Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Prof. Dr. Fedeles Tamás a Pécsi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese. A professzor emellett a Magyar Tudományos Akadémia doktora, és a PTE Történettudományi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára.

Harangozó Gyula-díjban részesült Szabó Márton, a Pécsi Balett táncművésze, táncpedagógus.

Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült még Dr. Kanizsai Péter László, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Sürgősségi Klinikájának igazgatója. Mellette Dr. Lükő István mérnöktanár, a Pécsi Tudományegyetem volt intézetigazgatója, nyugalmazott egyetemi magántanára is megkapta a díjat.

Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Kónya István lantművész, zenekutató, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának oktatója.

Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át Bókai Zoltán karmester, a Pécsi Nemzeti Színház zenei vezetője és Götz Attila, a színház színművésze.

Az ünnepélyes díjátadásra 2025. március 13-án került sor a Pesti Vigadóban.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

The post Pécsi tudósok és művészek kaptak állami kitüntetéseket appeared first on BaHír.

Hétfőn kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe. Amelynek során egy hónapon át több száz tudománynépszerűsítő programmal várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a fővárosban, vidéken és a határokon túl.

Az Akadémia közleménye szerint a tudomány ünnepi előadásokon egyebek mellett szó lesz arról, milyen lesz az Egyesült Államok az elnökválasztás után. Milyen kihívásokkal néz szembe Európa. Továbbá előadások hangzanak el a fúziós kutatások helyzetéről, a természeti veszélyek előrejelzéséről és még arra is választ kaphatnak az érdeklődők, hogy lesznek-e valaha az ember társai a robotok.

A programsorozat központi eseményeit a fővárosban az MTA-székház felújítása miatt a Humán Tudományok Kutatóházában tartják. Az itt zajló programokat élőben közvetítik az MTA YouTube-csatornáján, és felvételről is megtekinthetőek lesznek.

Az egy hónapos rendezvény nyitóünnepségének idén a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara ad helyet

Az egy hónapos rendezvény nyitóünnepségének idén a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara ad helyet november 4-én. Ahol az egybegyűlteket először Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke köszönti. De beszédet mond Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora is. Az eseményen Kemenesi Gábor víruskutató A virológia 100 éve a járványok tükrében címmel tart nyitóelődást.

November 5-én kezdődik a Tudományünnep+ néven ismertté vált, kiemelt eseménysorozat, amelyet nemcsak a helyszínen, hanem élő adásban is figyelemmel követhetnek az érdeklődők. A Tudományünnep+ programban idén is a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel a közreműködők dinamikus stílusban.

A program részeként Bali János matematikus, zeneszerző, furulya- és fuvolaművész a budapesti szabadzene-szcénáról tart előadást. A brexittel és tágabb értelemben a dezintegráció problémakörével foglalkozik Halmai Péter közgazdász. Romsics Gergely történész pedig az Egyesült Államok utóbbi évtizedeinek társadalmi-gazdasági folyamatait elemzi. Stipsicz András matematikussal a hétköznapi értelemben nehezen megragadható négydimenziós térben kalandozhatnak az érdeklődők. Perczel András biokémikus pedig Gyógyír a kemofóbiára: miért nem veszélyes a kémia? címmel tart előadást a molekulák világáról.

Több előadás is hallható lesz a fúziós kutatások helyzetéről, a természeti veszélyek előrejelzéséről, valamint arról, hogy milyen hatással vannak az általános melegedési trendek az időjárási és éghajlati szélsőségekre.

A fenntarthatóság rendszerszintű megközelítésével foglalkoznak a Forró fenntarthatósági kérdések interdiszciplináris tükörben című kétnapos rendezvény előadói. Akik a jog, a mezőgazdasági termelés, az akkumulátortechnológia és a pszichológia oldaláról is számba veszik az aktuális trendeket, kockázatokat, lehetőségeket.

Idén első alkalommal a programsorozat keretében bemutatkoznak az Akadémia úgynevezett zászlóshajó programjai is, így az érdeklődők megismerhetik a Lendület Program, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj által támogatott kutatások, valamint az MTA nemzeti kutatási programjainak eredményeit.

