A 39 éves Zhanna Samsonova tíz éve vegán életmódot folytatott, amelyben kizárólag nyers gyümölcsöket és zöldségeket, napraforgócsírát, valamint gyümölcsturmixokat fogyasztott. Az extrém diéta következtében azonban élete utolsó heteire annyira legyengült, hogy a barátai elmondása szerint már járni is alig tudott.

A Daily Mail cikke szerint a tízezer Instagram-követővel rendelkező influenszer koleraszerű fertőzésben halt meg, amit a vegán étkezési szokásai csak tovább súlyosbítottak. Erről a nő édesanyja beszélt egy orosz lapnak. A lány halálnak okát azonban hivatalosan még nem erősítették meg.

Az orosz származású Szamszonova 17 éve utazgatott Ázsia-szerte, a családja most azon dolgozik, hogy a lányuk holttestét hazavihessék Oroszországba.

A lap beszámolója szerint voltak olyan időszakok is, amikor a lány száraz böjtöt tartott, ilyenkor napokig nem evett és nem ivott semmit. A barátai arról számoltak be, hiába kérlelték Szamszonovát, hogy forduljon orvoshoz, a lány nem volt hajlandó lemondani az életmódjáról.

Zsanna Szamszonova több mint 15 éve folytatott vegán életmódot, amelynek elején még alkalmanként halat és tejtermékeket is fogyasztott. Az étkezése azonban évről évre egyre extrémebbé vált, míg végül már csak nyers gyümölcsöt és zöldségeket fogyasztott.

The post Halálra éheztette magát egy vegán influenszer appeared first on BaHír.

Amikor elkezdtem azon gondolkodni, hogy közelebbről is meg kellene ismerkednem a veganuárral, az első gondolatom természetesen az volt, hogy biztosan nem fogom bírni ennyi ideig hús nélkül. Ez a kezdeti izgalom főleg azért korlátozódott csak a húsevés kérdéskörére, mert bevallom, mielőtt részletesebben utánanéztem volna a dolgoknak azt gondoltam, hogy ez csupán vegetáriánus étrendet jelent majd, arra már csak később, néhány nappal a „kezdés” előtt jöttem rá, hogy nem csak a húsnak kell búcsút mondanom.

Egy korábban megjelent cikkünkben már tisztáztuk röviden, hogy mi is a különbség vegetáriánus és vegán között, de nézzük még egyszer a tisztánlátás kedvéért:

Vegetáriánusnak nevezzük azokat, akik nem fogyasztanak húst, ők azonban sok esetben esznek például halat és olyan állati eredetű élelmiszereket, mint a tojás, tej vagy méz. Vegánoknak pedig azokat nevezzük, akik mindenféle állati eredetű élelmiszert mellőznek az étrendjükből, így az ő esetükben az imént felsorolt dolgok is mellőzésre kerülnek.

Tapasztalatok

Mivel – ahogy már említettem – alapvetően a rendszeres húsevők közé tartozom, ezért teljesen újra kellett gondolom és legalább egy-két hétre előre megterveznem a januárt főzés és étkezés szempontjából. Szerencsére többektől kaptam segítséget, köztük olyanoktól, akik már évek óta áttértek a növényi alapú étrendre. Emellett kihasználtam a különböző közösségimédia felületek kínálta lehetőséget és az Instagramon, valamint a TikTok-on fellelhető, vegán recepteket bemutató csatornák közül válogattam. Nagyon sok olyan tippet, trükköt sikerült ezek révén összeszedni, amik aztán hozzájárultak ahhoz, hogy ne bukjak el rögtön az első héten.

Kezdetben tartottam tőle, hogy egy újévi fogadalomhoz hasonlóan itt is elfogy majd a lendület, lelkesedés és néhány nap múlva engedni fogok a kísértésnek. Legnagyobb meglepetésemre azonban még csak kísértés sem volt. Nem mondom persze, hogy néha nem okozott fejtörést például a felvágottak, szalámi kiváltása a hétköznapokban vagy hogy ne jutott volna eszembe egy-két fogás a kedvenc – húst tartalmazó – ételeim közül, de igyekeztem egyfajta kihívásként tekinteni erre az egészre. Kihívás, mert annak érdekében, hogy munkanapokon ne a közeli pékség – sajnos igen szűkösnek mondható – vegán kínálatából kelljen szemezgetnem, a korábban rendszertelennek mondható napi étrendemet is gatyába kellett ráznom. Így aztán hamar elkezdtek megszaporodni a hűtőszekrényemben az előre elkészített, dobozokban kiporciózott ebéd adagok.

