Az elhunytat az MMA saját halottjának tekinti.     

A textilművész 1952. szeptember 5-én született Kolozsváron. Gyermekkorának nagy részét Kalotaszegen töltötte. Egy évig a kolozsvári Balettintézetbe járt, 1971-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában működő művészeti középiskolában érettségizett. 1971 és 1975 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola gobelin-szakán tanult Bene József irányításával.    

1975-ben és 1976-ban a marosvásárhelyi bőr- és kesztyűgyár tervezője volt, ahol megismerkedett a később művészetében nagy szerepet játszó anyaggal, a bőrrel. 1976 és 1981 között a marosvásárhelyi Állami Bábszínház díszlet- és bábtervezőjeként dolgozott, 1983-ban települt át Magyarországra.    

„Műveimben. az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban, újabb és újabb utak nyílnak. Mindig fontosnak éreztem viszont az érzelmekre hatni tudó üzenetet, legyen az falikárpit, öltözékbemutató, vagy éppen bőrkollázs-kompozíció” – vallott művészetéről Katona Szabó Erzsébet.     

A textilművész 1976 óta vett részt alkotásaival csoportos és egyéni kiállításokon és számos díjat kapott. Művészetét 2000-ben Ferenczy Noémi-díjjal jutalmazták. 1996-ban megkapta a 14. Magyar Textilbiennále díját, 2018-ban Prima díjjal, 2021-ben Magyarország Érdemes Művésze címmel tüntették ki.     

Utolsó alkotóperiódusában papírkollázsok készítésével is foglalkozott. 2023 novemberében a Műcsarnokban Velúr címmel nyílt önálló kiállítása, valamint szerepelt az MMA Ipar- és Tervezőművészeti Tagozata Staféta című tárlatán.    

Katona Szabó Erzsébet a művészi alkotómunka mellett fontos művészeti-közéleti, művészetszervezői tevékenységet is folytatott. 1998-tól a Gödöllői Iparművészeti Műhely alapítója és elnöke, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány elnöke volt. 1996-tól a Magyar Kárpitművészek Egyesülete tagja, 2004 és 2011 között az MMA társadalmi szervezetének, 2011-óta pedig az MMA rendes tagja volt.  2008-tól volt tagja az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának (European Academy of Sciences and Arts, Salzburg).     

Az általa vezetett Gödöllői Iparművészeti Műhely fontos gyűjtőhelyévé vált a város alkotóinak. Komoly katalógusokkal kísért tematikus tárlatai, konferenciái, rendezvényei, összejövetelei a jelenkori magyar művészet, művészeti élet fontos alkotóelemei voltak – áll a közleményben.

Forrás: mti.hu

The post Elhunyt Katona Szabó Erzsébet textilművész appeared first on BaHír.

A mohácsi születésű, apai ágon sokác – a család eredeti neve Zsuzsics volt – származású Bán István 1937 és 1941 között végezte tanulmányait az Iparművészeti Főiskola textil szakán.

Mivel a főiskolán a kárpitkészítés ekkor még nem volt önálló szak, tanulmányai befejeztével autodidakta sajátította el a szövés mesterségét. Kartontervei formába öntésekor a kivitelezési munkálatokat nagy műgonddal, odaadóan irányította. Munkássága az 1950-es években indult, melyet már abban az időben két jelentős díjjal is elismertek. Körtánc c. kárpitja az

Iparművészeti Vállalat pályázatának díjnyertes alkotásaként, 1957-ben elnyerte a moszkvai Világifjúsági Találkozó-díját.

Az igazi áttörést azonban a Brüsszeli Világkiállítás Diplôme d’Honneur díjában részesült Busójárás c. munkája jelentette, amellyel valóban elismert művésszé vált.

1953-ban kötött házasságot az óbudai, szintén képzőművész Lasetzky Stellával, akivel a Bécsi út 95. sz. alatti lakásban éltek. Faliszőnyegek, francia gobelinek és juta kárpitok készültek műhelyében, a legtöbb esetben hazai és külföldi megrendelésre. A magánmegrendelők legtöbbször a művész előre elkészített alkotásaiból válogattak, faliszőnyegei csak állami megrendelés esetében készültek egy adott enteriőr számára. Jelentős részük a kor divatjának megfelelően középületek, szállodák, éttermek (pl. Hotel Tihany, Duna Intercontinental, Külügyminisztérium) falára került. A prosperáló, nemzetközi viszonylatban is népszerű faliszőnyegtervező-iparművész, individuális alkotóként komoly hazai és nemzetközi sikereket tudhatott a magáénak: 1952 és 1976 között 34 jelentős (ipar)művészeti kiállításon szerepelt. Az 1985-ös, a kárpitművészet 40 évét felölelő nagy gyűjteményes Műcsarnokbeli kiállítást azonban sajnos már nem érhette meg, művei képviselték több évtizedes kárpitművészetét.

Az Óbudai Múzeumban 2019. novemberében nyílt meg az az időszaki kiállítás – Bán-Lasetzky – egy óbudai művész család címmel –, amely bemutatta Bán István textilművész, Lasetzky Rezső festőművész és lánya, Lasetzky Stella grafikus munkásságát. Bán István emléktábláját halálának 100. évfordulóján, 2022. március 31-én avatták fel a Bécsi út 95. számú ház falán.

Fotó: Óbudai Múzeum, Sárospataki Györgyi

A bahir.hu oldalon mindig találkozhat mohácsi hírekkel, információkkal.

The post Bán István textilművész emlékére appeared first on BaHír.