A rendezvény pécsi nyitóünnepségét élőben közvetítik az MTA YouTube-csatornáján, a rendezvénysorozat teljes programja a tudomanyunnep.hu oldalon érhető el. A tájékoztató szerint minden program díjmentesen látogatható, de a helyek korlátozott száma miatt regisztrációhoz kötött.

A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.

forrás: mti

The post Hétfőn kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe-Pécsett is lesznek programok appeared first on BaHír.

Ma már széles körben lehet vásárolni lézeres mutatókat és mutatópálcákat, melyek illetéktelen kezekben akár veszélyesek is lehetnek. Az eszköz típusai széles skálán mozognak, a hétköznapok során használt, kis teljesítményű készülékektől, az egészségügyben és az iparban használatos nagy teljesítményű lézerekig. Magyarországon ezeket egy hivatalos szabványnak megfelelően több osztályba sorolják.

„Azokhoz a mutatópálcákhoz vagyunk szokva, amelyeket az oktatók használnak a tanórákon, de létezik olyan típus is, mely már 10 méterről képes kiégetni a falat, vagy meggyújtani egy gyufát. Vagyis ezeknek az eszközöknek hihetetlen energiája van, és akár 18 kilométerről is képesek eltalálni egy repülőgépet.” – mondja dr. Pirkhoffer Ervin, a PTE Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet egyetemi docense.

Az elmúlt években sajnálatos módon elszaporodtak azok az esetek, amikor magánszemélyek ezeknek az eszközöknek a segítségével próbálják megzavarni a számukra nem kívánatos légiforgalmat oly módon, hogy belevilágítanak a pilóták szemébe.

Évente nagyjából 60 000 ilyen esetet regisztrálnak világszerte. 

„Ez különösen akkor veszélyes, ha a repülőgépen csak egy pilóta van, aki néhány percre elveszíti a látását, de az is előfordul, hogy valakinek véglegesen sérül a szeme, vagy nem tudja letenni a gépet. De gondoljunk bele abba az esetbe, amikor ez nem egy Pécs-Pogány méretű repülőtéren történik, hanem San Franciscóban, ahol percenként szállnak fel-le a gépek. Ott, ha egy pilóta elveszíti az uralmát a repülő felett, akár egy másik járatba is beleütközhet” – hangsúlyozza Pirkhoffer Ervin.

A lézerek ilyen típusú használata szabálysértésnek minősül, hiszen kimeríti a légi közlekedés rendjének megzavarását, így büntetendő is. Néhány évvel ezelőtt például már vádat emeltek egy fiatal magyar férfi ellen, aki vadászlámpájának fényével zavarta a magyar-ukrán határtérségben repülő helikopter pilótáit. 

„Egy ipari partnerrel, a Fly-coop Kft-vel együttműködésben egy olyan eszközt fejlesztünk, amely arra szolgál, hogy detektálja ezeknek a “lövéseknek” a pontos helyszínét, a tervek szerint 5 méteres pontossággal. Ily módon a hatóságok segítségére tud lenni, hogy azonosítsák és elfogják az elkövetőt” – magyarázza az egyetemi oktató.

Kellő mennyiségű adatok birtokában akár egy világméretű adatbázist is össze lehetne állítani, zónákat lehetne kijelölni, melyek alapján a pilóták előre tudhatnák melyek azok a területek, ahonnan zavarásra számíthatnak. A jelenleg zajló kutatás-fejlesztés egyik része a Természettudományi Karon zajlik, a másik részét, mely valódi repülőgépes kísérleteket jelent, a Fly-coop Kft. végzi. Utóbbi során a detektáló eszközt a légijárművek különböző részein helyezik el, így keresve azok legoptimálisabb helyét. Ha például a pilótafülkében lehetne azt elhelyezni, kevésbé kellene a külső hatásokra nézve ellenállónak lennie.

„Elsőre nem tűnik olyan bonyolultnak a lövés helyének meghatározása, de azért csak gondoljunk bele, hogy egy repülőgép leszállás közben 270 km/h-val megy, tehát másodpercenként hihetetlen mennyiségű távolságot tud megtenni. Az egyik pillanatban itt van, a másikban ott, miközben valaki – aki stabil, nem mozdul, esetleg állványt használ – becélozza egy lézerrel. Ugyanakkor éppen ezért tudjuk néhány másodperc alatt jól meghatározni a helyzetét a térben, illetve, hogy milyen magasságból lőtt” – mondja Pirkhoffer Ervin.