A legnagyobb nehézséget talán az jelentette, amikor gyorsan szerettem volna enni valamit. Például, ha úton voltam, nem volt opció a különböző gyorséttermek elviteles megoldása, de a benzinkutas kaják döntő többsége is automatikusan kiesett a körből.

Különösebben nagy, észrevehető élettani hatást nem vártam ettől az egésztől, hiszen 27 év húsfogyasztását nem egy hónap fogja ellensúlyozni, ezzel én is tisztában voltam. Azonban az biztos, hogy a legnagyobb pozitívumok között szerepelt az étrendemmel kapcsolatban, hogy sokkal nagyobb arányban kerültek be a hétköznapokba a korábban sajnos rendszeresen elmaradó zöldségek, gyümölcsök.

Azt az elgondolást is sikerült megcáfolni, ami bevallom korábban bennem is sokszor felmerült hibás sztereotípia formájában, miszerint a vegetáriánusok és a vegánok „leveleket, magokat esznek”. Kétségtelen, hogy sokkal több kreativitást igényel a húsmentes, állati eredetű hozzávalókat mellőző, mégis finom és akármilyen gyorséttermi kínálattal a versenyt felvenni képes ételek készítése, de egyáltalán nem lehetetlen. A cikk végén linkek formájában adok néhány tippet azon olvasóink számára, akik továbbra is kételkednek abban, hogy húsmentesen is lehet jókat enni.

A teljes igazsághoz hozzátartozik az is, hogy sajnos kisebb-nagyobb „csalásokkal” volt tarkított az elmúlt egy hónap. Bár igyekeztem megfelelni a vegánság kritériumainak, a tejfölnek és a sajtnak sajnos több alkalommal sem sikerült ellenállni, így nem lett tökéletes a veganuár, de amit tudtam megtettem.

Összegezve: szemléletformálásra tökéletes volt az idei január, mert alapjaiban változtatta meg a nézőpontomat a vegetáriánus vagy vegán étrendet folytatókkal és az ő motivációikkal szemben. Korábban hajlamos voltam én magam is sokunk által ismert előítéletek alapján való gondolkodásra ebben a kérdésben és bár február első napjával valamilyen szinten visszatérek a „régi, megszokott” étrendemhez, az elmúlt hetekben megismert fogások rendszeresen kerülnek majd az asztalomra.

Viszlát veganuár, jövőre találkozunk!

És akkor az ígért receptek: a két abszolút kedvencemet ajánlom mindenkinek, főleg azoknak, akik még mindig azt gondolják, hogy a húsmentes étkezés salátával képzelhető csak el. A kedvenc lencsepörköltem receptje ITT, a gombás vegán „pulled pork” szendvics receptje pedig ITT érhető el.

Kiemelt kép: Pexels, Fuzzy Rescue

The post Egy hónap (nem csak) hús nélkül – kipróbáltuk a veganuárt! appeared first on BaHír.

Mint minden olyan cikket, amely a vegán és/vagy vegetáriánus étrenddel, életmóddal foglalkozik, ezt az írást is érdemes egy kis gyorstalpalóval kezdeni, hogy tisztázzuk a fogalmakat. Vegetáriánusnak nevezzük azokat, akik nem fogyasztanak húst, ők azonban sok esetben esznek például halat és olyan állati eredetű élelmiszereket, mint a tojás, tej vagy méz. Vegánoknak pedig azokat nevezzük, akik mindenféle állati eredetű élelmiszert mellőznek az étrendjükből, így az ő esetükben az imént felsorolt dolgok is mellőzésre kerülnek.

Természetesen, mint minden más „kihívás” esetében – gondolhatunk például a száraz novemberre, ahol a cél, hogy a résztvevők egy hónapon át ne fogyasszanak alkoholt – úgy a veganuárnál is különböző motivációk vezérlik azokat, akik belevágnak. Azon túlmenően, hogy sok ember alapvetően a hús vagy bármilyen húskészítmények iránti ellenérzéseiből – szándékosan nem használtam az undor kifejezést, mert véleményem szerint ez sok esetben nem fedi a valóságot – fakadóan választja a vega vagy vegán életmódot, a környezettudatos gondolkodás és az ezt támogató életvitel térnyerésével egyre többen vannak azok, akik környezetvédelmi megfontolásból térnek át a növényi étrendre.

