Folyamatosan zajlik az oltás, a beoltottak száma 4 123 697 fő, közülük 2 248 775 fő már a második oltását is megkapta. 1130 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 785 967 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 128 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 28 173 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 538 965 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 218 829 főre csökkent. 4374 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 511-en vannak lélegeztetőgépen. Már több mint 4,7 millióan regisztráltak oltásra és 80%-uk meg is kapta azt. A még oltásra váró regisztráltak az online időpontfoglalóban is tudnak foglalni jelenleg Sinopharm és AstraZeneca oltásokat, valamint azok, akik arról SMS értesítést kapnak Szputnyik vakcinára is foglalhatnak. A 16 -18 éveseket arra kérjük, hogy péntekig regisztráljanak az oltásra. A kormány mai ülésén ismét értékeli a járványügyi helyzetet.
A még oltásra váró regisztráltak az online időpontfoglalóban is tudnak oltást foglalni a kórházi oltópontokra. Jelenleg Sinopharm és AstraZeneca oltásra lehet időpontot foglalni. Továbbá azok a regisztráltak, akik erről a Vakcinainfótól SMS-t kapnak, már Szputnyik oltásra is tudnak időpontot foglalni. A Magyarországon használt vakcinák mindegyike hatásos és véd a megbetegedés ellen. A kórházi oltópontokon minden vakcinából annyit tudunk felkínálni, amennyi épp rendelkezésre áll. Az online időpontfoglaló elérhetősége: https://www.eeszt.gov.hu
Arra kérjük az oltást kérő 16 és 18 év közötti fiatalokat illetve szüleiket, hogy ha még nem tették, akkor május 7. péntekig regisztráljanak az oltásra a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon. Csak az érvényes regisztrációval rendelkezők tudnak majd online időpontot foglalni a jövő hét második felében tervezett oltásra, amely Pfizer-vakcinával fog történni a kórházi oltópontokon. Az ehhez szükséges vakcinát a ma érkezett Pfizer-szállítmányból biztosítjuk. Az oltás a 16. életévet betöltött fiatalnak adható. https://koronavirus.gov.hu/cikkek/16-18-eves-fiatalok-pentekig-regisztraljatok
Egy francia felmérés szerint a közvélemény Franciaországban és a nagyobb nyugat-európai országokban is egyre inkább jobbra tolódik.
„A bal-jobb tengelyen a politikai önpozicionálás az európai választók jobbratolódására világít rá”
— állapította meg kedden közzétett tanulmányában az Alapítvány a Politikai Innovációért (Fondapol) elnevezésű francia kutatócsoport.
A tanulmány szerint az elmúlt öt évben azon franciák aránya, akik a politikai színtéren magukat jobbra helyezik, folyamatosan növekedett, a 2017-es 33 százalékról a jelenlegi 38 százalékra. Ugyanezen időszakban a magukat baloldalinak vallók aránya stabil maradt, öt évvel ezelőtt 25 százalék volt, jelenleg 24 százalék.
A migrációt illetően
a franciák 63 százaléka ellenez minden nyitottabb politikát, 62 százalékuk pedig egyetért azzal az állítással, hogy „az iszlám fenyegetést jelent a köztársaságra”.
Ezt a félelmet a jobboldali szavazóknak 81, a baloldaliaknak 45 százaléka osztja.
Azonban a jobboldaliság messze nem csak a migrációt illetően mutatkozik meg, sőt a „nyugati jobboldal” sok esetben merőben eltér az itthoni mintáktól.
Ugyanis a társadalom jobbratolódásának megállapítása ez esetben azt jelenti, hogy a választók olyan jobboldali kulturális értékeket vallanak, mint például – a kutatócsoport megfogalmazásában –
„az identitási kérdésben és a gazdasági liberalizmusban megnyilvánuló nacionalizmus, és az indvidualizmusra épülő politikai liberalizmus”.
Tehát a jobboldaliság és a szabadság iránti vágy, legyen az gazdasági (liberalizmus de akár neoliberalizmus), vagy társadalmi, egyre inkább formálja a jobboldali gondolkodást, a jobboldaliság és a klasszikus liberalizmus találkozik egymással, szemben a baloldallal ami sok esetben a társadalmat helyezi előtérbe, nem az egyént, illetve nem feltétlenül szabadság, hanem sok esetben egyenlőségpárti. A kettő pedig egyre inkább ellentettje egymásnak. Amíg Magyarországon az önmagát jobboldalra pozícionáló Fidesz esetében gyakorlatilag alig beszélhetünk gazdasági és társadalmi liberalizmusról, addig a nyugat-európai jobboldali szavazók individualisták és gazdaságilag is szabadságpártiak.
