Jelenleg két fertőzöttről tudni

A Egészségügyi Világszervezet friss tájékoztatása szerint továbbra is két aktív fertőzöttje van a Nipah-vírusnak. Mindketten egészségügyi dolgozók, akik egy fertőzött beteget ápoltak megfelelő védőfelszerelés nélkül. A szakember hangsúlyozta, ez nem hanyagság volt. A Nipah-vírus rendkívül ritka, a kezdeti tünetei pedig influenza-szerűek, így az első időszakban gyakorlatilag bármely hétköznapi fertőzéssel összetéveszthetők. Az egyik ápoló jelenleg is súlyos, kritikus állapotban van, míg a másik várhatóan felépül. Ez sajnos összhangban áll a vírus ismert jellemzőivel, hiszen a halálozási arány 40–70 százalék közötti.

Nem minden vírus járványvírus

Kemenesi Gábor szerint két alapvető tényt már most világosan látni lehet: a Nipah-vírus rendkívül ritka, és nem terjed könnyen. Jellemzően csak speciális körülmények között, például tüneteket mutató fertőzöttel való közvetlen érintkezés során adható át.

A virológus kiemelte: a Covid–19 járványnál megszokott „mindennapi aktivitások” – tömegközlekedés, bevásárlás, közösségi élet – során nem képes terjedni, ezért lakossági szintű járványhelyzettől jelenleg nem kell tartani. Ugyanakkor súlyossága miatt az egészségügyi hatóságok és a környező országok komolyan veszik az eseteket. Egy ilyen beteg ellátása különleges körülményeket és rendkívüli óvatosságot igényel, hiszen az ellátó személyzet számára is magas kockázattal járhat.

A kattintásvadászat veszélye

A virológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nipah-vírus kapcsán sokan automatikusan egy újabb világjárványtól tartanak, holott nem minden vírus egyforma. Úgy fogalmazott: a vírusok olyanok, mint a különböző kutyafajták – bizonyos tulajdonságaikban hasonlíthatnak, de összességében egészen másként viselkednek.

Szerinte komoly veszélyt jelent a kattintásvadász hírfogyasztás, amikor a címek alapján ítélkezünk. „Folyamatosan farkast kiáltunk, és ennek ára lehet, ha egyszer valóban baj lesz” – figyelmeztetett. Az European Centre for Disease Prevention and Control értékelése szerint jelenleg rendkívül alacsony a kockázat Európára nézve, még a legrosszabb forgatókönyv esetén is legfeljebb behurcolt, elszigetelt esetek azonosítására kellene felkészülni.

Pécsi fejlesztés a megelőzés szolgálatában

Jogosan merül fel a kérdés: ha nem jelent közvetlen veszélyt, miért szerepel mégis a Nipah-vírus a WHO prioritási listáján? A válasz egyszerű: a vírus évről évre megjelenik a világ egyik legnépesebb régiójában, rendkívül halálos, és jelenleg sem gyógyszer, sem megelőző vakcina nem áll rendelkezésre ellene. Éppen ezért a tudomány számára kulcsfontosságú felkészülni.

Ennek része az a pécsi kutatómunka is, amelynek keretében gyorsteszteket fejlesztenek. Ezek lehetővé tennék, hogy a kórházakban dolgozó orvosok és szakemberek már az első gyanúnál kimutassák a Nipah-vírust, és azonnal elkülönítsék a fertőzötteket – vagyis már az első pillanatban elzárják a járvány kialakulásának lehetőségét.

Más vírusok jelentenek nagyobb veszélyt

Kemenesi Gábor szerint virológusként jelenleg sokkal aggasztóbbnak tartja, hogy több ország – legutóbb Nagy-Britannia – elveszítette a kanyarómentességi státuszát. A kanyaró egy hatékony és biztonságos vakcinával megelőzhető betegség, mégis az alacsony átoltottság miatt újra veszélyt jelent, elsősorban a gyermekekre.

