Kezdőlap Blog Oldal 2681

Hangyás leszel, ha megjelennek a hangyák?

0

A jó idő és a tavasz beköszöntésével néhány hívatlan látogató is megtiszteli hajlékunkat, és valljuk be őszintén, hogy nem mindegyiknek örülünk igazán. Ilyen például a hangyainvázió, amivel valljuk be, nagyon nehéz megbirkózni. Néhány módszert kínálok a kis hívatlan jövevények elűzésére, egy átlagos háztartásban szinte mindegyik megtalálható.

A tisztaság ugyan alapja mindennek, főképpen annak, hogy a hangyák ne látogassák rendszeresen az otthonunkat. Ezért a morzsákat minden étkezés után tüntessük el, a kifolyt étel- és ital maradékokat töröljük fel. Rendszeresen ürítsük a szemest, mosogassunk el, ne hagyjunk piszkos edényt. A szekrényekben ne legyenek kiszakadt lisztes és cukros zacskók. Mindez kevés, és a vegyszerek sem segítenek, akkor ideje a környezetkímélő, házi praktikákhoz nyúlni!

Ecet, ami biztosan minden háztartásban kéznél van. Titka, hogy mikor meglátod az első hangyát, azonnal töröld le a megjelenés környéket ecettel, hogy eltüntesd s hangya nyomát is. Érdemes egy flakon segítségével ecetet permetezni a résekbe, mert az ecetet nem bírják a hangyák. Hagyjuk a bepermetezett ecetet megszáradni, ne töröljük le!

A borsmenta erős illata is taszítja a hangyákat, ehhez tegyünk pár csepp borsmenta illóolajat vattapamacsra, és helyezzük azt a hangyák útjába.

Az ecetnél sokkal kellemesebb illatú fahéjat is szórhatunk a repedésekbe és a hangyák belépéseinek közvetlen közelébe,de ezt óvatosan tegyük, mert a fahéj foltot hagyhat.

Hintőporral is próbálkozhatunk, ugyanis a hangyák rendszerint nem igazán kedvelik a hintőport, ezért érdemes a háztartásunkban bevetni ellenük.

Vazelin bedörzsölésével is távol tarthatjuk a repedésektől az oda rendszerint ellátogató hangyákat. Vonulásukat megakadályozhatjuk, mert nem tudnak a csúszós vazelinen átmenni.

Süteményt tennénk ki a konyhapultra a családnak, és nem a hangyáknak? Ilyenkor kell bevetni a ragasztószalagból felépített sáncot, ami távol tartja a őket a finom sütiktől.

Még mielőtt teljesen ellepnének konyhát, kamrát azelőtt érdemes a polcok hátulját végigszórni liszttel. A hangyák garantáltan nem lépik át a lisztvonalat.

A citrom még a legerősebb hangyánál is erősebb, mert a csótányok és a bolhák ellen is hatásos. Antihangya receptje a következő: facsarjunk ki a citrom levét, töröljük át vele az ajtóküszöböket, az ablakpárkányokat. Jusson belőle lyukba és repedésbe, ahol csak bejuthatnak a hangyák. Rakjuk a citrom héját a bejáratunk külső környékére.

Megtaláltad a hangyabolyt? Vesd be ellene a narancsot! Turmixgépben narancs héjából és meleg vízből készíts pürét, és ezzel a folyadékkal vedd fel a harcot a kültéri hangyabollyal.

Amennyiben nem okoz erős tüsszögést, akkor borsot is szórhatunk a munkalapok hátoldalára, a padlóra és a hangyaboly bejáratához. A bors erős illata elnyomja ha a lakásban minden tisztaságmániánk ellenére is maradt némi, morzsányi ételmaradék. A Cayenne-bors az erős aromája miatt nagyon jól alkalmazható erre célra is.

Utoljára maradt a legegyszerűbb megoldás, a só. Öntsünk egy kis sót az ösvényre, ahol elhaladnak a hangyák, ezt a konyhai ízesítőt sem kedvelik, ezért nem fognak többé felbukkanni a behintett nyomvonalban.

