Trump szerint az Egyesült Államokat „túl sokáig sanyargatták a gonosz, erőszakos és visszaeső bűnözők, a társadalom söpredéke, akik soha nem fognak mást tenni, mint nyomorúságot és szenvedést okozni”.

Az Alcatraz-szigeten lévő börtön az elnök szerint a törvény, a rend és az igazságosság szimbólumaként fog szolgálni, ahol az USA legkegyetlenebb és legerőszakosabb bűnözőit tartanák fogva.

„Amikor komolyabb nemzet voltunk, a múltban nem haboztunk bezárni a legveszélyesebb bűnözőket, és távol tartani őket bárkitől, akinek árthattak. Így kell lennie” – írta Trump.

Közölte, hogy nem tűrik tovább a sorozatos bűnelkövetőket, akik „mocskot, vérontást és káoszt terjesztenek az utcákon”, ezért utasította a szövetségi büntetésvégrehajtást, az igazságügyi minisztériumot , a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) és a belbiztonsági minisztériumot, hogy építsék újjá és jelentősen bővítsék ki, majd nyissák meg az 1963-ban bezárt börtönt a San Franciscó-i Alcatraz-szigeten.

„Nem leszünk többé bűnözők, gengszterek és bírák túszai, akik félnek elvégezni a munkájukat, és nem engedik, hogy eltávolítsuk az országba illegálisan érkezett bűnözőket” – közölte az elnök.

Forrás: mti

The post Donald Trump újranyittatja az Alcatrazt appeared first on BaHír.

„Az Egyesült Államok az úgynevezett +viszonosság+ zászlaja alatt visszaél a kereskedelmi partnerekkel szembeni vámokkal, miközben minden felet +kölcsönös vámtárgyalásokra+ kényszerít” – mondta a kereskedelmi minisztérium szóvivője.

A minisztérium azokra a sajtójelentésekre reagált, amelyek szerint a Trump-kormányzat azt tervezi, hogy a kereskedelmi tárgyalások során nyomást gyakorol más országokra, hogy korlátozzák a Kínával folytatott kereskedelmüket.

Kína határozott ellenlépéseket fog tenni, ha bármely ország ilyen alkura törekszik – jelentette ki a szóvivő.

Hozzátette: az ország eltökélt és képes megvédeni saját jogait és érdekeit, valamint hajlandó megerősíteni a szolidaritást minden féllel – fogalmazott.

Az amerikai elnök a hónap elején jelentette be a szinte minden országra kivetett, úgynevezett „viszonossági vámokat”, amelyek többségét később határozott időre felfüggesztette. De a kínai importra folyamatosan megemelt vámokat továbbra is érvényben hagyta.

Peking válaszul szintén megemelte az amerikai importra kivetett vámtarifákat, és hajlandóságát fejezte ki, hogy a kölcsönös tisztelet és egyenrangúság alapján tárgyalna Washingtonnal a vámokról.

Donald Trump csütörtökön közölte, hogy várakozása szerint a Kínával zajló vámvita megoldásáról 3-4 héten belül megállapodás születhet. Miután elmondása szerint Peking az elmúlt időszakban számos alkalommal jelezte tárgyalási szándékát.

forrás: mti

The post Kína elutasít az országa ellen irányuló minden gazdasági megegyezést appeared first on BaHír.

Az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott importált gépjárműre április 2-tól – jelentette be Donald Trump elnök szerdán.

Az elnök a fehér házi dolgozószóbájában írta alá az intézkedésről szóló rendeletet, ami autókra és teherautókra egyaránt vonatkozik. Elmondta, hogy a hatóságok egységesen április 3-án kezdik alkalmazni az új vámtételt, amit nem átmenetinek szán.

Donald Trump hangsúlyozta, hogy az autóvám bevezetésének elsődleges célja, hogy az Egyesült Államokba vonzzák az autógyártókat, ami építőipari, majd később járműipari munkahelyeket jelent. Gyorsított engedélyezési eljárást ígért ugyanakkor azon külföldi vállalkozások számára, amelyek gyárépítésbe kezdenek az Egyesült Államokban.

Azt is hozzátette, hogy a befolyó vámbevételt az amerikai államadósság mérséklésére és adócsökkentésre fordítják. A bejelentésen elhangzott, hogy a lépés az Egyesült Államok szövetségi államháztartásának számára évente 100 milliárd dollárt meghaladó vámbevételt jelenthet.

Donald Trump egyben közölte, hogy a belföldön gyártott autó vásárlása után hitelkedvezményt terveznek az amerikaiak számára.

forrás: mti

The post Donald Trump huszonöt százalékos vámot jelentett be  appeared first on BaHír.

Trump azt mondta, hogy Zelenszkij „túljátszotta a lapjait” a szóváltásban, és újra elmondta, hogy az ukrán elnök „nagyon gyenge lapokkal” áll szemben a lehetséges béketárgyalásokon.