Összegzés

A Nipah-vírus nem jelent közvetlen fenyegetést a lakosságra, de súlyossága miatt indokolt az óvatosság és a felkészülés. A pécsi kutatók munkája jól mutatja: a tudomány nem riogat, hanem előre gondolkodik – hogy ha egyszer valóban baj van, már legyen mivel megállítani.

Forrás: Kemenesi Gábor / Facebook

The post Pécsen már a jövőre készülnek: gyorsteszteket fejlesztenek a Nipah-vírus ellen appeared first on BaHír.

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja ma ünnepélyes keretek között tartotta meg hagyományos rendezvényét, a Szentágothai Napot, amely a kutatás, az innováció és a tudományos kiválóság ünnepe.

Az idei esemény különösen megható pillanattal indult. Emléktáblát avattak Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus, a PTE korábbi rektorhelyettese, a Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója emlékére.

Jakab Ferenc a hazai és nemzetközi tudományos élet egyik legelismertebb alakja volt. A koronavírus-járvány idején országos szinten is kulcsszerepet vállalt a kutatási és védekezési folyamatokban. Oktatóként és vezetőként generációkat inspirált, és mindig a tudomány, az együttműködés és az emberi értékek szolgálatában állt.

Tragikus hirtelenséggel, 2024 februárjában hunyt el – tudományos és emberi öröksége azonban tovább él kollégáiban, tanítványaiban és az egész PTE közösségében.

Az emléktábla-avatást követően a Kutatóközpont bemutatta legfrissebb kutatási eredményeit, majd átadták a Szentágothai Díjat és a Junior Szentágothai Díjat, melyekkel azokat a kutatókat ismerték el, akik kiemelkedő munkájukkal továbbviszik a tudományos kiválóság szellemiségét.

Bemutatkoztak az új Szentágothai János Tehetségtámogató Program ösztöndíjasai is – a jövő fiatal kutatói, akik méltó módon folytatják a központ hagyományait.

Az esemény méltó főhajtás volt nemcsak a PTE kiemelkedő tudósai, hanem a tudomány iránti elhivatottság és emberi nagyság előtt is.

The post Emléktáblát kapott Prof. Dr. Jakab Ferenc a Pécsi Tudományegyetemen appeared first on BaHír.

A PTE közleményében emlékeztettek arra, hogy az intézmény keretei között 2012 óta működik a Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK), amelynek évfordulós ünnepségén emlékeztek meg a névadóról a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódó Szentágothai-napon.

Az egyetem tájékoztatása szerint Miseta Attila rektor a rendezvényen elmondott köszöntőjében kiemelte: a pécsi kutatóközpont mind az alap-, mind az alkalmazott kutatásokat támogatja, ahol a „kutatók szívvel-lélekkel végzik” tudományos tevékenységüket.

A Szentágothai János tiszteletére rendezett eseményen Csanády László, a Semmelweis Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet igazgatója tartott előadást, majd átadták a a Szentágothai-díjat és a junior Szentágothai-díjat két, munkájában kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónak.

A Szentágothai-díjat Völgyi Béla, a PTE Természettudományi Kar Neurobiológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára vehette át, aki 2019 óta önállóan vezeti az SZKK-ban működő Retinális neurobiológia kutatócsoportot.

Völgyi Béla tudományos érdeklődési köre a gerinces retina szerkezete és működése, valamint az elektromos szinapszisok szerepe a neuronok közötti kommunikációban, a dúcsejtek szerepe a retinális kód kialakításában, különös tekintettel annak videotechnikai és robotikai felhasználhatóságára.

A junior Szentágothai-díjat Lanszki Zsófia, a PTE Természettudományi Kar adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatója érdemelte ki. A többszörös NKFIH-ösztöndíj nyertes, PhD munkáját summa cum laude minősítéssel és kimagasló tudománymetriai adatokkal megvédő díjazott kutatási témája a kisragadozók vizsgálata, azok virológiai jelentősége.

