A június 9-ei választáson minden szavazókörben működik szavazatszámláló bizottság (szszb), minden településen helyi választási bizottság. A vármegyékben területi választási bizottság (Budapesten Fővárosi Választási Bizottság), továbbá országos hatáskörrel és illetékességgel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az egy szavazókörös településen a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét a helyi választási bizottság (hvb) látja el.
    A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a 2022-es országgyűlési választás előtt választották a képviselő-testületek. Míg a hvb-k és tvb-k választott tagjait 2023 őszén a képviselő-testületek, illetve a vármegyei közgyűlések választották meg. A további tagokat a június 9-ei választáson induló, jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek és jelölőszervezetek bízhatják meg.
    A jelölőszervezeteknek, független jelölteknek alapvető érdekük, hogy valamennyi választási bizottságba delegáljanak tagot. Mivel így saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, ellenőrizhetik azt és részt vehetnek a jogviták eldöntésében.
    A választási bizottságokban ülő választott és megbízott tagoknak – az NVB-be az EP-lista jogán delegált bizottsági tagok kivételével – azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. A jelölt, jelölőszervezet által megbízott tag a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutó személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem másnak nem adhatja ki.
    Az EP-választáson listát állító pártok valamennyi választási bizottságba (szavazatszámláló bizottságba két-két, hvb-be, tvb-be, FVB-be és az NVB-be egy-egy) tagot delegálhatna. Az NVB munkájában azonban ezek a tagok tanácskozási joggal vehetnek részt, szavazattal nem élhetnek.

 A szavazatszámláló bizottságokba két-két tagot delegálhatnak a településen induló jelöltek

    A szavazatszámláló bizottságokba – országosan 10 119  van -, illetve az egy szavazókörös településeken a hvb-kbe – két-két tagot delegálhatnak a településen induló polgármester-jelöltek, az egyéni listás illetve egyéni választókerületi jelöltek, a kompenzációs listát állító jelölőszervezetek, a vármegyei listát (fővárosi listát) állító jelölőszervezetek és Budapesten a főpolgármester-jelöltek.
    A helyi (Budapesten a kerületi) választási bizottságokba ugyancsak egy-egy tagot delegálhatnak a településen induló polgármester-jelöltek, az egyéni listás, illetve egyéni választókerületi jelöltek, a kompenzációs listát állító jelölőszervezetek. Nem delegálhatnak azonban tagot a vármegyei listát (fővárosi listát) állító jelölőszervezetek és Budapesten a főpolgármester-jelöltek.
    A területi választási bizottságokba (Budapesten az FVB-be) a vármegyei (fővárosi) listát állító jelölőszervezetek és Budapesten a főpolgármester-jelöltek delegálhatnak egy-egy tagot. Az NVB-be pedig csak az EP-listaállítás jogán lehetséges a tag megbízása.
    A közös listát állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak a választási bizottságok tagjainak megbízására.
    A nemzetiségi önkormányzati választáson induló jelölteknek, jelölőszervezeteknek nincs lehetőségük tagot delegálni a választási bizottságokba. Azonban bejelentett megfigyelőik útján ők is részt vehetnek a szavazás törvényességének ellenőrzésében.
    A megbízott tagokat május 31-én 16 óráig lehet bejelenteni az illetékes választási irodáknál. Az irodák ellenőrzik, hogy a megbízott tagnak van-e választójoga. Ugyanis a választási bizottság megbízott tagjának lakóhelyére vonatkozóan nincs korlátozás, de az előírás, hogy a központi névjegyzékben szerepelnie kell.

forrás: mti

The post A jelöltek tagokat delegálhatnak a választási bizottságokba appeared first on BaHír.

A most átengedett kérdés így szól: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?

Az LMP még tavaly nyáron adott be népszavazási kezdeményezést a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezéséről. Az NVB először elkaszálta a kérdést, mert szerintük a választók nem értenék, hogy miről szavaznak. A fellebbezés után azonban a Kúria átengedte a kezdeményezést. – írja ma esti cikkében a telex.hu

A bahir.hu oldalán is olvashatott arról, hogy az LMP népszavazási kérelmét arról, hogy hatályon kívül kell helyezni a kiemelt beruházásokról szóló törvényt.

The post Az NVB is átengedte az LMP kiemelt beruházásokról szóló népszavazási kérdését appeared first on BaHír.