A brüsszeli közlemény Pintér Sándort, az uniós tanács elnökségét betöltő Magyarország belügyminiszterét idézte, aki történelmi pillanatnak nevezte, hogy Bulgária és Románia végre teljes jogú schengeni taggá vált az Európai Unióban. – olvasható az MTI oldalán.

Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke, a Magyar Urbanisztikai Társaság Közlekedési Tagozat vezetője például így reagált a hírre ma a Facebook-oldalán:

The post Az EU megszünteti a Romániával és Bulgáriával közös szárazföldi határellenőrzést appeared first on BaHír.

    A közleményükben kiemelték, hogy ezek az egzotikus növények olyan kártevőket rejthetnek magukban, amelyek károsíthatják az Európai Unióban honos és termesztett növényeket.
    Az elővigyázatosság azért is fontos, mert a messzi tájakról az országba olyan növényi károsítókat lehet behurcolni, amelyek ellen nem lehet védekezni. Vagy azért, mert nincs még ellene hatékony védekezési technológia, vagy a honos növények nem elég ellenállóak. Ráadásul invazív fajok is érkezhetnek ilyen módon az országba, amelyek elnyomhatják az őshonos növényeket. És ártalmasak lehetnek a helyi növény- és vadvilágra.
    Arra is felhívták a figyelmet, hogy az internetes növényvásárlásnál is érdemes figyelni arra, hogy a növényekhez, növényi termékekhez vagy egyes vetőmagokhoz növényegészségügyi bizonyítványt mellékeljenek. Ez a tanúsítvány ugyanis azt jelzi, hogy teljesítik az unióba való behozatalra vonatkozó követelményeket. Ezáltal kisebb a kockázata a növényi kártevők és betegségek kertjébe vagy gazdaságába való behurcolásának.
    A növényi kártevők és betegségek hatással lehetnek az élelmiszerbiztonságra, a gazdaságra és a környezetre. Míg az egészséges növények egyet jelentenek a biztonságos élelmiszerrel és a fenntartható jövővel.

forrás: mti

The post Növényeket, magokat, gyümölcsöket ne hozzon az Unión kívülről appeared first on BaHír.

Az idősebbek és a kortársaim a megmondhatói annak, hogy micsoda várakozás előzte meg a belépésünket. Sokan úgy hitték, hogy az uniós tagsággal végre odakerül Magyarország, ahova mindig is tartoznia kellett volna. Azt hittük, hogy a Kárpát-medence végre egyszer, nem a soha be nem váltott ígéretek földje lesz. – sorolja oldalán az egykori reményeket a politikus.

Nem az Unió és nem a magyar emberek hibája, hogy nem így lett. Rengeteget kaptunk és rengeteget adtunk. Minden magyar ember élvezi a négy uniós szabadság (áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása) és az Unió nyújtotta biztonság és kulturális sokszínűség előnyeit. Magyarország kinyitotta a piacait, átalakította a jogrendszerét és a magyar emberek munkával, jószándékkal és kreativitással járultak hozzá Európa fejlődéséhez. – olvasható a bejegyzésben.

A belépéskor éltanulók voltunk. Húsz év alatt negyvenezer milliárd forint uniós forrás érkezett hazánkba. Ez a pénz kétszerese annak, mint amiből a porig bombázott Németországot újjáépítették a II. világháború után. Ha húszezreseket egymás mellé tennénk, akkor ennyi pénzzel eljutnánk a Holdig. És mégis mi történt? – teszi fel a kérdést Magyar Péter.

Gyurcsány és Orbán alatt éltanulóból az Unió második legszegényebb tagállama és hivatalosan a legkorruptabb országa lettünk. – szögezi le bejegyzésében a Tisza Párt politikusa.

Orbán Viktor szerint Brüsszelből csak a baj jön. Javaslom, hogy kérdezze meg a vejét, T. Istvánt, hogy más nem jön-e, hogy van-e pénz lóvéra. – írja Magyar Péter.

Ha a TISZA Párt bizalmat kap a magyar emberektől, akkor haladéktalanul csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, zéró toleranciát hirdetünk a korrupció minden formájával szemben. Lezárjuk a jogállamisági eljárást és hazahozzuk a kormányzati korrupció miatt jelenleg Brüsszel által befagyasztott uniós támogatásokat. Ez a sok ezer-milliárd forint rendkívül fontos a magyar kis- és közepes vállalatoknak, a magyar gazdáknak, a magyar oktatásnak, egészségügynek és minden magyar embernek. Ha rajtunk múlik, akkor az Unió viszonylatában visszatérünk az őszinte, kritikus, de konstruktív párbeszédhez. – ígéri mai bejegyzésében Magyar Péter.

