Szó esett olyan projektekről például a terepasztalok, Planet Budapest, hallgatóknak szóló nemzetközi videópályázatok.

A legújabb pályázat azonban 2024. januárban élesedett, és az ún. Szivacsváros nevet viseli. A célja az, hogy a tudósok és kutatók olyan, a valós városi problémákra alkalmazható megoldásokat fejlesszenek ki, melyek a klímaváltozás – és elsősorban a villámárvizek – problémáját meg tudják oldani.

Pécsett mindenki érezheti a saját bőrén is, hogy a szép, csendes esők ideje elmúlt, és már nem – Shakespeare-t idézve – „a tavaszi zápor fűszere a földnek”.  Ez nem kizárólag magyar jelenség, világszerte vannak hasonló, problémákat okozó villámárvizek.

Borkovits Balázs több példával mutatott erre rá: egyebek között felvillantotta a Vince utcai állapotokat, amikor homokzsákokkal volt szükség védeni a lakóházakat, a vízzel elöntött bevásárlóközpontot, vagy azt a gondatlanságból elkövetett mecsekoldali tüzet, melynek terjedéséhez és nehézkes oltásához markánsan hozzájárult az aszály.

A PTE Kancellária szakemberei most a városfejlesztéssel dolgoznak együtt, és a lakosságot is bevonni tervezik annak érdekében, hogy ezeket a problémákat megoldják. „A szivacsváros értelemszerűen a zöld felületek növeléséről, az aszfalttal borított talajmennyiség csökkentéséről, a zöldtetők létrehozásáról szól. A cél az, hogy a lezúduló nagy mennyiségű csapadékot sikerrel el lehessen raktározni és szükség esetén öntözésre vagy éppen tűzoltásra használni” – mondta el Borkovits Balázs.

Az esőkertek olyan területek, amik alatt megfelelő vízmegtartó képességű a talajszerkezet. A klímavédelemben nem jelent újdonságot, ám a legtöbbet korábban mégis inkább a családiházakhoz, egyes épületekhez kötődő esőkertekről hallhattunk.

A projektben részt vesz a Természettudományi Kar részéről dr. Pirkhoffer Ervin és dr. Czigány Szabolcs villámárvizekkel foglalkozó kutató. A pályázatot a PTE vezeti, tizenkét országban tizenhárom partner működik együtt a projekt égisze alatt. „Többféle földrajzi adottságú várost vontunk be, így van mód kipróbálni modelljeinket nagy népességű, kisebb lélekszámú, hegyeken elterülő és dombos vagy sík településeken. Többféle szegmenst vizsgálunk: az adott város jelenlegi vízgazdálkodását, hidrológiai adottságait, a korábbi gyakorlatokat és műszaki terveket készítünk” – mondta el Borkovits Balázs.

A projektnek 4 beruházás is része: esőkerteket hoznak létre 4 városban, és vizsgálják a hatásukat.

Pécsett a PTE Botanikus Kertjében az egykori Lőtér helyén, az uszodától északkeletre lévő rézsűn valósul majd meg a beruházás. Ez egy 10 méter X 3 m-es terület, ahol 5 műanyag tartályt ásnak majd a talajszint alá, különböző földkeverékekkel töltik meg, a tetejére őshonos, évelő növényeket ültetve. Föld alatti szenzorokkal tervezik mérni a talaj nedvességét, és az adatokat a Botanikus Kertben már régóta működő meteorológiai állomás révén rögzítik.

A terv az, hogy a pécsi esőkert készüljön el elsőként, hogy a korai tapasztalatok alapján egyrészt minél hamarabb be lehessen vetni Pécsen. A célterületek között több helyszín felmerült, amik akár a pilot esőkert terepei is lehettek volna – például a Rókus sétány vagy a MIK felé vezető körforgalom feletti meredek útszakasz. A másik oka a nyár elejére tervezett indulásnak az, hogy a projekt többi városa fel tudja használni az esővíz elraktározásához.

A szintén a Természettudományi Karhoz, illetve a Szentágothai Kutatóközponthoz köthető, a lakosság körében 2023. nyáron népszerűvé vált szúnyog-monitorozó rendszer után ez a villámárvizek elleni pályázat újabb példája annak, hogy a lakosság, a városfejlesztés és az elhivatott kutatók tudnak közösen is tenni az élhetőbb Pécsért.

Forrás: univpecs.com

The post Esőkertek a pécsi zöld felületekért appeared first on BaHír.