100 évvel ezelőtt még az ökológiai lábnyom fogalma sem létezett, az elmúlt 63 évről azonban már vannak adataink. Ez idő alatt pedig megduplázódott ennek nagyságrendje. Miközben a gazdaság, a népesség és a fogyasztás egyre nőtt az elmúlt évtizedekben, a Föld ugyanakkora maradt. A globális adatokat tekintve jelenlegi életmódunk alapján 1,7 Föld szolgálná ki igényeinket, a magyar átlagfogyasztás szerint még ennél is többre, két és fél Földre lenne szükség (ha minden ország olyan mértékben fogyasztana, mint Magyarország, már május végén lett volna a túlfogyasztás napja)!

Az élen évek óta Quatar áll, jelenleg 8,7 Földnyi átlagfogyasztással, őt követik a luxemburgiak 7,3 Földnyivel. Az Európai Unió országaiban a lakosság átlagos lábnyoma 3 Földnyi. A legkisebb egy főre jutó ökológiai lábnyomot Jemen, Haiti, Burundi, Ruanda vagy Kelet-Timor polgárai képviselik 0,4 Földdel.

Az élen évek óta Quatar áll, jelenleg 8,7 Földnyi átlagfogyasztással, őt követik a luxemburgiak 7,3 Földnyivel. Az Európai Unió országaiban a lakosság átlagos lábnyoma 3 Földnyi. A legkisebb egy főre jutó ökológiai lábnyomot Jemen, Haiti, Burundi, Ruanda vagy Kelet-Timor polgárai képviselik 0,4 Földdel.

The post Tegnap volt a túlfogyasztás napja, mától „hitelez” nekünk a Föld appeared first on BaHír.

Idén augusztus elsejére esik a túlfogyasztás napja. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 1-jén lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, valamint elnyelni.

    A WWF Magyarország csütörtökön az MTI-hez eljuttatott összegzése szerint 1970-ben még december 23-ra érte el az emberiség a túlfogyasztás határát. A világ átlagához képest a magyar adat még rosszabb. Ugyanis Magyarországon május 25-én jött el a fordulópont. A hazai fogyasztás olyan mértékű, hogy ha mindenki hozzánk hasonlóan élne, akkor az emberiség kevesebb mint 5 hónap alatt élte volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
    Mint kiemelik, a túlfogyasztás napja rávilágít arra, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásaink hosszabb távon nem tarthatók fenn. Pedig a kettős környezeti válságot – a klímaváltozást és a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését – jelentős mértékben az emberiség természetet kizsákmányoló életmódja és a gazdaság fenntarthatatlan működése okozza.

A biológiai sokféleség csökkenése az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti

    A klímaváltozás a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válásával fenyeget. A biológiai sokféleség csökkenése pedig az ökoszisztémák stabilitását veszélyezteti. A kettő egymással összefügg, és együtt súlyosbítják a környezeti krízist.
    „A legfontosabb dolgok, amit önmagunkért és a bolygóért tehetünk: együnk kevesebb húst, szigeteljük az épületeinket, repüljünk és autózzunk kevesebbet”. Idézi a közlemény Szilágyi Artúrt, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjét. Aki hozzátette, hogy az így megtakarított pénz és munkaidő többek között egészségesebb helyi közösségek létrehozására, valamint a természetben töltött minőségi időre is fordítható.
    Ahhoz, hogy vissza tudjunk térni egy olyan élethez, mellyel nem használjuk túl az erőforrásokat és nem feszegetjük a bolygó eltartóképességének határait, elengedhetetlen lenne egy rendszerszintű változás. Fontos paradigmaváltás a gazdaságban, a pénzügyi ösztönzők és a szakpolitikai keretek teljes újragondolása – olvasható a közleményben.
    Az idáig vezető folyamatban azonban nem szabad lebecsülni az egyéni fogyasztói döntések jelentőségét. Mint például az energiafogyasztás csökkentését, a hulladék minimalizálását. A helyi, szezonális élelmiszerek fogyasztását vagy az impulzusvásárlás kerülését, hiszen ezekkel a lépésekkel jelentősen hozzá lehet járulni a globális erőfeszítésekhez – áll az összegzésben.

forrás: mti

The post Idén augusztus elsejére esik a túlfogyasztás napja appeared first on BaHír.

