A nyomozás eddigi adatai szerint a gyanúsított nő egy Baranya vármegyei közös önkormányzat alkalmazottjaként, mint pénzügyi ügyintéző kizárólagosan bírt rendelkezési jogosultsággal az önkormányzati hivatal bankszámlája felett, valamint a közös önkormányzat által igazgatott további kilenc község banki folyószámlája felett 2005. február 16. napjától.

A gyanúsított e jogosultságával visszaélve 2020. július 2. napja és 2024. július 5. napja közötti időszakban, mintegy heti rendszerességgel – közleményként hóközi átutalás, fizetéselőleg, cafeteria, jutalom jogcímeket megjelölve – jogosulatlan átutalásokat eszközölt a saját nevén lévő bankszámlára. A gyanúsított ezeken túlmenően 2012. augusztus 15. napján a munkatársa neve mellett a saját bankszámlájának számát tüntette fel, így a munkatársának havonta esedékes illetményét is megszerezte.

A gyanúsított összesen 93.795.942 forint összeget utalt át jogosulatlanul a közös önkormányzat bankszámlájáról a saját bankszámlájára. A gyanúsított a pénzt mindennapi szükségleteinek fedezésére fordította bankkártyás vásárlásokkal, illetve ATM automatákból történő készpénzfelvétellel.

A gyanúsított a cselekménye leplezése érdekében a pénzintézetek által havi rendszerességgel az önkormányzati hivatal központi e-mail címére érkezett bankszámlakivonatokat a saját e-mail címére továbbította, majd azokat a központi levelező rendszerből törölte, feletteseinek olyan papír alapú tranzakciós listákat adott, amelyeken a saját maga részére eszközölt utalások nem szerepeltek.

A nyomozó hatóság eljárást folytat egy polgármesteri feljelentésre melynek tárgyát a gyanúsított által a sértett folyószámlája terhére 2023. december 14. és december 21. napján összesen 53.000.000 forint összegben a fenti közös önkormányzati hivatal számlája javára végrehajtott utalás képezte, mely a fenti jogosulatlan átutalások kompenzálására szolgálhatott, így ezzel a gyanúsított a pénzügyi műveletek könyvelésére rendszeresített úgynevezett ASP rendszert is manipulálta.

A gyanúsított a cselekmények elkövetését beismerte, azonban figyelemmel a cselekmény jelentős és kiemelt tárgyi súlyára, alaposan tartani lehet attól, hogy a gyanúsított a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, megszökne vagy elrejtőzne, ezért rendelte el a bíróság a letartóztatását.

Az ügyész a bíróság határozatát tudomásul vette, a gyanúsított és védője enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása érdekében jelentettek be fellebbezést, így a végzés nem végleges.

Forrás: pecsitorvenyszek.birosag.hu

The post Letartóztatták a 93 milliót sikkasztó baranyai önkormányzat alkalmazottját appeared first on BaHír.

Hétfőn – Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét követően – Csongrád-Csanád vármegyében is madárinfluenza jelenlétét azonosította a hatóság laboratóriuma.

Ezúttal a Fejér vármegyei Mezőfalva és a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúnánás településeken azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírusának H5N1 altípusát a Nébih laboratóriuma. A 17 000 állatot számláló májhasznú kacsatelepen az idegrendszeri tünetek, a takarmány-és vízfogyasztás csökkenése, valamint a megemelkedett elhullás miatt merült fel a madárinfluenza gyanúja. A 23 570 példányt tartó tenyészkacsa telepen a takarmány-és vízfogyasztás, illetve a tojástermelés csökkenése miatt gyanakodtak a betegségre. Az érintett állományok felszámolása jelenleg is zajlik. A hatóság a gazdaságok körül kijelölte a 3 kilométer sugarú védőkörzeteket és a 10 kilométer sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzeteket.

A Nébih továbbra is kéri az állattartók együttműködését a fokozott járványvédelmi fegyelem fenntartásában. A közlemény szerint tekintettel arra, hogy az országban elszórtan jelent meg a betegség, ezért jelenleg a vadon élő madarak szerepe valószínűsíthető a járvány terjesztésében. Az ország magas kockázatú területein kötelező a kereskedelmi célból tartott baromfik zártan tartása, valamint a nem kereskedelmi célból tartott baromfik zártan etetése és itatása. Az ország többi területén pedig kötelező a baromfik zártan etetése és itatása. A takarmányt és az alomanyagot minden esetben zárt helyen kell tárolni – írták.

forrás: mti

The post Két újabb vármegyében jelent meg a madárinfluenza appeared first on BaHír.

