Jézus a virágvasárnapi bevonulástól kezdődően már öt napja Jeruzsálemben tartózkodott, bár sokszor kiment Betániába is. A nagypénteki események szorosan egybekapcsolódnak a nagycsütörtök esti, illetve éjszakai cselekményekkel. Jézus passiótörténetét a Bibliában a négy evangélista – Máté, Márk, Lukács és János – beszámolóiban olvashatjuk. – olvasható az evangelikus.hu oldalon.

A katolikus egyház szokásai szerint ilyenkor nincs teljes szentmise, csak igeliturgia, amit a pap piros öltözékben, a vértanúságot szimbolizálva mutat be. Ez a nap az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus szenvedésére, halálára és sírba tételére emlékeznek a keresztények.

Nagypénteki szokások, hiedelmek

Nagypénteken szokás a „keresztsztút járás”, ennek tizennégy állomása van, ezek az úgynevezett stációk. Ezek idézik fel Jézus szenvedéseinek egyes állomásait. A keresztút állomásait megtalálhatjuk a Magyar Katolikus Lexikonban: 1. Jézust Pilátus halálra ítéli. 2. Jézus vállára veszi a keresztet. 3. Jézus először esik el. 4. Jézus találkozik anyjával. 5. Cirenei Simonnal vitetik a keresztet. 6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak. 7. Jézus másodszor esik el. 8. Jézus szól a síró asszonyokhoz. 9. Jézus harmadszor esik el. 10. Jézust megfosztják ruháitól. 11. Jézust keresztre feszítik. 12. Jézus meghal a kereszten. 13. Jézust leveszik a keresztről. 14. Jézust sírba teszik.

Az egész Kárpát-medencében szokás volt nagypéntek hajnalán a mosakodás. A víznek, mint ősi pogány tisztulás szimbólumnak mágikus erőt tulajdonítottak. azt gondolták, hogy aki ilyenkor megmosdik, az nem lesz beteg. De van ahol szépségvarázslónak, sőt a szeplő ellenszerének tartják.

Ezen a napon a hívők nem fogyasztanak húsételeket, inkább bablevest, rántottlevest, tésztaételeket. Egyes helyeken reggelire ilyenkor üres kenyeret ettek. Nagypénteken egyes vidékeken este a családtagok foghagymát fogyasztottak, hogy távol tartsák maguktól a boszorkányokat.

forrás: ma7

The post Nagypéntek appeared first on BaHír.

Az köztudott, hogy ezen a napon kell elkezdeni a Luca-szék készítését, de többek közt a lányok ilyenkor tudhatják meg jövendőbelijük kilétét.

A népi megfigyeléseket követők a néphagyomány szerint Luca napjától figyelik az időjárást. A megfigyelést karácsonyig, tehát december 24-ig kell folytatni. összesen 12 nap időjárását kell megfigyelnünk ahhoz, hogy megtudjuk, hogy az előttünk álló év 12 hónapja milyen időjárást rejt. Ehhez jegyezzük fel, hogy a hónap megfelelő napján a tizenkettőből, milyen is az időjárás. Ha esik, akkor esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható.

A népszokásokban, hiedelmekben gazdag december 13-ai nap Szent Luciáról kapta a nevét, akiről a legenda úgy tartja, hogy egy előkelő olasz család leánya volt. Édesanyja súlyos betegsége miatt zarándokoltak el Cataniába, Szent Ágota sírjához. A csoda megtörtént, mert Lúcia édesanyja meggyógyult, és Szent Ágota megsúgta az alvó Lúciának, hogy hitével is meg tudta volna gyógyítani az édesanyját. A csodás eset után az anya ígéretet tett lányának, hogy nem fogják őt férjhez adni, és a hozománya fölött maga rendelkezhet, amit Lúcia aztán a szegényekre fordított. Luca féltékeny vőlegénye rossz szemmel nézte mindezt, főképp amikor ráébredt, hogy elesett a házasságtól, és vele a lány busás hozományától. Bosszúból arra vetemedett, hogy bíróság elé citálta volt menyasszonyát, ahol Lúcia megtagadta az áldozat bemutatását a pogány isteneknek. Büntetésül a nyilvánosházban való megbecstelenítést szabták ki reá, de olyan nehézzé vált a teste, hogy nem tudták elmozdítani. Válogatott, kegyetlen kínzások után ítélték halálra, és mikor a torkába kardot döftek, még akkor sem halt meg azonnal, hanem a hitre tanította a népét. Szent Luca a is lelkét csak azok után tudta csak kilehelni, amikor egy pap feladta neki az utolsó kenetet.

Luca-nap tilos:

Luca-napjához az ünneplés mellett tiltások is jócskán kötődnek, mert eleinknek egykor Luca-napon tilos volt fonni, sütni, mosni, és nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert úgy tartották, hogy a Luca-napján elkért dolgok többé soha nem kerültek vissza a házhoz, hanem azok a boszorkányok kezére kerülnek.

