Az árvíz látható veszélyei mellett nem elhanyagolhatóak a “láthatatlan” károk – így elsősorban a fertőzések, amelyek az árvíz levonulását követően lépnek fel. A legfontosabb teendők a legjelentősebb hazai gyártó, a Caola Zrt. szakértője szerint az alapos fertőtlenítés.

Dr. Bánhegyi Péter, a Caola Zrt. kutatás-fejlesztési vezetője szerint:

Fertőtlenítés az árvíz után

„Az árvíz nem csak látható veszélyekkel jár. A víz által sodort hordalék, ürülék, állati tetemek miatt az árvíz minden egyes köbcentiméterben milliós nagyságrendben nyüzsögnek a kórokozók. Ezek a víz elvonulása után visszamaradva és elszaporodva súlyos megbetegedéseket okozhatnak.

Árvíz után leggyakoribbak a fekáliás coliform, Clostridium perfringens és szalmonella okozta fertőzések. Amelyek különösen csecsemőknél és időseknél okozhatnak életveszélyes állapotot. E kórokozókat könnyen bevihetjük a lakásba a kezünkön, a ruházatunkon, vagy akár a cipőnk talpán is. Így az árvíz által érintett felületek, tárgyak fertőtlenítése alapvető fontosságú a fertőzések megelőzése érdekében.” A Caola Zrt. szakembere kiemeli, hogy az aktív oxigén alapú hipokloritos fertőtlenítőszerek a leghatékonyabbak az árvíz után megtelepedett kórokozók elpusztításában. Különösen az olyan felületeket kell fertőtleníteni, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az emberi szervezettel. Így a padlókat, falakat és bútorokat. A szaniterek, konyhai felületek és háztartási eszközök alapos tisztítása is nélkülözhetetlen a biztonságos lakókörnyezet megteremtéséhez.

Rovarirtás és a fertőző betegségek megelőzése

A rovarirtás szintén kritikus pontja az árvíz utáni helyreállításnak. Bánhegyi dr. hangsúlyozza, hogy a pangó víz és megnövekedett páratartalom ideális környezetet biztosít a szúnyogok, legyek és egyéb rovarok számára, amelyek különböző fertőző betegségeket terjeszthetnek. „Az árvízi területeken különösen meleg, párás időben gyorsan elszaporodnak a kártevők. Így a szúnyogok és más vérszívó rovarok, amelyek számos fertőzést hordozhatnak. Hatékony rovarirtó szerek használata, különösen a szabadban és a vízgyűjtő területeken, kulcsfontosságú a betegségek terjedésének megakadályozásában. A megfelelő rovarirtás segít megelőzni olyan betegségeket, mint a nyugat-nílusi láz és egyéb vírusok.” – mondja a szakember.

Környezetvédelmi és egészségügyi hatások

Az árvíz súlyosan érinti a természetes környezetet is. A nagy mennyiségű csapadék miatt megnövekedett talajerózió, valamint a víz elszennyeződése hosszú távú károkat okoz az élővilágban. A helyi vízgyűjtők, folyók és tavak szennyeződése tovább növeli az egészségügyi kockázatokat, mind az emberek, mind az állatvilág számára. „Az árvíz után nemcsak a fertőtlenítés és a rovarirtás elengedhetetlen, hanem a környezet megfelelő tisztítása és helyreállítása is. Az iszap, hulladék, törmelék és egyéb szennyezőanyagok eltávolítása kiemelt fontosságú a talaj és vízkészletek védelme érdekében. A helyi lakosoknak együtt kell működniük a hatóságokkal, hogy minél hamarabb megtörténhessen a szennyezett területek fertőtlenítése, és az élővilág megóvása.” – emeli ki Dr. Bánhegyi Péter.

A Caola Zrt. szakembere a következő ajánlásokat fogalmazza meg a lakosság számára az árvíz utáni védekezésre

1.Az árvíz és áradás által érintett területek alapos szárítása és szellőztetése segít megelőzni a penészképződést és a további károk kialakulását.

2.A szennyeződött terület (utak, házak udvara) tisztítása és fertőtlenítése, elsősorban olyan aktív oxigéntartalmú szerekkel, mint a lúgos hipoklorit-oldat. Ez hatékony, olcsó, nagy tételben hozzáférhető, és használat után a környezetre ártalmatlan anyagokká bomlik le.

3.Az érzékeny felületek, használati tárgyak, bútorok, járművek fertőtlenítése kombinált hatóanyagú fertőtlenítőkkel. Előnyösek a benzalkónium-klorid és guanidin-származékok kombinációi vizes, vagy alkoholos oldatban.

4.Rendkívül fontos a mentésben résztvevők személyi biztonsága! Ez védőruházattal, és kézfertőtlenítő géllel oldható meg hatékonyan.

5.A szennyezett terület elhagyásakor kézmosás fertőtlenítő hatású folyékony szappannal.

6.Rovarirtás folyamatos fenntartása: a rovarpopuláció növekedésének megakadályozására javasolt a szabadban és beltéren a piretroid hatóanyagú (permetrin, tetrametrin) porzószerek és aeroszol készítmények használata.

forrás: mti

The post Fertőtlenítés, higiéniai védekezés és teendők árvíz után appeared first on BaHír.

A Greenpeace Magyarország ma megjelent írásában a szerző Simon Gergellyel, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjével beszélget az akkumulátorgyárak által jelentett veszélyekről.

