Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület hívta fel a Nébih figyelmét arra a közösségi média hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolat a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal. Majd mintát vett a Sajó határhoz közeli részéből származó növényevő és ragadozó halakból toxikus nehézfémek jelenlétének vizsgálata céljából. 
A laboratóriumi mérések határértékkel szabályozott toxikus nehézfémet (ólmot, higanyt, kadmiumot) nem mutattak ki a kifogott halakból. Az Európai Unióban arzénszennyezettségre vonatkozó határérték halak esetében jelenleg nincs. Egyeztetési szakaszban van egy rendelettervezet, amely az édesvízi halakra is megállapítana arzénra vonatkozó maximális szintet, érvényes jogi alap hiányában azonban a hatósági minták jelenleg nem minősíthetőek. A Sajóból kifogott halak esetében ugyanakkor elmondható, hogy az idősebb, növényevő egyedekben mért arzéntartalom meghaladta a tervezet szerinti határértéket. A fiatalabb, ragadozó halak mintái határértékhez közeli, vagy azt kismértékben meghaladó arzénmennyiséget tartalmaztak. 
A rendelkezésre álló információk és vizsgálati eredmények alapján a Nébih nem javasolja a Sajóból kifogott halak elfogyasztását. Kiemelendő, hogy a halhús nem tartalmaz olyan mennyiségű arzént, ami akut mérgezést okozna! Az arzén kis koncentrációban, de hosszan tartó bevitele azonban már egészségügyi kockázattal járhat, ezért indokolt újabb értesítésig mellőzni a Sajó halállományának étkezési célú felhasználását.
A Nébih a továbbiakban is figyelemmel kíséri a nemzetközi és hazai eseményeket és folytatja érdemi változás esetén megismétli a vizsgálatokat.

Az arzén jelenléte a mindennapokban
A környezetben való általános elterjedtsége miatt az arzén igen kis mennyiségben mindenkinek a szervezetébe bekerül. A terhelés mértéke elsősorban a táplálkozási szokásokkal függ össze. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatbázisa szerint a gabona alapú termékek, a rizs és rizsalapú termékek, a tej és a tejtermékek, valamint az ivóvíz teszik ki az európai fogyasztók szervetlen arzén bevitelének nagy részét. A hazai adatok azt mutatják, hogy összességében az arzén bevitel nem jelent kockázatot a fogyasztókra. Az arzén forrása Magyarországon az ivóvíz, azonban a vízkezelésnek köszönhetően a kifogásolt ivóvíz aránya jelentősen lecsökkent, határérték túllépése esetén az ivóvíz nem fogyasztható. A Nébih ellenőrzései során egyéb minták esetében nem fordult elő arzén miatt kifogásolt termék.

forrás: nébih

The post A Nébih nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását appeared first on BaHír.

A Miskolci Törvényszék ítéleti tényállás szerint 2021 júniusában a vádlott nő elhatározta, hogy felhagy fiatal felnőtt kutyája tartásával, mivel az állat számos alkalommal a láncát eltépve elkóborolt tőle. Az asszony az elsőrendű vádlottat kérte meg arra, hogy a kutya lábait drótozza össze, száját kösse be, tegye egy zsákba és autóbusszal vigye el az ebet egy közeli településre, majd ott dobja ki. A feladat végrehajtása érdekében 5.000 Ft készpénzt és egy darab drótot adott át a férfi részére, aki végül a Sajó folyó partján a kutyát egy kővel fejbeverte, és a nyakán lévő dróttal együtt a folyóba dobta.

Az ebet – fennakadva a Sajóban – másnap a helyi önkormányzat munkatársai találták meg elesett állapotban, majd értesítették a hatóságokat és az állatvédőket. Az elsőrendű vádlott bántalmazása következtében a kutya koponyája betört, sérülései különös szenvedést okoztak számára, mely az állat pusztulását is okozhatta volna.