Az egyetem részéről a projektben a PTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézetének oktatói, PhD hallgatói, tanársegédjei vesznek részt, illetve a Műszaki és Informatika kar egyik matematikusa. A projekt a tervek szerint két évig fog tartani, vagyis legkorábban 2026-ban várható, hogy a szabadalmaztatást követően részletesebben is megismerhessük ezeket az eszközöket. 

A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal alapjának 597 millió forintos támogatásával valósul meg.

Forrás: univpecs.com

The post PTE: Tudománnyal a lézeres fenyegetés ellen appeared first on BaHír.

Az újonnan felfedezett A5-vitamin miatt az A-vitamin csoport új elnevezését és a táplálkozási ajánlások kiigazítását javasolja Bánáti Diána, az Szegedi Tudományegyetem professzora és Ralph Rühl berlini kutató. Erről tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.

    Az általános, ma is használatos A-vitamin terminológia a múlt század közepén kialakított szabályozáson és nevezéktanon alapul. Az 1980-as évektől kezdve a molekuláris biológiai módszerek, az analitikai technikák jelentős fejlődése. Valamint a háttérben álló élettani mechanizmusok mind jobb megismerése hozzájárult az egyszerűen csak A-vitaminra vonatkozó terminológia nagymértékű diverzifikációjához.
    Ahogy Bánáti Diána és Ralph Rühl az International Journal for Vitamin and Nutrition Research című folyóiratban megjelent publikációjukban felhívták rá a figyelmet. Az A-vitamin terminológia és a táplálkozási ajánlások ezért számos bizonytalanságot tartalmaznak. A szakemberek megvizsgálták a jelenlegi helyzetet és javaslatokat tettek arra, hogy az új kutatási eredményeket miként lehetne beépíteni az élelmiszerjogba.
    Ralph Rühl több mint harmincéves tapasztalattal rendelkezik az A-vitamin kutatásában. A tudós az A5-vitamin egyik felfedezője és a Ciscarex UG alapítója. Bánáti Diána az Európai Unió Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságának (EFSA) korábbi elnöke. Sokéves tapasztalattal rendelkezik az élelmiszer-tudomány, elsősorban az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerjog területén.
    Elemzésük során kiderült, hogy a hatályos szabályozás számos bizonytalansági tényezőt tartalmaz. Az A-vitamin és a provitamin-A terminológia különösen fontos a táplálkozási irányelvek kidolgozása szempontjából. Az olyan kifejezések, mint a retinol és a béta-karotin, amelyeket szakmai és jogi szövegekben használnak, nem egyes konkrét anyagokra, hanem vegyületcsoportokra utalnak.
    Az A5-vitamin, a több mint 80 év után azonosított új vitamin megnevezése és kategorizálása különösen fontos. A 2021-ben felfedezett A5-vitamin az A-vitamin egyik alcsoportjaként vagy önálló új vitamin kategóriaként is definiálható. A jelenleg alkalmazott terminológia és a táplálkozási irányelvek alapján a szakemberek az A-vitamin altípusaként való kategorizálást javasolják, de önálló A-vitamin-hatással.
    Az élelmiszerek dúsítására vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásokat sem harmonizálták, a kutatók javasolták ezek javítását és aktualizálását is.
    Az A5-vitamin természetes módon a gyümölcsökben és zöldségekben, különösen a leveles zöldségekben és a gyökérzöldségekben fordul elő. A nyugati lakosság akár 95 százaléka nem éri el az ajánlott gyümölcs- és zöldségfogyasztást, ami specifikus A5-vitamin hiányt is okozhat. Míg más vitaminok hiányának megelőzésére már léteznek étrend-kiegészítők, addig az A5-vitamin célzott pótlására eddig nem volt megoldás – áll a közleményben.

forrás: mti

The post Az A-vitamin csoport elnevezésének javasolják kutatók appeared first on BaHír.

Junior Prima Díjjal tüntették ki dr. Biró Zsófiát,a PTE Állam- és Jogtudományi Kar munkatársát november 24-én a Magyar Tudományos Akadémián, kiemelkedő tudományos tevékenységéért, eddigi szakmai eredményeiért és a tudományos életben folytatott aktív szerepvállalásáért. – olvasható a Pécsi Tudományegyetem hivatalos oldalán.