Tegyünk érte közösen, hogy az uniós tagságunk tényleg sikertörténet legyen és végre a magyar emberek is élvezzék az ide ékező fejlesztési pénzek előnyeit. – szólít fel mindenkit a tettekre.

Június 9-én európai parlamenti képviselőket választunk. Sorsdöntő választás lesz. Jó szívvel ajánlom a TISZA Párt jól képzett, sok nyelven beszélő jelöltjeit, akik igaz hazafiként mindig a magyar emberek érdekében fognak dolgozni Brüsszelben és Strasbourgban is. – zárja sorait a Facebook oldalán Magyar Péter.

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss híreket Baranyán túlról is.

The post Magyar Péter: „Gyurcsány és Orbán alatt éltanulóból az Unió második legszegényebb tagállama és hivatalosan a legkorruptabb országa lettünk” appeared first on BaHír.

Az uniós végrehajtó szerv a jogszabályt jegyző Építési és Közlekedési Minisztériumtól több választ vár, és azt is jelezte, hogy ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni az ügyeket, akkor felfüggeszthetik az infrastrukturális és építési projekteket érintő operatív programok finanszírozását.

A válaszadásra egy hónapot adtak a minisztériumnak. A Portfoliónak uniós tisztviselők is megerősítették, ha a kormány április végéig nem lép, akkor nemcsak kötelezettségszegési eljárást indíthatnak Magyarországgal szemben, hanem felfüggeszthetik a kifizetéseket is. Leegyszerűsítve ez azt jelentené, hogy nem fogadhat be és fizethet ki számlákat az Európai Bizottság azoknál az operatív programoknál, amelyekre megítélésük szerint kiterjed az építési törvény – írták. 

Hogy itt pontosan mennyi pénzről van szó, az még kérdéses. Az Index szerint a realitás az, hogy 2 és 6,5 milliárd eurónyi állami infrastrukturális beruházás finanszírozása foroghat kockán. Elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy ha a törvényt a horizontális feljogosító feltételek megsértésének veszik, akkor ezen kívül más forrásokat is érinthet az ügy, sőt, akár valamennyi kifizetést is. Ugyanakkor ez azért egyelőre elég végletes eljárásnak tűnik.

Mi a probléma?

Az Európai Bizottság aggályainak középpontjában a törvény kiterjesztett alkalmazási köre áll, különösen az egyes kedvezményezettekre és projektekre vonatkozó mentességekről szóló rendelkezések. Erről a törvény szövegében ugyanis az szerepel, hogy a kormány egyedi határozatában mentesítheti az adott állami építési beruházást a jogszabály alkalmazása alól az építési beruházás gyors lefolytatása érdekében, „ha ahhoz kiemelt nemzeti vagy befektetésösztönzési érdek fűződik, vagy ha az építési beruházás – a legkisebb költség elvére figyelemmel – ezáltal alacsonyabb mértékű központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósítható”.

A bizottság hangsúlyozta, hogy e mentességek mögött kimerítő indoklásra van szükség, kiemelve az uniós forrásokból támogatott valamennyi kedvezményezett méltányos bánásmódjának alapelvét. Ezen túlmenően kérdéseket vetettek fel az egyes mentességek megadására vonatkozó kormányzati döntések alapjául szolgáló kritériumok objektivitásával és átláthatóságával kapcsolatban, különösen a különleges nemzeti vagy beruházásösztönző érdekek tekintetében, mivel ezek külön nincsenek részletezve a paragrafusok között.

Ezen kívül az uniós támogatásra jogosult műveletek kiválasztási folyamatát is problémásnak tartják.

A bizottság kétségbe vonja, hogy a törvény szelekciós kritériumai összeegyeztethetők az uniós rendeletekkel, valamint vitatják az uniós finanszírozás programcélokra való optimalizálását célzó intézkedések hatékonyságát. Különösen az egyes beruházások esetében a mentesítésekre vonatkozó paramétereket hiányolják, továbbá Brüsszelben a mérlegelési jogkörrel kapcsolatos döntéshozatal lehetősége miatt vetődtek fel aggályok.