Eddig sem volt értelmetlen a jobboldali-liberális kifejezés, de látva a trendeket ez a jövőben hatványozottabban fogja megállni a helyét.
A tanulmány szerint a jobbratolódás minden vizsgált nagyobb európai társadalomban megfigyelhető: az olaszok 44 százaléka helyezi magát jobbra és 31 százalékuk balra, a britek 40 százaléka vallja magát jobboldalinak és 25 százalékuk baloldalinak, míg a németek 36 százaléka jobboldali és 26 százaléka baloldali.
A Fondapol megbízásából a felméréseket az Opinion Way francia közvélemény-kutatóintézet január 20. és február 10. között 7603 nagykorú megkérdezésével készítette Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában.
Tegyük hozzá, nem újszerű jelenségről van szó. Korábban már mi is kifejtettük, hogy Franciaországban a korábbi hagyományos baloldal az elmúlt években teljes egészében erejét veszítette, és nagyjából az esélytelenek nyugalmával készülhetnek a jövőévi választásokra, ahogy Németországban sem az SPD a CDU/CSU kihívója, hanem a Zöldek. Könnyen elképzelhető, hogy a hagyományos – munkások jogaiért – küzdő baloldali pártok a jövőben tovább fognak erodálni, és helyüket inkább globalizáció-ellenes, zöld mozgalmak fogják átvenni.
Mi lehet az oka annak, hogy a baloldali mozgalmak, pártok és maga a baloldali ideológia is gyengülni kezdett Nyugat-Európában?
Sok esetben az újbaloldal nem is igazán tud releváns társadalmi problémákra választ adni. Amíg a XX. század elején a munkások jogaiért érdemes és szükségszerű volt küzdeni, addig ma rengeteg neomarxista csoport foglalkozik olyan témákkal, ami vagy csak egy nagyon szűk csoportot érint, így széles társadalmi támogatottság nem áll mögötte, vagy kifejezetten kontraproduktív. Érdekesek egyébként ezek a trendek, ahogy a régi hagyományosan a munkásokért küzdő baloldali mozgalmak eltűnnek vagy minimum átalakulnak, és egyfajta zöld, globalizáció ellenes, már nem feltétlenül a munkások jogaiért küzdő, újhullámos progresszív baloldali csoportosulások jönnek a helyükre. Csúnyán fogalmazva a kőbányai/balatoni világost és a május elsejei felvonulást felváltja a laktózmentes latte. Avagy az Internacionálé már nem trendi, de a progresszió igen.
Tegyük hozzá: 2021-ben politikai értelemben a jobb-baloldali tengely egyre kevésbé állja meg a helyét, ám ettől függetlenül is érdekes jelenségről van szó.
A BIOKOM Nonprofit Kft. a Kálvin utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca csomópontjában 2021. május 5-én, szerdán 13 órától 20 óráig teljes útlezárás mellett a burkolat végleges helyreállítását végzi.
A Kálvin utcának a Bajcsy-Zsilinszky utca, illetve Ipar utca felé vezető sávját teljes szélességben lezárják. A lezárás miatt a Kálvin utca felől nem lehet sem a Bajcsy-Zsilinszky utca, sem az Ipar utca felé közlekedni, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utcáról nem lehet balra kanyarodni az Ipar utca felé.
Gépjárművek számára kerülni a Szabadság utca – Nagy Lajos király útja útvonalon lehet.
A lezárásban érintett autóbuszok is terelőútvonalon közlekednek, a Belváros irányú Vásárcsarnok megállóhely kimarad. Részletek a http://tukebusz.hu/ oldalon találhatók.
A lezárás ideje alatt a felüljáró felhajtóága minden irányból megközelíthető marad.
Az elmúlt időszak sokakat megviselt, de legfőképpen azokat az egészségügyi dolgozókat, akik nap mint nap a betegek életéért küzdöttek, és közvetlenül szálltak szembe a vírussal.
