Kanász-Nagy Máté elsőként a „nukleáris energia megállapodást” emelte ki – melynek pontos részletei még nem ismertek, ugyanakkor a politikus hangsúlyozta: a nukleáris kapcsolatokat nem építeni, hanem leépíteni kellene.

Az atomenergia rendkívül drága és veszélyes energia, a XX. század technológiája, melynek nincs helye napjainkban. Úgy tűnik azonban, hogy a Paks II. projekt mellett a Paks III. projektet is meg akarja valósítani a kormány, kínai pénzből és a kínaiak segítségével. Ezt el kell utasítani, nincs szükség ezekre a beruházásokra – jelentette ki a politikus.

Azt látjuk, hogy ezeknek a kapcsolatoknak az építése, a függések rendszerét hozza el hazánk számára. Ez egy egyoldalú, függőséggel járó kapcsolat Magyarország számára, mely rendkívül káros. Az akkumulátor-gyarmatosítás esetében a kormány tálcán kínálja Magyarországot a kínai befektetőknek. Az ország természeti értékeit, környezeti kincseit és fogytán lévő humán erőforrását egyaránt.

Hamarosan európai parlamenti választásokat tartanak Magyarországon, s ennek a választásnak komoly tétje van. Az EP-választás alkalmas arra, hogy megállítsuk az akkumulátor-gyarmatosítást. Itt és most kell nemet mondanunk erre a folyamatra! Magyarországon meg van a társadalmi többsége annak, hogy megőrizzük az ország függetlenségét, szabadságát – mondta Kanász-Nagy Máté.

Ez az EP-választás lehetőséget teremt arra, hogy ezt a többségi véleményt, szavazatok formájában is kifejezzék a magyar választópolgárok. Kérjük támogassák az LMP – Magyarország Zöld Pártját! Minél több zöld szavazat, annál kevesebb akkumulátorgyár épülhet Magyarországon – zárta beszédét a politikus.

Forrás: LMP Sajtó

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál baranyai közéleti témákat, de olvashat híreket, információkat Baranyán túlról is.

The post Végkiárusítás: a kínai elnök látogatásáról appeared first on BaHír.

Tök a kukoricásban, ráadásul babbal vegyítve – a gyakorlott biokertészek ezt olvasva erőteljesen bólogatnak, ugyanis ez a növénytársítás az alap a vegyszermentes kertekben. A tök ugyanis nagy leveleivel védi a földet a kiszáradástól, a kukorica karóként szolgál a babnak, amely meghálálva ezt, értékes nitrogénnel dúsítja a talajt. De ugyanilyen klasszikusnak mondható társítás a vöröshagyma – répa szomszédsága, ezek a növények kölcsönösen védik egymást a kártevőktől.

Egy vegyszermentesen gazdálkodó kert tulajdonosa kimagasló terméshozamra, erőteljesebb ízekre és kevesebb kártevőre számíthat, ha bizonyos növényeket egymás mellé ültet, míg másokat távol tart egymástól.

Tehát figyelembe kell venni a növények jó- és rossz szomszédi viszonyait. Vannak virágok, vagy fűszernövények, esetleg zöldségek és gyümölcsök, amelyek kifejezetten nem kedvelik más konyhakerti növények társaságát és vannak olyanok is, amelyek segíti egymás növekedését, távol tartják szomszédaiktól a kártevőket és még az aromájukat is fokozzák.  

Léteznek úgynevezett védőnövények, ezek általában virágok vagy fűszernövények. 

• Az egyik ilyen a büdöske, másnéven bársonyvirág. Levelei olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek távol tartják a fonálférgeket és drótférgeket. Kitűnő szomszédja a paradicsomnak, a káposztaféléknek, a padlizsánnak, a karalábénak és a bogyós gyümölcsöknek.
• A másik a fokhagyma. Legnagyobb hasznát a zöldségágyásban veszik, véd a földibolha, lisztharmat, szürkepenész és a burgonyabogár ellen is.
• A körömvirág – azon túl, hogy gyógyhatású krém készíthető belőle – megvédi a körülötte élő növényeket a fonálféregtől és a levéltetűtől.
• A kapor elűzi a meztelen csigát és az atkát, sárgarépa, brokkoli, kelbimbó, karfiol, kukorica,  és káposzta mellé ültetve kifejezetten hasznos, szomszédságában egészséges zöldségek fejlődnek.

Egy biokertben alapvetően ökológiai egyensúly van. Azonban ha valamilyen okból ez az egyensúly megborul, akkor sem kell vegyszerekhez nyúlnunk. A férgek, tetvek és atkák ellen védekezhetünk növényi levek permetezésével. Sőt, a csalán, a macskagyökér és a mezei zsurló főzete még műtrágyázás helyett is kiváló.

Az Ökopolisz Alapítvány által készített Hétköznapi Zöld című videósorozatunk egyik részében két biogazdálkodóval készítettünk riportot. Mindketten nagyon hatékonyan alkalmazzák a növénytársításokat a kártevők elleni védelemben és a terméshozam növelésében. A Hétköznapi Zöld adását itt nézhetik meg.

Tehát ha valaki nem akarja vegyszerekkel szennyezni a földet, azon keresztül a talajvizet, a növényeket és végül saját testét, megéri tanulmányozni a különböző növények egymás mellé ültetésével elérhető lehetőségeket. Így nemcsak zöldségekben, hanem virágokban gazdag kertet is kialakíthatunk.

The post Szeret, nem szeret – növénytársítások a kiskertben appeared first on BaHír.