Az Európai Bizottság emellett rámutatott a tulajdonjogok átruházásával, a közbeszerzési eljárásokkal és a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi biztosítékokkal kapcsolatos jelentős bizonytalanságokra is a levélben. A törvény ugyanis előírja, hogy a projektért felelős minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába kell átadni azokat az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat és ingó vagyonelemeket, amelyek szükségesek az érintett építési beruházások megvalósításához. Az Európai Bizottság e téren az összeférhetetlenséget látja problémának, vagyis azt, hogy egy minisztérium egyszerre lehet konzorciumi tag egy adott projektben és résztvevője az érintett építési projekt előkészítésének, valamint az azok végrehajtásának felügyeletéért felelős monitoring bizottságnak.

The post Újabb Uniós pénzek visszatartására kerülhet sor appeared first on BaHír.

Három év emelkedését követően Magyarország az MNB Versenyképességi Index összesítése alapján tavaly 46,6 pontot ért el az előző évi 47,9 pont után – ismertette az ügyvezető igazgató.    

Ezzel Magyarország relatív versenyképességi pozíciója a visegrádi országok átlaga (46,7 pont) alá esett, elmarad az uniós átlagtól (51,4 pont), valamint a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától (61,4 pont) – mutatott rá.     

A 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége (oktatás és egészégügy) és a digitalizáció.    

Kuti Zsolt elmondta: az MNB saját versenyképességi összesítésének eredménye összhangban van a nemzetközi felmérésekkel – IMD versenyképességi rangsor, WIPO Globális Innovációs index –  amelyek szintén romlás mutatnak.     

Számottevő visszaesés történt a háztartási megtakarítások aktivizálása és a külgazdaság és gazdaságszerkezet területén, de romlott a teljesítmény a zöld gazdaság és a versenyképes energiafelhasználás területein is – tette hozzá.    

Öt területen javulást mért az MNB: a legnagyobb mértékben a kkv stratégia és a modern infrastruktúra esetében.     

Az ügyvezető igazgató szerint az indexet képező indikátorok többségében jelentős tartalékok rejlenek, mint az energiafüggőség csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának növelése, a hitelpenetráció bővülése, a digitalizáció növelése, valamint az export hazai hozzáadott értékének emelése. A tudásalapú és egészséges társadalom területein az egészségügyi kiadások emelésével vagy a felsőfokú végzettségűek arányának növelése érhető el eredmény – emelte ki.    

Hangsúlyozta: a kereslet ösztönzésére fókuszáló növekedési modell helyett a kínálati oldalt ösztönző, versenyképességre alapozó, tudás- és technológia-vezérelt növekedési modellre van szükség, az egyensúlyi mutatók biztosításával.    

A versenyképesség javításához az intézkedések kritikus tömege szükséges – fogalmazott, hozzátéve, hogy a javulás azért is fontos, mert a versenyképesség „kéz a kézben” jár egy ország fejlettségével.    

Kuti Zsolt kiemelte, hogy Magyarország versenyképességi gyengeségei hozzájárultak a tavalyi magas inflációhoz és a recesszióhoz. Példaként az élelmiszeripart hozta fel, amelyben az alacsony termelékenység és energiahatékonyság miatt a megemelkedett költségek nagyobb termelői, illetve fogyasztói árakhoz vezettek. 2021. június és 2023. november között az élelmiszerek ára Magyarországon 57 százalékkal nőtt, míg a visegrádi országok átlaga 34 százalék, az EU átlaga 27 százalék volt – jegyezte meg.   

A jegybank jelentésében négy, a gazdasági felzárkózás szempontjából leginkább kritikus területet azonosított.     

Kuti Zsolt ismertetése szerint a pénzügyi rendszeren belül érdemi tér van a prudens hitelpenetráció növelésére, a pénzügyi digitalizáció mélyítésére, valamint a pénzügyi szektor működési költségeinek csökkentésére.     

A kkv szektoron belül digitális megoldások szélesebb körű alkalmazása nélkülözhetetlen, és a sikeres digitális átálláshoz szükséges a lakosság készségeinek javítása is – fogalmazott.    

A humán tőke javításában továbbra is jelentős tartalékok vannak – mondta, hozzátéve, hogy a magyar termelékenység és bérszint az EU-ban a legalacsonyabbak között van, a bér csak a termelékenységgel párhuzamosan növelhető.    

A zöld gazdaság és energiagazdálkodás területére kitérve elmondta, hogy Magyarország magas energiafüggősége az egyik legfőbb kihívás, és ennek mérséklése kulcsfontosságú a gazdaság sérülékenységének csökkentése érdekében.  

A jegybank versenyképességi jelentése 14 területet ölel fel és 160 mutatót tartalmaz, ezek 95 százaléka objektív indikátor.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál aktuális közéleti híreket, információkat.