Éppen ezért Harkány város és a Harkányi Gyógyfürdő Zrt. vezetősége szeretné megköszönni a covid osztályokon, illetve a frontvonalban dolgozók (orvosok, ápolók, beteghordók, takarítók, mentősök) áldozatos munkáját, mégpedig úgy, hogy alkalmanként kedvezményes, 1000 Ft-os strand- és gyógyfürdő belépőt kínál számukra a 2021. június 15. és december 31. közötti időszakban.
A kedvezmény igénybevételéhez a www.harkanyfurdo.hu honlapról, 2021. június 10-től letölthető formanyomtatványt kell kitöltetni a munkáltatóval, így igazolva azt, hogy a látogató covid osztályon, vagy a mentőszolgálatnál dolgozik. A kitöltött nyomtatvánnyal a kedvezményezettek az év végéig 1000 Ft-ért vásárolhatnak fürdőjegyet. A Harkányi Gyógyfürdő vezetősége ezen kívül további, mindenki számára elérhető újranyitási kedvezményeket is tervez, melyek részleteit a nyitásig közzéteszik a www.harkanyfurdo.hu, a www.harkany.hu weboldalakon, valamint az „Irány Harkány” és a „Harkányfürdő / Harkányi Gyógyfürdő Zrt.” Facebook oldalakon is.
Újra megnyitották kapuikat a látogatók előtt a Janus Pannonius Múzeum állandó kiállításai. E naptól a sok éve megszokott (10 és 18 óra közötti) nyitvatartás szerint tekinthető meg a Csontváry-, a Vasarely- és a Zsolnay állandó kiállítás, továbbá a Modern Magyar Képtár. A múzeum többi szakmai osztálya is folyamatosan készül a nyitásra.
Május 4-étől a Csontváry-, a Vasarely- és a Zsolnay állandó kiállítás tekinthető meg, s a szintén megnyíló Modern Magyar Képtárban a Variációk a Színes városhoz címet viseli az a kiállítás, amely a 1967 és 1972 között nyaranta a bonyhádi zománcgyárban dolgozó művészek, továbbá Victor Vasarely alkotásait mutatja be. A tárlat épphogy csak megnyílt 2020 novemberében a Képtárban, a járványügyi korlátozások miatt sajnos azóta nem volt látogatható. Ugyancsak fontos megemlíteni Gábor Jenő (1893–1968) képzőművész párizsi utazásáról írt naplójára alapuló kiállítást, mely szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében.
A Képző- és Iparművészeti Osztály eredménye, hogy a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) a Modern Magyar Képtár kiállításába került négy nagyméretű zománckép, ezeket a különleges éjszakai kivilágításnak köszönhetően – az épületen kívülről –már eddig is megtekinthették az érdeklődők. Most végre közelebbről is szemügyre vehetik e műveket, valamint a Modern Magyar Képtár állandó kiállításának új részlegét, amelyben neves alkotók (pl. Altorjai Sándor, Bukta Imre, Martyn Ferenc, Valkó László) – több esetben kifejezetten meghökkentő, elgondolkodtató – kollázsai és asszamblázsai kerültek egy térbe.
A Néprajzi Osztály Ládakiállítással és információs táblákkal készül az újranyitásra. A Néprajzi Osztály Leány és ládája címmel 19. századi asztalos ládákat és jelképeiket megismertető időszaki kiállítás koncepcióján dolgozik. A tárlat egyik kiemelkedően szép és patinás látnivalója lesz az osztály ládagyűjteményének egyik legrégebbi darabja 1827-ből. A Néprajzi kiállítás épületében (Rákóczi út 15.) információs táblák kihelyezését tervezik, amelyek sok helytörténeti érdekességre hívják majd fel a látogatók figyelmét a fogadótérben.
A Régészeti Osztály munkatársai az M6-os autópálya új szakaszának építését megelőző régészeti feltárásán, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen (Sátorhely falu külterületén), a III. számú tömegsír (újra)feltárásán, valamint a mohácsi csata hadszíntérkutatásán, az ott megtalált immár 8000 lelet (ólomlövedékek, patkók, érmék) tudományos feldolgozásán dolgoznak.