Az amerikai elnök  szerint, Zelenszkij erős lenne, ha a aláírná az Egyesült Államok által javasolt ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást. „Tovább akar menni és harcolni, harcolni, harcolni, harcolni, mi pedig véget akarunk vetni a halálnak”- tette hozzá

Arra a kérdésre, hogy mit kell tennie az ukrán vezetőnek a tárgyalások újrakezdéséhez, Trump azt mondta, „azt kell mondania, hogy békét akar kötni”.

Ezután megismételte az amerikai támogatás megvonásával kapcsolatos fenyegetését:

„Vagy véget vetünk neki, vagy hagyjuk, hogy kiharcolja”.

forrás: Portfolió

The post Trump nyilatkozott a sajtónak az ukrán elnökkel történt egyeztetése után appeared first on BaHír.

A két vezető a megbeszélésen egyebek között megvitatta az ukrajnai rendezés kérdését. Trump a harci cselekmények mielőbbi leállítása és a probléma békés úton történő megoldása mellett szállt síkra.

Putyin a maga részéről említést tett arról, hogy meg kell szüntetni a konfliktus kiváltó okait. Egyetértett Trumppal abban, hogy a hosszú távú rendezést béketárgyalások útján lehet elérni.

The post Putyin meghívta Moszkvába Donald Trumpot appeared first on BaHír.

Trump már napokkal ezelőtt előre szólt, hogy az a terve, hogy visszahozza a használatba a műanyag szívószálakat, mert a papírból készült szívószálak szerinte „nem működnek”, „eltörnek”, sőt, néha „felrobbannak”.

A kritikákra, hogy mi lesz így a környezetszennyezéssel, Trump azzal reagált: „Nem hiszem, hogy a műanyag nagy hatással lenne a cápákra, ahogyan azok ott rágcsálnak az óceánban.”

A műanyaggyártó ipar természetesen örült a rendelet aláírásának, Matt Seaholm, a Műanyagipari Szövetség elnök-vezérigazgatója egy nyilatkozatban úgy fogalmazott, „a szívószálak csak a kezdet”, és hogy a „»Vissza a műanyaghoz« egy olyan mozgalom, ami mögé mindannyiunknak oda kell állnunk”.

Csak az Egyesült Államokban naponta több mint 390 millió szívószálat használnak, többnyire 30 percig vagy annál rövidebb ideig. A műanyagból készült szívószálaknak legalább 200 év kell a lebomláshoz.

A globális éves műanyagtermelés a 2000 óta eltelt több két évtizedben egyébként megduplázódott, és 460 millió tonnára nőtt, 2050-re pedig várhatóan megnégyszereződik. Az ebből keletkezett műanyaghulladéknak kevesebb mint 10 százalékát hasznosítják újra, a többi végül belekerül az ócéánokba. A műanyagszemét nagy része egyszer használatos műanyagból áll, például szívószálakból, ami a műanyagtermelés mintegy 40 százalékát teszik ki.

The post Trump: Nem hiszem, hogy a műanyag nagy hatással lenne a cápákra, ahogyan azok ott rágcsálnak az óceánban appeared first on BaHír.

A hivatalba lépése alkalmából adott átfogó interjúban az ukrajnai háborús helyzettel kapcsolatban megállapította, hogy az ukránok egy náluk sokkal nagyobb ellenféllel harcolnak, ami bátorság, de emellett az Egyesült Államok dollármilliárdokat adott ehhez.

A háborúnak azonnal véget kellene érnie – ismételte meg, és úgy vélte, hogy hivatali elődje, Joe Biden „szörnyű munkát végzett” abban, hogy engedte kitörni.

A hétfőn hivatalba lépett amerikai elnök azt is megjegyezte, hogy az ukrán erők felszereltsége elmarad az oroszokéhoz képest, ezért már korábban megegyezést kellett volna keresnie Kijevnek a rendezésre, ugyanakkor megismételte, hogy amennyiben Oroszország nem keresi a megállapodást akkor vámokkal, valamint „súlyos adókkal és szankciókkal” sújtja majd az orosz államot.

Donald Trump hozzátette, hogy „Zelenszkij most már megegyezést akar, mert már elege volt” a háborúból, amit soha nem lett volna szabad engednie, majd az ukrán elnökkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ő nem egy angyal”.

Az interjúban Donald Trump elmondta, hogy hamarosan az Egyesült Államok is saját „szuper hiperszonikus rakétával” rendelkezik, és azt állította, hogy a fegyverre vonatkozó amerikai terveket orosz részről, Barack Obama elnökségének idején ellopták, és megvalósították.

Kínával szemben az Egyesült Államok legerőteljesebb eszköze a vám, amit a kelet-ázsiai versenytárs el akar kerülni – fejtette ki Donald Trump, és úgy fogalmazott, hogy 2024-ben az Egyesült Államok a saját ostoba kereskedelempolitikája miatt 1000 milliárd dollárt veszített.

