Kiemelték, hogy a télen nem lakott ingatlanokban fontos a vízhálózat és a vízmérők víztelenítése, valamint a vízmérőakna letakarása, szigetelése. De javasolták az ingatlan rendszeres időközönkénti ellenőrzését is az esetleges károk megelőzése érdekében.

A télen is lakott ingatlanoknál fontos, hogy a vízmérőakna szigetelése megtörténjen, továbbá azokra a vezetékszakaszokra is kiemelten figyelni kell, amelyek kevésbé védett helyen, pincében, falon kívül találhatóak, ezeket is célszerű szigetelőanyaggal védeni. Azt írták, a kerti csapokat vízteleníteni kell, és a telepített öntözőberendezésekre is érdemes jobban odafigyelni. Mert ezek bár fagyállóak, az élettartamukat meghosszabbíthatja, ha víztelenítik.

Kitértek arra, hogy amikor az idő enyhülni kezd, érdemes ellenőrizni a vízmérőt. Ha annak ellenére forog a vízmérő óra csillagkereke, hogy nincs megnyitva a csap, valószínű, hogy csőtörés történt, amiről értesíteni kell a szolgáltatót. Ugyanez a helyzet, ha szilánkosra tört a vízmérő üvege, esetleg eldeformálódott a számlálószerkezet vagy a lakásban nem folyik a víz. Felhívták arra is a figyelmet, hogy minden olyan vízelfolyás, amely a szolgáltatási pont utáni hálózaton keletkezett, a felhasználó számláját terheli, mert az ő birtokán lévő hálózat meghibásodása okozta a veszteséget. Erre a hatályos jogszabályok kötelezik a felhasználókat.

Érdemes mindenkinek odafigyelni a vízmérőkre, hiszen azok rendeltetésszerű működtetése mindenkinek közös érdeke – közölték.

A téliesítési folyamatot demonstráló kisfilm a https://www.youtube.com/watch?v=5hBiwe50X58 webcímen tekinthető meg.

forrás: mti

The post A vízórák téliesítésére figyelmeztet a Magyar Víziközmű Szövetség appeared first on BaHír.

Elmondta, hogy bár egyre több politikus vallja a szavak szintjén, hogy a víz maga az élet, de továbbra sem ennek megfelelő döntések születnek. A víziközmű szektorban válsághelyzet alakult ki, a kormány pedig hagyja összeomlani az ivóvízellátás rendszerét. Miközben idegen gazdasági szereplőknek szolgáltatják ki a vízkincsünket és a vízbázisaink szempontjából súlyos kockázatokat jelentő beruházásokat támogatnak.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok szervezet fogalmazta már meg, hogy milyen kockázatok érintik az ivóvízellátás rendszerét. Amelynek hatására bár a kormány is elkezdett beszélni a témáról, de érdemi lépéseket nem tesznek. Ezeket a problémákat ugyanakkor nem lehet kommunikációs eszközökkel kezelni, itt valódi cselekvésre van szükség.

Elmondta, hogy az elmúlt évek során több szervezet részéről hangzottak el súlyos kritikák a víziközmű ágazatot illetően. Konkrét példaként említette azt a 2017-es szakértői anyagot, amely a Megyei Jogú Városok Szövetségének megrendelésére készült. És amely úgy fogalmazott, hogy válságban van az ágazat. De szintén emlékeztetett az Állami Számvevőszék által nemrég publikált anyagra, amelyben szerepel, hogy fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz szolgáltatás a jelenlegi formájában hosszútávon nem lesz fenntartható.

Ezt követően felsorolta az ágazatot érintő legsúlyosabb problémákat:

• a megtermelt ivóvíz átlagosan 25%-a felhasználás nélkül elfolyik a rossz állapotú csőrendszer miatt
• a vízrendszerek csupán 20%-a tartozik a megfelelő kategóriába
• nem készült el a konkrét cselekvési tervet tartalmazó, évek óta ígért kormányzati stratégia
• bejelentettek ugyan egy csőcsere programot, de nincsenek megfelelő források mellérendelve
• súlyos szakemberhiány és gazdasági nehézségek érintik a szolgáltatókat
• a bejelentett intézkedések az állami szolgáltatóknak szólnak, de a lakosság felét ellátó önkormányzati szolgáltatók semmiféle támogatásra nem számíthatnak a kormányzattól

A képviselő kiemelte, hogy az ágazatnak nincsenek évei, hogy arra várjunk, hogy a kormány megmozduljon végre. Felsorolta azokat a konkrét, azonnali lépéseket, amelyekre az LMP szerint szükség van az ivóvízellátás biztonságának megóvása érdekében.

