Keleti – aki jövő csütörtökön ünnepelte volna 104. születésnapját – 1952-ben, Helsinkiben műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett. Pályafutása csúcsára 1956-ban, Melbourne-ben ért fel: talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként, egyéni összetettben és csapatban ezüstérmet szerzett. Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni.

Keleti Ágnes Klein Ágnes néven Budapesten született 1921. január 9-én, időközben a család később Keletire magyarosított.

Keleti Ágnes 1937-től a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. 1939-ben lett a válogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, viszont a zsidó származása miatt még abban az évben már el is tiltották mindennemű sporttevékenységtől. A második világháború végét, a Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot álnévre szóló hamis papírokkal Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét.

Keleti Ágnes édesapja és több családtagja is az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről.

A Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben sportolt. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok, hétszeres csapatbajnok lett. Örökös bajnoki címet is megszerezte, hiszen nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon.

1948-ban kijutott a londoni olimpiára, de a játékokon mégsem szerepelhetett, mert balszerencsés módon az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett. Négy évvel később Helsinkiben harmincegy évesen műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett.

1949-es évben a főiskolai világbajnokságon négy arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst- és egy bronzérmet is gyűjtött.

Sportpályafutása csúcsát Melbourne-ben érte el 1956-ban: talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga összeállítású kéziszercsapat tagjaként, egyéni összetettben és csapatban is ezüstérmet szereztek. Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni.

Tíz olimpiai érmével, és öt aranyérmével Keleti Ágnes minden idők legeredményesebb, egyben a legtöbb olimpiai érmet szerző magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő.

Az aktív sporttevékenység mellett a későbbiekben főiskolai tanárként, edzőként, szövetségi kapitányként és versenybíróként is dolgozott a magyar tornasportban. Többek közt Izraelben és Magyarországon, rövid ideig Olaszországban is.

Keleti Ágnes az állami kitüntetései mellett a Magyar Olimpiai Bizottság olimpiai aranygyűrűse, érdemérmes tiszteletbeli tagja, Fair Play Életműdíjasa, a magyar tornasport halhatatlanja, a női sportolók nemzetközi hírességei csarnokának tagja, a Magyar Sportújságírók Szövetségének életműdíjasa, Prima Primissima-díjas; Újpest, Terézváros és Budapest díszpolgára, a Nemzet Sportolója. Aki legyőzte az időt (Conquering time) címmel filmet készített róla Oláh Kata, a mű 2023-ban kiérdemelte a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) különdíját.

103 éves korában a legidősebb magyar olimpiai bajnokként hunyt el Keleti Ágnes. Az ötszörös olimpiai bajnok tornász 2023. szeptember 7-én, 102 évesen és 242 naposan lett a mindenkori legidősebb olimpiai bajnok, miután megelőzte a vízilabdázó Tarics Sándort. Keleti Ágnes halálával a legidősebb élő olimpiai bajnok a francia kerékpáros, Charles Coste, aki az 1948-as játékokon lett aranyérmes.

Forrás:  mti.hu, nemzetisport.hu

The post Elhunyt Keleti Ágnes appeared first on BaHír.

2024-ben a Siklósi Gyémánt Díjat Baráti Lili, az Év Siklósi Sportolója Díjat Vadas Róbert vehette át.

2023. év végén, a World open online music competition nemzetközi versenyen ért el első helyezést.

Az iskola mellett mindig szívesen tesz eleget felkéréseknek, hogy örömet szerezzen másoknak, és ez által gyakorolhassa a színpadi szereplést. Egészen kicsi kora óta vállal szerepléseket, fellépéseket. Legyen szó karácsonyi koncertről egy öregek otthonában, vagy hangszerbemutatóról egy zeneiskolában, tanszaki hangversenyekről neves pécsi előadótermekben.

