StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

 Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul a szociális törvény javasolt módosítása miatt – jelentette be a párt képviselője vasárnapi, budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatóján.

Bakos Bernadett úgy fogalmazott, a kormány az indítvánnyal azt mondja ki, hogy a saját szociális biztonságáért elsősorban az egyén a felelős, utána következik a családja, aztán az önkormányzatok, majd a civil szervezetek és csak legvégül az állam.

A kabinet ezzel azt üzeni, hogy nem tud és nem is akar segíteni a rászorulókon a jelenlegi helyzetben, egy szociális és energiaválság idején – figyelmeztetett a politikus.

Az LMP elvi szinten sem ért egyet azzal, hogy a kormány folyamatosan a rászorulókat hibáztatja a helyzetük miatt, és a saját felelősségét vagy a társadalmi struktúra hatását eltagadja – mondta a képviselő.

Forrás: mti.hu

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nincs magyar állampolgár sem az áldozatok, sem a sérültek között, ahogy segítségkérés sem érkezett a Szöuli Magyar Nagykövetségre – tájékoztatta Paczolay Máté külügyi szóvivő az MTI-t vasárnap.

Elmondta, az ügyben eljáró konzulok folyamatos kapcsolatban állnak a hatóságokkal, beleértve a kerületi rendőrkapitányságot, az érintett kórházakat és koreai külügyminisztérium illetékes egységét is.    

Hozzátette: „Nagykövetségünk jelenleg is rendkívüli ügyeleti rend keretében üzemel, nyomon követi az eseményeket és konzuljaink készek minden lehetséges segítséget megadni a hozzájuk forduló magyar állampolgároknak.”

Forrás: mti.hu

Mint ismeretes tegnap már 151-re nőtt a szöuli halloween-ünnepségek tragédiájában a halálos áldozatok száma.

A hatóságok eddig  97 női és 54 férfi holttestet helyeztek el a kórházakban vagy tornatermekben, ahol a hozzátartozók azonosítani tudják szeretteiket. Az elhunytak többsége 30 év alatti fiatal. A sérültek számát egyenlőre 82 főben határozták meg.

A mai, vasárnapi adatok eddig már arról is szólnak, hogy a halottak közül 19 külföldi, köztük Iránból, Üzbegisztánból, Kínából, Norvégiából és Oroszországból érkeztek turisták a szöuli halloween-ünnepségekre.

A helyi hatóságok, a szöuli rendőrség mind eddig mintegy 270 eltűnt személyről értesült.

Jun Szok Jol államfő november 5-éig tartó nemzeti gyászhetet hirdetett, és ígéretet tett arra is, hogy kivizsgálják a szörnyű esetet, hogy a jövőben ne fordulhasson elő az ideihez hasonló tragédia.

Forrás: 24,hu

Nem várható, hogy az Európai Unió gázpiaci problémái közép- és hosszú távon megoldódnak – vélekedett a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Hortay Olivér rámutatott: a következő szezonban Európában már nem lesz elég gáz, mert Oroszország várhatóan nem fog szállítani.  

A szakember beszélt arról is, hogy a közös gázbeszerzés fél éve az európai döntéshozók asztalán van. A kérdés az, hogy kötelező legyen vagy önkéntes.    

Orbán Viktor miniszterelnök nem tartja jó ötletnek a közös gázbeszerzés kötelezővé tételét, de számos másik tagállam is így van ezzel, ugyanis akkor veszélybe kerülhetnek előnyös szerződések. A közös uniós vakcinabeszerzés tapasztalataiból kiindulva felvetődik a kérdés, hogy ez hatékony, olcsó és biztonságos megoldás-e – mondta Hortay Olivér.

Ez tulajdonképpen egy vásárlói kartell, amely akkor működik, ha van közös cél. Kérdés, hogy a közös beszerzést koordináló Európai Bizottság képes lesz-e a politikai célt, az orosz energiaimporttól való függetlenedést háttérbe szorítva csak a közös célra, a minél olcsóbb gázbeszerzésre koncentrálni. Aggályos, hogy ez sikerülhet-e – fűzte hozzá.  

Az uniós szolidaritás problémája kapcsán a szakember elmondta: a tervek szerint gázveszélyhelyzet esetén a nagy tározókkal rendelkező országoknak kötelezővé tennék gáz átadását, ami azt eredményezhetné, hogy a felelősen gazdálkodók a felelőtleneknek kellene, hogy adjanak gázt, akár a saját állampolgáraik rovására is. 

Hortay Olivér beszélt arról is, hogy Németország szén, gáz és kőolaj nélkül próbál fejlett ipari ország lenni, ami a jelenlegi technikai feltételek mellett még nem látszik megvalósíthatónak, így kérdésessé válhat az ottani ellátásbiztonság.