A vádlott férfi ezen túlmenően, 2020 augusztusa és 2021 májusa között egy borsodi kistelepülésen lévő, lakatlan házba tört be, ahol magához vett egy 65.000 Ft értékű motoros fűkaszát, melyet később értékesített. Nem sokkal ezen cselekménye után egy másik ingatlanhoz ment, ahol a tetőszerkezetet megbontva jutott be a lakatlan házba. Innen különböző műszaki és ruházati cikkeket vitt magával, melyeket ugyancsak értékesített.

A bíróság az elsőrendű vádlottat állatkínzás bűntettében, továbbá lopás bűntettében és lopás vétségében mondta ki bűnösnek, őt 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, elrendelte továbbá egy más eljárásban kiszabott, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását. A másodrendű vádlottnak felbújtóként elkövetett állatkínzás bűntette miatt kell felelnie, őt a bíróság 8 hónap, végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

Enyhítő körülményként értékelte az elsőrendű vádlott vonatkozásában beismerését és a kár részbeni megtérültét, a másodrendű terhelt esetében pedig büntetlen előélete esett ilyenként latba. Súlyosító körülmény volt ugyanakkor az elsőrendű vádlott előéletében rejlő okok mellett a felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatti elkövetés, valamint a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottsága.

Az ítéletet nem jogerős, ellene a vádlottak fellebbezést jelentettek be.

Forrás: miskolcitörvényszek.birosag.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan találnak az állatvédelemmel kapcsolatos híreket, információkat.

The post Két év börtönt kapott, aki ötezerért dróttal összekötözte a kutyát, fejbe verte és bedobta a Sajóba appeared first on BaHír.

Ha víz, akkor a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike, azaz a klímaváltozás és annak hatásai ebben a kérdésben is hangsúlyosan vannak jelen. Az extrém időjárási körülmények és az elmúlt években már hazánkban is megtapasztalt pusztító aszály felhívják a figyelmet arra, hogy mennyi tennivalónk van, ha meg akarjuk őrizni a természeti kincseinket.

A téma szakértői, valamint a zöld szervezetek és politikai formációk is rendszeresen kommunikálnak ebben a vízkészletünk és annak megőrzésének fontosságáról. Politikai színtéren itthon a leghangosabb szószólója ennek a témának az LMP. A párt pécsi országgyűlési képviselője, Keresztes Lóránt, aki egyben az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke is, rendszeresen kommunikál a témában, amiről több cikkünk is született már.

Ha a vízkincsünk védelméről gondolkodunk, figyelmet kell szentelnünk a természetes vizeink megóvásának. Intő példaként említhetjük a Sajó szlovákiai szakaszán 2022-ben történt ökológiai katasztrófát. De ide tartoznak a kormány azon intézkedései, amelyek a nagy tavaink körüli beruházásokkal, környezetpusztítással függenek össze.

A Fertő tavi környezetpusztító gigaberuházás, a Velencei-tó kiszáradásának veszélye vagy a Balaton parton tapasztalható építkezések mind jelzik azt, hogy a jelenlegi döntéshozók nem szentelnek kellő figyelmet ennek az ügynek. Elég, ha csak az elmúlt évek legbotrányosabb ügyeire gondolunk. A Balatont érintően ezek közül a legnagyobb felháborodást az a beruházás keltette, amely veszélybe sodorta az aligai magaspartot. Erről itt írtunk korábban bővebben:

De nem csak a kormányzat felelőtlensége és a pusztító beruházások sodorják veszélybe a természetes vizeinket. Az egyik legértelmetlenebb emberi tevékenység – a szemetelés – is óriási károkat tud okozni. A 2013 óta rendszeresen megrendezésre kerülő PET Kupa résztvevői minden alkalommal egy adott folyószakasz megtisztítására vállalkoznak. Ezeken a rendezvényeken sajnos mindig bőven akad műanyag és más egyéb szemét a képzeletbeli horogra. Tavaly nyáron például mintegy 6,5 tonna (igen, sajnos nem elírásról van szó) hulladékot gyűjtöttek össze a Tisza-tavi kupa résztvevői.

