A közlemény szerint a mintavétel során a hagyományos és online boltokból beszerzett termékek laboratóriumi vizsgálata alapján megállapították: az áramütés-veszély leggyakoribb oka a hálózati részek nem megfelelő elválasztása, a szigetelés hiányosságai, valamint a vezető részek túl közeli elhelyezkedése volt.

A vizsgálatok igazolták, hogy az áramütés-veszélyes töltők nemcsak kevésbé ismert forrásból, hanem népszerű webáruházakból is beszerezhetők – írták.

Megjegyezték: a kifogásolt töltők csomagolása sok esetben minőséginek és igényesnek tűnik, ami megtévesztheti a fogyasztókat, továbbá előfordul, hogy neves márkák másolatait, illetve „utángyártott” megjelöléssel ellátott termékeket kínáltak eladásra. Ezek a termékek kivétel nélkül megbuktak a vizsgálaton – fűzték hozzá.

A közlemény szerint Német-Weingartner Lilla, az NKFH elnöke felhívta a fogyasztók figyelmét arra, hogy mindig megbízható forrásból származó, tanúsítvánnyal rendelkező töltőt válasszanak, és kerüljék az ismeretlen eredetű vagy gyanúsan olcsó termékeket.

Az NKFH és a kormányhivatalok a jövőben is folytatják az ellenőrzéseket és mindent megtesznek a vásárlók biztonságáért – közölték.

Forrás: mti.hu

The post Veszélyes USB töltőket vontak ki a forgalomból appeared first on BaHír.

Még akár egy enyhébb nyári napon is veszélyes lehet a napon álló autóban ülni, kánikula esetén pedig akár végzetessé is válhat. Milyen mértékben forrósodik fel az autó és miért? Erre keresett választ az eumet.hu

Meleg, napsütéses napokon az autó egy kis üvegházként funkcionál. A kívülről jövő napsugarak (fény) rövid hullámhosszú hullámai melegítik az autót, de a melegedést főként az autón belül keletkező infravörös, hosszabb hullámhosszú hullámok okozzák.
Amikor a napsütés hatására melegedni kezd az autó, a belső felületek, mint például a kormány, a kárpit vagy a műszerfal, megpróbálják leadni a bennük felgyülemlő hőenergiát. Ezeket infravörös hullámok segítségével teszik meg. Ha fölé tesszük a kezünket szinte süt, ahogy próbálják leadni a hőt. Ezeket a hosszabb hullámhosszú hullámokat az autó ablaküvege nem engedi át, visszaveri azt. Így a hullám, azaz a hőenergia csapdába kerül odabent. Ennek következtében a jármű utastere nagyon gyorsan melegszik még akkor is, ha a külső hőmérséklet nem is olyan magas.

Kísérletek igazolták, hogy ha a kinti levegő hőmérséklete 21°C, az autó belsejében akár 50°C-ig is melegedhet a levegő. 38°C fölött már megnő a hőguta kialakulásának veszélye, ami gyakran sajnos halálos végkimenetelű.

Egy, a témával foglalkozó orvosi szaklap szerint az autó belső hőmérséklete pillanatok alatt akár 11°C-kal is emelkedhet a tűző napon állva. Ehhez elég mindössze 10 perc.
20 perc után pedig akár 16°C is lehet az emelkedés.
1 óra után a csúcshőmérséklet az autó belsejében akár a 60-82°C-ot is elérheti. Ezt pedig már nem éli túl az emberi szervezet hosszabb távon.

Hipertermia, azaz hőguta akkor következik be, mikor a szervezet tartósan a belső 37°C fölötti hőmérsékleten képtelen az önhűtésre. A pulzus és a légzésszám megemelkedik, miközben a vérnyomás csökken és a bőr elsápad, esetleg kékes színűre változik. Végül a szervek nem kapnak elég vért és bekövetkezik a halál. Kisgyermekekre fokozottan veszélyes a tartós meleg, mert az ő szervezetük hőháztartása még kevésbé fejlett. Náluk 3-szor vagy akár 5-ször olyan gyorsan bekövetkezik a vég.
Ezen az életveszélyes állapoton az sem segít, ha az ablakok kissé le vannak engedve. Még ilyenkor is kb. 1 órán belül eléri a kritikus hőmérsékletet a belső tér.

The post Mi történik az autóban hőség idején? appeared first on BaHír.

A Magyarországi Evangélikus Egyház internetes oldalán pénteken megjelent híradás szerint december 15-én még csak egy éles, függőleges irányú repedés vált láthatóvá a löszös talajra épült templom falán, három nappal később viszont már 50 centiméteres rés tátongott a torony és a templomhajó között.    

Ficzere Ilonát, a felekezet országos irodája építési, ingatlanügyi és műemléki osztályának vezetőjét idézve azt írták, hogy két statikai szakértő is megvizsgálta az épületet, és egybehangzó véleményük szerint nem volt más megoldás, mint a részleges bontás, melynek során a templomhajó gerincének magasságáig visszabontották a tornyot.    

A beavatkozást az is indokolta, hogy a templom közvetlen közelében két családi ház és egy tésztaüzem található, ezeket is veszélyeztette volna egy esetleges beomlás – idézték az osztályvezetőt.    

Ficzere Ilona szerint az elmúlt időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék és a templom körüli vízelvezetés elégtelensége játszott szerepet a veszélyhelyzet kialakulásában.

Forrás: mti.hu

The post Részlegesen le kellett bontani a bikali evangélikus templomot appeared first on BaHír.