• Azonnali költségvetésmódosításra van szükség és arra, hogy a karbantartási és pótlási munkálatok elvégzésére már idén biztosítson a kormány 400 milliárd forintot.
• Az önkormányzati tulajdonban maradt szolgáltatók is kapjanak forrásokat
• Hagyja abba a kormány a zsarolást és tegyenek le a szolgáltatókat érintő magánosítási szándékról
• Csinálják meg az elmaradt környezeti stratégiai vizsgálatot, mérjék fel, hogy milyen környezethasználattal járnak a különböző iparfejlesztéssel kapcsolatos tervek

Bejelentette továbbá, hogy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnökeként az illetékes miniszter, Lantos Csaba rendkívüli meghallgatását fogja kezdeményezni.

A sajtótájékoztató végén Keresztes röviden beszélt az elmúlt napokban a teljes hazai közvéleményt foglalkoztató, majd Novák Katalin lemondásához vezető kegyelmi ügyről. Elmondta, hogy gyalázatos volt az a hallgatás, ami a kormány és a Sándor palota részéről volt tapasztalható, Novák Katalin és Varga Judit lemondása pedig bár helyes döntés volt, a társadalom nem kapott magyarázatot, hogy milyen módon születhetett meg ez a döntés.

Az LMP kikérte Tuzson Bence igazságügyi minisztertől a kegyelmi döntést megalapozó felterjesztési dokumentumokat és az előkészítő iratokat, ezeket azonban még nem kapták meg.

Kitért arra is, hogy sajtóértesülések szerint Balogh Zoltánnak, az Orbán-kormány korábbi miniszterének köze lehetett a felterjesztési szándékhoz. Az áldozatok iránti szolidaritás pedig kötelez mindenkit, hogy világosan és egyenesen beszéljen, ezért elvárják Baloghtól is, hogy nyilvánuljon meg az ügyben.

Végezetül elmondta, hogy Ungár Péter az LMP frakcióvezetője levélben fordult a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökéhez és a bizottság ülésének összehívását kezdeményezte annak érdekében, hogy meghallgassák Rogán Antalt azokkal a súlyos állításokkal kapcsolatban, amelyeket Varga Judit korábbi férje, Magyar Péter fogalmazott meg egy interjúban.

The post Keresztes: soha nem lehet cél a vízkincsünk feláldozása az idegen akkugyártók érdekében! appeared first on BaHír.

Ahogy arról mi is többször beszámoltunk, az utóbbi évek egyik legnagyobb víziközmű-fejlesztése zajlik Pécsett. A „Pécs és térsége szennyvízelvezetésének fejlesztése, csatornahálózatának bővítése Pécsett” elnevezésű állami víziközmű-fejlesztés mintegy 8,17 milliárd forintból valósul meg. A fejlesztés az Északmegyer dűlőben két nyomvonalon, valamint a Megyeri út – Nagy Imre út útszakaszon zajlik.

A projekt keretein belül megvalósul Aranyosgadány, Bicsérd, Kökény, Szalánta és Zók települések teljeskörű, valamint Kozármisleny és Pécs egyes szennyvízelvezetéssel nem rendelkező utcáinak csatornázása. Továbbá megtörténik 3 db régi pécsi szennyvíz-főgyűjtő fejlesztése, bővítése és egy kisebb hálózati szakasz rekonstrukciója is. A teljes projektek fizikai befejezésének tervezett napja: 2024. október 26.

2024. január 22-én, hétfőn a Nemzeti Kosárlabda Akadémia előtti útszakaszon folytatódik a kivitelezési munka. Ezúttal a keleti oldalon, ahol szintén félpályás lezárásával történik majd a munkavégzés. A három forgalmi sávból az ideiglenesen helyreállított nyugati oldali sávban zajlik majd a közlekedés jelzőlámpás irányítás mellett. A gyalogosok és a kerékpárosok közlekedése az ideiglenesen helyreállított nyugati oldali gyalog- és kerékpárúton biztosítva lesz. A keleti oldali járda a munkavégzés során folyamatosan le lesz zárva, ezért a gyalogosok a Vásártéren keresztül tudnak közlekedni az északi kapu és az autóvásár kapu közötti szakaszon. A munkák itt várhatóan március közepén fejeződnek be.

