A pécsi virológusok már a COVID–19 világjárvány idején meghatározó szerepet vállaltak a vírus megismerésében, az ellenanyag-kutatásokban, valamint a hiteles, tudományos alapú tájékoztatásban. A tapasztalatokra és a gyors fejlesztésekre építve 2020 óta működik a Virológiai Nemzeti Laboratórium a Pécsi Tudományegyetemen, amely 2022-től európai uniós és hazai társfinanszírozással, több mint 1,25 milliárd forintos támogatással folytathatta munkáját Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében.

Európai szinten is ritka infrastruktúra

A pandémia rávilágított arra, milyen kulcsszerepe van a virológiai kutatásoknak a járványok megelőzésében és kezelésében. A Pécsi Tudományegyetem olyan kiemelkedő infrastruktúrával rendelkezik – a BSL-4 biztonsági szintű laboratórium révén –, amely Európában is csak néhány helyen érhető el, és a legmagasabb kockázatú vírusok vizsgálatát is lehetővé teszi.

Az infrastruktúra mellé az elmúlt években egyre bővülő, felkészült kutatói közösség társult. Ma már számos PhD-hallgató és fiatal kutató dolgozik a különböző virológiai projekteken, hozzájárulva a tudományos utánpótlás megerősítéséhez is.

Négy kutatócsoport, globális kapcsolatok

A Virológiai Nemzeti Laboratórium az elmúlt öt évben jelentős intézményfejlesztési munkát végzett. Ennek eredményeként ma már négy tematikus kutatócsoport vizsgálja a modern járványtudományok teljes spektrumát, egyszerre szolgálva a régió, Magyarország és a globális járványbiztonság érdekeit.

A járványok nem ismernek határokat – ahogyan a kutatási együttműködések sem. A pécsi virológusok az elmúlt években sikeresen kapcsolódtak be a nemzetközi tudományos vérkeringésbe: jelenleg több mint 300 partnerrel állnak kapcsolatban a világ valamennyi földrészéről.

Oktatási központtá is vált Pécs

A laboratórium céljai között szerepel az is, hogy hazai és nemzetközi szinten is meghatározó oktatási centrummá váljon. Ennek részeként eddig több mint hat ország harminc szakembere vett részt Pécsett olyan képzéseken, amelyek a legmagasabb szintű biológiai biztonsági munkához szükséges képesítést adnak.

Kétnapos jubileumi konferencia

A hétfőn kezdődött, kétnapos jubileumi konferencián a résztvevők átfogó képet kaphatnak a Virológiai Nemzeti Laboratórium eddigi eredményeiről, valamint a virológia legfontosabb nemzetközi kutatási irányairól. A hazai szakemberek mellett több külföldi partner is elfogadta a meghívást, hogy bemutassa a pécsi kutatókkal közösen megvalósított projektjeiket.

Forrás: PTE

The post Öt év virológia: eredményekben, kutatásokban és képekben mutatkoznak be a pécsi szakemberek appeared first on BaHír.

A Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a pécsi virológusok egy nemzetközi összefogás keretében értek el hatalmas eredményt a világjárványt okozó koronavírus eredetkutatásában.

A szakemberek az elmúlt tíz évben számos expedíción vettek részt a világ több pontján, hogy megértsék, honnan erednek, miként működnek és hogyan előzhetők meg a különféle vírusjárványok.

A Molecular Ecology című folyóiratban publikált kutatásuk fókuszában Vietnám és a sarbecovírusok, tehát a járványokat okozó SARS-szerű koronavírusok álltak. Ebbe a csoportba tartozik az elmúlt években sokat emlegetett SARS-CoV-1 és a COVID-19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 is.

A pécsi virológusok legutóbbi kutatási eredménye azt a széles körben elfogadott tudományos álláspontot támasztja alá, hogy a SARS-CoV-2 is a természetből ered – írták a közleményben, amely szerint a tanulmány ennél mélyebb összefüggésekre is rávilágít, ugyanis a SARS-vírusok kialakulásának egy, ez idáig nem ismert folyamatát tárta fel.