A Természettörténeti Osztályon folyamatosan zajlik a megújuló állandó kiállítás építése: a gyűjtemény kicsomagolása és a szekrényekben történő elhelyezése. A Kubinyi Ágoston program segítségével már megépült a galéria, így a korábbi kiállítótér nagyobbá és remélhetőleg érdekesebbé vált a majdani látogatók számára. Május 30-áig meghosszabbítva látogatható a Csontváry Múzeumban a Bizarr vagy pazar? című kiállítás. A Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum gyűjteményéből származó válogatás szemlélői hazai és külföldi fajokkal – lepkékkel, bogarakkal, egyenes- és hártyásszárnyúakkal –, valamint a házunk táján is megismert fajokkal ismerkedhetnek meg.
Az Új- és Legújabbkori Gyűjteményi Osztályon zajlanak a megújuló ibafai dohányzástörténeti kiállítás múzeumi szakmai előkészítő munkái, s a gyűjtemény újabb értékes város- és ipartörténeti anyagokkal gazdagodott. A folyamatosan végzett belső háttérmunkák közül kiemelendő a gyűjteményekre vonatkozó adatokat tartalmazó számítógépes adatbázis építése.
A későbbi tervek között szerepel a 2020 novemberében elkészült, de a korlátozások miatt akkortól nem látogatható Málenkij robot – 75 című időszaki kiállítás megnyitó ünnepségének pótlása is.
A látogatóktól kérjük védettségi és személyi igazolványuk felmutatását. A látogatás során a szájmaszk viselése kötelező!
Reggel közepesen felhős időre ébredhetünk, a levegő 8-10 fokig hűl! A déli szél mérsékelt marad, de a délelőtt folyamán megélénkül! Délután folytatódik a közepesen felhős idő. A délnyugati szelet időnként erős lökések kísérhetik! A hőmérséklet 20-23 fok között alakul! A késő délutáni órákban északnyugat felől egy HIDEGFRONT éri el térségünket, melynek hatására megélénkül, olykor VIHAROSSÁ fokozódik az északnyugati szél (60-80 km/h)
Elszórt záporok, néhol AKÁR ZIVATAROK is kialakulhatnak, számottevő csapadék viszont várhatóan nem fog esni! Holnapi napon a front előtt indul PERCRŐL-PERECRE rovat is, a Meteo Mecsek oldalán, érdemes lesz követni!
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottságának Elnöke április 29-én versenyügyi eljárás során megvizsgálta a klubunk által a 2021/22-es bajnoki évre benyújtott NB III-as licenc dokumentációját. A vonatkozó előírások alapján pedig a jövő évi indulási engedélyt számunkra megadta. – olvasható a HR-Rent Kozármisleny weboldalán.
Felnőtt együttes, ahogy eddig is, várhatóan ismét a Közép-csoportba kerül majd. Változik azonban a bajnokság lebonyolítása, hiszen a következő pontvadászat 18 csapatos lesz a mostani 20-assal szemben. Ahogy az lenni szokott, a kozármislenyiek ellenfeleink pontos listája csak júniusban lesz publikus.
Közben folyamatosan zajlik a stadionvilágítás kiépítése, sőt, egy újabb nagy projekt, fejlesztés is megindult:
Megkezdték ugyanis a 2017 óta tervezett edzőpálya építését, a pályaterveket viszont először csak ebben az évben nyújtották be a szövetség felé, több lépcsőben, projektelemenként.
A teljes mértékben TAO-forrásból, illetve a klub Tulajdonosa által előteremtett önerőből megvalósuló beruházásra azért van szüksége a sportegyesületnek, mert közel 200 gyermek focizik náluk, ráadásul ez a szám folyamatosan növekszik. Az ő sportoltatásukat már csak nagyon nehezen tudják megoldani a jelenleg rendelkezésre álló pályákon. Ráadásul napjainkban csak műfüvön folyik a tréningezés, illetve a mérkőzések, az idősebb utánpótlás játékosok ízületei számára pedig a fű sokkal kímélőbb borítás.
Ezért a klub a tervek beadásakor engedélyért folyamodott az önkormányzathoz, hogy az edzőpályát megvalósíthassa a sporttelep bővítéseként, hiszen ott találhatóak az öltözők, illetve a kiszolgáló létesítmények is. Ráadásul egy olyan területről van szó, amely továbbra is önkormányzati tulajdonban marad.
Ezzel a projekttel nem csak nyer a futball klub egy nagy, illetve egy kis méretű füves futballpályát a náluk sportolóknak, hanem a zajtól is igyekeznek megóvni a stadion mellett lakókat, hiszen a pálya elkészülte után rengeteg edzést tudnak majd az új pályákon megtartani.