Azt írták, a jelenlegi időszak magas átlaghőmérséklete és az alacsony relatív nedvesség kiszárította a könnyű, valamint a közepes méretű holt biomasszát. Az érintett vármegyékben nem volt olyan mennyiségű csapadék, amely elérte volna a felszíni biomassza szintjét.     

A magas statikus kockázatú állományokban jelentősen nőtt a tűzveszély, továbbá szintén jelentős az ugrótűz potenciál és a koronatüzek kialakulásának kockázata – tudatta a hivatal.      

Hangsúlyozták: az elkövetkező időszakban az előrejelzések alapján nagyon magas napi átlaghőmérsékletre és napsütéses óraszámokra lehet számítani. A lokálisan kissé szeles időjárás pedig tovább szárítja a felszíni és korona biomasszát.   

A NÉBIH arra kéri a lakosságot, hogy a cigarettacsikkeket ne dobják ki a gépkocsiból, mert azok az útmentén található növényzetet felgyújthatják. A tűzgyújtási tilalom idején a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében sem engedélyezett a tűzgyújtás. A korlátozás ideje alatt ugyancsak tilos tüzet gyújtani a kijelölt, kiépített erdei tűzrakóhelyeken – olvasható a közleményben.   

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu-n lehet informálódni.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát híreket, információkat.

The post Mától Baranya vármegyében is tűzgyújtási tilalom van appeared first on BaHír.

Még a járvány első hulláma idején fogadott el a kormány, egy veszélyhelyzetben hozott rendeletet kiemelten a különleges gazdasági övezetekről, amely szerint egyes területek tulajdonjoga – és így a helyi adóztatás joga – a megyei, illetve ma már a vármegyei önkormányzatot illeti.

A nem kis mértékben pórul járt gödi önkormányzat alkotmányjogi panaszban kérte az Alkotmánybíróságot, hogy nyilvánítsák alaptörvény-ellenessé a 2020-as kormányrendeletet.

A kérdésben az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy a rendelet nem alaptörvény-ellenes, de alkotmányos követelményként az is előírták, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania.

A gödi Samsung-gyár 2023-ban összesen 6,5 milliárd forint iparűzési adót, 17 millió forint telekadót és 311 millió forint építményadót fizetett be a kasszába. A Samsung gyár mellett a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezetből 3,2 milliárd, a Mosonmagyaróvár különleges gazdasági övezetből pedig 50,7 millió forint folyt be az elmúlt évben a vármegyékhez.

A bahir.hu oldalán hírt adott a gödi akkumulátorgyárral kapcsolatos gondokról is.

The post A vármegye kapta meg Göd helyett a Samsung-gyár 6,8 milliárdos adóját appeared first on BaHír.

Az illetékes hatóságok intézkedtek az érintett állományok felszámolásával kapcsolatban, valamint a védő- és felügyeleti körzeteket is kijelölték.    

A Csongrád-Csanád vármegyei Szentesen lévő, mintegy 6 ezer állatot számláló tenyészliba állományban a „klasszikus” jelek – megemelkedett elhullás, idegrendszeri tünetek megjelenése, a takarmány-, és vízfogyasztás csökkenése – utaltak a lehetséges madárinfluenza fertőzésre.     

A Nébih laboratóriuma igazolta is a madárinfluenza H5N1 altípusának jelenlétét.    

A hatóságok azonnal elkezdték a járványügyi nyomozást, és az állományt rövidesen felszámolják. A szakemberek az érintett gazdaság körül kijelölték a 3 kilométer sugarú védőkörzetet, és – kockázatelemzés alapján – meghatározták a felügyeleti, megfigyelési körzetet.

Forrás: mti.hu

The post Csongrád-Csanád vármegyét is elérte a madárinfluenza appeared first on BaHír.