Fontos számára, hogyha lehetősége adódik, akkor éljen a lehetőséggel, és szebbé tegye egy előadással akár a magányosan élő idősek, a gyerekek, vagy általában az emberek mindennapjait. Volt már lehetősége játszani a Siklósi Vár történelmi falai között, a 70 éves Siklósi Tenkes Vegyeskar jubileumi koncertjén, valamint szintén az impozáns Várudvaron a III. Tenkes Kórusfesztiválon, majd később a 2024 – es Siklós Art képzőművészeti kiállítás megnyitóján. Ezen alkalmakkor szülővárosa közönsége előtt játszhatott, ami különösen kedves számára. Tagja a Siklósi Szentháromság Plébánia gitáros együttesének, akikkel havonta végeznek zenei szolgálatot a katolikus templomban. Távlati céljai a Művészeti Gimnázium 13. osztálya után a művészpályán végzett egyetemi tanulmányok, majd fuvolaművészként minél magasabb szintre fejlődni, örömet szerezve önmagának és másoknak is fuvolajátékával.

Vadas Róbert 2007-ben született Siklóson és azóta itt él a családjával.

Forrás: Siklósi Hírek

Fotó: Facebook/Reigl Gábor

The post Siklóson átadták a Gyémánt- és az Év Sportolója Díjat appeared first on BaHír.

A testület négy új tagja a hétszeres ötkarikás bajnok amerikai sprinter Allyson Felix, a német tornász Kim Bui, a Párizsban két aranyérmet is szerző ausztrál szlalomkajakos Jessica Fox, valamint Marcus Daniell új-zélandi teniszező lett.    

Magyar részről egyedül Szilágyi pályázott a tagságra. A 6576 szavazó voksai közül a legtöbbet, 2880-at Felix kapta.    

Az új tagok megbízatása nyolc évre szól, és egyben NOB-tagságot jelent.    

„Amikor felszólították a négy új tagot, nem igazán lepődtem meg, mert olyanok kerültek be, akik eddig is jól képviselték a sportolói érdekeket és nagyon jó programjuk volt” – mondta az eredményhirdetés után Szilágyi az M4 Sportnak.

A vívó kiemelte, az elmúlt időszakban mindent megtett a bekerülésért, és úgy érezte, sokan támogatták, amiért mindenkinek hálás, mint ahogy azoknak is, akik vették a fáradtságot és rá szavaztak az olimpiai faluban.    

„Bár nem sikerült bekerülnöm, a játékok megerősítettek abban, hogy érdemes dolgozni az olimpiai mozgalomért, és úgy érzem, fogok is még a jövőben” – fogalmazott Szilágyi.    

A Vasas sportolója „szeretett volna ott lenni” a beválasztottak között, de elmondása szerint ez mégsem olyan verseny volt, mint amikor a páston az aranyéremért küzd, ennek ellenére a megválasztott tagoknak szurkolni fog, hogy tudjanak tenni a sportolókért.    

„A céljaim, és azok az értékek, amiket képviselni szeretnék, nem változtak, otthon továbbra is az ezekért való munkálkodás lesz a fő vágásiránya az életemnek” – mondta programjával kapcsolatban a háromszoros olimpiai bajnok.    

A sportolói bizottságba még a NOB végrehajtó bizottsága is jelöl egy-két tagot nemi, sportági és regionális alapon, de ennek kapcsán Szilágyi elmondta, erre neki már nincs ráhatása, ugyanakkor megtisztelő lesz, ha ilyen módon jelölik.   

A NOB sportolói bizottságában a párizsi játékok végével jár le az olimpiai bajnok úszó Gyurta Dániel mandátuma, a MOB elnöksége – a pályázati anyagok áttekintése és a háromtagú előkészítő bizottság javaslata alapján – Szilágyi Áront javasolta új jelöltnek.    

A párizsi olimpián résztvevő sportolók a négy új tagot 32 jelentkező (18 nő és 14 férfi) közül választották meg.

Forrás: mti.hu

The post Szilágyi Áron nem került be a NOB sportolói bizottságába appeared first on BaHír.

