A Mecsekerdő Zrt. megújította és háromszorosára hosszabbította Tenkes-hegyi Csodabogyó-tanösvényét. A korábban mintegy két kilométer hosszú útvonal körtúrává alakult, amely így Máriagyűd és Bisse irányból egyaránt megközelíthető. Az immár hat kilométeres tanösvény 11 új tájékoztató táblája a Tenkes-hegy élővilágát, érdekességeit és a jellegzetes erdőtársulásokat mutatja be a kirándulóknak. A tanösvény ünnepélyes átadásán, 2021. 06. jelen volt Dalvári Vince, az Agrárminisztérium főosztályvezetője, Nagy Csaba országgyűlési képviselő, valamint Ripszám István, a Mecsekerő vezérigazgatója.
A Villányi-hegység hazánk legdélebbi hegysége, amelynek második legmagasabb csúcsa a 409 méter magas Tenkes-hegy. A Mecsekerdő 1998-ban hozta létre a Tenkes-hegy déli oldalán a 2,2 kilométer hosszú Csodabogyó tanösvényt, amely Máriagyűdről a Tenkes gerincéig vezetett. A népszerűvé vált kirándulási célpont 2003-ban ökoturisztikai létesítményekkel egészült ki: megépült a Tenkes-hegyi kilátó, a bissei erdei pihenőhely, valamint a gerincen kialakított fedett pihenő.
2021-ben jelentős változás történt a tanösvény életében: nyomvonala a korábbi létesítményeket – pihenők, kilátó – megtartva kibővült és körtúrává alakult, hossza hat kilométerre nőtt. Az immár Máriagyűd és Bisse felől is megközelíthető tanösvényen 11 nagyméretű tájékoztató tábla mutatja be a szubmediterrán jellegű Tenkes-hegy Magyarországon egyedi értékeket képviselő természeti kincseit.
„Az erdőlátogatók, az erdei turizmus kiszolgálása, infrastruktúrájának fejlesztése mára az erdőgazdálkodók, így a Mecsekerdő kiemelt feladatköre. A Csodabogyó-tanösvény bővülése azért külön öröm számunkra, mert nem csupán élményt, hanem az erdő működéséről, az ökoszisztémájában résztvevő élőlényekről ad immár mélyebb ismereteket, tudást. Meggyőződésem, hogy csak azért vállalhatunk felelősséget, amit ismerünk. Azért nagyon fontos, hogy az erdő látogatói, turistái megismerjék az erdő életét, működését, mert ökológiai értékeink összefogással, szakemberek és a laikus közönség együttműködésével őrizhetők meg” – mondta a megnyitó alkalmából Ripszám István, a Mecsekerdő vezérigazgatója.
Dalvári Vince, az Agrárminisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: „a tulajdonosi jogokat gyakorló Agrárminisztérium úgy határozza meg az erdőgazdaságok eredményességével kapcsolatos elvárásokat, hogy a gazdálkodásukból származó eredményt vissza tudják forgatni a turisztikai fejlesztések megvalósítására és az ökoturisztikai infrastruktúra fenntartására.”
Nagy Csaba országgyűlési képviselő kiemelte: „Az erdőgazdaság az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett az aktív turizmus fejlesztésére, a Csodabogyó tanösvény felújítása is ezt a célt szolgálta. Arra törekszünk, hogy a turisztikai fejlesztéseket úgy tervezzük és kivitelezzük Nyugat-Baranya önkormányzataival, hogy azok kiegészítsék egymást – itt a Tenkes-hegyen például a Pécs-Máriagyűd kerékpárút megépítése lesz az a fejlesztés, ami ezzel a megújult tanösvénnyel komplex turisztikai szolgáltatást nyújt a kikapcsolódni vágyóknak.”
A Csodabogyó-tanösvény új táblái átfogó képet adnak a Tenkes-hegy élővilágáról: a talajlakó állatokról, az erdő vadjairól, a sziklagyepekről, az itteni erdőtársulások jellemzőiről és az erdősültség változásairól az elmúlt évszázadok során, de a látogatók ábrák, képek segítségével megismerhetik az erdők természetvédelmi szempontú kezelését is.
A Tenkes-hegy erdői
A Tenkes különlegessége, hogy itt a Kárpát-medencében honos társulásokban a másutt is megszokott fajok közé balkáni és szubmediterrán fajok (ezüst hárs, jerikói lonc) is keverednek, így kis kiterjedése ellenére igen fajgazdag erdőtársulásnak ad otthont. A gerinc közelében cseres-tölgyeseket, a déli oldalon molyhos-tölgyes szálerdővel és karsztbokor-erdővel mozaikosan sziklagyepeket és lejtősztyepp-réteket találunk. Az északi oldalon gyertyános-tölgyesek, völgyekben bükkösök és szurdokerdők, az északi hegylábi területeken pedig tölgy-kőris-szil ligetek telepedtek meg.
A Tenkes déli előterében Kr.e. 5000 környékén az addig domináns földművelés mellett megjelent az állattartó, legeltető kultúra, amely néhány évtizede megszűnt és megkezdődött az erdősülés.
Napjainkra a 20. század elején még kopár hegyoldal erősen befásodott és ez a folyamat tovább folytatódik, az erdő területe a felhagyott kertekkel és szőlőkkel szintén növekedett. A tanösvény mentén jól megfigyelhetők a hegyet alakító emberi tevékenységek nyomai. Az északi oldal erdei nem őrzik az ilyen mértékű tájhasználat nyomait, a rendelkezésre álló adatok szerint ott mindig erdő állt, annak csupán fafajszerkezete tükrözi a szakemberek és birtokosok elképzeléseit és lehetőségeit.
Forrás: mecsekerdo.hu
Fotó: mecsekerdo.hu