Korábban több cikkünkben foglalkoztunk már a túlságosan megnövekedett autóforgalommal, a légszennyezettség, szállópor kérdésével. Ezekben az írásainkban rendszerint felmerült, hogy a problémák megoldása és a tisztább levegőjű, élhetőbb városok érdekében az autós forgalom – különös tekintettel a belsőégésű motorral szerelt járművekre – drasztikus csökkentésére lesz szükség. Ennek legkézenfekvőbb megoldása a tömegközlekedés, amivel jelentős forgalom- és szennyezéscsökkenés érhető el. Ha erről az oldalról közelítünk tehát a bejelentett vármegye- és országbérletekhez, akkor azt mondhatjuk, hogy az alap koncepció üdvözlendő, sőt kifejezetten előremutató lehet(ne) zöld szempontból is.

Van azonban egy „kis” bökkenő, amiről nem tudjuk, hogy a döntéshozók csupán nem vették figyelembe vagy szándékosan hagyták ki az újonnan bevezetésre kerülő bérletek esetében, ez pedig nem más, mint a helyi tömegközlekedés. Sajnálatos módon ugyanis sem a vármegye- sem pedig az országbérlet megvásárlása nem jogosít majd fel minket arra, hogy példának okáért a Tüke Busz vagy a Főváros esetében a BKK járatain utazhassunk velük, ezekre a továbbiakban is külön kell jegyet, illetve bérletet váltanunk. A gyakorlatba ez tehát azt jelenti, hogy ha valaki Komlóról vagy Szigetvárról ingázik Pécsre dolgozni tömegközlekedéssel és a vasútállomástól, autóbuszállomástól messzebb található a munkahelye, akkor nem lesz elég csupán a vármegye bérletet megvennie, amellyel a Pécsre történő beutazását finanszírozni tudja, hanem meg kell vásárolnia a Tüke Busz járataira érvényes jegyet vagy bérletet is.

A kormány döntésével szemben a legtöbb kritikus hang éppen emiatt – a helyi közösségi közlekedés kimaradása miatt – szólalt fel a bejelentés óta. Emlékezhetünk még rá, hogy az LMP-Magyarország Zöld Pártja nagyjából egy évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra az úgynevezett klímabérletről szóló javaslatát. A zöld párt azt szerette volna – és ennek érdekében nyújtotta be javaslatait az Országgyűlés elé is – hogy a németországi 9 eurós bérlet példáját követve a magyar kormány vezessen be egy olyan bérletet, amellyel havonta 5000 forintért az ország valamennyi tömegközlekedési eszköze használható lett volna. A javaslat célja a zöldek indoklása szerint az volt, hogy egy valóban olcsó tömegközlekedés alternatívát kínáljanak az emberek számára és ezáltal elérjék azt, hogy minél többen döntsenek a hétköznapokban úgy, hogy inkább leteszik az autójukat és buszra, vonatra, metróra vagy villamosra szállnak.

Nem meglepő tehát, hogy a miniszterelnök bejelentését követően az LMP is reagált az új bérletek bevezetésére. A párt szóvivője a klímabérlet „lebutított” változatának nevezte a vármegye- és országbérleteket és elmondta, elvárják, hogy a kormány csökkentse azok árát, valamint terjesszék ki az érvényességet a helyi tömegközlekedésre is, ezzel növelve a kezdeményezés pozitív hatásait.

Összegezve tehát, az elképzelés, miszerint egy egységes tömegközlekedési eszközökre alkalmas bérlet kerül létrehozásra a közösségi közlekedés vonzóbbá tételének céljával alapvetően pozitív. Azzal viszont, hogy a helyi tömegközlekedést kihagyták ebből a körből azt érik el, hogy a városokban, ahol leginkább szükség lenne az egyéni autós közlekedés mielőbbi, közösségi közlekedéssel történő kiváltására, ott továbbra sem kínál ez az új bérletrendszer valódi, vonzó alternatívát az emberek számára. Ez pedig azt eredményezi, hogy hiába a vármegye- és országbérlet, a zöld fordulat a hazai közlekedésben egyelőre egészen biztosan elmarad.

The post Aligha hozhat zöld fordulatot a közlekedésben a vármegyebérlet bevezetése – elmodjuk miért appeared first on BaHír.