A zöld gazdaságban tevékenykedő vállalkozókat, a fenntarthatóságot kutató tudósokat, illetve zöld politikusokat szólaltatunk meg arról a kérdésről, hogy hogyan alakul a magyarországi fenntartható vállalkozások sorsa. 

A három online panelbeszélgetésből és egy zöld vállalkozások kiállításával egybekötött fenntarthatósági konferencia sorozat harmadik rendezvényét 2021. április 20-án 18 órakor online tartjuk Mikorra lehet zöld a kereskedelem? címmel. 

Program: 

18:00–18:05
Köszöntő: Lengyel Szilvia, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke 

18:05–19:00
Beszélgetés meghívott szakértőkkel:Csárdi Antal, frakcióvezető-helyettes, LMP Magyarország Zöld PártjaGébert Judit, ökológiai közgazdász, filozófus, Szegedi Egyetem, a Zöld Egyenlőség podcast társszerkesztőjeFejes Ferenc, zöld vállalkozóModerál: Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője 

Témák:

• Mit értünk zöld kereskedelem alatt?
• Mekkora a magyar zöld kereskedelem? Mikorra lehet teljesen az?
• Kik a meghatározó szereplők?
• Az ország melyik részén vannak?
• Milyen szakpolitikák alakítják?
• Milyen szakpolitikák segítenék a gyorsabb átállást? 

19:00-19:30
A közönség kérdez.

A vita az online térben zajlik, a Zoom program segítségével. A részvevő érdeklődők kérdezhetnek, vitázhatnak a három panelistával.

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni:
https://us02web.zoom.us/…/801…/WN_GOyLaEFGR7q1-CTRHPEsiQ

Az esemény élőben követhető az Ökopolisz és az Új Egyenlőség Facebook-oldalán!

The post Zöld gazdaság – Mikorra lehet zöld a kereskedelem? appeared first on BaHír.

Az az alapvető állítás, hogy ha egyéni szinten az emberek sokkal környezettudatosabb döntéseket hoznának, például milyen termékeket veszünk le a boltok polcairól, az sokkal zöldebb és fenntarthatóbb irányba billenthetné el a piacgazdaságot. Ez a pusztán egyéni szintről kiinduló szemlélet abból a szempontból nem pontos hozzáállás, hogy az individuális döntések és cselekedetek nem feltétlenül vannak hatással a közösség egészére.

Ha valaki nem rendelkezik a megfelelő információkkal vagy egyénileg a „helyes” döntés meghozása túl nagy hátránnyal járnak akkor ebben az esetben sem lehet elvárható, hogy az egyén a saját kárára döntsön. Még akkor sem feltétlenül, ha ez a döntés a közösség egészére nézve kedvező lenne.

Az egyéni döntésekkel szemben a közösség által mutatott viselkedésforma és értékválasztás nagy hatással lehet az individuum számára. Bernáth László azzal a példával szemléltette ez, hogy ha a közösség úgy dönt, hogy nem visel maszkot, akkor az egyénnek is megváltozhat a témával szemben a hozzáállása. Vagy ha azt látjuk, hogy a többi ember sűrűn használ az autóját akkor mi is sokkal kevésbé számolunk a saját káros anyag kibocsátásunk következményeivel, mondván a mi gépjárművünk kipufogott gázainak negatív hatása a többiek környezetkárosításához képest elenyésző.

Viszont ez a hatás pozitív irányba is működhet, ha azt látjuk, hogy a közösség nagy része környezettudatosan él akkor egyénileg is nagyobb lehet a hajlandóság erre. Így a közösségek véleményét és cselekedeteit nagy mértékben befolyásolni és meghatározni tudó csoportoknak vagy személyeknek nagyon fontos a szerepe.

Ahhoz, hogy változásokat lehessen elérni nyilván fontosak az egyénileg meghozott döntések, de valódi és igazán nagy mozgatóerővel a közösségek rendelkeznek.

The post Kinek a felelőssége a környezetvédelem? – Zöld Egyenlőség appeared first on BaHír.