Ha már végképp semmi sem használ, bombát is készíthetünk a hangyáinknak, ami: 1 rész borax, 3 rész porcukor és víz krémes állagú keveréke. Az elkészített elegyet helyezzük közvetlenül a hangyák útvonalába.

Fotó: pixabay.com

Tizennégy kortárs galéria részvételével szervezik a Gallery Weekend Budapestet

Tizennégy fővárosi kortárs galéria kiállításai, rendhagyó galériatúrák és tárlatvezetések várják a 7. Gallery Weekend Budapest látogatóit június 18. és 20. között.

A Gallery Weekend Budapestet a Kortárs Galériák Egyesülete idén „A kortárs művészet engem kifejez ki” mottóval rendezi meg. „A pandémia idején még inkább felértékelődött önmagunk megértése, az érzékelés és ezáltal az egyediség fogalma. Többek közt ezekbe az alapvető értékekbe enged betekintést az idei esemény 14 kortárs galériája is” – közölték az MTI-vel a rendezvénysorozat szervezői.
Mint kiemelték, az acb Galéria, a Deák Erika Galéria, az Einspach Fine Art & Photography, a Glassyard Galéria, az Inda Galéria, a Kálmán Makláry Fine Arts, a Kisterem Galéria, a Knoll Budapest Galéria, a MissionArt Galéria, a Molnár Ani Galéria, a MyMuseum, a TOBE Galéria, a Várfok Galéria és a Viltin Galéria ezúttal is ingyenesen látogatható kiállításokkal várja a látogatókat.
A résztvevő galériák ezen felül rendhagyó tárlatvezetésekkel, programokkal és napi két alkalommal ötféle galériatúrával készülnek. A túrák előzetes bejelentkezés után fogadják a legfeljebb 10 fős csoportokat; a szervezők a járványügyi előírások figyelembe véve alakítják a programokat – hangsúlyozza a közlemény.
Az eseménysorozat részletes programja a https://hu.galleryweekendbudapest.com honlapon lesz olvasható.

Forrás: mti.hu

Fotó: facebook.com/galleryweekendbudapest

Potápi: a magyarság a járvány után is újra tudja kezdeni az életét

A magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, és mindig újra tudta kezdeni, így most is így lesz – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára ma, szombaton Zentán a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepségén.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2021 az újrakezdés éve, így nem is találhattak volna jobb helyszínt a búzaszentelésre, mint Zentát, ahol a törökök elleni 1697-es csatát követően is újra tudták kezdeni az életet.


A búzaszentelés és a Magyarok Kenyere program kapcsán kiemelte: a kenyér fontos jelkép a magyarok számára, és azt kívánta, hogy „ez a szimbólum mindig legyen jelen az életünkben, és neki köszönhetően beszélhessünk közös magyar jövőről. Közös magyar jövő viszont csak akkor van, hogyha a járványt legyőzzük itt a Vajdaságban, Magyarországon, Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, Muravidéken és Horvátországban is, ezért is kérek mindenkit, hogy regisztráljon, utána vegye fel az oltást annak érdekében, hogy a családtagok újra tudjanak találkozni egymással” – hangsúlyozta az államtitkár.


Potápi Árpád János kitért arra is, hogy a közös ünnepek és hagyományok különböztetik meg a magyarokat a környező népektől, és ezek sorába került be egy évtizede a Magyarok Kenyere program is, amely Magyarországon indult, de hamarosan csatlakozott hozzá a diaszpóra magyarsága is.
A nemzetpolitikai államtitkár rámutatott, hogy a magyar kormány politikájának, és a határon túli szervezeteknek köszönhetően olyan erős közösségek jöttek létre a Kárpát-medencében, amelyek a világjárvány ellenére is meg tudtak erősödni, és így megerősödve kerülnek ki ebből az időszakból.

Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke beszédében kitért arra, hogy száz évvel ezelőtt, amikor kijelölték Magyarország új határait, senki nem gondolta volna, hogy száz évvel később ezeken a területeken élnek majd még magyarok. „Mi azonban száz év után is itt vagyunk, és együtt ünnepelünk. Mi ez, ha nem egy óriási sikertörténet?” – hangsúlyozta. Rámutatott: abba, hogy a magyarság meg tudott maradni a déli végeken, a gazdatársadalomnak óriási szerepe volt és van. „Örülünk annak, hogy a magyar kormány – különösen az elmúlt tíz évben – rendkívüli figyelmet fordít a határon túli magyarságra. Nem győzzük elégszer megköszönni a magyar kormánynak azt, amit értünk, határon túli magyarokért tett, tesz, és tenni fog, bízunk benne a jövőben is” – emelte ki Fremond Árpád.