A Greenpeace Magyarország egy 2020-as cikkében részletesen foglalkozott a húsipar és az állattenyésztés nagymértékű környezetterhelésével és annak hatásaival. A cikkben arról írnak, hogy a 2020-as adatok alapján ott tartunk, hogy a bolygó szárazföldi területeinek 26%-át szarvasmarhák legeltetésére, vagy takarmánytermesztésre használjuk.

De a zöld ügyekkel foglalkozó Greenfo nevű portál 2021-es írásában szereplő adatok alapján is képet kaphatunk arról, hogy nem csupán a levegőbe beszélnek azok, akik a húsipartól és az egyre nagyobb méreteket öltő állattenyésztéstől féltik bolygónk jövőjét. Az említett cikkben így fogalmaznak:

„Az állattenyésztés által kibocsátott üvegházhatású gázok felérnek az összes földi jármű, az autók, kamionok, valamint a repülők és rakéták által kibocsátott gázzal. És itt nem csak a metánról van szó, amit a kérődző állatok termelnek. A termények előállításához szükséges gépek, a szállítás során használt járművek, a marha- vagy sertéstelepeken használt eszközök mind pöfögnek, széndioxidot bocsátanak ki és rengeteg energiát fogyasztanak.”

Azoknak, akik kacérkodnak a gondolattal, hogy kipróbálnák – akár csak kíváncsiságból is – azt, hogy egy hónapon át semmilyen húst, húskészítményt vagy állati eredetű élelmiszert nem fogyasztanak, számos interneten fellelhető, ingyenes segédanyag áll rendelkezésükre. Mivel a cikk megírását megelőzően én magam is úgy döntöttem, hogy 2023-ban egyfajta kihívásként tekintek a veganuár kezdeményezésre és megpróbálom teljesíteni azt, az elmúlt hetekben alapos kutatómunkát végeztem az említett segédanyagokat, tippeket és legfőképp recepteket kínáló oldalak terén.

Ez persze teljesen szubjektív, de véleményem szerint a legjobb ingyenes – és nem mellesleg magyar nyelvű – oldal ehhez a prove.hu, ahol azon túl, hogy további információkat tudhatunk meg a vegán életmóddal kapcsolatban, ha náluk vágunk bele a kihívás teljesítésébe, napi szinten kapunk olyan e-maileket, amelyek recepteket és további segédanyagokat tartalmaznak.

Ha olvasóink közül valaki kedvet kapott a veganuár kipróbálásához, a már említett prove.hu-n túl egy kis kezdeti segítségként bátran ajánlom mindenkinek a StreetKitchen vega és vegán receptjeit. Jó kísérletezgetést, jó étvágyat és persze, Boldog Új Évet mindenkinek!

The post Te kibírnád egy hónapig hús nélkül? – Újra itt a veganuár! appeared first on BaHír.

Napjainkban rengeteg olyan étkezéssel kapcsolatos „új” kifejezés zúdul ránk, amikkel kapcsolatban hiányosak az ismereteink. Így vannak sokan a vegetáriánus és a vegán kifejezésekkel is. Mi is a különbség a kettő között? Röviden és lényegretörően:

–vegetáriánus alatt a hétköznapi szóhasználatban olyan embert értünk, aki nem eszik húst. (De lehet, hogy halat igen)

–vegánnak nevezzük azt, aki a hús mellett más állati eredetű ételt, tehát tojást és tejterméket sem fogyaszt. (A hal természetesen a húsfélék közé tartozik, így egy vegán étrendet követő személy halat sem eszik.)

Ahogy a legtöbb olyan csoportot, amik nem követik a többségi gondolkodást és hagyományokat, a vegetáriánusokat és vegánokat is megannyi hátrányos megkülönböztetés éri. A vegánokról például gyakran mondják, hogy étrendjük csak egy furcsa hóbort és az állatjogokért való fellépésük már természetellenes szenvedéllyel párosul. Az valóban igaz, hogy a vegánok nagyrésze fontosnak tartja az állatok jogainak aktív megvédését, azonban az ő szemléletmódjuk ezzel nem ér véget. Tudtátok, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott vegán diéta rengeteg betegség és egészségügyi probléma kockázatát csökkentheti, valamint azok megelőzésében is nagy szerepe van?

Mi az Veganuár?

A Veganuary 2014 januárjában startolt el Jane Land és Matthew Glover ötlete nyomán. A „Veganuár” név a „vegán” + a „január” szavak összevonásából jött létre. A program abból a célból született, hogy ösztönözzék az embereket arra, hogy győzzék le a kételyeiket, bizonytalanságukat és adjanak egy esélyt egy hónapon át a vegán életmódnak. Az eseményre 2015-ben 12.800 fő regisztrált, 2021-ig pedig 513.663-ra nőtt a résztvevők száma globálisan.