„Fontos kiemelni, hogy nem valami ellen és helyett épül az új focipálya, hanem valamiért, egy civil sportszervezet megvalósításában, az önkormányzattal egyetértésben, egy égető szükség megoldására.” – olvasható a kozarmisleny.hu oldalon.
2022 tavaszán újfent választ az ország, ráadásul az ellenzéki összefogás ezúttal a tervek szerint egy jelöltet fog indítani Orbán Viktorral szemben. De ki lesz az a jelölt? A névsor már adott, az ellenzéki előválasztáson közölük lehet majd választani.
Vasárnap jelenti be az indulását Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Őt a hírek szerint nem csak az MSZP és a Párbeszéd, hanem az LMP is támogatni fogja. A Jobbik Jakab Pétert jelölte, a DK Dobrev Klárát, a Momentum Fekete-Győr Andrást, míg Márki-Zay Péter a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben fog indulni. Ön szerint melyikük a legalkalmasabb, hogy legyőzze Orbán Viktort?
Szalántán a mai napig nagy arányban élnek többek közt horvát nemzetséghez tartozó lakók. Éppen ezért a faluban kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetiségi hagyományok ápolására. Működik horvát egyesület, és néptánckör is. A Marica Családi Étterem konyhája ennek jegyében mindig is tartalmazott horvát ételeket, immáron 53 éve. Idén a Marica étterem több tekintetben átalakul. A cél a továbbiakban is a horvát tradíciók megőrzése, ám mindez az eddigieknél is professzionálisabb módon.
Az ízek és a konyha felelősei: a hely tulajdonosa Kovács Gábor, valamint Brunner Attila, a többszörös magyar bajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes szakács, valamint bronzérmes világbajnok, Berény-díjas séf. Kovács Gábor, ki a nagyhírű Tenkes csárda megálmodója is, évtizedek óta foglalkozik vendéglátással, tevékenységéért 2018-ban a Baranya megyei önkormányzat „Baranya Fejlődéséért” díjat adományozott neki, 2019-ben pedig a „Baranya Megye 2019. Év Vállalkozója címet nyerte el. Brunner Attilát pedig érdemeire tekintettel a „Magyar Nemzeti Gasztronómiáért” érdeméremmel tüntették ki. Velük beszélgettem az újításokról.
Milyen indíttatásból született az ötlet, hogy az éttermet átalakítják?
K.G.: Fontosnak tartom tisztázni, hogy ez az ötlet nem újkeletű. Elképzelések, tervek és irány nélkül nem vettem volna meg a Maricát 3 évvel ezelőtt. Hogy miként alakítom át, annak alappillére az volt, hogy a tradíciókból nem engedek, ezért maradt meg a gyönyörű neve is változtatás nélkül. Az elmúlt években beleástam magam horvátországi barátaim iránymutatásával (Međimurski Dvori – www.facebook.com/RestoranMD) ennek a fantasztikus konyhának a rejtelmeibe, megismertem a Marica múltját, közönségét, és most elérkezettnek láttam az időt egy komolyabb változásra. Tulajdonképpen a horvát alapok megmaradnak, ám a cél, hogy mindezeket még professzionálisabbá tegyük mind az étlap, mind az alapanyagok, mind az elkészítés terén. És ehhez a koncepcióhoz volt szükségem Attilára is.
Mármint egy olyan kaliberű emberre, mint Attila?
K.G.: Nem. Kifejezetten Rá volt szükségem. Évekkel ezelőtt többször kóstoltam Attila főztjét egy korábbi munkahelyén, nagyon ízlett, megjegyeztem magamnak. Ugyanakkor Attilát nem ismertem személyesen. Jött a Marica, és mint egy kirakós játékban, ki kellett derítenem ki volt az, akinek konyhaművészete azelőtt nyomot hagyott bennem, meg kellett találnom Őt. Végül sikerült. Az ország másik feléről hívtam haza. Így állt össze a Marica előbb a fejemben, majd a valóságban.
Akkor rátérve kicsit Attilára, olvastam rólad, hogy a francia és a horvát konyha a két kedvenced. Hogyan alakult ez így?
