Mint sok mindenben, itt is legyen az első a tervezés! Gondoljuk át a menüt, számoljuk át a létszámot és írjunk listát a vásárlásoz.

Amennyiben sok rágcsálni valóval és mártogatóssal készülünk, számíts arra, hogy többen is jóllakhatnak már ezekkel, és a főételből már nem igazán tudnak sokat enni. Batyus buli esetén előre beszéljék meg a vendégekkel, hogy ki mivel és mennyivel érkezik, így vendéglátóként máris tudjuk alakítani az általunk készített fogást.

Jó, ha még a tervezés előtt körülnézünk a spájzban, a hűtőben, hogy megpróbálod felhasználni azokat az alapanyagokat, amelyek már a rendelkezésünkre állnak.

Tervezéskor érdemes figyelembe venni azt is, hogy érdemes jól fagyasztható ételeket készíteni az esetleges maradék miatt. Fontos, hogy desszertnek olyan süti kerüljön a menübe, amiket könnyű elcsomagolni, jól bírják a meleget.

Nagyon fontos az adagok mérete, amelynél gondolni kell a gyermekekre, és arra, hogy a nyári melegben sokat iszunk, és sokkal kevesebbet eszünk. Gondoljuk végig, hogy hány vendég érkezik, mekkora fogyasztással. Van-e köztük olyan, aki valamiért speciális étrendet követ? Ha igen, érdemes olyan fogással készülni, amit ő is fogyaszthat, nem pedig többfélével.

A forró nyári melegben inkább készítsünk a szokásos mennyiségnél egy kicsit kevesebb húst, a hőségben ugyanis sokkal jobban esnek a könnyebb ételek: hideg saláták, gyümölcsök vagy éppen a grillezett zöldség.

A forró nyári melegben, a napon a a kórokozók is sokkal gyorsabban szaporodnak, a napsütötte asztalra kitett ételeinket már fél óra elteltével sem biztos, hogy biztonságos elfogyasztani. Gondoljunk az asztalokra kirakott ételek takarására is, hiszen ilyenkor sok a légy, a darázs, a bogár.

Okos dolog, ha egyszerre kisebb adagokat tálalunk fel, és időnként újabb és újabb adagokat szolgálunk fel a hűtőből.

Amennyiben a grillezett húsokból bőven maradt, azt minél hamarabb tegyék a hűtőbe.

Tervezéskor gondoljuk át, hogy hány család érkezik, és készüljünk fel előrelátó olyan tároló dobozokkal, amelyekben a vendégeink könnyen el tudják vinni a maradékot. Erre nem gondoltál? Sebaj! Kiválóan alkalmas lehet erre a célra akár a befőttes üveg is, ami kifejezetten fenntartható megoldás, szükség esetén vissza is kapható. Adhatunk úti csomagot abban az edény is, amiben a vendégeink hozták például a saját készítésű ételüket.

A kerti parti másnapján biztosan mindenki örülni fog egy kis csipegetni valónak, ami felidézi a közös nap élményeit. Ami megmarad nekünk, minél előbb rakjuk be a hűtőbe.

Nem szükséges másnap is ugyanabban a formában feltálalni és elfogyasztani, mert egy kicsit újragondolva, akár egy kiadós reggelihez, vagy a másnapi ebédhez is kiváló alapanyag lehet.

Forrás: maradeknelkul.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post Kerti parti maradék nélkül appeared first on BaHír.

Nagyon sok élelmiszer újrahasznosítási ötletet lehet találni a világhálón. A legegyszerűbb az, ha a saját ízlésünkre, kreativitásunkra hagyatkozunk. Húsfélék esetében nagyszerű lehetőség, ha:

feldaraboljuk a különféle sülthús, rántotthús, vagdalt, pörkölt maradékot. Adunk hozzá 15 dekagrammonként 1 darab tojást, 5 dkg reszelt sajtot, apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát, petrezselyem zöldet. Béleljünk ki szalonnával őzgerincsütőt, muffinsütőt, töltsük meg a keverékkel és süssük meg a sütőben. Hidegen, melegen finom!