Az ünnepi műsor végén a keresztény egyházak képviselői közösen szentelték meg az idei búzát annak érdekében, hogy bő termésre lehessen számítani az idei esztendőben is.

Forrás: mti.hu

Fotó: pixabay.com

Hatszázezer Sinopharm-vakcina érkezett Budapestre

Szijjártó Péter egy hete jelentette be, hogy még ebben a hónapban esedékes 400 ezer kínai oltóanyag helyett egymillió érkezik Magyarországra. Április 21-én pedig már arról beszélt, hogy szombaton 600 ezer adag vakcina érkezik hazánkba Kínából. Ma megérkzett az első adag Sinopharm vakcina. – ahogy ezt a mai nap az mti.hu közleményében olvastuk

„Budapest, 2021. április 24. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen a Magyarországra eddig érkezett legnagyobb, hatszázezer adagnyi Sinopharm-vakcinaszállítmány érkezése a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. április 24-én.”

Fotó: A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott kép, amely szabadon felhasználható.

Forrás: mti.hu

Nem hosszabbíthatóak a lejárt védettségi igazolványok, újat kell szerezni

A címben megfogalmazott kérdéssel érdekes témát vetett fel írásában a telex.hu.

Sokan most szembesülnek a fenti ténnyel, miszerint nem hosszabbítják meg a lejért védettségi igazolványokat. Többek számára megdöbbentő a hír, most mikor a napokban egyre több előnyt élvezhetnek azok, akiket már beoltottak.

Március közepe óta Magyarországon a mai napig 3 576 705 fő kapta meg az oltást ami után kapják meg a védettségi igazolványukat. Az oltási igazolvány bizonyítja, hogy valaki beoltott és már megkapta a Covid elleni oltást vagy átesett a Covid-fertőzésen. Vannak sajátos esetek is, mert sokan már az első oltás után megkapták az igazoló lapot, miközben csak két oltás után teljes az immunitás.

A vakcinával beoltottak oltási igazolványának egyelőre még nincs érvényességi ideje, hiszen egyenlőre nem tudni, hogy az oltás meddig véd a vírus ellen. Akik viszont a koronavírus-fertőzésen átestek, nekik van egy fix határidőre szóló védettségi kártyájuk. Itt a határidő 6 vagy 4 hónap, a megjelölt határidő attól függ, hogy igazoltan fertőzött személy van szó vagy nem. Akik a hivatalos állami egészségügyi nyilvántartásban, EESZT-ben szerepelnek, náluk  6 hónap az érvényesség., Akinél az utólagosan elvégzett ellenanyag-vizsgálat zajlott le, nekik 4 hónap az érvényesség.

Hogy jelenleg mire jogosítanak az igazolványok, az Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióban elhangzott interjújából értesülhettünk. Az igazolvánnyal rendelkezők a jövő héttől mehetnek színházba, koncertre, moziba, cirkuszba, edzőterembe, könyvtárba, múzeumba, uszodába, állatkertbe, kalandparkba, játszóházba, sporteseményekre. Számukra megnyílnak a szállodák és az éttermek zárt helyiségei is, ahová védettségi igazolvánnyal lehet majd csak bemenni, és ők vihetnek magunkkal kiskorú gyermeket.

Akik korlátlan időre szóló igazolvánnyal rendelkeznek, használhatják a kártyát. Viszont akiknek hamarosan lejár a kártyájuk érvényessége, azoknak tennivalójuk van a hosszabbítást illetően, különben érvényes kártya nélkül maradnak.

Jelenleg 478 323 fő a gyógyultak száma, közülük kerülnek ki azok akiknek a védettségi igazolványának az érvényessége lényegében akkorra jár le, mikor már használhatnák.