Vietnám földrajzi elhelyezkedés szempontjából rendkívül érdekes, hiszen az északi és déli régió más-más éghajlati viszonyokkal, ezáltal más ökológiai tulajdonságokkal bír.

A szakemberek az ország több pontján végeztek mintagyűjtést, és összesen 38 újonnan felfedezett SARS-szerű vírust azonosítottak. Az új vírusok között akadtak olyanok, amelyek a SARS-CoV-1 vagy a SARS-CoV-2 evolúciós őseiként értelmezhetőek, de különös módon a kettő keverékeit is kimutatták.

A legkiemelkedőbb eredmény azonban meglepő módon nem az új vírusok leírásában jelentkezett. Az ország ökológiai és éghajlati szempontból eltérő északi és déli régiója ugyanis a vírusok evolúciója és kialakulása szempontjából nagyon eltérő „műhelynek” bizonyultak – olvasható a közleményben.

„A kutatás eredményei alapján úgy fest, hogy az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok evolúciója és kialakulása az észak-indokínai szubtrópusi régióhoz köthető”

– írták. A kutatók ennek hátterében számos olyan paramétert sejtenek, amelyek a gazdaállatok, a vadállatok életciklusát befolyásolják, ilyen például a téli hibernáció vagy eltérő fajösszetétel, életvitel.

A közlemény szerint a kutatási eredmények nemcsak tudományos szempontból kiemelkedőek, hanem hosszú távon a társadalmat is szolgálják, mivel hozzájárulnak a jövőbeli járványok megelőzéséhez és hatékony kezeléséhez.

„Ha tudjuk, honnan származnak ezek a vírusok, jobban felkészülhetünk a potenciális járványokra és csökkenthetjük azokat a folyamatokat, amelyek hozzájárulnak az emberi megbetegedések kialakulásához. Ilyenek például a biodiverzitás megőrzése, valamint a vadállatok kereskedelmének és fogyasztásának korlátozása olyan területeken, ahol ezek a vírusok előfordulhatnak” – olvasható a közleményben.

Forrás: mti.hu

The post PTE: az észak-indokínai szubtrópusi régióban alakulnak és fejlődnek ki az emberiség számára kockázatos SARS-szerű vírusok appeared first on BaHír.

Jövő TV: Mit tudunk az Ázsiában jelenleg is tomboló indiai variánsról? Kell-e tartanunk attól, hogy ugyanolyan súlyos, vagy akár súlyosabb megbetegedést okoz, mint a hazánkban elterjedt brit variáns?

Rusvai Miklós: Az indiai variáns tulajdonságaiban nem különbözik lényegesen a brit variánstól, sőt az egyik változás az indiai mutánsban pont ott van, ahol a britben. Azért hívják ezt kettős mutánsnak, mert két olyan mutáció figyelhető meg benne, ami korábban két különálló vírustörzsön már előfordult. Sem az a kettő külön-külön, sem ez a kettős mutáns, ami egyesítette azt a két mutációt, terjedőképességében és kórokozó-képességében nem rosszabb a brit variánsnál.

Ráadásul úgy tűnik, hogy ezek a mutánsok tiszteletben tartják egymás felségterületét, ugyanis a brit mutáns Európában terjedt el, a dél-afrikai mutáns az Egyenlítőtől délre Afrikában, a brazil mutáns Dél-Amerikában és ez az indiai mutáns Délkelet-Ázsiában, Indiában mutat terjedőképességet.

HA ÁT IS MENNEK EGYMÁS FELSÉGTERÜLETÉRE, OTT NEM SZOKTAK ÚJ JÁRVÁNYT MEGINDÍTANI.

