Az egy dolog, hogy országosan tarolt a Fidesz, azonban némi meglepetésre Hoppál viszonylag simán győzte le Szakácsot a Baranya 02-es választókörzetben, és Mellár is csak nagyon szűk többséggel előzte meg Kővárit, holott Pécs hagyományosan ellenzéki fellegvárnak számít, itt soha nem volt igazán erős a Fidesz, nincsenek is igazán erős kormánypárti emberek a városban, és 2019-ben kétharmados többséggel nyert az ellenzéki összefogás. Azonban vannak baljós jelek, melyekre politikai amatőrizmus lenne nem figyelni.
Foglalkozzunk a tisztán pécsi körzettel, Baranya 01-el.
2018-ban Mellár 21.988 szavazattal nyert, Csizi 20.702-vel lett a második. Mellár akkori teljesítménye bravúros volt, hiszen a körzetben indult a Jobbik (7887 szavazat), az LMP (3059 szavazat) és a Momentum (1011 szavazat). Ezzel szemben Mellár idén csak 20.926 szavazatnál jár, igaz még néhány száz szavazólapot fel kell dolgozni, de elég valószínű, hogy az eredménye elmarad a 2018-astól. Holott akkor a Jobbik-LMP-Momentum trió 11.957 szavazatot vitt el, és az összefogás miatt elviekben ennyivel kellett volna emelkednie Mellár támogatottságának. Ezzel szemben a legjobb esetben is csak stagnál, és ez akkor is jelentős különbség, ha figyelembe vesszük, hogy 2018 és 2022 között 3898 fővel csökkent a szavazásra jogosultak száma Baranya egyes körzetében. Ez részben az elvándorlásnak, részben a kedvezőtlen demográfiának köszönhető, azonban utóbbi inkább az ellenzéknek kedvezne: az idősebb korosztályban jellemzően többen szavaznak a Fideszre, míg a frissen választókorba lépők között több az ellenzéki. A Fidesz úgy tudott stagnálni a körzetben, hogy a térségben 2018 és 2022 között elhunyt emberek többsége feltehetőleg őket erősítette korábban, és a 18-22 éves korosztály nem. Ahogy országosan, úgy helyben is szavazókat kellett volna veszítenie a kormánypártnak, azonban a korábbi támogatottságát képes volt megőriznie.
2018-hoz képest azonban sok minden változott.
Az MKKP-ra akkor 976-an, idén legalább 1974-en szavaztak, könnyen elképzelhető, hogy azok, akik 2018-ban az LMP-re vagy a Momentumra adták a voksukat, most inkább a Kétfarkú Kutyapártot támogatták, ráadásul az elviekben független Bognár Szilvia is elszipkázott közel 1500 szavazatot. Ennél is durvább a Mi Hazánk előretörése, Varga Tamás 2657 szavazatnál tart, szinte biztosak lehetünk benne, hogy többségük 2018-ban még a Jobbikra húzta be az x-et, és az is valószínű, hogy sok korábbi jobbikos szavazó pártolt át a Fideszhez is.
Pécsett még vezet az ellenzék, azonban az olló egyértelműen szűkül a két tömb között, és amíg 2019-ben viszonylag nagy többséggel nyertek a polgármester-választáson, addig most a „legpécsibb” körzetben gyakorlatilag egál lett a meccs vége. Ki tudja, ha a Mi Hazánk jelöltje visszalépett volna Kővári javára, talán a mandátum is összejött volna az ÖPE-elnökének. Azt se feledjük, hogy 2019-ben tíz nem túl sikeres fideszes városvezetői éven voltunk túl, Vári Attila személyében nem találtak igazán jól jelöltet, míg az ellenzék akkor üdének és frissnek tűnt, többségük makulátlan volt (vagy annak látszódott), ők voltak azok, akik változást hozhattak. Mindez 2024-re megváltozik, ellenzékből pedig sok esetben könnyebb kampányolni, és ígérgetni, mint hatalmon, hiszen ha valaki onnan ígér, jogosan teszi fel a kérdést a szavazó, hogy miért nem tette már meg ezt az elmúlt négy vagy öt évben?
Egység.
További nehézség lehet az ellenzék szempontjából, hogy közel sem biztos, hogy 2024-ben is egységesen tudnak majd indulni, nem oszlanak-e majd meg a Fidesz-ellenes szavazatok. Szinte biztos, hogy Márki-Zay Péter új pártot fog alapítani, egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a helyi Momentummal, akiknek a képviselői finoman szólva sincsenek jó viszonyban a jelenlegi városvezetéssel, kamupártok és jelöltek is feltűnhetnek, akik szintén értékes szavazatokat vihetnek el. Ezzel szemben most már a Fidesz fogja tudni kritizálni a városvezetés munkáját – ahogy 2019-ben tette ezt az ellenzék, a Fidesz munkájával -, most ők fognak az új, frissebb erőnek hatni. Ha sikerül is egyben tartani az ellenzéki összefogást, akkor is jóval nehezebb dolguk lehet, pláne, ha a Fidesz Várinál jobb és pécsibb jelöltet talál majd.
Média.
A 2022-es választás azt is megmutatta, hogy a médiaviszonyokról sem szabad elfeledkezni, gyakorlatilag mindegy is, hogy egy politikus mit csinál, az a lényeg, hogy a választókhoz mi jut el belőle. Ha a választók csak azt hallják, hogy Márki-Zay katonákat vinne Ukrajnába, akkor előbb-utóbb azt el fogják hinni. Nem az számít, hogy mi igaz, hanem az, hogy ki mondja hangosan. A médiában pedig mind offline, mind online fölénye van a Fidesznek, méghozzá jelentős. A kormányhoz közeli Dunántúli Naplónak az offline térben nincs ellenfele, de ha az online adatokat megnézzük, akkor sem kap rózsás képet az ellenzék. A Dunántúli Napló online verziója, a Bama a legolvasottabb baranyai hírportál, őket pedig mi és a Pécs Aktuál követjük, utóbbi szintén Fideszhez-közelinek tekinthető. Mi kormánytól függetlenek vagyunk, azonban a többi pécsi ellenzéki és független újság olvasottsága az elmúlt hónapokban nem túl magas, a baloldali politikusok ottani üzenetei nem jutnak el túl sok választópolgárhoz. A legutóbbi mért időszakban 492 ezer olvasó fordult meg nálunk, ezzel szemben az önkormányzati lap 162 ezer, az MSZP-hez közeli PécsiStop 30 ezer, a független Szabad Pécs 63 ezer látogatót ért el. A két Fidesz-hez közeli online lap a bama.hu 531 ezer, a PécsAktuál 428 ezer olvasót jegyzett, a similarweb adatai alapján. Kettejükre összesen közel egy millió jellemzően pécsi és baranyai kattintott. Ezzel szemben a kormánytól független lapokra nélkülünk nagyjából 250 ezren. Velünk együtt is csak 740 ezren. Ráadásul oldalunk bár kormánytól független, és sokszor kormánykritikus, de az ellenzékkel szemben is azok vagyunk, és azok is voltunk mindig.
Egy biztos: az ellenzéki összefogásnak sokkal nehezebb dolga lesz 2024-ben, mint volt 2019-ben, és ha nem vigyáz, könnyen lehet, hogy a Fidesz visszafogja foglalni a várost.