A szennyvíz gerincvezeték fektetése a Nagy Imre úti szakaszon a Maléter Pál úti csomópont északi oldala és a Keszüi úti körforgalmi csomópont délnyugati oldala között elkészült. A nyomvonal a körcsomópont nyugati ága és a Penny üzletnél található Nagy Imre út elnevezésű megálló érintésével a Megyeri út nyugati oldalán kerül kiépítésre a Pécs Plaza irányába. A jelenlegi fázisban a korlátozás északi irányba a Víg utcáig tart.

A szakaszok kivitelezése 2024. január 23-án, kedden kezdődik a forgalomtechnika kiépítésével, majd magával a kivitelezéssel. A szakasz építése során lezárásra kerül a körcsomópont nyugati be- és kihajtóága és a Nagy Imre út Kertváros irányú buszmegálló, illetve az érintett járda és kerékpárút szakaszok. A gyalogosok közlekedése a körforgalom három ágán folyamatosan biztosítva lesz.

Az érintett buszjáratok (1, 30Y, 55) közlekedésében annyi változás történik, hogy a Nagy Imre út Kertváros irányú autóbuszmegálló ideiglenesen áthelyezésre kerül északi irányba mintegy 80 méterre, a Penny üzlet behatójától északra.

The post Újabb lezárások lesznek, folytatódik az állami víziközmű fejlesztés Pécsett appeared first on BaHír.

Óriási problémákkal nézünk szembe már most is

A probléma nem újkeletű és egyáltalán nem ismeretlen a döntéshozók és a szakemberek számára sem. A szakmai szervezetek évek óta több ezermilliárdos forráshiányról beszélnek. Ezt és a cselekvés szükségességét már a kormány is elismeri, a valódi tettek és a forrás biztosítása azonban továbbra is elmarad.

Az LMP pécsi országgyűlési képviselője, Dr. Keresztes László Lóránt, a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága elnökeként a víziközművek ügyével legaktívabban foglalkozó politikusok jelenleg. A zöld képviselő számtalan írásbeli és szóbeli kérdéssel fordult már a kormányhoz a rendszer egészére és konkrét települések problémáira vonatkozóan. Rendszeresen kezdeményez egyeztetéseket a döntéshozókkal, ám közösségi oldalán közzétett beszámolói és sajtótájékoztatói alapján sajnos a kormány részéről nem talál értő fülekre.

Az egészséges ivóvíz fontossága talán azon kevés ügyek közé tartozik, amely körül egyértelmű egyetértés van az emberek között. Az, hogy ha megnyitjuk a csapot, ne egy elszíneződött, koszos és büdös lé jöjjön belőle, pártállástól, vallási hovatartozástól és minden mástól függetlenül közös ügyünk. A víz kincs, amit meg kell őriznünk nem csak a magunk részére, hanem az utánunk jövő generációknak is.

A víz szerepe felértékelődik

Különösen felértékelődik a víz szerepe akkor, amikor a klímaváltozás már nem csupán kopogtat az ajtónkon, hanem be is rúgta azt. Már Magyarország egyes területein – Homokhátság – is láthatjuk, hogy milyen pusztító hatással jár az elsivatagosodás. Képzeljük el, hogy milyen következményekkel jár ugyanez az eseménysorozat akkor, ha teljes országokat, több tíz- vagy akár százmillió embert érint közvetlenül. Óriási népvándorlási hullám indulhat meg a következő években, évtizedekben az olyan országok irányából, ahol először fogy el a víz. Ennek a migrációs hullámnak, amelynek az elszenvedőid klímamenekültnek szokás nevezni, Európa lehet az egyik fő célpontja.

Emellett viszont a saját vízigényünk kiszolgálását is biztosítanunk kell valahogy. Éppen ezért van hatalmas jelentősége annak, hogy ma hogyan kezeljük a vízkincsünket. Vagy, hogy kincsként tekintünk-e rá egyáltalán. Nem engedhetjük meg azt a luxust ugyanis, hogy a rossz politikai döntéshozatal következtében az ivóvizünk jelentős részét engedjük elfolyni a semmibe. De ugyanígy fel kell lépnünk az ország lecsapolása ellen is. A beérkező folyók vizét a jelenlegi átfolyatás helyett meg kell tartanunk a tájban. Ez az egyetlen módja annak, hogy valós lépéseket tudjunk tenni az elsivatagosodás és a klímaváltozás következtében jelentkező pusztító aszályos időszakok ellen.

The post Mi lesz, ha egyszer megnyitjuk a csapot és nem jön belőle a víz? appeared first on BaHír.