Idén nyolc jelentkező közül két fiatal kutatót választott ki az SzKK Tudományos Tanácsa, akik 2025-től a Szentágothai János Tehetségtámogató Program keretében kezdhetik meg munkájukat az SzKK-ban. Kőhegyi Bianka a Strukturális neurobiológia kutatócsoporthoz csatlakozik majd, Bruszt Nóra pedig a Transzlációs idegtudományi kutatócsoport tagjaként kezdi meg munkáját – olvasható a PTE tájékoztatásában.

Forrás: mti.hu

The post Szentágothai-díjakat adtak át a Pécsi Tudományegyetemen appeared first on BaHír.

Jövő TV: Mit tudunk az Ázsiában jelenleg is tomboló indiai variánsról? Kell-e tartanunk attól, hogy ugyanolyan súlyos, vagy akár súlyosabb megbetegedést okoz, mint a hazánkban elterjedt brit variáns?

Rusvai Miklós: Az indiai variáns tulajdonságaiban nem különbözik lényegesen a brit variánstól, sőt az egyik változás az indiai mutánsban pont ott van, ahol a britben. Azért hívják ezt kettős mutánsnak, mert két olyan mutáció figyelhető meg benne, ami korábban két különálló vírustörzsön már előfordult. Sem az a kettő külön-külön, sem ez a kettős mutáns, ami egyesítette azt a két mutációt, terjedőképességében és kórokozó-képességében nem rosszabb a brit variánsnál.

Ráadásul úgy tűnik, hogy ezek a mutánsok tiszteletben tartják egymás felségterületét, ugyanis a brit mutáns Európában terjedt el, a dél-afrikai mutáns az Egyenlítőtől délre Afrikában, a brazil mutáns Dél-Amerikában és ez az indiai mutáns Délkelet-Ázsiában, Indiában mutat terjedőképességet.

HA ÁT IS MENNEK EGYMÁS FELSÉGTERÜLETÉRE, OTT NEM SZOKTAK ÚJ JÁRVÁNYT MEGINDÍTANI.

Tehát hiába van itt Európában már a dél-afrikai mutáns legalább két hónapja, és hiába jelent meg az indiai mutáns most pár hete, különösebb gondot úgy tűnik, hogy nem fognak okozni.

Jövő TV: Ez valamilyen szinten azért megnyugtatóan hangzik. Térjünk át akkor egy kicsit az oltásokkal kapcsolatos fontos kérdésekre. Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy az Európai Unió, illetve az Európai Gyógyszerügynökség ilyen mértékben megválogatja azt, hogy mely oltásokat engedélyezi? Politikai okok állnak a háttérben, vagy valóban fennáll a veszélye annak, hogy kevésbé biztonságos oltóanyag például az orosz Szputnyik V vagy a kínai Sinopharm?

R. M.: A magyarázat az, hogy az Unió tökéletes dokumentáltságot igényel a vakcinagyártóktól, és ráadásul több nyitottság elvárható lenne ezeknek az oltóanyagoknak az előállítóitól.

Míg a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca mind a vakcina kidolgozás, mind a vakcina tesztelés fázisaiban minden eredményt azonnal nyilvánosságra hozott, és a nemzetközi tudományos közvélemény számára ezek hozzáférhetőek voltak, addig ez a kínai és az orosz vakcina esetében nem igaz. Ők titkolódzóbbak, mint általában a totalitárius rezsimek. Ők nem hozták nyilvánosságra az adatokat, ezért lassabb az engedélyeztetési procedúra, mert ahol már előzetes információk rendelkezésre álltak a vakcináknál, ott sokkal gyorsabb az engedélyeztetés.

EZEK AZ ÚGYNEVEZETT KELETI VAKCINAGYÁRTÓK MOST KEZDIK NYILVÁNOSSÁGRA HOZNI AZ ADATAIKAT, ILLETVE EGY RÉSZÜKNÉL AZ OLTÁSUKAT MÁR ALKALMAZÓ ÁLLAMOK KÉNYTELENEK KÜLÖNBÖZŐ TESZTEKET VÉGEZNI AHHOZ, HOGY UTÓLAG KIEGÉSZÍTSÉK AZOKAT AZ ADATOKAT, AMIKET A VAKCINAGYÁRTÓK NEM HOZTAK NYILVÁNOSSÁGRA.