The post Romlott Magyarország versenyképessége az uniós rangsorban appeared first on BaHír.

Ezekben az ágazatokban az energiaválság és azt kísérő, megugró infláció okán olyan extra jövedelmek képződtek, amiért az érintett vállalatok nem dolgoztak meg. A kormány ezeket az extraprofitokat elvonta, az így keletkező bevételek biztosítják a Rezsivédelmi Alap finanszírozását. A magyar kormány elvi álláspontja ugyanis az, hogy a háború, a káros szankciók és az energiaválság árát nem a magyar családoknak kell megfizetniük.  

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza, hogy a kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága jogszerűnek nyilvánította. Ezzel szemben minden más állítás alaptalan.  

A magas élelmiszerinfláció visszaszorítása érdekében a kormány bevezette az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot, majd a kötelező akciózásról és az online árfigyelő rendszer elindításáról döntött. A célzott kormányzati intézkedések eredményesnek és hatékonynak bizonyultak, az előző évhez képest 2024 februárjára az infláció 3,7 százalékra, ezen belül az élelmiszerinfláció pedig 2,2 százalékra csökkent. A SPAR – kommunikációja alapján – ezekkel a kormányzati intézkedésekkel nem ért egyet. Ez a magatartás szemben áll a magyar fogyasztók érdekeivel.    

A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemeli, hogy a kormányt érintő támadások hátterében nem a SPAR által megfogalmazott intézkedések állnak, annak valós oka az érintett kiskereskedelmi vállalat veszteséges gazdasági helyzete. A SPAR Magyarország Kft. működése ugyanis nem hatékony, mivel piaci versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmarad. Ahelyett, hogy hatékonyságát és versenyképességét megerősítő lépéseket tenne, továbbá beszállna a piaci árversenybe, kétségbeesésében alaptalan álhíreket terjeszt.    

Az NGM végezetül arra figyelmeztet, hogy a magyar piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a hazai fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss híreket, információkat, többek között a fenti visszautasítás előzményeit.

The post A Nemzetgazdasági Minisztérium visszautasítja a Spar állításait appeared first on BaHír.

Körülbelül tízmilliárd euróról van szó. Ezek olyan források, amelyek nem voltak befagyasztva a jogállami mechanizmussal. A magyar parlament kedden fogadott el két olyan törvénymódosítást, amelyekre a bizottság várt, hogy az igazságügyi reformot elfogadottnak tekintse – írja a 24.hu.

Az uniós végrehajtó testület közölte: Magyarország megtette a vállalt intézkedéseket, ezért az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának horizontális előfeltétele teljesül a bírói függetlenség tekintetében.

A tagállamoknak a kohéziós politika teljes időtartama alatt biztosítaniuk kell az előfeltételek teljesülését – tették hozzá.

The post Döntött az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós forrásokról appeared first on BaHír.

Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:

A Fidesz-csicska Indexen jelent meg egy cikk, ami a Huxitról szól. Teljesen nyilvánvaló, hogy Rogán Antal engedélye nélkül ilyen írás nem mehetne ki az Indexre, így az is teljesen nyilvánvaló hogy ez egy puha közvéleménykutatás már a Fidesz részéről, hogy a magyarok mit is gondolnak az EU-ból való kilépésre.

A cikk szerint a Fideszen belül már ideje téma a Huxit és amennyiben nem érkeznek meg az EU-s források – tehát nem lesz mit ellopnia Orbán Viktornak – úgy akár már jövőre népszavazás jöhet az ország EU-s tagságáról, brit módra.

Az elmúlt években több dolog is teljesen egyértelműen kiderült. Egyfelől Orbán Viktor gyűlöli az EU-t, Brüsszelt, a Nyugatot, látványosan rosszul is érzi ott magát ami nem csoda, lassan a portás sem szól hozzá. Ezzel szemben imádja a Keletet, irigyli az ottani despota vezetők korlátlan teljhatalmát, azt a teljhatalmat amitől – egyelőre – az EU választja el.

Másfelől az elmúlt másfél évben az is kiderült, hogy a magyarokat a legkevésbé sem zavarja a csóróság, mert pedig EU-s pénzek nélkül borzalmas csóróság van, de ezt a magyarok többsége elfogadta, a nemváltó óvodások és a kilátástalan szegénység közül az utóbbit választották – holott az elsőt nem is kínálta nekik senki. Orbán hatalmát a legkevésbé sem rengette meg, hogy az elmaradót EU-s pénzek hiányában az amúgy is gyengén muzsikáló magyar gazdaság tovább romlott, rekordmagas infláció ide vagy oda, csökkenő reálbérek és nyugdíjak, eladósodás, elszegényedés, leszakadás: teljesen mindegy, Orbán Viktor hatalma erősebb mint valaha.

