A jég nem mindenhol egyforma

A szakemberek figyelmeztetnek: a jégtakaró tulajdonságai rendkívül gyorsan változhatnak. Egy hirtelen enyhülés, napsütés vagy a víz alatti áramlás gyengítheti a jeget, még akkor is, ha az első ránézésre szilárdnak tűnik. Különösen veszélyesek lehetnek a befolyók, kifolyók környékei, a nádasok, valamint a sötétebb foltok.

Mikor számít biztonságosnak a jég?

Általános szabályként kb. 8 centiméter vastag jég már alkalmas lehet arra, hogy egy ember rövid ideig rajta tartózkodjon, 12 centiméter körüli jégvastagság szükséges ahhoz, hogy egy kisebb csoport vagy sportolók is biztonságosan használják.

Fontos azonban hangsúlyozni: ezek irányszámok. A jég vastagsága egy tavon belül is eltérhet, ezért a kockázat mindig jelen van.

Baranyában is fokozott az óvatosság

A térségben sokan kirándulnak ilyenkor a tavak környékén, legyen szó a Orfűi-tóról, a pécsi Malomvölgyi-tóról vagy kisebb vízfelületekről. A hatóságok mindenkit arra kérnek, hogy ne lépjenek a jégre, amíg annak biztonságosságáról nincs hivatalos, egyértelmű információ.

Bírság is járhat a szabályszegésért

A jégen tartózkodás szabályainak megszegése nemcsak veszélyes, hanem jogkövetkezményekkel is járhat. A rendőr, a közterület-felügyelő, a halászati őr vagy a katasztrófavédelem felhatalmazott munkatársa 6 500 és 65 000 forint közötti helyszíni bírságot szabhat ki. Súlyosabb esetben figyelmeztetés vagy szabálysértési feljelentés is történhet.

A legfontosabb tanács

A befagyott vízfelületek szépsége megtévesztő lehet. Egy pillanatnyi felelőtlenség is életveszélyes helyzethez vezethet, amely nemcsak az érintettet, hanem a mentésben részt vevőket is veszélybe sodorja. Baranyában is a legbiztonságosabb döntés az, ha a jeget csak messziről csodáljuk.

The post Befagyott tavak Baranyában: látványosak, de életveszélyesek is lehetnek appeared first on BaHír.

Hazánkban sajnos egyre csak súlyosbodik az aszályhelyzet, amely jól észrevehetően már egyre több álló- és folyóvizünk ökoszisztémájára is kihat. Legismertebb tény az, hogy két hónappal ezelőtt például még a Balaton átlagos vízszintje is 120 centiméter körül mozgott, mostanra ez az érték 91 centiméterre csökkent. Magyarország legnagyobb állóvizét azonban egyelőre, szerencsére nem fenyegeti kiszáradás, 2003-ban például 23 centiméterre apadt a tó átlagvízszintje.

A hosszan elhúzódó aszályban, a legnagyobb veszélyben, hazánkban a kisebb tavak vannak, amelyekről viszont már nem mondható el, hogy nem fenyegeti a kiszáradás.

Az ország aszály okozta katasztrofális helyzet leginkább megfigyelhető az aszály által egyik legjobban sújtott területen, a Kaksszéki szanatóriumtól a Gyopárosi tavakig húzódó, mintegy 2 és fél kilométer hosszan elnyúló Kakasszéki-tavaknál. Az elhízódó országos aszály következtében mostanra szinte teljesen eltűnt a tavakból a víz. Jelenleg a tó medrében mindössze egy-két víztócsa emlékeztet arra, hogy itt legalább 50-60 centiméteres összefüggő víznek kellene állnia.

Az aszály sújtotta területen a tó kiszáradásával együtt sajnos sok hal, hüllő és kétéltű elpusztult, eltűnnek a madarak, és továbbállnak az itt élő gerincesek is, hiszen lassan már nem találnak táplálékot maguknak. A tó helyzetén csak egy hosszabb, esős időszak tudna segítene, erre egyelőre azonban nincs esély.

Márpedig a hőség kitart. A meteorológia mai jelentése szerint ismét megdőlt a fővárosi és országos hajnali melegrekord is vasárnap.