Donald Trump hivatalba lépése után négy nappal, pénteken első országon belüli hivatalos útjára indul, és felkeresi Észak-Karolina állam tavaly ősszel hurrikán és árvíz által sújtott részét, majd Kaliforniában utazik, ahol az erdőtüzek által lerombolt Los Angeles-i térségben tesz látogatást.

The post Donald Trump szerint az ukrán elnöknek többet kellett volna tennie egy békemegállapodás érdekében appeared first on BaHír.

Trump bejelentette, hogy katonákat fog vezényelni a déli határszakaszra, hogy megállítsák a bevándorlók „katasztrofális invázióját”. Közölte azt is, hogy a kartelleket külföldi terrorszervezetnek fogják minősíteni.

„A ma aláírt rendeleteim értelmében a kartelleket külföldi terrorista szervezetnek minősítjük, és az 1798-as Idegen ellenségekről szóló törvényre hivatkozva utasítom kormányunkat, hogy a szövetségi és állami bűnüldözés teljes és hatalmas erejével számoljon fel minden olyan külföldi bandát és bűnszövetkezetet, amely pusztító bűnözést hoz az Egyesült Államok területére” A várható végrehajtási rendeletek között szerepelhet még a menedékkérelmek kiadásának felfüggesztése, valamint a migránsok és menedékkérők gyermekei számára a születési joggal járó állampolgárság megszüntetése is.- írja a 24.hu

forrás: mti

The post Országos vészhelyzetet hirdet az új elnök az amerikai-mexikói határon appeared first on BaHír.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök pár nappal a beiktatása előtt piacra dobta a saját magáról elnevezett „mémérmét”, amivel teljesen megbolygatta a kriptopiacot. A Forbes adatai szerint a TRUMP egyetlen éjszaka leforgása alatt csaknem 6 milliárd dolláros piaci kapitalizációt (pillanatnyi számszerűsített érték), 32 milliárd dollár hígított eredményt ért el.

„Itt az új hivatalos Trump-mém! Ideje megünnepelni azt, amit képviselünk: a győzelmet” – ezzel a szöveggel mutatta be a beiktatására váró Donald Trump X-en a „mémérmét”, ami után valósággal felrobbant a kriptopiac. A hivatalos adatok szerint első körben 200 millió TRUMP-ot bocsátottak piacra, amit a következő három évben további 800 millió követhet.

Korábban arról beszélt a republikánus politikus egy bitcoinkonferencián, hogy az Egyesült Államokat a „bolygó kriptofővárosává” teszi, amennyiben megnyeri az elnökválasztást. A régi-új elnök fiai, Donald Jr. és Eric számára sem ismeretlen a piac, ők ugyanis a World Liberty Financial nevű saját kriptovállalkozást indították el. 

A 2024 novemberében aratott választási győzelme már önmagában fellendítette a kriptopiacot, a bitcoin értéke emelkedett akkor rekordmagasságokba. A világ legnagyobb kriptovalutája több mint 50 százalékkal drágult november eleje óta. A legérdekesebb az egész történetben, hogy Trump régebben szkeptikus volt a kriptovalutákkal szemben, de a most kiadott mémérmével megkeresett egy rakás pénzt, amivel biztosan elégedetten dől hátra, hogy jó döntés volt változtatni a hozzáállásán.

The post Felrobbant a piac Trump frissen kiadott kriptovalutájától appeared first on BaHír.

Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnökeként a hetvenes években hivatalban lévő elődjét nagyszerű jellemként, a bátorság, valamint a remény és az optimizmus embereként jellemezte.

Donald Trump leendő elnök a közösségi oldalán közzétett nyilatkozatban fejezte ki saját maga és felesége nevében részvétét Jimmy Carter családja felé. A volt és megválasztott elnök korábbi elődjéről úgy fogalmazott, hogy „keményen dolgozott annak érdekében, hogy Amerikát jobb hellyé tegye, amiért a legmagasabb tiszteletem illeti meg”.

Donald Trump a 39. elnököt „igazán jó embernek” nevezte. És megjegyezte, hogy „miközben a politikát és a filozófiát illetően teljesen másképp gondolkodtunk, de azt felismertem, hogy igazán szerette és tisztelte országunkat”.

Jimmy Carter, 1924. október 1-én született a Georgia állambeli Plainsben, és ez a város haláláig lakóhelye volt.

Az Egyesült Államok 39. elnöki hivatalát 1977 és 1981 között viselte. Politikai pályáját Georgia állam szenátusának tagjaként kezdte 1962-ben, majd 1971-ben választották az állam kormányzójává a demokrata párt színeiben. Az 1976-os választáson, Gerald Ford legyőzését követően vált az Egyesült Államok elnökévé.

Jimmy Carter halálának okát családja nem közölte. 2023 februárja óra hospice ellátásban részesült. Unokája Jason Carter már idén májusban úgy nyilatkozott, hogy nagyapja „élete útjának végéhez érkezett”. Felesége, Rosalynn Carter, akivel 1946 óta volt házas, 2023 novemberében halt meg.

forrás: mti

The post Elhunyt Jimmy Carter volt amerikai elnök appeared first on BaHír.