Jövő TV: Ön mekkora esélyt lát arra, hogy ezeket az oltásokat az Európai Gyógyszerügynökség hamarosan elfogadja?

R. M.: Amennyiben ezek az adatok hozzáférhetők lesznek és bebizonyosodik, hogy a vakcinák valójában is olyan ártalmatlanok és hatékonyak, ahogy a vakcinagyártók ezt állítják, akkor minden további nélkül felhasználásra kerülhetnek az Európai Unió más országaiban is.

Jelenleg már nincs akkor vakcina-ínség, mint korábban volt, tehát az idő előrehaladtával romlik az esélyük. Korábban több esélyük lett volna, hogy betörjenek erre a piacra, ha egy kicsit transzparensebb a dokumentáció.

Jövő TV: Mi a helyzet a Sinopharm időseknél való alkalmazásával? Felreppentek a hírek, hogy a kínai vakcina az időseknél nem hatásos, ugyanis a Seychelle szigetek-en a lakosság nagy részét ezzel oltották, most pedig arról lehet hallani, hogy újra felütötte ott a fejét a járvány. Mi az igazság ezzel kapcsolatban? Mennyire hatásos valójában a Sinopharm?

R. M.: Az igazságot csak azok a tesztelések tudnák tisztázni, amelyek több országban folynak – fejlett országokban kevésbé, mert ott ezt a vakcinát nem alkalmazzák.

Nagyon sajnálatos, hogy Magyarországon, legalábbis nyilvánosan ilyen tesztelések nem folynak, mert továbbra is az a hivatalos álláspont, hogy a vakcina tökéletesen hatékony. Annak ellenére, hogy laboratóriumi eredményekkel ez nem támaszható alá, sokan saját zsebre elvégeztették a tesztelést, és bennük kimutatható szintű immunválasz nincsen.

ÉN NAGYON SZERENCSÉSNEK TARTANÁM, HA AZOK, AKIK KÍNAI VAKCINÁVAL MEGKAPTÁK AZ ALAP IMMUNIZÁLÁST, ÉS UTÁNA NEM MUTATHATÓ KI BENNÜK MEGFELELŐ SZINTŰ IMMUNVÁLASZ, ŐK KAPJANAK EGY HARMADIK DÓZISÚ OLTÁST VALAMI MÁSBÓL.

Teljesen mindegy, hogy melyikkel, de kapjanak oltást, mert a laboratóriumi adatok alapján az ő szervezetük az inaktivált vakcinára nem válaszol megfelelő immunitással, ezért más típusú vakcinával egy harmadik dózist kellene kapniuk.

Jövő TV: Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinájával kapcsolatban is megfigyeltek ritka vérrögképződéses eseteket. Tudható, hogy a Szputnyik a harmadik olyan jelenleg forgalomban lévő vakcina, amely ugyanúgy a vektorvakcinák családjába tartozik, mint az imént említett kettő. A Szputnyiknál akkor nem állhat fenn ugyanúgy a vérrögképződés esélye? Vagy ez a mellékhatás nem a vektorvakcinákhoz és a technológiához kapcsolható? Amennyiben nem, akkor mitől alakul ki, mi okozhat egy oltóanyag alkalmazásakor ilyen reakciót?

R. M.: Vérrögképződést többféle gyógyszer, oltóanyag is előidéz. A legtöbben például nem tudják, hogy az egyik legkockázatosabb ebből a szempontból a fogamzásgátló szereknek a folyamatos szedése. Ezért van az, hogy például az 55 év alatti nőkben nagyon gyakori a vérrögképződés, körülbelül kétszer olyan gyakori, mint férfiakban.