Egyelőre a globális adatot még nem ismerjük, tehát, hogy az egész bolygót tekintve mikor érjük el a túlfogyasztás napját, hatalmas csodában viszont nem reménykedhetünk a tavalyi évet látva, amikor június 28-án értük el a szóban forgó napot. Szomorú érdekesség, hogy az erre vonatkozó adatokat a ’70-es évek óta jegyzik fel, 1971-ben pedig a túlfogyasztás napja decemberre esett, ami azt jelenti, hogy ekkor még hozzávetőlegesen annyi erőforrást használtunk fel egy év alatt, amennyi az adott időszakban a rendelkezésünkre állt. Jól láthatjuk, hogy az azóta eltelt évtizedekben – ami egy ember életében talán hosszú időnek tűnhet, a bolygónk életét tekintve azonban egyáltalán nem az – milyen nagy léptékben romlottak ezek a körülmények.

Bár ez kevéssé vígasztalhat minket – az elkövetkező generációkat, akik elől jelenleg is elhasználjuk az erőforrásokat, pedig még kevésbé – de Magyarország messze nem tartozik a legrosszabb adatokkal rendelkező országok közé. Meg sem nyugodhatunk azért, hiszen messze a „világelit” a fenntarthatóság szempontjából, de íme néhány elkeserítően rossz adat a nagyvilágból, a felsorolt országok a jelzett napokon érik el a túlfogyasztást (nem, nem elírás):

• Katar: február 10.
• Luxemburg: február 14.
• Kanada, Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Arab Emírségek: március 13.
• Ausztrália: március 23.
• Belgium: március 26.
• Dánia: március 28.

Annak érdekében, hogy néhány pozitív példát is láthassunk, érdemes a „szégyenlista” mellett megemlíteni Jamaicát (december 20.), Ecuadort (december 6.) és Indonéziát (december 3.), ők azok, akik a 2023-as adatok alapján a legközelebb vannak ahhoz, hogy az erőforrásfelhasználás szempontjából fenntarthatónak nevezhessük őket.

Ezt a szomorú napot érdemes arra is használnunk, hogy átgondoljuk, mi az, amit a legszűkebb környezetünkben mi magunk is megtehetünk annak érdekében, hogy ezt a dátumot minél távolabbra toljuk a mostaninál. Gyakori tévhit a fenntarthatóság, környezetvédelem kérdéskörében az, hogy az egyéni cselekvés nem jár érdemi hatásokkal. Természetesen abban igaza van a kétkedőknek, hogy amíg a világ legnagyobb szennyező országai és multinacionális nagyvállalatai kis túlzással szabályozatlanul rombolják a bolygót és a profit érdekében felzabálják valamennyi ember elől a meglévő erőforrásokat, addig az egyszer használatos csomagolóanyagok lecserélésével egyéni szinten nem fogjuk tudni megváltani a világot.

Azt viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy mint minden változás, ez is kicsiben kezdődik. Számos olyan, jelentős anyagi teherrel nem járó, sok esetben csupán szemléletváltást igénylő módszer van, amivel segíthetünk azon, hogy tudatosabban éljünk, csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat és ezáltal segítsünk a bolygónak is, amelyen élünk és amelyen azt szeretnénk, hogy majd a gyermekeink és unokáink is élhessenek. Ezek közül szedtünk össze néhányat az alábbi cikkeinkben:

Környezetbarát mosogatás – mit, miért, mire helyettesíts

Helyben is beszerezhető eszközök és hasznos tippek a zöldebb háztartáshoz

Kicsiben is érdemes küzdeni az élelmiszerpazarlás ellen

kiemelt kép: Pexels, Artem Podrez

The post Május 30. a túlfogyasztás napja, elhasználtuk a Föld éves erőforrásait appeared first on BaHír.