Az ország EU-ból való kiléptetése szerintem már évekkel ezelőtt elkezdődött, Rogán Antal minisztériumában szándékosan csináltak Brüsszelből ellenségképet, lassan de biztosna tréningozzák a magyarokat arra, hogy Brüsszel rossz, az EU rossz, nekünk onnan ki kell lépnünk. Ezt a célt szolgálta az összes plakátkampány, ezt a célt szolgálja minden EU-ellenes retorika, és minden seggnyaló kis propagandista is akik terjesztik az Uniót ekéző fakenewst.

Orbán 2022-ig azonban azt hitte, hogy a hatalma függ a EU-s pénzektől, azt hitte hogy ha a sok ezer milliárd forintból amit az Európai Uniótól kap Magyarország ha nem csorgat valamennyit a jobbágyainak akkor azok meg fogják őt buktatni. 2022 óta azonban kiderült, hogy erről szó sincs, ha a jobbágy nem kap enni akkor is szeretni fogja a gazdát.

Mostanra egyértelmű lett, hogy Orbán Viktornak semmi szüksége sincs az Európai Unióra: pénz úgyse jön onnan, de akármennyire is elszegényednek a magyarok, a többség Orbán Viktort bizony imádni fogja, miközben az EU jelenleg az egyetlen és az utolsó gátja annak, hogy Orbán Viktor Putyinéhoz, Lukasenkohoz vagy a Türkménbasihoz hasonló korlátlan uralomra tegyen szert.

Pár napja azt jósoltam, hogy az évtized végére Magyarország már nem lesz az Európai Unió tagja, de könnyen lehet hogy túl optimista voltam ezzel a jóslattal. Továbbra is egyetlen tanácsom van feléd: menekülj, amíg nem késő. Ha már nem leszünk tagjai az Európai Uniónak akkor már késő lesz. Akkor már nem lesz hova.

Forrás: Vági Márton

The post Fidesz a tagjai közt méri fel, hogy az ország elhagyja-e az uniót appeared first on BaHír.

Magyarország miniszterelnöke a videóban azt mondja, hogy ilyen zűrzavart már régen látott, mint amilyen a mostani EU-csúcson tapasztalt. Azt mondja, hogy:

„teljes káosz”

A magyar kormányfő videójában arról beszél, hogy „belevittek minket egy háborúba, amit elvesztünk és nem találjuk belőle a kijáratot”. Mindezek mellett többek között problémának látja a migrációs paktumot, ami meglátása szerint Brüsszelnek összehozott egy pénzügyi csődöt is.

A Telex teljes írását, és a TikTok videót IDE kattintva nézheti, olvashatja.

The post Orbán szerint teljes a káosz, teljes a kudarc Brüsszelben appeared first on BaHír.

„Készek vagyunk támogatni a bátrabb lépéseket, de a kötelező kvótákat továbbra is elutasítjuk” – szögezte le Fiala újságírók előtt.    

A cseh miniszterelnök elsősorban a külső schengeni határok jobb védelméről, a migránsok visszatoloncolásának felgyorsításáról, illetve a származási országaiknak nyújtandó segítségről és a velük való jobb együttműködésről szeretne tárgyalni a granadai politikai fórumon.    

„Olyan megoldásokhoz kell eljutni, amelyek lehetővé teszik az illegális migráció megelőzését” – jelentette ki a politikus. Fiala bízik abban, hogy elsősorban a Tunéziával folytatott tárgyalások hozhatnak most eredményt.    

Csehország szerdán tíz napra visszaállította a cseh-szlovák határ ellenőrzését az illegális migránsok számának emelkedése miatt.    

A cseh miniszterelnök szeretné megvitatni Granadában az európai biztonsági és gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit is.    

„Szeretném megvitatni kollégáimmal a lakosság számára megfizethető energiák biztosítását, illetve az atomenergia szerepének a megerősítését is. Csehország számára az atomenergia a megújuló energiákkal együtt alapvető fontosságú” – mutatott rá Fiala. Prága szükségesnek tartja az európai energiahálózat bővítését is – hangsúlyozta a cseh kormányfő.

Forrás: mti.hu

The post Petr Fiala: nem elég hatékony az eddigi európai migrációs politika appeared first on BaHír.