Az említett vakcináknak az alkalmazását is azért tiltották be ebben a korosztályban, mert első sorban ilyenkor idézett elő vérrögképződést. nagyon nehéz szétválasztani azt, hogy vajon ez a vérrögképződés, amit első sorban 55 év alatti nőknél megfigyeltek, vajon a fogamzásgátló tabletta szedése, vagy a vakcina hatásának következtében alakult ki.

BIZONYÍTOTTAN MÉG MINDIG NINCS ARRA STATISZTIKAI ADAT, HOGY VALÓBAN A VAKCINÁK HATÁSÁRA ALAKULNÁNAK EZEK KI.

Óvatosságból függeszti fel több állam ezeknek az alkalmazását, meg azért, mert a közhangulat ellenük fordult. Valljuk be őszintén, nagyon sokszor kiderült például az, hogy konkurens vakcinagyárak álltak ezeknek az adatoknak a széleskörű terjesztése mögött, holott nem a vakcina, hanem adott esetben más dolog játszhatott szerepet a vérrögképződésben.

Egyelőre statisztikai, hivatalos vizsgálat egyetlen egy esetben sem bizonyította azt, hogy összefüggés lenne bármelyik vakcina és a vérrögképződés gyakoriságának aránya között.

Jövő TV: Mostanában több esetről is lehetett olvasni a sajtóban, amikor emberek a második oltásnál véletlenül egy másik típusú oltóanyagot kaptak, mint elsőre, például Pfizer után Sinopharmot. Ennek a hibának lehet valamilyen ismert egészségügyi következménye? Ezek az emberek utána megkaphatják a saját oltásukhoz tartozó második adagot, vagy ez ilyenkor hogyan működik?

R. M.: IMMUNOLÓGIAI, VALAMINT VIROLÓGIAI ÉRTELEMBEN AZ ILYEN CSERE SEMMIKÉPPEN NEM ELLENJAVALLT, SŐT TÖBB ESETBEN KIFEJEZETTEN A HATÉKONYSÁG NÖVEKEDÉSÉT TAPASZTALJÁK AZ ÚGYNEVEZETT “VAKCINA-MIXELÉS” UTÁN.

Immunológiai értelemben ez kifejezetten előnyös az esetek többségében, és teljesen mindegy, hogy melyik vakcina az első és melyik vakcina a második. Az a fontos, hogy eltérő hatásmechanizmusú vakcináknak az egymás utáni alkalmazása jobb immunológiai hatású, mintha ugyanazt a vakcinát adják be kétszer egymás után.

Ez ellen csak az szól, hogy a vakcinagyártók a saját protokolljuk szerint végzett vakcinázás után vállalnak csak felelősséget, tehát szavatossági probléma, hogyha nem úgy végzik az immunizálást, ahogy a gyártó előírja. Ezután a gyártó széttárhatja a kezét, hogyha nem úgy oltottak a vakcinával, ahogy azt mondták, akkor persze hogy probléma lett belőle vagy nem volt elég hatékony.

Valójában emiatt nem válik széleskörű gyakorlattá, mert a vakcinagyártók ezt ellenzik.

Jövő TV: Mindennek tükrében is egyre egyértelműbbé válik, hogy a Pfizer vakcinája a legnépszerűbb a lakosság körében. Mit gondol a Pfizer-napon történt tömeges rohamról? Miért ez a legnépszerűbb vakcina, és miért ebben bíznak a legjobban az emberek?

R. M.: Azért, mert az emberek nem buták, kifejezetten tudják, hogy melyik vakcina a legjobb. Maradjunk annyiban, hogy a különböző iparcikkek minősége között is eltérés van, akár robotgépről van szó, akár gépkocsiról: az emberek tudják, hogy melyik márkák azok, amelyek megbízhatóak, és azt választják, ez pedig általában nem alap nélküli. A preferenciának és annak, hogy mit részesítenek előnyben az emberek, annak általában valóban oka szokott lenni.