A 36 éves játékos 2011, 2015, 2018 és 2021 után immár ötödször érdemelte ki az elismerést. A szerb teniszező idén mind a négy Grand Slam-tornán döntőt játszott, ráadásul az Australian Openen, a Roland Garroson és a US Openen győzött is, azaz csak Wimbledonban maradt alul.

A szavazás második és harmadik helyén csere történt az előző évhez képest: ezúttal a Forma-1 holland világbajnoka, Max Verstappen végzett másodikként és a világbajnok svéd rúdugró, Armand Duplantis harmadikként. A tavaly győztes lengyel teniszező, Iga Swiatek hatodik lett.

A 66. alkalommal megrendezett szavazáson, amelyen még sosem győzött magyar sportoló, ezúttal 21 európai hírügynökség, köztük az MTI vett részt.

Európa 10 legjobb sportolója 2023-ban az európai hírügynökségek szerint:
 1. Novak Djokovic (szerb, tenisz) 178 pont
 2. Max Vestappen (holland, Forma-1) 150
 3. Armand Duplantis (svéd, atlétika) 86
 4. Erling Haaland (nprvég, labdarúgás) 80
 5. Nikola Jokic (szerb, kosárlabda) 74
 6. Iga Swiatek (lengyel, tenisz) 72
 7. Johannes Thingnes Bö (norvég, sílövészet) 51
 8. Femke Bol (holland, atlétika) 49
 9. Marco Odermatt (svájci, alpesi sí) 44
10. Jonas Vingegaard (dán, országúti kerékpár) 40

The post Novak Djokovic lett Európa legjobb sportolója 2023-ban appeared first on BaHír.

2015 óta Németországban bűncselekménynek számít a doppingszerek használata. A hatóságok nagy erőkkel kezdtél meg a harcot az illegális teljesítmény fokozókat használó és terjesztő sportolókkal és orvosokkal szemben.

A rendőrség 2019-ben a seefeldi sífutó világbajnokságon tartott razziája során tetten érték Max Hauk sífutót, a sportoló éppen egy zsák vért ömlesztett vissza magának. A nyomozás során eljutottak Schmidthez is, akinek vallomásából kiderült, hogy több sífutóval, úszóval, focistával és kerékpárossal is kapcsolatban állt.

Az ügyben érintett 21 sportoló, akiket vérdopping használatával gyanúsítanak. Két további vádlottat 2 év 4 hónap és 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítéltek. Egyikőjük feladata volt a doppingszerek kézbesítése az atléták számára. A készítmények ára 200 euró (nagyjából 64 ezer Forint) volt.

Schmidtet a bíróság 24 rendbeli doppingszer használatának és két rendbeli tiltott gyógyszer használatának vádjában találta bűnösnek.

A vérdopping lényege, hogy a sportolók korábban levett saját (autológ) vagy másik ember vérét (homológ) kapják meg verseny előtt. Ennek hatására a szervezetükben megnő a vörösvérsejtek száma, így javul a vérük oxigénfelvevő képessége. Ezzel megnövekszik a teljesítmény és később jelenteknek a fáradás és kimerülés hatásai. Egyes tanulmányok szerint ezzel akár 50 százalékos teljesítmény növekedés is elérhető.

A vérdoppingot kiszűrése nem egyszerű. Mivel a vörösvérsejtek számának növelése természetes, legális úton is elérhető, például magaslati edzéssel. 1500 méter magasság felett a levegő alacsony oxigén tartalma és az alacsony légnyomás miatt a szervezet serkenti a vörösvérsejt képződést. Ezzel a módszerrel nem érhető el akkora és olyan gyors teljesítmény növekedés, mint a vérdopping esetében.

A vérdopping használata nem veszélytelen, mivel a vér besűrűsödésével jár, ami vérrögképződéshez és akár halálhoz is vezethet.

Kiemelt kép Donald Tong fotója a Pexels oldaláról.

The post Közel öt év börtönt kapott egy német orvos vérdopping miatt appeared first on BaHír.