Tehát hiába van itt Európában már a dél-afrikai mutáns legalább két hónapja, és hiába jelent meg az indiai mutáns most pár hete, különösebb gondot úgy tűnik, hogy nem fognak okozni.

Jövő TV: Ez valamilyen szinten azért megnyugtatóan hangzik. Térjünk át akkor egy kicsit az oltásokkal kapcsolatos fontos kérdésekre. Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy az Európai Unió, illetve az Európai Gyógyszerügynökség ilyen mértékben megválogatja azt, hogy mely oltásokat engedélyezi? Politikai okok állnak a háttérben, vagy valóban fennáll a veszélye annak, hogy kevésbé biztonságos oltóanyag például az orosz Szputnyik V vagy a kínai Sinopharm?

R. M.: A magyarázat az, hogy az Unió tökéletes dokumentáltságot igényel a vakcinagyártóktól, és ráadásul több nyitottság elvárható lenne ezeknek az oltóanyagoknak az előállítóitól.

Míg a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca mind a vakcina kidolgozás, mind a vakcina tesztelés fázisaiban minden eredményt azonnal nyilvánosságra hozott, és a nemzetközi tudományos közvélemény számára ezek hozzáférhetőek voltak, addig ez a kínai és az orosz vakcina esetében nem igaz. Ők titkolódzóbbak, mint általában a totalitárius rezsimek. Ők nem hozták nyilvánosságra az adatokat, ezért lassabb az engedélyeztetési procedúra, mert ahol már előzetes információk rendelkezésre álltak a vakcináknál, ott sokkal gyorsabb az engedélyeztetés.

EZEK AZ ÚGYNEVEZETT KELETI VAKCINAGYÁRTÓK MOST KEZDIK NYILVÁNOSSÁGRA HOZNI AZ ADATAIKAT, ILLETVE EGY RÉSZÜKNÉL AZ OLTÁSUKAT MÁR ALKALMAZÓ ÁLLAMOK KÉNYTELENEK KÜLÖNBÖZŐ TESZTEKET VÉGEZNI AHHOZ, HOGY UTÓLAG KIEGÉSZÍTSÉK AZOKAT AZ ADATOKAT, AMIKET A VAKCINAGYÁRTÓK NEM HOZTAK NYILVÁNOSSÁGRA.

Jövő TV: Ön mekkora esélyt lát arra, hogy ezeket az oltásokat az Európai Gyógyszerügynökség hamarosan elfogadja?

R. M.: Amennyiben ezek az adatok hozzáférhetők lesznek és bebizonyosodik, hogy a vakcinák valójában is olyan ártalmatlanok és hatékonyak, ahogy a vakcinagyártók ezt állítják, akkor minden további nélkül felhasználásra kerülhetnek az Európai Unió más országaiban is.

Jelenleg már nincs akkor vakcina-ínség, mint korábban volt, tehát az idő előrehaladtával romlik az esélyük. Korábban több esélyük lett volna, hogy betörjenek erre a piacra, ha egy kicsit transzparensebb a dokumentáció.

Jövő TV: Mi a helyzet a Sinopharm időseknél való alkalmazásával? Felreppentek a hírek, hogy a kínai vakcina az időseknél nem hatásos, ugyanis a Seychelle szigetek-en a lakosság nagy részét ezzel oltották, most pedig arról lehet hallani, hogy újra felütötte ott a fejét a járvány. Mi az igazság ezzel kapcsolatban? Mennyire hatásos valójában a Sinopharm?

R. M.: Az igazságot csak azok a tesztelések tudnák tisztázni, amelyek több országban folynak – fejlett országokban kevésbé, mert ott ezt a vakcinát nem alkalmazzák.

Nagyon sajnálatos, hogy Magyarországon, legalábbis nyilvánosan ilyen tesztelések nem folynak, mert továbbra is az a hivatalos álláspont, hogy a vakcina tökéletesen hatékony. Annak ellenére, hogy laboratóriumi eredményekkel ez nem támaszható alá, sokan saját zsebre elvégeztették a tesztelést, és bennük kimutatható szintű immunválasz nincsen.