Megdőlt a fővárosi és országos hajnali melegrekord vasárnap – közölte a HungaroMet Zrt. hétfőn a honlapján.

Mint írták, vasárnap hajnalban Lágymányoson csak 24,0 Celsius-fokig hűlt a levegő, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó fővárosi és országos hajnali melegrekord is. A korábbi fővárosi rekord 22,2 fok volt, amelyet 2015-ben a János-hegyen mértek.

A korábbi országos rekord pedig 22,8 fok volt, azt szintén 2015-ben, Pécs-Árpádtetőn mérték.

Forrás: idokep.hu, mti.hu, met.hu

The post Elpárolgott a víz a Kakasszéki-tavakból appeared first on BaHír.

A fürdőzési, horgász és vízi sport lehetőségei mellett 2008 óta a Fishing on Orfű könnyűzenei fesztivál révén is ismert, amelynek keretében minden évben megpróbálják a tavat is „átugrani”, és 2016-tól a vízen a rendezvény egyik helyszíneként mobil színpadot is felállítanak.

A négy tó összesen 113 hektár vízfelülettel rendelkezik. A tórendszer Palkó Sándor, egykori Baranya Megyei Tanácselnök elképzelésének köszönhetően valósult meg, akinek bronz mellszobrát 2004. október 9-én avatták fel a Pécsi-tó partjánál, és a Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetség horgásztanyájának udvarán helyezték el.

Orfűi-tó

1962-ben készült el a tórendszer első tava, a 11 hektár területű Orfűi-tó. A tó Orfű és Mecsekrákos között fekszik. A tavat források táplálják, vízminősége kiváló, vízszintje 70 méterrel magasabban van a Balaton vízszintjénél, átlag mélysége 3,3 méter.

A gátakkal övezett partú tavat az Orfűi Horgászegyesület hasznosítja, mára már híres kirándulóközpont, a fürdőzők és horgászok paradicsoma lett. A tó mellett Malommúzeum és örléstörténeti kiállítás nyílt, valamint egy erdészeti agancsgyűjtemény is látható.

Pécsi-tó

A Mecsek északi oldalán található a tórendszer legnagyobb tava, a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó, ami 1966-ban jött létre. Ez Baranya megye legnagyobb vízfelülettel rendelkező tava is egyben. A hegyek által körülvett tó országosan kedvelt üdülőterület.

Különösen a központi fekvésű és legnagyobb Pécsi-tó lett közkedvelt (a köznyelvben az orfűi tó alatt leginkább ezt az állóvizet értik). Partján hamar üdülők sora nőtt ki a földből, de szállodákat és kempinget is létrehoztak. A tó délnyugati oldalán strandot is építettek, amelyet a 2000-es években Orfű Aquaparkká bővítettek.

Herman Ottó-tó

A Herman Ottó-tó a tórendszer harmadik eleme, nevét az egyik legismertebb magyar természettudósról kapta.

A tó az Orfű községhez csatolt Tekeres külterületén, mesés környezetben helyezkedik el 45,9 hektáron, amiből 28,2 hektár a vízfelület. Helyi védettségű természetvédelmi területen fekszik – ami hal és madár-rezervátum, számos vízimadárfaj mellett élőhelye olyan ritka védett állatnak is, mint például a vidra. 1967-1969 között jött létre és többnyire használt vizet kap az Orfűi-tóból és a Pécsi-tavon keresztül.

A Mecsekben található orfűi tórendszer második legnagyobb tavát és környezetét a Hermann Ottó horgászegyesület tagjai tartják rendben.

Kovácsszénájai-tó

A negyedik és egyben legkisebb tó 1970-ben készült el, ez a 10 hektáros Kovácsszénájai-tó, mely az azonos nevű település, a mintegy 60 lélekszámú Kovácsszénája mellett terül el. Vízminősége hasonló a fölötte lévő (Pécsi tó) tavakéhoz, halas szempontból viszont kedvezőbb a bő természetes táplálék miatt, ezért a horgászok előszeretettel választják ez a tavat.

A tó Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetségének kezelésében áll.

Forrás: Wikipédia

The post Baranya rejtett kincsei: Az orfűi tórendszer appeared first on BaHír.