A zöld gazdaságban tevékenykedő vállalkozókat, a fenntarthatóságot kutató tudósokat, illetve zöld politikusokat szólaltatunk meg arról a kérdésről, hogy hogyan alakul a magyarországi fenntartható vállalkozások sorsa. 

A három online panelbeszélgetésből és egy zöld vállalkozások kiállításával egybekötött fenntarthatósági konferencia sorozat harmadik rendezvényét 2021. április 20-án 18 órakor online tartjuk Mikorra lehet zöld a kereskedelem? címmel. 

Program: 

18:00–18:05
Köszöntő: Lengyel Szilvia, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke 

18:05–19:00
Beszélgetés meghívott szakértőkkel:Csárdi Antal, frakcióvezető-helyettes, LMP Magyarország Zöld PártjaGébert Judit, ökológiai közgazdász, filozófus, Szegedi Egyetem, a Zöld Egyenlőség podcast társszerkesztőjeFejes Ferenc, zöld vállalkozóModerál: Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője 

Témák:

• Mit értünk zöld kereskedelem alatt?
• Mekkora a magyar zöld kereskedelem? Mikorra lehet teljesen az?
• Kik a meghatározó szereplők?
• Az ország melyik részén vannak?
• Milyen szakpolitikák alakítják?
• Milyen szakpolitikák segítenék a gyorsabb átállást? 

19:00-19:30
A közönség kérdez.

A vita az online térben zajlik, a Zoom program segítségével. A részvevő érdeklődők kérdezhetnek, vitázhatnak a három panelistával.

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni:
https://us02web.zoom.us/…/801…/WN_GOyLaEFGR7q1-CTRHPEsiQ

Az esemény élőben követhető az Ökopolisz és az Új Egyenlőség Facebook-oldalán!

The post Zöld gazdaság – Mikorra lehet zöld a kereskedelem? appeared first on BaHír.

Sokakkal előfordul, hogy egy-egy film vagy cikk kapcsán felvetődik bennük a kérdés: mi lesz a bolygóval, amikor a gyerekeink felnőnek? Aki sokat foglalkozik a témával, behatóbban tanulmányozza a kutatások, előrejelzések adatait, azok közül többen beszámolnak bizonyos fokú félelemről, ami a jövőről való gondolkodásukhoz társul. A szakirodalom őket nevezi klímaszorongónak. Ugyanezek az emberek érzik azt is, hogy az idő rohamosan fogy és most azonnal tenni kell valamit. És vannak, akik azt hiszik, hogy egyéni szinten nem tehetünk semmit, mert csak a nagy cégek és a kormányok tudnának a változások ellen tenni. Ez a fajta tehetetlenség érzés pedig depresszióhoz vezethet.

A szorongás fogalmában benne van egyfajta irracionális félelem. Ez hasonló a szociális szorongáshoz, amikor az egyén nem megy emberek közé, rosszul érzi magát egy-egy zsúfoltabb tömegközlekedési eszközön, legsúlyosabb esetben nem lép ki a lakásból. A klímaszorongás is képes korlátozni az ember életét. Az Ökopolisz Nyári Akadémia egyik kisműhelye is pont ezzel a kérdéskörrel foglalkozott. Ágoston Csilla, az ELTE egyetemi adjunktusa akkor azt mondta, hogy a klímaszorongással kapcsolatban pont az a vita tárgya, hogy ez mennyire irreális. Az utóbbi években, évtizedekben napvilágot láttak azok a kutatások, amelyek megalapozzák azt, hogy ez egy valós fenyegetés, egy valós probléma. Ráadásul a kutatók egy jelentős része azt gondolja, hogy lehetnek előnyei is annak, hogyha az emberek bizonyos mértékben klímaszorongók.

Ez ugyanis csökkenti a fogyasztásukat, tudatosabban vásárolnak, figyelnek a környezetükre, kisebb karbonlábnyomot hagynak maguk után.

„A klímaszorongás egyik mozgatórugója a bűntudat is lehet. Például vettem egy fast fashion ruhát, amit a világ másik felén, borzasztó körülmények között dolgozó fiatalkorúak varrtak, ráadásul ennek a ruhának ki tudja, mekkora a karbonlábnyoma. Ez kelthet bennünk egy olyan bűntudatot, hogy úgy érezzük, tennünk kell a klímaváltozás lassításáért” – mondta Ágoston Csilla.

A klímaszorongás egy nagyon is emberi reakció, egy, a létezésünket érintő negatív változással kapcsolatban. Ezt a szorongást kihívásként kezelve kell dolgozni, hogy általa megtanuljunk autentikusabb módon viszonyulni önmagunkhoz és a világunkhoz, a természethez – ez már Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, az ELTE docense mondta az Új Egyenlőség Zöld podcastjában.  

Fontos lehet a szorongást és a félelmeket csökkentő életmódváltás. A szelektív gyűjtés aprólékossága, a tudatos vásárlás, a fogyasztás csökkentése, az újrahasznosítás és a természetről való gondoskodás. Minden, amit saját szinten meg tudunk tenni a bolygó érdekében.  Kőváry Zoltán szerint a konkrét életmódváltás mellett fontos, hogy empatikusan és féltő gondoskodással viszonyuljunk a természet minden egyes szegmenséhez a hangyától a nemzeti parkokig és mutassunk példát gyerekeinknek, ismerőseinknek, vonjuk be őket is a természet védelmébe.

Tehát ne higgyük azt, hogy cselekedeteink hiábavalók, hiszen minden egyes tett számít. Különösen igaz ez akkor, ha ezzel példát mutatunk a felnövekvő generációnak.

The post Nincs Föld II. – a klímaszorongásról röviden appeared first on BaHír.