Forrás: mti.hu

Az energiaárak emelkedése miatt a temetkezések is drágulnak januártól – közölte az MTI-vel a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének (MATESZSZ) elnöke.

Palkovics Katalin szerint a temetkezési vállalkozások régóta stabil, évente 30 milliárd forint körüli együttes forgalma legfeljebb a drágulások miatt emelkedhet, a temetések száma ugyanis visszaesett, mivel a pandémia enyhülésével kevesebben haltak meg, mint tavaly.   

A koronavírus-járvány előtt körülbelül 130 ezer temetés volt egy évben, legfeljebb néhány százalékos eltéréssel, idén is körülbelül ennyi lehet az év végéig. Az árfolyamhatásokra a piac kevésbé érzékeny, a temetéshez szükséges kellékek zöme ugyanis belföldön készül, a koporsókból exportra is kerül, behozatal inkább az urnákra jellemző – tette hozzá.  

Az egyesület vezetője hangsúlyozta, hogy a januári drágulásról a hamvasztóüzemek határoztak a gázárak emelkedése miatt. A mértékéről decemberben jöhet létre megegyezés, de ez sem a temetkezési vállalkozók döntése lesz. Más kegyeleti szolgáltatásokhoz hasonlóan ők csak közvetítőként vesznek részt ebben, mivel hamvasztást az elhunytak hozzátartozói közvetlenül nem rendelhetnek – mondta, és megjegyezte, hogy a temetkezési vállalkozások tevékenysége emellett kiterjed a többi között a temetésfelvételre, a temetéshez szükséges kellékek beszerzésére, a ravatalozásra, sírhelynyitásra, halottszállításra, vagy az exhumálásra.  

Magyarországon 5-7 ezer embernek ad munkát csaknem 520 temetkezési társaság, jelenleg körülbelül ennyinek van működési engedélye a kormányhivataloktól.

Palkovics Katalin szerint sok szempontból hasonló tevékenységet végeznek a kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel egyházi vagy önkormányzati temetőket működtető vállalkozások is. Magyarországon több mint 3300 temető van, csaknem 60 százalékuk egyházi fenntartású. Akad magántulajdonú is, de temető létesítéséhez nehéz befektetőt találni, mert az előírások nagyon szigorúak, különösen a koporsós temetéseknél. A bevétel ugyanakkor korlátozott, a sírhelyek megváltásán túl legfeljebb a ravatalozók használatából vagy az autóval behajtó látogatóktól lehet pénzt szedni, miközben egyebek mellett vezetni kell a halottnyilvántartást, kezelni kell a ravatalozót, a halotthűtőt, télen gondoskodni kell a hó- és síkosságmentesítésről, minden nap nyitva kell tartani – sorolta.  

Nagyobb településeknél előfordul, hogy a temető tulajdonosa egyúttal üzemeltető, és akár temetkezési szolgáltatóként is kizárólagossággal rendelkezik a saját területén, mint például a főváros önkormányzati cége. Vidéken a temetők üzemeltetése nagyobb gondot jelent, de mindenképp meg kell oldani, mert közszolgáltatásnak minősül. Fenntartásra a költségvetés minden évben külön keretet biztosít az önkormányzatok számára, de a MATESZSZ elnöke szerint ezt emelni kell, mert az összeg 10 éve változatlan, és sok temető üzemeltetése ellehetetlenülhet az egyre magasabb költségek miatt. 

A kegyeleti szokások Palkovics Katalin szerint csak lassan változnak, és inkább a nagyobb településeken. Vidéken például a temetkezések csaknem 60 százaléka még koporsós, míg a városokban akár 80 százalékuk urnás. A változást jól mutatja, hogy a lakosság méretéhez képest viszonylag sok, 17 krematórium működik országszerte, köztük több magántulajdonú. A hamvakból egyre többen készíttetnek mesterséges gyémántot, külföldi cégek pedig ujjlenyomatból vagy hajszálból is csinálnak emléktárgyakat. A hamvak kiszórása erdőkben, folyó- vagy állóvizekben vélhetően nem a temetési költségek megtakarítása miatt terjed, de nem is biztos, hogy ez a megfelelő megoldás – hívta fel a figyelmet Palkovics Katalin. A hamvak otthoni elhelyezése még aggályosabb, mert megnehezítheti a veszteség feldolgozását, akár komoly érzelmi terhet is okozhat a hozzátartozóknak. A jogszabály ezen a téren nem elég pontos, a szakmai szervezetek ezért a hiányosságok megszüntetését sürgetik – mondta az érdekképviselet vezetője.

Forrás. mti.hu