B.A.: A francia konyhát a gasztronómia egyik csúcsának gondolom, és több tanítóm is a francia konyha mestere volt. Várvízi Péter például, akivel a Susogó étteremben együtt dolgoztam, ma már tanít is Franciaországban. Én sajnos dolgozni nem tudtam Franciaországban, ám egy hosszabb időt eltöltöttem egy németországi francia étteremben, ahol rengeteget tanultam. A horvát alapok kissé másként alakultak. Évente sokszor nyaraltam Horvátországban, ahol kipróbáltam több helyi éttermet, akiknek a vezetőivel, séfeivel összebarátkoztam, olyannyira, hogy egy idő után, ha elmentem nyaralni, akkor 15 horvátországi napból 8-at munkával töltöttem. Így helyben tanultam meg mindent. Egyébként a horvát konyha sokféle halételben, tenger gyümölcseiből készült fogásban gazdag, én pedig nagyon szeretem ezeket az ételeket, ez is növelte a motivációmat.
Hogy jött az indíttatás, hogy a Marica étteremben dolgozz?
B.A.: Gábor keresett meg nyáron, hogy nem tudnék-e Vele gondolkodni a Marica ízein. Felvázolta a koncepcióját, amiben láttam fantáziát, ezért igent mondtam. Először csak eseti jelleggel besegítettem. Egyre több időt töltöttem itt, később pedig úgy döntöttem, hogy maradok.
Visszatérve az étteremre, milyen változások lettek az ételekben?
K.G.: Több változást is eszközöltünk, mind az alapanyagok, mind az elkészítés terén. Az igazi Közép-Dalmáciai konyha jegyében a legtöbb ételünket most már roston, illetőleg szabadtűzön készítjük el. Korábban is sütöttünk parázson például malacot, de most már bárány-, illetőleg kecskehúsból készült fogások is vannak. E mellett – a környéken egyedülálló módon – peka alatt sült ételeket is kínálunk. Ami még látványos változás lesz, hogy elindult egy külső, de fedett főzősor építése, így a vendégek látványkonyha jelleggel maguk is élvezettel figyelhetik majd, ahogyan az ételük elkészül. Ami pedig az étlapon való módosítást illeti, jelentősen nőtt a halételek és tenger gyümölcseiből készült fogások száma, nem elfeledve a Maricába járó törzsvendégek kedvenc, klasszikus ételeit sem.
Ez utóbbi lépést nem érzi kicsit kockázatosnak? Amennyire tudom, a magyar lakosságnak nem ezek a kedvenc ételei.
K.G.: Azért nem érzem kockázatosnak, mert az a tapasztalatom, hogy a Baranyában, vagy ahhoz közel s távol élők is szeretik a horvátországi ételeket, viszont ezeket eddig Magyarországon, és a horvátországi határmenti településeken ritkán lehetett kellő módon elkészítve kapni. Ahhoz, hogy valaki ilyesmit megkóstolhasson, gyakorlatilag a tengerpartig el kellett mennie. Nekünk az a célunk, hogy minden tengeri alapanyagunkat egyenesen a horvát tengerpartról szerezzük be, így gyakorlatilag ugyanazt a minőséget és gasztronómiai élményt tudjuk kínálni – csak mi a tenger illata nélkül.
A pizzák továbbra is az étlap részei lesznek?
K.G.: Igen, de e téren is lesz némi változás. Majd ugyanis a pizzákat is fatüzelésű kemencében készítjük Magyar Norbival (Ő ennek a mestere a Maricában) hogy a tésztája kifogástalan legyen. Ezenkívül a sajt terén is ragaszkodunk a minőséghez, semmilyen növényi eredetű sajtot nem használunk, csakis és kizárólag mozzarellát. A pizzatészta mellett egyébként immáron házi kenyérlepényt is dagasztunk minden nap, amit számos horvát ételünk mellé lehet kérni. Fokhagymás, petrezselymes olívaolajjal meglocsolva mennyei…egyszerűségében rejlik titka.
Mik az Önök kedvenc ételei az étlapról?
K.G.: Szeretem a roston készült tintahalat, hozzá a fokhagymás, párolt blitvát és mindent, ami visszaadja a horvát tengerparti hangulatot. Nagy kedvencem továbbá az új ételek közül a sajttal töltött pljeskavica, amibe a pizzához hasonlóan mozzarelát teszünk.