Luca-napi jóslások:

Napjainkban is élő hagyománya, ami még a városokban is tartja magát, az a szokás, hogy Luca-napon ültessünk búzát, mert ezzel a keltetéssel a következő év termését, illetve az egész év bőségét tudjuk megjósolni. A Luca-napján elültetett búzaszemeknek karácsonyra ki kell csírázniuk, hogy sűrű zöldjük megmutassa a jövő évi bő termést. Amennyiben a csíráztatás még a kemence közelében sem sikerül, és ritkásan nő ki a búza, akkor kevés termésre számíthatnak a gazdák. A lányok Luca-napon főzzenek 12 gombócot. Mindegyikbe egy férfi nevet rejtsenek, és amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jön, az megmondta mi lesz a férjük neve. Eleink a következő év időjárására is jósoltak ebben az időszakban. Luca-naptól kezdve 12 napig jegyezzük fel a napok időjárását, mert ezek a napok megmutatják a következő év 12 hónapjának a meteorológiáját, mert a napokhoz tartozó hónap vagy száraz lesz, vagy hideg, vagy esős, vagy fagyos, és így tovább.

Luca-napi játékok:

Az egykor a fiatalok körében nagyon népszerű volt az úgynevezett Lucázás, vagy más néven a kotyolás, ami elsősorban a fiúgyermekek szórakozása volt. Luca-napján a legények egykor házról házra jártak, és termékenységvarázsló rigmusokat szajkóztak, némi anyagi juttatásért cserébe. Ez a szokás többnyire Nyugat- és Dél-Dunántúlon terjedt el hazánkban. A fiatalok a házakba betérve engedélyt kértek a kotyolásra, az engedély megszerzése után kezdték csak el az éneküket. Viszont amelyik házba nem kaptak a betérésre engedélyt, azt a házat hajnal felé megtréfálták, és akkor a gazda kereshette a kiskaput a cseresznyefa tetején, az ólajtót a háztetőn, vagy takaríthatta a háziasszony a mérhetetlen mennyiségű szalmát az ajtó elöl.

Luca-napi munkák:

Luca-naphoz kötődik az egyik legismertebb hagyományunk, amely a szólás-mondásaink között is jelentős helyet kapott. Ez pedig a Luca-szék készítése. December 13-án, Luca-napján kell elkezdeni kifaragni a Luca-széket. A munkát pedig úgy kell végezni, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabad rajta elvégezni, de karácsony szentestéjére mindenképpen készen kell lennie, hiszen az éjféli misére magunkkal kell vinnünk, hogy arra állva megláthassuk a tömegben a boszorkányokat.

The post December 13: Luca-nap appeared first on BaHír.

A népi jóslás előírásai szerint a lányok este tükröt, férfi alsóruhadarabot tettek a fejük alá, és azt remélték, hogy megálmodják jövendőbelijük nevét.

Mindezek mellett például még párjósló cselekmény volt az András-pogácsa készítése is. Ebben az esetben három pogácsát sütöttek, mindegyikben egy-egy férfinévvel. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, a benne levő cédulán szereplő nevű személy lesz a jövendőbeli.

András-naphoz különböző hiedelmek között található például az András-napi derelyefőzés. A lányok egykor 8-10 cédulára fiúneveket írtak, majd a cédulákat derelyébe gyúrták. Amelyik derelye először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbelijük nevét.

Természetesen a fiúk, a legények is kíváncsiak voltak a jövendőbelijükre, ezért ők sem maradhattak le jóslásokban a lányoktól. Ők 13 cédulát írtak lánynevekkel. Lucáig egyenként eldobálták a cédulákat, az utolsónak maradt cédulán találták a menyasszonyjelölt nevét. A lányok is gyakorolták szinte mindenfele a párjóslásnak ezt a fajtáját.

A november 30-i András-nap egyben időjósló nap is. Hagymakalendáriumot készítenek. Íme hozzá a recept:

„Egy jókora fej vöröshagymát négyfele vágtak, és ízekre szedtek. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipetnyi sót szórtak. A lemezeket sorban egy tányérba tették, közben megjegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz. Amelyikben nem volt víz, az száraz lesz”.

András napjához kötődő időjósló szokások szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik, amennyiben ezen a napon fagy, és még a libát is megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.

Elődeink András-napkor gyümölcsfa-ágat is tettek vízbe, azt felhelyezték a kemence vállára. Ott a kellemes melegben karácsonyig szépen kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje lesz zord. Ha a közepe, akkor január végére erős tél várható, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége fele köszönt be majd a nehéz idő, fagy, jég, havazás.