Az elmúlt hónapokban szinte nem telt el úgy hét, hogy ne érkezett volna valamilyen lesújtó hír egy akkumulátorgyárral kapcsolatban az ország különböző pontjairól. Nem is olyan régen még minden szem a gödi Samsung gyárra szegeződött, ahol a Greenpeace által végzett vizsgálatok NMP-t, egy reprodukciós képességet károsító anyagot találtak a termőföldre kiömlő kommunális szennyvízben.

Mindezek ellenére azonban hiába voltak vészjóslók az eredmények és a lakosok aggodalma sem számított, mert eddig se a gyár, se a hatóság nem tett érdemi lépést az ügyben. A gödi akkumulátorgyár esete azonban sajnos nem egyedi eset. Miközben a magyar állam az ország jövőjét az akkumulátorgyárakban látja, és több százmilliárd forinttal támogatja ezeket a beruházásokat Magyarországra hozó cégeket, a lakosok az egészségüket féltik a már felépült és készülő üzemek környékén. – olvasható a Greenpeace oldalon megjelent írásban.

A cikk érinti az áprilisban publikált eredményeket, melyek szerint az akkumulátorgyártáshoz használt problémás anyagokat találtatok a gödi szennyvízben. Az írásból megtudhatjuk, hogy milyen folyamat előz meg egy ilyen vizsgálatot, hogyan kerül arra sor, hogy a Greenpeace kimegy a terepre és mintát vesz.

Megtudhatjuk többek közt azt is, hogy mi is tulajdonképpen az NMP nevű vegyi anyag, illetve, hogy milyen veszélyei vannak az emberre és a környezetre nézve ennek a bizonyos NMP nevű vegyi anyagnak, amit a Greenpeace aktivisták találtak a gödi gyárból is érkező szennyvízben.

Az írásban érintenek még olyan kérdéseket, mint:

Mi lehet az oka, hogy nálunk nem azt a technológiát alkalmazzák, mint Németországban? Drágább az a módszer?

Hogyan lehet, hogy engedélyek nélkül működik egy ilyen üzem?

Semmilyen szabálynak nem kell ezek szerint megfelelniük, semmilyen határértéket nem kell betartania a cégeknek?

Az írást IDE kattintva olvashatják a Greenpeace Magyarország oldalán!

The post A Greenpeace vegyianyag-szakértője az akkugyárak veszélyeiről appeared first on BaHír.

A Földünk lassan az eltartó képességének határaira ér, ezért is fontos figyelmi a védelmére, és felhívni a figyelmet, arra, hogy mit is tehetünk mi egyénileg. Fontos még a saját magunk, családunk és embertársaink egészségének érdekében is odafigyelni környezetünk védelmére.

Sokan tanakodnak, hogy mit, és mikor, és hogyan is kezdjenek el. Sok cselekvési lehetőség közül választhatunk, a lényeg, hogy ne várjunk másokra, a szomszédra, az iskolára, a döntéshozókra.

Gondoljuk át a jelenlegi életvitelünket, és hozzuk meg a döntést abban a kérdésben, hogy mi az, amit megtehetünk a Földünk és a jövőnk, gyermekeink jövőjének érdekében.

Nagyon sokunk életében talán a legegyszerűbb megoldás, hogy hetente háromszor, de legalább hetente egyszer lemondunk az autóról. Próbáljuk megszervezni úgy a napunkat, hogy gyalog, rollerrel, kerékpárral vagy éppen tömegközlekedéssel érjük el a munkahelyünket, az úti célunkat.

Ez a megoldás az egészségünknek is jót tesz. Többet mozgunk, és kevesebb egészségkárosító szmogot pöfögtetünk a levegőbe, plusz a saját bőrünkön is megtapasztaljuk, hogy mennyi veszélyes apró szemcsés szálló por kerül a kipufogógázzal együtt levegőbe. A saját bőrünkön még azt is megtapasztalhatjuk, hogy a kipufogógáz a környezetének a légkörét is jelentősen felmelegíti.

Egyetlen liter benzin vagy dízel üzemanyag elégetése átlag 2,5 kg-mal növeli szénlábnyomunkat. Egy 5 km-es autózás személyenként 10-szer több káros kibocsátással jár, mint egy buszút, és 25-ször többel a vonatnál. – mindezekről bővebben olvashatsz a Föld Napja Alapítvány honlapján.

A kipufogógázok nemcsak a klímaváltozást gyorsítják fel, hanem egészségünkre is károsak:

• A kipufogógázoknak nagymértékben kitett lakosoknál gyakoribbak a stroke és a szívbetegségek.
• Elváltozások jelenhetnek meg az agyban, ha már csak két órán keresztül vagyunk kitéve a káros gázoknak.
• Okozhat fejfájást, bőrirritációt, légzési problémákat, allergiát.
• A dízelhajtású járművek által kibocsátott ultra finom, 0,1 és 2,5 mikrométeres átmérő részecskéi megkülönböztetetten nagy veszélyt jelentenek az egészségre a többi közlekedési eredetű szennyező anyaghoz képest, mivel a legeldugottabb tüdőhólyagokba is eljutnak, és elősegíthetik, vagy jelentősen súlyosbíthatják az asztmát.

Gépjárművek kipufogógázai és szennyezőanyagai:

–          szén-monoxid (CO)

–          szén-dioxid (CO2)

–          nitrogén-oxidok (NOx)

–          kén-dioxid (SO2)

–          benzol (C6H6)

–          szénhidrogének (HC)

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál nem csak zöld, de közéleti témákat is akár Baranyából, akár Baranyán túlról.

The post Legyél klímabarát, hetente egy nap hagyd pihenni az autód appeared first on BaHír.