Magyarországon a Veganuár sikerének útját a Prove Vegán Magazin csapata egyengeti.  

A Veganuár programban résztvevők visszajelzései alapján kecsegtető visszajelzések érkeznek. A megkérdezettek 83,8%-a jelezte azt, hogy biztosan vagy valószínűleg vegán marad, és csak 16,2%–uk biztosan vagy valószínűleg nem marad vegán. A körülbelül 1300 válaszadó rengeteg pozitív visszajelzésről számolt be, mint például a megnövekedett energia, jobb emésztés, szebb bőr, csökkenő koleszterinszint, könnyebb fogyás, minőségibb alvás és javuló közérzet.

Miért próbáld ki a Veganuárt?

Talán néhány ízt feladsz, de rengeteg újat megismersz. Soha nem gondolnád, milyen ízletesek lehetnek a növényi ételek, ha jól készítjük el őket. Rengeteg finom és laktató receptet találhatsz az interneten a „veganuár recept” hívószóval.

A vegán étrendnek számos pozitív egészségügyi-, környezetvédelmi- és etikai hatása ismert.  United Nations Food and Agriculture Organisation (FAO) 2013-as jelentése szerint

A világ legnagyobb dietetikai szervezetei szerint a növényi étrend csökkenti a leggyakoribb betegségeink kockázatát. Ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség és inzulinrezisztencia, prosztatarák, vastagbélrák, mellrák, szürkehályog, csontritkulás, izületi gyulladás, makula degeneráció.

Az állati redetű ételek nélkülöző étrend mindezek mellett egy sokkal fenntarthatóbb életet jelent, a bolygó számára kedvező életformát. Csak néhány példát említve:

A vegán étrendhez akár 12-50x kevesebb vízre, földterületre és egyéb erőforrásra van szükség, ezáltal megóvhatod a természeti kincseinket.

Az állattenyésztés folyamatai jobban szennyezik a levegőt, mint az összes közlekedési eszköz összesen.

A földön elhasznált víz 55%-a az állattenyésztésre megy, csupán 5% van a háztartásokban felhasználva.

Az Amazonas 91%-át kiírtottuk az állattenyésztés miatt. (550 milliárd m2 az állattartásra, 100 milliárd m2 a pálmaolaj miatt)

Egy vegán embert, 1 évig 674 m2 föld tudja eltartani (élelem), egy húsevő ember 18x ennyi földet használ.

Minden kiló halért, amit szándékosan fogunk ki 5kg víziállatot kapnak el mint „velejáró elhullás”.

Ha pedig ez még mindig nem elég meggyőző, az etikai szempontokat is tényleg érdemes megvizsgálni. Például segíthetsz csökkenteni a globálisan történő állatkínzást, ha te magad sem vásárolsz állati eredetű termékeket, ezzel is példát mutatva másoknak. Nem elfelejtendő a további szociálisan égető témák felé való nyitás sem a szemléletmód megváltozásával: ha vegánként nézel a világra, akkor valószínű, hogy nyitottabbá válsz a környezetvédelemmel és az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekre is.

Kiemelt kép: Alesia Kozik fotója a Pexels oldaláról

The post Veganuár: A rántott hús után is van élet! appeared first on BaHír.

Kiemelt kép forrása: Lukas fotója a Pexels oldaláról.

The post Hús nélkül lehet élni? appeared first on BaHír.

Jelen pillanatban megközelítőleg 7,8 milliárd ember él a bolygón és népességünk folyamatosan növekszik. Az ENSZ számításai szerint 9 év múlva 8, 6 milliárdan, 80 év múlva pedig 11,2 milliárdan fogjuk benépesíteni a Földet. Természetes módszerekkel lehetetlen lesz ennyi embert kiszolgálnia a húsiparnak, a többi megoldás pedig hatalmas egészségügyi és természetvédelmi rizikófaktorokat hordoz magában.
Érdemes tehát elgondolkodnunk, mi lenne ha az emberiség egésze egyszer csak letenne a húsfogyasztásról. Mi lenne, ha mi magunk is megpróbálnánk- akár kicsiben?

Ebben segítségünkre van a Húsmentes Hétfő és a Húsmentes hét. A Húsmentes Hétfő -Meat free Monday- 2015-ben indult útjára, mely az idő előrehaladtával egy egész hétté nőtte ki magát. Az így kapott hét kiemelt célja a növényalapú étkezés népszerűsítése, valamint a húsfogyasztás egyénre és környezetre gyakorolt káros hatásainak bemutatása- írja a Honapután.

