A kezdeményezéshez egy év múlva az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) is csatlakozott, és a világnapot követő napokat augusztus 7-ig anyatejes világhétté nyilvánította.

Az anyatejes táplálás világnapjának szomorú aktualitása, hogy a világon évente több millió csecsemő hal meg vagy válik beteggé, nyomorékká, mert nem jut elegendő anyatejhez.

A kétezres években sok országban egyre kevesebb nő szoptatja a gyermekét, ezért indította a WHO és az ENSZ Gyermekalapja, a UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálására.

Az anyatejjel táplált gyermekek kevesebbet betegeskednek, és a szoptatás az anyáknak is jót tesz, mert kevésbé érinti őket a szülés utáni depresszió, csökken az esélye a petefészek- és emlőrák kialakulásának.

Európai összevetésben Magyarország a második helyen áll a 44 százalékos szoptatási aránnyal.

Ezen a napon országszerte programokat szerveznek a szoptatás népszerűsítésére, amelyben a védőnők felhívják a kismamák, anyukák figyelmét az anyatejes táplálás fontosságára, népszerűsítésére.

Az anyatejben rengeteg ásványi anyag, vitamin, az egészséges élethez, és a fejlődéshez létfontosságú ellenanyag és alkotóelem található. Ez a legideálisabb táplálék a kisbabák számára. A benne lévő összetevőknek köszönhetően minőségileg és mennyiségileg is biztosítva van a gyermek idegrendszerének és fizikumának megfelelő fejlődés. Az anyatej összetétele a csecsemő igényeihez alkalmazkodik, és folyamatosan változik, a szoptatás során. Az első napokban hígabb, könnyen szívható, majd egyre sűrűbbé válik. Így biztosítja azt, hogy kisbaba minden életszakaszában a számára szükséges táplálékhoz juthasson. –hangoztatják a szakemberek.

Az anyatej védi az újszülötteket, mert csökkenti az újszülött kori sárgaság esélyét, erősíti a csecsemő immunrendszerét, ellenállóvá teszi a babát a betegségekkel szemben, védelmet nyújt az allergiás megbetegedések kialakulásával szemben, a szoptatással a kisgyermek folyamatosan hozzájut a számára szükséges mennyiségű folyadékhoz és táplálékhoz. A szoptatás nem csak a baba testi táplálékigényét, de a lelki egészségéhez szükséges pszichés igényeit is kielégíti.

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, mohácsi, siklósi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post Augusztus 1, az anyatejes táplálás világnapja appeared first on BaHír.

Elkeserítő adatok

A jelentésből kiderült, hogy 134 megvizsgált ország közül csupán hét (jól látják, ez nem elírás, sajnos) ország tud megfelelni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szabványainak a levegőminőség tekintetében. Bár gondolom már sejtik, hogy hazánk nincs a hét ország között, azért álljon itt a sajnálatos módon rendkívül rövid lista:

• Ausztrália
• Észtország
• Finnország
• Grenada
• Izland
• Mauritius
• Új-Zéland

A Guardian beszámolójában a felsorolt hét ország mellett a legrosszabb helyzetben lévőket is megemlítik. Az úgynevezett PM2,5 koncentrációja (egészségügyi gondokat kifejtő apró részecskék, ipar és járművek általi kibocsátás) Pakisztán esetében a WHO standardjának tizennégyszerese.

Megoldásra váró probléma az EU-ban és hazánkban is

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) felmérései és adatai sem kecsegtetnek sokkal szívderítőbb számokkal sajnos. Egy 2020-as becslésük alapján az Európai Unióban legalább 238 ezer korai haláleset köthető a légszennyezéshez. Egészen konkrétan az EEA is a már említett PM2,5 koncentrációra hivatkozik.

Saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a problémát. Számos olyan terület található Magyarországon, ahol évről-évre visszatérő probléma a légszennyezés mértéke, ami bizonyos esetekben már komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz magában. Természetesen ezek közé elsősorban a nagyvárosok tartoznak, ahol rengeteg belsőégésű motorral szerelt jármű közlekedik folyamatosan. De vannak olyan vidéki térségek is, ahol a nem megfelelő anyagokkal történő fűtés, ezek égetése okoz az év bizonyos időszakában súlyos problémákat és kockázatokat.

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja aktívan foglalkozik a légszennyezettség kérdésével. Egy 2021-es közleményükben, amelyben az Európai Bíróság ítéletére hivatkoznak, olyan súlyos dolgokat írtak le, amelyek sajnos Pécset is érintették/érintik. Így fogalmazott akkor a párt:

„Az Európai Bíróság mai ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós levegőminőségi kötelezettségeit. Az ország három régiójában – Budapest és Pécs térségében, valamint a Sajó-völgyben – a szálló por (PM10) koncentrációja éveken keresztül rendszeresen meghaladta a napi határértékeket. Az unió egy évben legfeljebb 35 határérték feletti napot engedélyez, ezekben a térségekben viszont 70-90 napon keresztül volt rendkívül egészségtelen a levegő.”

Természetesen ferdítés lenne azt állítani, hogy a légszennyezésért csak és kizárólag a közlekedésben résztvevő járművek kibocsátási értékei felelnek. Amíg vannak olyan ipari szereplők, akik a legalapvetőbb előírások betartása nélkül működnek, addig nem beszélhetünk valódi megoldásokról sem. Ezt a helyzetet pedig tovább rontják azok az országok, amelyek a nem megfelelő szabályozásokkal és iparpolitikai döntéseikkel növelik a bolygó légszennyezettségének mértékét.

Ezekről a témákról korábban itt írtunk:

The post Légszennyezés: saját magunkat mérgezzük vagy képesek leszünk változtatni? appeared first on BaHír.