B.A.: A roston sült, valamint a peka alatt készült polip. Ez nem egy gyakori étel Magyarországon, aminek fő oka, hogy az országban nem lehetmegszerezni. Azonban a horvát kapcsolatoknak köszönhetően – meg annak, hogy a pandémia ellenére most már lassan megnyílnak a határok – ennek a megszerzése is elérhetővé vált a számunkra.
Az eddigi tapasztalatok alapján mik a vendégek kedvencei az új étlapról?
K.G.: Újranyitás óta hihetetlenül megtisztelő, hogy ily sokan eljöttek kipróbálni az ételeket. Az a tapasztalatunk, hogy a vendégek mindenfélét kóstolnak, nehéz kiemelni egy vagy kétféle népszerű ételt. Van, aki többfélét megrendel egyszerre, mert annyira örül a megannyi újdonságnak. Amiből sok fogyott az a halak közül a tintahal és az aranydurbincs, valamint az eredeti recept alapján készült szárma, vagyis töltött káposzta. Illetve amit látunk, hogy bár a klasszikus magyar halászlé nincs az új Marica étlapon, de kínálunk hallevest – amit legfőképpen az különböztet meg a halászlétől, hogy tengeri halakból készül, nem használunk hozzá tört paprikát – és a visszajelzések alapján elégedetten állnak fel az asztaloktól, nincs hiányérzet. Minden megnyilvánulást figyelünk, és törekszünk arra, hogy a jövőben még inkább a vendégek igényeihez igazítsuk az étlapot, átszőve lelkünk dalmát és Csáktornya környéki ízek iránti rajongásával. Csodálatos a mi magyar konyhánk, nagy büszkeséggel és elhivatottsággal vagyunk hazánk ízei iránt. Éppen ezért tudjuk értékelni egy másik, velünk élő nemzet egyedülálló konyháját. A mi Kincsekkel teli Baranya megyénk ilyen. Gyönyörűen megférünk egymás mellett, erről szól Szalánta évszázadok óta, erről szól a Marica 53 éve és fog szólni ezután is.
A lakhatási moratórium május negyedikén lejár(t), így az önkormányzatok a mai naptól kezdve kilakoltathatják az önkormányzati ingatlanokban élő, ám azért fizetni nem tudó/nem akaró/renitens csoportokat. Ugyan vannak néhányan, akik ezt igazságtalannak, embertelennek, felháborítónak tartják, ám őket ki kell ábrándítanom:
a lakhatás nem alapjog
Ahogy cseperedünk úgy tanuljuk meg a világ működését. Például azt, hogy ha valamit igénybe veszünk, legyen az például egy szolgáltatás, azért fizetnünk kell. Azért van meleg a lakásban, mert mások energiát termelnek, megint mások kiépítik a fűtésirendszert, amit aztán üzemeltetnek. Ez nyilvánvalóan nagyon sok pénzbe kerül, sok alapanyagot kell felhasználni hozzá, rengeteg ember bérét kell kifizetni, ennek okán a gázért, távhőért fizetnünk kell. Azért, hogy a rendszer a jövőben is működjön, legyen olyan vállalkozó akinek megéri üzemeltetni a rendszert, legyen olyan cég, akinek megéri kitermelni a földgázt.
A lakhatás is nagyjából hasonló. Először is, valakinek fel kell építenie a házat. Ehhez rengeteg építőanyagra, munkásokra, engedélyekre van szükség, ami pénzbe kerül. Hogy megérje felépíteni egy házat, arra van szükség, hogy később legyen rá fizetőképes kínálat. A kapitalizmusnak és a piacnak köszönhetően ma széleskörben választhatunk ingatlanok között: vannak olcsóbbak, drágábbak, kisebbek, nagyobbak, belvárosiak, külvárosiak, lehet ingatlant venni, lehet bérelni, lehet egészen rövidtávra bérelni, gyakorlatilag mindenki talál az igényeinek és a pénztárcájának megfelelőt. Azonban még azok sem maradnak lakhatás nélkül, akik a piaciárakat nem tudják kifizetni, ugyanis Pécsett – és sok más városban – vannak önkormányzati lakások, melyeket a piacinál jóval kedvezményesebb áron lehet bérelni. Hangsúly a bérlésen van. Ezek sincsenek ingyen, ugyanis ezeket az épületeket is:
1: fel kellett építenie valakinek
2: valakinek meg kellett vennie,
3: valakinek üzemeltetnie kell,
4: az önkormányzatnak számos kiadása van, amit a bevételekből kell fedeznie, ha a közvagyont áruba bocsájtja akkor azért ellenszolgáltatást (pénzt) kell kapnia.