A nemzetközi esemény hatására figyelemfelkeltő kampány indult Nosalty magyar internetes receptoldalon is, Húsbavágó! -névvel. A hét során a kampány keretein belül számos cikkel, videóval és recepttel segítenek abban, hogy közelebb kerülhess ehhez a szemlélethez.
Az idei Húsmentes világnapon, július 14-én a következő felhívással tették közzé egyik cikküket: 

Bolygónk fenntarthatóságát kiemelve kitértek arra, hogy milyen nagy szerepet is játszik a vegetáriánus és vegán étrendre való áttérés. Az étkezés ezen módjai segítséget nyújtanak Földünk ökoszisztémájának kiegyensúlyozottságában, míg a húsfogyasztással járó megannyi káros tevékenység rombolja azt.

Az ipari hústermelés felelős az üvegházgáz-kibocsátás 51%-áért – írj a Worldwatch Institute– a folyamatosan növekvő állatállomány kilégzéséből és a megváltozott területhasználatból (erdő helyett takarmánytermelés) adódó szén-dioxid-kibocsátás, valamint az állattartás, a trágyakezelés dinitrogén-oxid- és metánkibocsátása miatt.
Az ételalapanyagok közül a húsféléknek-, azon belül is a szarvasmarhának és báránynak- van a legnagyobb ökológiai lábnyoma, miközben a növényekének a legkisebb.
A szarvasmarha károsanyag-kibocsájtása jelentős mennyiségű, az állattenyésztésen belül az összes szennyezés kétharmadáért felelős. A marhahús fogyasztásához kapcsolódó környezeti károk mértékét ugyan meg sem közelíti a disznó, csirke, tengeri halak vagy tengeri herkentyűk tenyésztése, de az ő karbonlábnyomuk is magasabb, szennyezőbbek és károsabb hatással vannak vizeinkre, mint a növények.

-írja Proceedings of National Academy of Sciences (PNAS) folyóirat.

Nézzük meg mennyire fontos az étrendünk csak a vízfogyasztás szempontjából a Twente Water Centre írása alapján:
Az átlagos kalóriafogyasztás körülbelül 3400 kcal/nap (FAO, 2011); ennek nagyjából 30% -a állati termékekből származik (marhahús, sertés, baromfi, hal, tojás és tejtermékek keveréke). Ebből következtethetünk arra, hogy 1 kcal állati termékhez nagyjából 2,5 liter vízre van szükség. A növényi eredetű termékekhez viszont nagyjából 0,5 liter víz/1 kcal szükséges (gabonafélék, hüvelyesek, gyökerek, gyümölcsök és zöldségek keverékét).
Ilyen körülmények között az élelmiszer előállítása 1 nap/3600 liter vízbe kerül. A vegetáriánus étrend esetében feltételezzük, hogy egy kisebb rész állati eredetű (mivel a tejtermékeket továbbra is fogyasztják), de az összes többi növényi alapú. Ez az élelmiszerrel kapcsolatos vízlábnyomot 2300 liter/napra csökkenti, ami 36% -os csökkenést jelent. A fenti értékek alapján nyilvánvaló, hogy a fogyasztók csökkenthetik a vízlábnyomukat a húsfogyasztás mennyiségének csökkentésével.

Mindenképp meg kell említenünk továbbá, hogy az ipari állattermelés milyen súlyos, visszafordíthatatlan károkat okoz a biológiai sokféleségben is. Napjainkban a különböző állatfajok kihalásának vezérfaktora az ipari állattartás és az azzal járó területszerzés. Az emberek élelmezése céljából tartott haszonállatoknak szüksége van takarmányra és területre, ami miatt egyre több és több területet vesznek el a vadon élő állatok élőhelyéből. A biológiai diverzitás csökkenésért 60%- ban a túlzott állati eredetű ételek fogyasztása a felelős– jelenti a WWF Appetite for Destruction összefoglalója.

A fent leírtakat tudván bíztatok mindenkit, hogy akár csak heti egy húsmentes napot vezessen be az életébe vagy gondolkozzon el a vegetáriánus/ vegán étekézesen!
Sok kis lépés tényleg sokra megy és a Földnek igenis sokat számít!

Kiemelt kép: Daria Shevtsova fotója a Pexels oldaláról

The post Miért ne egyél (annyi) húst? appeared first on BaHír.