A Prima Primissima Díj életműveket ismer el, míg

„a Junior Prima Díj a jövő meghatározó személyiségeinek szeretne jelentős ösztönzést adni. Magyar tudomány kategóriában az elismerést azok a 33 év alatti fiatal tudósok kaphatják, akik kimagasló tudományos munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatási- és közösségépítő tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar tudomány fejlődéséhez.”

A díj 17 éves történetében dr. Biró Zsófia a harmadik jogász és a negyedik közgazdász, akit magyar tudomány kategóriában Junior Prima Díjjal tüntettek ki.

Ugyancsak november 24-én volt a Wolters Kluwer Jogász Díj 2023 díjátadó gálája, ahol az este folyamán.

„Az év ifjú jogász tehetsége” díjat ítélte meg Dr. Biró Zsófia számára a szakmai bíráló bizottság.”

A Wolters Kluwer Jogász Díj „Az év fiatal jogász tehetsége” kategóriában a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal jogászokat köszönti a szakmai nagyjai között.
A Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszék tudományos munkatársa a jövőt illetően elárulta, hogy a mondással ellentétben, nem a csúcson fogja abbahagyni, hanem „újabb repülőrajtot vesz”!

Korábbi interjúk dr. Biró Zsófiával ezen a linken olvashatók.

Forrás: univpecs.com

The post Dupla elismerést kapott dr. Biró Zsófia, a PTE munkatársa appeared first on BaHír.

A PTE pénteki közleményében azt írták: az orvostudományi kar transzdiszciplináris kutatásokkal foglalkozó intézetének szervezésében zajló, öt pécsi helyszínen zajló esemény idei fókuszában a művészetek, a tudomány és a mesterséges intelligencia (MI) kapcsolata ál majd.    

A résztvevők kerekasztal-beszélgetések alatt tájékozódhatnak az MI társadalomra gyakorolt hatásairól, a digitális művészeti alkotások világáról, a művészetterápiás szakemberek vezetésével merülhetünk el a kreatív, gyógyító technikák világában, valamint bepillantást nyerhetünk a legmodernebb, digitális technikákat alkalmazó virtuális és valós tantermekbe – sorolták.    

A több helyszínen zajló, másfél hetes Art&Science keretében izgalmas beszélgetések, számos korosztályt megszólító interaktív bemutató, irodalom-, zene-, és táncterápiás workshopok, valamint művészeti kiállítás is várja az érdeklődő nagyközönséget.   

Október 10-én a Mesterséges intelligencia – a mindennapok modern varázslata kerekasztal-beszélgetésen az oktatástól a szórakozásig az életünk minden területére beszüremkedő MI, angolosan AI kerül górcső alá.    

Arról, hogy miként definiálható ma egy művészeti alkotás, illetve ki a művész és mi, vagy hogyan alakul a szerzői jog kérdésköre, továbbá a digitalizáció kiveszi-e az eszközt a művész kezéből, „Az ecsetektől az algoritmusokig – a digitális művészet” című kerekasztal-beszélgetés partnerei kapnak információkat.  

 „A digitális tudás forradalma – AI a tanteremben” elnevezésű beszélgetésen olyan kérdéskörökre fókuszálnak, hogy vajon tényleg tisztában vagyunk-e a digitális univerzum lehetőségeivel és veszélyeivel, illetve, hogy honnan tudhatjuk egy szövegről, hogy eredeti?    

A rendezvényen hasonló beszélgetések keretében szó lesz még a művészetterápiában rejlő egészségmegőrző erő szerepéről is, míg október 19-én a számos programmal interaktív napot is tartanak.    

Az orvosi kar aulájában robotika bemutató, programozás, digitális játékok, VR séták, zenei applikáció, digitális installáció, képzőművészeti alkotótevékenység és művészetterápiás workshopok várják az érdeklődőket a kisiskolástól a felnőttekig.

Az Art&Science programjai ingyenesek, azok az itdweb.hu weboldalon találhatók meg, ugyanott lehet regisztrálni is az egyes rendezvényekre. Forrás: mti.hu

The post A művészetek, a tudomány és a mesterséges intelligencia köré épülő programsorozatot tartanak Pécsen appeared first on BaHír.