ÉN NAGYON SZERENCSÉSNEK TARTANÁM, HA AZOK, AKIK KÍNAI VAKCINÁVAL MEGKAPTÁK AZ ALAP IMMUNIZÁLÁST, ÉS UTÁNA NEM MUTATHATÓ KI BENNÜK MEGFELELŐ SZINTŰ IMMUNVÁLASZ, ŐK KAPJANAK EGY HARMADIK DÓZISÚ OLTÁST VALAMI MÁSBÓL.

Teljesen mindegy, hogy melyikkel, de kapjanak oltást, mert a laboratóriumi adatok alapján az ő szervezetük az inaktivált vakcinára nem válaszol megfelelő immunitással, ezért más típusú vakcinával egy harmadik dózist kellene kapniuk.

Jövő TV: Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinájával kapcsolatban is megfigyeltek ritka vérrögképződéses eseteket. Tudható, hogy a Szputnyik a harmadik olyan jelenleg forgalomban lévő vakcina, amely ugyanúgy a vektorvakcinák családjába tartozik, mint az imént említett kettő. A Szputnyiknál akkor nem állhat fenn ugyanúgy a vérrögképződés esélye? Vagy ez a mellékhatás nem a vektorvakcinákhoz és a technológiához kapcsolható? Amennyiben nem, akkor mitől alakul ki, mi okozhat egy oltóanyag alkalmazásakor ilyen reakciót?

R. M.: Vérrögképződést többféle gyógyszer, oltóanyag is előidéz. A legtöbben például nem tudják, hogy az egyik legkockázatosabb ebből a szempontból a fogamzásgátló szereknek a folyamatos szedése. Ezért van az, hogy például az 55 év alatti nőkben nagyon gyakori a vérrögképződés, körülbelül kétszer olyan gyakori, mint férfiakban.

Az említett vakcináknak az alkalmazását is azért tiltották be ebben a korosztályban, mert első sorban ilyenkor idézett elő vérrögképződést. nagyon nehéz szétválasztani azt, hogy vajon ez a vérrögképződés, amit első sorban 55 év alatti nőknél megfigyeltek, vajon a fogamzásgátló tabletta szedése, vagy a vakcina hatásának következtében alakult ki.

BIZONYÍTOTTAN MÉG MINDIG NINCS ARRA STATISZTIKAI ADAT, HOGY VALÓBAN A VAKCINÁK HATÁSÁRA ALAKULNÁNAK EZEK KI.

Óvatosságból függeszti fel több állam ezeknek az alkalmazását, meg azért, mert a közhangulat ellenük fordult. Valljuk be őszintén, nagyon sokszor kiderült például az, hogy konkurens vakcinagyárak álltak ezeknek az adatoknak a széleskörű terjesztése mögött, holott nem a vakcina, hanem adott esetben más dolog játszhatott szerepet a vérrögképződésben.

Egyelőre statisztikai, hivatalos vizsgálat egyetlen egy esetben sem bizonyította azt, hogy összefüggés lenne bármelyik vakcina és a vérrögképződés gyakoriságának aránya között.

Jövő TV: Mostanában több esetről is lehetett olvasni a sajtóban, amikor emberek a második oltásnál véletlenül egy másik típusú oltóanyagot kaptak, mint elsőre, például Pfizer után Sinopharmot. Ennek a hibának lehet valamilyen ismert egészségügyi következménye? Ezek az emberek utána megkaphatják a saját oltásukhoz tartozó második adagot, vagy ez ilyenkor hogyan működik?

R. M.: IMMUNOLÓGIAI, VALAMINT VIROLÓGIAI ÉRTELEMBEN AZ ILYEN CSERE SEMMIKÉPPEN NEM ELLENJAVALLT, SŐT TÖBB ESETBEN KIFEJEZETTEN A HATÉKONYSÁG NÖVEKEDÉSÉT TAPASZTALJÁK AZ ÚGYNEVEZETT “VAKCINA-MIXELÉS” UTÁN.