Napjainkban még mindig több százezren vannak, akik regisztráltak, de még nem kapták meg az oltást. A kormány a jövő héttől hirdette meg a tömeges oltási kampányt, elsősorban kínai vakcinával. Itt van még a fertőzésen átesettek egy része is, akik még nem is regisztrálták magukat az oltásra, mert a Covidból felgyógyulva covidos plazmaadók lettek.

Vagyis akinek lejárt a védettséget igazoló okmánya,és korábban igazoltan fertőzött volt, az elméletben könnyen megteheti, hogy a védettségi igazolványa lejárta után egyszerűen kifizeti a 11 ezer forintos ellenanyag-vizsgálat árát, és további 3000 forint megfizetésével kér egy új védettségi igazolványt.

Az eljárás technikailag nem túl bonyolult, mert az ország több mint százötven ellenanyag-vizsgálati és mintavételi pontján van labor. Ezeknek a laboroknak a vizsgálati eredményét pedig elfogadják a védettségi igazolványok kiállításához. Tehát ezt az egyébként nem igazoltan fertőzötteknek kitalált megoldást választhatják majd a fertőzésen igazoltan átesettek is. Ezzel a megoldással tehát lényegében a nyár végéig érvényes védettségi igazolványt szerezhetnek azok, akinek a szervezetében van ellenanyag, de még nem kapta meg az oltást.

Fotó: MTI/Róka László

Elhunyt Monspart Sarolta

Hetvenhat éves korában szombat reggel meghalt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója.

A család tájékoztatása szerint a futólegenda hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el.

Monspart Saroltát tavaly március 31-én javasolták a Nemzet Sportolói társaságuk új tagjának, azután, hogy az olimpiai aranyérmes úszó, Székely Éva február 29-ei halálával megüresedett egy hely a tizenkettőből.
Monspart Sarolta 34-szeres tájfutó magyar bajnok volt, de kipróbálta magát sífutásban is, melyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent.

Forrás: mti.hu

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Oltás után mennyi ideig maradunk védettek?

A tavaly március óta megjelent új és még újabb típusú koronavírus terjedése óta az egyik legtöbbet kivesézett témakör a szervezetünkben fertőzés, vagy oltás utáni immunitás kérdése, de mégis, így is napjainkig nagyfokú bizonytalanság övezi. Összegyűjtöttem néhány, eddig megjelent szakétői véleményt.

A koronavírus vírusfertőzéseket követően kialakuló immunitással kapcsolatban mind a mai napig sok a megválaszolatlan kérdés. A fertőzésen átesett és a betegségből felgyógyultak szervezetében nem egységes mértékben termelődnek az antitestek, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a koronavírus-fertőzés elleni védettség mértéke, hosszúsága egyénenként változó.

Brit tanulmány szerint a koronavírus fertőződést követő 6 hónap után is kimutathatóak a vírus ellen termelt antitestek egyes páciensek szervezetében. Osztrák kutatások azt mutatják, hogy a járvány első hullámában megfertőződött alanyoknál 7 hónappal a betegség után is stabilan jelen voltak az antitestek az érintettek szervezetében. Ezek után nem értették, hogy lehetett az, hogy 2-3 hónappal az első diagnózisok után a vizsgáltak újrafertőződtek.

Egyenlőre viszont annak kapcsán is bizonytalanok a szakértők, hogy a koronavírus elleni oltások után milyen hosszú immunitásra készülhetünk. Egyet biztosan tudunk, mégpedig azt, hogy a vakcinák „megtanítják” az immunrendszert az új típusú koronavírus elleni védekezésre. Szervezetünk immunválasza során antitestek, és a vírus ellen ható fehérvérsejtek termelődnek, így mikor a védettség kialakulása után kapcsolatba kerülünk a vírussal, az immunrendszerünk felismeri és elpusztítja azt.

A szakértők egyenlőre vizsgálják, hogy pontosan meddig tart a koronavírus elleni védőoltás hatására kialakuló immunitás.

Szakértők abban egyetértenek, hogy a jelenlegi védőoltások nem nyújtanak élethosszig tartó védelmet, ám az csak a közeljövőben derül ki, hogy pontosan mikor lesz szükség az új oltás beadására. A kutatók a tömeges oltások megkezdése óta folyamatosan vizsgálják, hogy a vakcinák miként viselkednek a laboratóriumi körülményeken kívül, viszont ennek eredményeire egyelőre várniuk kell, mivel a tömeges oltások jelenleg is folynak.