Egykor András-napkor kezdődtek a karácsonyi előkészületek, például a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezik disznóölőnek is.  Andrással befejeződnek a zajos mulatozások, András-nap éjfélkor pedig beállt a csend ideje, az advent.

Forrás: Facebook/JPM/Penavin Olga: Népi kalendárium

The post November 30: András-napja appeared first on BaHír.

Úgy tartja a mondás, hogy amit az újév első napján csinálsz, az később, az év során újra megismétlődik. Ezért igyekezzünk csupa jó és kellemes dolgot csinálni, hogy az előttünk álló év is ilyen legyen. Tehát jól megrakott asztal mellett, jó hangulatban, baráti társaságban töltik az időt.

„Már a XVIII. században megjegyzi a tudós Bod Péter, hogy újévkor fokhagymakalendáriumokat készítenek, melyekből az év tizenkét hónapjának időjárására jósolnak. Például tizenkét gerezd fokhagymába sót tesznek. Minden gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyik gerezdben reggelre nedves lesz a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd.
A jósló szokások közé tartozik a szilveszteri ólomöntés, a lányok pedig mindenféle mágikus praktikával azt igyekeznek megtudni, ki lesz a férjük.” – írja Szabó Emese szegedi foglalkozásvezető itt megjelent írásában.

Sokak által ismert népszokás az is, hogy az óvétől nagy lármával búcsúznak el. Egyes vélemények szerint ennek oka az óév kiűzése lehet.

Mi szabad és mi tilos szilveszterkor és újévkor

„Tilos szemetet kivinni a házból, mert kidobja a jövő évi szerencséjét is! Nem szabad mosni és ruhákat teregetni! De nem maradhat száradó ruha sem a szárítón, mert jövőre akasztott ember lesz a családban! Nem szabad kölcsön adni sem, mert következő évben házunkból a szerencse inkább kifele megy. Aki pénzt ad ki újévkor, egész évben azt fogja csinálni. Szilveszterkor ne egyen meg mindent, hagyjon a hűtőben is, hogy az új esztendőben se szenvedjen hiányt semmiből! A hagyomány szerint az újévi erős fények és zajok távol tartanak mindenféle rosszat. Aki szilveszter és újév között születik, abból nagy úr lesz.Tartózkodjon a vitáktól, veszekedésektől újévkor mert amit az újév napján cselekszik az ember, az hatással lesz egész évre. Újév napján, aki korán kel, egész évben friss lesz. Aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz. Törekedjen arra, hogy újév napján az első látogató férfi legyen, akkor lesz csak szerencsés. Akit újévkor megvernek, mindennap kikap a következő esztendőben.” – írja az alon.hu

Mit együnk, vagy esetleg ne..

 Az év első napján lencsét kell enni, hogy sok pénzünk legyen. De nem csak a lencse hozhat jólétet, hanem minden, apró szemű étel, így akár a bab is, de sokan a rizs gazdagító erejében is hisznek. A sült malac fogyasztása ajánlott, mert a malac kitúrja az orrával a szerencsét. Nagy szerencse, ha köröm, csülök, fül és farok is kerül a sültes tálra. A malac szájába négylevelű lóherét is szoktak tenni, hogy teljes legyen a siker. De miért is hoz szerencsét a négylevelű lóhere? A hagyomány a kereszténység előtti pogány időszakra vezethető vissza, amikor a négylevelű lóherét kelta amulettekként használták a druidák, vagyis a kelta papok. Szerintük védelmet nyújt a rossz szellemekkel szemben.

„A szilveszteri halfogyasztásról megoszlanak a vélemények. Egyes hagyományok szerint, ha valaki vízparton él, az bátran fogyaszthat ilyenkor is halat, mert annyi pénze lesz, ahány pikkely van a hal hátán. Ellenben, ha valaki szárazabb vidékeken lakik, az ne egyen halat szilveszterkor, mert elúszik vele a szerencséje. A rákfogyasztásról úgy tartják, nem ajánlatos szilveszterkor, mert hátrafelé fogja vinni a szerencsét.” – írta meg az Agroinform

Szilveszterkor és újév napján ne együnk baromfit, mert elkaparja a szerencsét. A pulyka még roszabb, hiszen amellett, hogy kapirgál, még mérges is, így vitákat hozhat az újévben.

Nézzük át az év utolsó napján a kamrát, és töltsük fel az liszttel, cukorral, mézzel, mert az üres edény szegényes kamrát ígér a következő évre. A mézre különösen ügyeljünk, mert ha mézes ajakkal csókoljuk meg a szerelmünket szilveszter éjjelén, akkor a szerelmünk tartós lesz.

Vajon milyen idő lesz szilveszterkor? Kattintson ide és megtudja!

The post Szilveszteri babonák, szokások appeared first on BaHír.