Nagyon kiváló a kevéske maradék felhasználására a sós muffin készítése: 20 dkg liszt, 1 kávéskanál só, 1 dl olaj vagy olvasztott vaj, 2 db tojás, 2,5 dl tej, fél csomag sütőpor keverékével elkészítjük a muffin alapot, majd a feldarabolt maradék húsokat belekeverjük, és a megszokott módon megsütjük a muffint.

A köreteket se dobjuk ki! Párolt rizsből kiválótejberizs készíthető. Nem szereti az édes rizst? Készítsen belőle olasz rizsgonbócot vagyis arachinit! Íme, hozzá a recept: adott a maradék rizs, adjunk hozzá vöröshagymát, fokhagymát, apróra vágott petrezselyemzöldet, apróra vágott maradék húst, ízlés szerinti sót, borsot, fűszereket, 15 dekagrammonként 1 tojást és 5 dkg reszelt sajtot. Dolgozzuk össze, készítsünk belőle gombócokat és panírozzuk a szokott módon lisztbe, tojásba, morzsába, süssük ki forró olajban. Amennyiben nem lett elég szilárd a keverékünk tehetünk bele lisztet.

Gondoljuk a zöldségek tisztításakor felhalmozódott hulladékra, ami kiválóan újrahasznosítható a könnyen elérhető különböző méretű házi komposztálók segítségével. A komposztálás során a háztartásban keletkezett szerves anyagokat értékes humusszá alakíthatjuk át, amit virágföldként újrahasznosíthatunk a háztartásunkban.

Magyarországon fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint. A rekord számú, több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe. A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartások újabb jelentős lépést tettek a fenntarthatóság felé, ugyanis 2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.

A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta méri fel ‒ EU-s módszertan alapján ‒ az élelmiszerhulladékok mennyiségét és annak megoszlását a magyar háztartásokban. Az első adatok fejenként 68 kg élelmiszerhulladék „termelést” mutattak, ami azóta 12%-kal, 59,9 kg-ra csökkent a negyedik, 2022 őszi felmérés szerint.
A tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele: 33,1 kg volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kg-ra mérséklődött, amely 27%-os csökkenést jelent.

Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás növekvő, globális problémát jelent az egész világon. Növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, ezáltal hozzájárul az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez. Emellett a feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is, fokozza a túlzott vízfelhasználással kapcsolatos kockázatokat. Az élelmiszer előállításához értékes erőforrások felhasználása szükséges, így magas az ökológiai lábnyoma.
A termesztés, betakarítás, szállítás, előállítás, csomagolás, tárolás, kereskedelem, előkészítés mind energiaigényes folyamatok. Ezt az energiát pazaroljuk el a feleslegesen előállított, majd kidobásra kerülő élelmiszerek esetében. Ennek kiküszöbölésére sokféle megoldás létezik, melyek közül a leghatékonyabb és a legegyszerűbb a pazarlás megelőzése.

Az Európai Unió országaiban 2020-ban egy főre vetítve átlagosan 127 kg élelmiszer veszett kárba. Az egyes országok között jelentős különbségek vannak. A legtöbb élelmiszer-hulladék (fejenként 397 kg) Cipruson keletkezett. Őt követi Dánia, Görögország és Portugália, fejenként 200 kg körüli értékkel.
A legalacsonyabb élelmiszerhulladék-értéket Szlovéniában és Horvátországban mérték, kevesebb mint 20%-át Ciprus adatának. Magyarország élelmiszerhulladék-adata (93 kg/fő) az uniós átlagnál alacsonyabb, így jobb értéknek tekinthető.

Adatok forrása: ksh.hu, portal.nebih.gov.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss híreket, információkat, zöld témában is.

The post Ünnepek után: élelmiszer pazarlás helyett újrahasznosítás appeared first on BaHír.