Miért ez a bizonytalanság? Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezése nyomán négy vakcinából kettő mRNS-alapú oltóanyag. Ezek a Pfizer-BioNTech és a Moderna, amelyek egy eddig nem alkalmazott technológián alapulnak. Ez azt hozta, hogy a koronavírus terjedésével versenyt futó kutatóknak nem maradt idejük vizsgálni, hogy az oltás után kialakuló immunitás mennyi ideig áll fenn. Fabó Tibor, a Pfizer orvosigazgatója egy december végén megrendezett sajtóeseményen úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem tudni pontosan, milyen hosszú távon biztosít védettséget a vakcina. Pontos adatot csak a beoltottak követése adhat, amire három-négy hónap múlva lehet majd információjuk. Pardi Norbert mikrobiológus, mRNS-technológiát kifejlesztő kutatócsapat tagja interjújában bizakodóbban nyilatkozott,és szerinte az mRNS-alapú vakcinák nyújtotta védettség akár 3 évig is kitarthat a szervezetben – mondta. 

Jelenleg a közzétett hivatalos álláspont 6 hónapot nevez meg a koronavírus ellen kifejlesztett védőoltásokat illetően.  Miközben a szakértők hozzáteszik, hogy akár ennél hosszabb ideig is védettséget élvezhetnek a beoltottak.

A vakcina beadásával előidézett immunitásról legutóbb az amerikai Moderna gyártója publikált a témában tanulmányt, amiből az derült ki, hogy a beoltottaknál, 4 hónappal a beoltás után is megfelelő az ellenanyag-szint. A Gamaleja Intézet igazgatója februárban azt nyilatkozta a Szputnyik V vakcináról, hogy okuk van feltételezni, hogy legalább 2 évig védettséget nyújt.

A tudományos kutatások jelenleg is folynak, és folyamatosan érkeznek az újabb és újabb eredmények. Az AstraZeneca vakcinájáról például legutóbb azt mutatták ki, hogy minél nagyobb a két dózis között eltelt idő, annál tovább nyújt védelmet. De azóta kiderült róla egy, s más is.

Olasz kutatók például  kimutatták a Pfizer-vakcináról, hogy a túlsúlyos egészségügyi dolgozók szervezetében feleannyi antitestet termel a második dózis beadását követően, mint a normál testsúllyal rendelkezők esetében.

Kármán Irént indítja a Momentum Szolnokon

Dr. Kármán Irén, az olajszőkítési ügyekben végzett oknyomozó munkája, és a tudomására jutott adatok nyilvánosságra hozatala után történő megverését követően vált országosan ismertté.

Az újságíró-dokumentumfilmesként működő dr. Kármán Irént indítja a Momentum Mozgalom az ellenzéki előválasztáson a Jász-Nagykun-Szolnok megye 01-es választókerületében – jelentette be Fekete-Győr András, a Momentum-elnöke pénteki videójában.

A videóból kiderül, hogy Kármán Irén Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Tiszaföldváron született. Szolnokhoz és a Tiszához ezer szál fűzi a jogász végzettségű jelöltet.

Az indulásával kapcsolatban azt mondta, hogy megválasztása esetén minden erejével a korrupció ellen fog küzdeni, mert szeretné ha az adóforintok a kórházak és az iskolák fejlesztésére irányulnának, véleménye szerint a legfontosabb az országnak, hogy az adóforintok oda kerüljenek, ahova valók.


A három gyermekes újságíró a 2000-es években dokumentumfilmet forgatott az olajszőkítésről, majd könyvet írt az olajmaffiáról. 2007 júniusában mindeddig ismeretlen tettesek összeverték az újságíróként tevékenykedő Kármánt. A későbbiekben pert indított az olajakták nyilvánosságra hozatala miatt, de az adatokat a bíróság nem minősítette közérdekűnek.

2796 az új fertőzött, elhunyt 212 beteg

Baranya megyében az elmúlt huszonnégy órában 150 új fertőzöttet azonosítottak.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Azóta a világon 145 289 885 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 083 440, a gyógyultaké 83 542 282 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint.