Jövő TV: Ön említette korábban, hogy már nincsen akkora vakcina-ínség, mint például év elején, azonban a fejlődő országokban továbbra sincs megfelelő mennyiségű oltóanyag. Milyen következménye lesz annak, hogy míg a világ egyik felében koncentrálódik a vakcinakészletek nagy része, addig a másik felében a lakosság szinte egyáltalán nem jut oltáshoz?

R. M.: Ez biztos, hogy meg fog változni, de nyilván minden gazdagabb országnak az az érdeke, hogy a saját állampolgárait védje elsődlegesen, másodlagos lesz majd a fejlődő világ állampolgárainak védelme. Az sem maradhat el, mivel ezt a világjárványt globálisan kell leküzdeni.

MINDADDIG, AMÍG OLYAN GÓCOK VANNAK A VILÁGON, AMELYEKBEN A VÍRUS SZAPORODHAT, TEHÁT SOK MÉG A FOGÉKONY EMBER, MERT NINCSENEK BEOLTVA, ADDIG AZ ÚJ MUTÁCIÓK LEHETŐSÉGE NAGYON SZÉLESKÖRŰ.

Mihelyt a gazdag országok a saját állampolgáraikat megvédik, ami szerintem fél éven belül megvalósul, rögtön neki fognak állni annak, hogy más területeken is a vakcinázás megtörténjen, hogy az új mutánsok képződését megakadályozzák. Ez önvédelem is és nem csak emberiességi szempont. Szerencsére ez sokkal nagyobb hajtóerő, hogy a saját közös érdekük is azt diktálja ezeknek az országoknak, hogy segítsenek előbb-utóbb a kevésbé fejlett régiókon is.

(Jövő TV)

The post Koronavírus – Rusvai Miklós: Amíg a fejlődő országokban nem kezdődik meg a tömeges oltás, nagyobb az esély a mutánsok kialakulására appeared first on BaHír.

Kemenesi szerint most nagyon sok múlik a vakcinákon. De kevéssé esik szó arról, hogy ehhez az úthoz a vakcinák mellett más is kell. Ugyanis a járvány terjedése egyre több és több variáns megjelenésének enged teret, amely a vakcinák hatákonyságát csökkenthetik. A víruskutató elmondása alapján a terjedést minden bizonnyal segíteni fogja az a hamis biztonságérzet is, amely nyáron ránk telepszik majd.

A NYÁRI NYITÁSOK ÉS FELSZABADULTSÁG UTÁN ELÉRKEZÜNK AZ ŐSZHÖZ EGY NEM TELJESEN ÁTOLTOTT POPULÁCIÓVAL, “TAKARÉKLÁNGON” FENNMARADT TERJEDÉSI LÁNCOLATOKKAL, AMELYEK FŐ MOTORJA EZÚTTAL A NEM OLTOTTAK KÖRÉBEN SÚLYPONTOZÓDIK. EZEK EGYVELEGE HATÁROZZA MAJD MEG A JÁRVÁNY VISSZATÉRÉSÉT.

„Hallgassunk a tudományra, éljünk az oltás lehetőségével, és egyelőre még óvatossággal éljük meg a nyarat. Természetesen szükség van a bajba jutott ágazatok megmentésére, működésére és bizonyos fokú nyitásra is. Ez legalább annyira fontos, mint a járvány elleni küzdelem, de hogy ezek az ágazatok ősszel is működhessenek, éppen a vakcinák és az ésszerű óvatosság szükséges” – fogalmazta Kemenesi Gábor.

Zárásként Kemenesi azt mondta, hogy szerinte nagyon fontos az óvatosság, a határokon túlnyúló végrehajtói szemlélet, valamint a diagnosztikai, járványügyi és kórházi kapacitások hosszútávú növelése. Azok az ágazatok, amelyek pedig bajba kerültek, mielőbbi, óvatos és jól átgondolt nyitásra szorulnak. A gazdaság számára kevésbé egyértelmű előnyökkel járó, többezer fős tömegrendezvényeket pedig mindenképp hanyagolná.

Jövő TV

The post Kemenesi Gábor: nem zárható ki, hogy lesz negyedik hullám appeared first on BaHír.