Vannak viszonylag egyszerű közgazdaságtani szabályok. Például ha a valamiért nem fizetünk, akkor azt a valamit nem is kapjuk meg. A boltokban sem adják ingyen a kenyeret, ahogy a lakhatás sem lehet ingyen, ha csak más nem fizet érte.
Itt jegyezném meg, hogy nincs olyan, hogy ingyenes tömegközlekedés, ingyenes oktatás, ingyenes egészségügy: valaki(k) mindig fizet(nek) érte.
Alapvetően humanitárius dolog az önkormányzati lakás, mint intézmény: rászorulók a valós árnál sokkal, de sokkal olcsóbban juthatnak fedélhez, kis túlzással elég az elfogyasztott rezsiért fizetni, illetve rendben tartani, lehetőség szerint nem lelakni az épületet. Valljuk be, ez nem túl nagy ár azért, hogy ne kerüljünk az utcára. Sőt, horribile dictu ez mindenkitől elvárható minimum. Az élet már csak ilyen „kegyetlen”: dolgozni kell, a fizetésből pedig fizetni kell a számunkra fontos, kedves dolgokért. A lakhatás a legtöbb embernek fontos, így általában a kiadási rovatka elsősorába szokott kerülni.
A kulcs persze a munka.
Ahhoz, hogy az életben boldogulni tudjunk, bizony el kell menni dolgozni. És a munka néha büdös tud lenni, nem mindig olyan, amit élvezettel csinálunk, de ha ez az ára annak, hogy legyen hol laknunk, legyen mit ennünk, akkor nincs mt tenni. Munka pedig szinte mindig van, előbb-utóbb mindig lehet találni lehetőséget arra, hogy tevékenykedjünk. Ha pedig esetleg mégsem, és néhány hónap nem úgy jön össze, ahogy terveztük, akkor lehet írni a pécsi önkormányzatnak, lehet kérni méltányossági alapon kedvezményt, lehet kérni a fizetés ideiglenes felfüggesztését, információink alapján az ilyen ügyekben jellemzően megértőek voltak.
De az nem járja, ha valaki éveken át nem akar fizetni egy fillért se, és elvárja, hogy neki továbbra is JÁRJON az ingyenes lakhatás. Miközben mások fizetnek érte, sokszor sokkal, de sokkal többet. Az ilyen bérlőkkel szemben, akik egyébként akár dolgozhatnának is, de nem teszik, vagy dolgoznak, de a fizetésüket minden másra költik el, nem a lakbérre, az önkormányzat nem lehet örökké türelmes, lévén közvagyonról van szó, illetve akadnának olyan bérlők, akik fizetnének a lakhatásért. Aminek egyébként alapvető dolognak kellene lenni, mindenki számára. Ha valamit igénybe veszünk, azért fizetünk. Kész, pont, nincs kivétel.
Azonban ilyenkor felmerül a kérdés, mi lesz azokkal az emberekkel, akiket most vélhetően ki fognak lakoltatni? Mennek az utcára? Elfoglalnak egy újabb lakást? Ezek azok a kérdések, amelyekre akármennyire is szeretnék, nem tudok jó választ adni. Hiszen az nem lehet megoldás, hogy bizonyos csoportok az alapvető közösségi szabályokat sem betartva, kvázi ingyen lakjanak, míg mások százezreket fizetnek a lakhatásért havonta. Azonban az sem jó megoldás, ha ezeknek az embereknek végleg elengedjük a kezét, és az utcára tesszük őket. Pláne akkor nem, ha kisgyerek is van a családban. Bizonyos, hogy megoldásra szükség van, a jelenlegi helyzet egyrészt nem fenntartható, másrészt azokkal szemben nem igazságos, akik például önkormányzati ingatlanra várnak és tisztességesen fizetnének érte.
Reméljük, hogy a jövő generációja számára már magától értetendő lesz, hogy az életben dolgozni kell, a kapott szolgáltatásokért pedig fizetni, mert semmi sincs ingyen, semmi sem alapjog, ami másnak pénzbe kerül.