Egy nappal korábban 144 408 954 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 069 570 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 31 991 750 fertőzött volt eddig a napig, és 571 197-en haltak meg. 

Indiában 16 263 695 fertőzöttet és 186 920 halálos áldozatot jegyeztek fel. Brazíliában 14 237 078 fertőzöttről, 386 416 halálos áldozatról tudni. Franciaországban 5 502 014 fertőzöttet és 102 655 halálos áldozatot regisztráltak. Oroszországban 4 691 290-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 105 718-ra emelkedett. Törökországban 4 550 820 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 37 672. Az Egyesült Királyságban 4 416 588 a fertőzöttek száma, és 127 638-an haltak meg a betegségben. Olaszországban 3 935 703 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 118 699. Spanyolországban 3 468 617 fertőzöttet és 77 591 halálos áldozatot regisztráltak. Németországban 3 276 871 a fertőzöttek száma, 81 492 a halottaké. Argentínában 2 824 652 a fertőzöttek és 61 176 a halottak száma. Lengyelországban 2 742 122 fertőzöttet és 64 707 halálesetet tartanak nyilván.    

Folyamatosan zajlik az oltás, a beoltottak száma 3 576 705 fő, közülük 1 552 685 fő már a második oltását is megkapta. 2796 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 767 190 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 212 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 26 420 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 478 323 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 262 447 főre csökkent. 6737 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 813-an vannak lélegeztetőgépen. A járvány harmadik hullámának tetőzése érzékelhető, de a brit vírusmutáns továbbra is terjed, ezért a védelmi intézkedések betartása változatlanul fontos. A magyar lakosság 36%-a már kapott oltást szemben az uniós 20%-os átlaggal. Az oltást gyorsítja, hogy a regisztráltak már online is tudnak időpontot foglalni a kórházi oltópontokra, jelenleg hétfő, kedd, szerdai napokra, Sinopharm vakcinával történő oltásra. Mától nyitva lehetnek a vendéglátó teraszok és 23 órára módosult a kijárási tilalom.

TASZ: diszkriminatív és alaptörvény-ellenes

Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet tegnap este a Facebook oldalán tette közzé észrevételeit a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban.

„Hiába sürgettük már március legelején, hogy a kormány találja ki, milyen szabályokkal tesz különbséget a vírus ellen már védett és a még megfertőződni, továbbfertőzni képes állampolgárok között. Most mindjárt május van, a jövő héten már életbe léphetnek az állampolgárokat a vakcinaigazolvány alapján szelektáló szabályok, és úgy tűnik, a kormány alaptörvény-ellenes, diszkriminatív szabályozás bevezetésére készül. A legrosszabb forgatókönyv valósul meg éppen, amitől tartottunk, olyan oltottsági szám mellett, ami köszönőviszonyban sincs a nyájimmunitással.
 Az időközben bevezetett védettségi igazolvány – nevével ellentétben – valójában egyáltalán nem a védettséget igazolja! A kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége. Az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. Pedig a védettség csak a második oltás után alakul ki, ezért a kártyát is csak ez után lehetne kiadni.


 Mindez romba dönti azt a jogi érvelést is, ami megengedi, hogy az igazolvánnyal látogathatók legyenek a közösségi terek. Ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különségtétel alapja csak az lesz, hogy kinek van kártyája és kinek nincs. Ez a fajta megkülönböztetés azonban már nem fogadható el, diszkriminatív és így alaptörvény-ellenes.


Már most látszik, hogy ez micsoda feszültségeket gerjeszt. Az átláthatatlan rendben zajló oltás miatt épp a legkiszolgáltatottabbak közül sokaknak esélyük sem volt megkapni az oltást, miközben mások már étterembe, strandra, meccsre mehetnének. Az utolsó pillanatig lebegtetett szabályozás bizonytalanságban tartja a szolgáltatókat is, akik nem tudják, újranyithatnak-e, és ha igen, milyen feltételekkel.
 De bármilyen szabályokat hoznak is végül, mi most is segítünk értelmezni azokat, és jogsegélyszolgálatunkhoz is bátran fordulhattok!”