Immunológiai értelemben ez kifejezetten előnyös az esetek többségében, és teljesen mindegy, hogy melyik vakcina az első és melyik vakcina a második. Az a fontos, hogy eltérő hatásmechanizmusú vakcináknak az egymás utáni alkalmazása jobb immunológiai hatású, mintha ugyanazt a vakcinát adják be kétszer egymás után.

Ez ellen csak az szól, hogy a vakcinagyártók a saját protokolljuk szerint végzett vakcinázás után vállalnak csak felelősséget, tehát szavatossági probléma, hogyha nem úgy végzik az immunizálást, ahogy a gyártó előírja. Ezután a gyártó széttárhatja a kezét, hogyha nem úgy oltottak a vakcinával, ahogy azt mondták, akkor persze hogy probléma lett belőle vagy nem volt elég hatékony.

Valójában emiatt nem válik széleskörű gyakorlattá, mert a vakcinagyártók ezt ellenzik.

Jövő TV: Mindennek tükrében is egyre egyértelműbbé válik, hogy a Pfizer vakcinája a legnépszerűbb a lakosság körében. Mit gondol a Pfizer-napon történt tömeges rohamról? Miért ez a legnépszerűbb vakcina, és miért ebben bíznak a legjobban az emberek?

R. M.: Azért, mert az emberek nem buták, kifejezetten tudják, hogy melyik vakcina a legjobb. Maradjunk annyiban, hogy a különböző iparcikkek minősége között is eltérés van, akár robotgépről van szó, akár gépkocsiról: az emberek tudják, hogy melyik márkák azok, amelyek megbízhatóak, és azt választják, ez pedig általában nem alap nélküli. A preferenciának és annak, hogy mit részesítenek előnyben az emberek, annak általában valóban oka szokott lenni.

Jövő TV: Ön említette korábban, hogy már nincsen akkora vakcina-ínség, mint például év elején, azonban a fejlődő országokban továbbra sincs megfelelő mennyiségű oltóanyag. Milyen következménye lesz annak, hogy míg a világ egyik felében koncentrálódik a vakcinakészletek nagy része, addig a másik felében a lakosság szinte egyáltalán nem jut oltáshoz?

R. M.: Ez biztos, hogy meg fog változni, de nyilván minden gazdagabb országnak az az érdeke, hogy a saját állampolgárait védje elsődlegesen, másodlagos lesz majd a fejlődő világ állampolgárainak védelme. Az sem maradhat el, mivel ezt a világjárványt globálisan kell leküzdeni.

MINDADDIG, AMÍG OLYAN GÓCOK VANNAK A VILÁGON, AMELYEKBEN A VÍRUS SZAPORODHAT, TEHÁT SOK MÉG A FOGÉKONY EMBER, MERT NINCSENEK BEOLTVA, ADDIG AZ ÚJ MUTÁCIÓK LEHETŐSÉGE NAGYON SZÉLESKÖRŰ.

Mihelyt a gazdag országok a saját állampolgáraikat megvédik, ami szerintem fél éven belül megvalósul, rögtön neki fognak állni annak, hogy más területeken is a vakcinázás megtörténjen, hogy az új mutánsok képződését megakadályozzák. Ez önvédelem is és nem csak emberiességi szempont. Szerencsére ez sokkal nagyobb hajtóerő, hogy a saját közös érdekük is azt diktálja ezeknek az országoknak, hogy segítsenek előbb-utóbb a kevésbé fejlett régiókon is.

(Jövő TV)

The post Koronavírus – Rusvai Miklós: Amíg a fejlődő országokban nem kezdődik meg a tömeges oltás, nagyobb az esély a mutánsok kialakulására appeared first on BaHír.