es Forma-1 szezonra (1. rész) – Polkorrekt podcast #2

0

A koronavírus járvány egyik pillanatról a másikra forgatta fel a világot, így a szágoldó cirkusz forgatókönyve is változott. Eredetileg a 2021-es szezonba jöttek volna a drasztikus szabályváltozások, erre viszont még várnunk kell.

Ennek ellenére a tavalyi „pilótakeringő” sok érdekes fordulatot hozott. Visszatért a mezőnybe Fernando Alonso, a Schumacher család egy újabb tagja mutathatja meg mit tud a királykategóriában és az oroszok legújabb reménysége, Nyikita Mazepin már azelőtt a legutáltabb versenyzője lett a mezőnynek, hogy akár 1 métert is megtett volna a Haas volánja mögött.

Ezekről és más érdekes témáról beszélgetett az előttünk álló szezon kapcsán Kovács Ádám, Vági Márton és Mesics Gábor. A következő adásban a középmezőny éllovasait és a top csapatok helyzetét fogjuk górcső alá venni.

Minőségi termékek a La Casa De Pizzánál

A La Casa De Pizzának korábban kóstoltam már egy hamburgerét, ami annyira nem jött be, és egy különleges pizzáját, ami viszont ízlett. Aztán amikor legutóbb néztem az étlapjukat, ismételten találtam valami érdekeset a pizzák között. Számos pizzéria ajánlja a legtöbb helyen pármai fedőnevet viselő pizzáját, ami a tészta-szósz-sajt hármas mellett valamilyen prémium sonkából (legtöbbször pármaiból) paradicsomból, rukkola salátából és parmezánból áll. Ez az egyik kedvenc pizzám, gyakorlatilag minden alapanyaga a kedvenceim között van. A La Casa De Pizzának is van egy ilyen pizzája, amin Speck sonka és koktélparadicsom található, de az alapok ugyanezek. Úgy gondoltam, ezzel is érdemes tenni egy próbát (az étlapon egyébként a „Róma” fedőnevet viseli). Kiszállításra kértem és egy túrókrémes palacsintatortát is kipróbáltam mellette.

A kiszállítási idő 40 perc környékén volt, ez szerintem teljesen rendben van, a pizza meg még kifejezetten frissnek tűnt, amikor megkaptam. Úgyhogy nem maradt más hátra, mint a kóstolás. Ami nagyon tetszett, hogy ezúttal sikerült kijavítani azokat a hibákat, amiket a korábbi pizzánál felróttam (vagy lehet, hogy általában jól csinálják, csak nekem volt egy peches napom). A pizzatésztát most nagyon frissnek éreztem, a széle ropogott, a feltétek is majdnem a teljes pizzán megtalálhatóak voltak és ezúttal a promókép és a kapott étel között sem volt nagy különbség.

A sonka tényleg nagyon jó minőség, sokkal húsosabb, markánsabb íze van, mint a legtöbb bolti sonkának, de nem annyira, hogy dominálja a teljes ételt. A többi hozzávalónak is megvan a maga funkciója, a rukkola azt az erőteljesebb kiegészítő ízt hozza, amit én nagyon szeretek húsételek mellé, a paradicsom meg egy frissebb ízvilágot hoz az ételbe. Maga a paradicsom-alap számomra nem tartozik a kiemelkedőek közé, de nem is rossz, kellőképpen fűszeres és tényleg érezhető benne a paradicsom íze. A parmezán – mint a legtöbb pizzán – „hóként” van az étel tetejére szórva, így még egy kicsit megbolondítja az amúgy is sokszínű ízkavalkádot.

Ami a mennyiségét illeti, én kb. a háromnegyede után éreztem, hogy tele vagyok és már nem tudok többet enni, ezért az utolsó negyedet és a desszertet elraktam másnapra. A pizzát végül édesapám ette meg (neki is nagyon ízlett), az édességnek rendelt Philadelphia palacsintán meg osztozunk (elég nagy szelet, szerintem nem is annyira desszert méret, inkább egy tartalmas leves után való étel). Múltkor a blogomon már dicsértem ezt a palacsintát és most sem tudok mást mondani, sokrétegű (és ezúttal megnéztem, minden réteg alatt volt túró): a tészta jól elkészült, a túró-töltelék is kellemes ízű, a vanília édes, a gyümölcsmártás savanykásabb, így megvan a harmónia, több meg nem is kell.

A két ételből a pizza 2.690 forintba kerül, a palacsinta 890-be, tehát megkérik az árát, de cserébe egy olyan ételt kap az embert, amibe sem minőségileg, sem mennyiségileg nem tud belekötni. Ezek alapján én bátran ajánlom kipróbálásra. A burgeren és a pizzán kívül még néhány hagyományos ételt és vegyestálat is kínál a hely. Ezeket még nem próbáltam, de ami késik, nem múlik, lehet, egyszer megkóstolom ezeket is.

A helyről részletesebben itt olvashatnak.