The post A víz kincs, mégsem vigyázunk rá eléggé appeared first on BaHír.

Többször foglalkoztunk már a Sajó folyó szlovákiai szakaszán történt ökológiai katasztrófával – éppen február végén volt ennek a szomorú eseménynek az évfordulója – ahol az Alsósajónál (Nižná Slaná) található egykori vasércbányából kezdett ömleni a folyóba a mérgező víz, amely elképesztő mértékű szennyezést okozott és egy hosszú szakaszon elpusztította a Sajó élővilágát is. A közel másfél évtizede bezárt bányában, az elégtelen kármentesítési, rekultivációs munkálatok miatt felgyülemlett, vas-oxidot és más fémeket tartalmazó víz csaknem 30 kilométeres szakaszon festette narancssárgára a folyót.

Nem egyedi eset ugyanakkor a Sajó ügye, nemrég jelent meg a médiában a hír – bár tegyük hozzá, hogy a magyar sajtót nem túlságosan rázta meg a dolog, csupán néhány cikk volt fellelhető napokig a témában – hogy Romániában a Beszterce folyó, hasonlóan a Sajóhoz, elszíneződött, szintén egy bányából történő szivárgás következtében. A szerencsésnek mondható különbség annyi a szlovákiai esettel szemben, hogy a Besztercében „csak” a vas, a réz és a cink koncentrációja emelkedett meg, míg a Sajóban több súlyosan mérgező anyagé is.

Az elmúlt években a PET Kupák eredményei is elkeserítő képet festettek a folyóink állapotáról, 2022-ben a X. Felső-Tiszai PET Kupa alkalmával például rekord mennyiségű, mintegy 15 tonna hulladékot szedtek ki a folyóból a résztvevő csapatok. Sajnos ez nem egyedi eset volt a tavalyi évben, az elmúlt tíz évben ugyanis, amióta megrendezik az eseményt, összesen 317 tonna hulladék összegyűjtésére került már sor.

Erre az évre is jut egy döbbenetes szám, májusban a Maroson megszervezett PET Kupa résztvevői 3,6 tonna szeméttől szabadították meg a folyót. A versenyzők beszámolói alapján a szemét minden fajtája megtalálható volt a Marosban is, ahogy elmondták, volt a folyóban: asztali számítógép részei, játékok, cumisüveg.

A hazai civil és környezetvédő szervezetek folyamatosan küzdenek a természetes vizeink megmentéséért, valamint a zöld politikusok is aktívan szólalnak meg ebben a témában. Az LMP pécsi országgyűlési képviselője, Dr. Keresztes László Lóránt korábban a magyar politikusok közül elsőként látogatott a Sajó szlovákiai szakaszának szennyezéssel leginkább érintett részéhez, valamint az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnökeként a szlovák parlamentben az ottani szakbizottság vezetőjével is tárgyalt.

Természeti értékeink és így a természetes vizeink védelmére minden körülmények között kiemelt figyelmet kellene fordítanunk, ugyanakkor, ha számításba vesszük a klímaváltozás hatásait, az egyre súlyosabb mértékben jelentkező aszályos időszakokat, a szakértők és a zöldek által sokszor emlegetett vízgazdálkodási problémákat és hiányosságokat, akkor láthatjuk, hogy a folyók szeméttel vagy mérgező anyagokkal történő szennyezése – lásd Sajó esete – sajnos csupán egy probléma a sok közül.

Jelenleg a hazai politikai, azon belül pedig a kormányzati helyzetet nézzük, azt láthatjuk, hogy valódi „gazdája” nincs ezeknek az ügyeknek. Komoly problémát jelent, hogy nincs a kormányon belül egy olyan kinevezett miniszter, aki személyében felel a környezeti ügyekért. Jobbhíján Orbán Viktor kormányában jelenleg például Nagy István agrárminiszter felel a természetes vizeinkért, míg a szintén borzalmas állapotban lévő ivóvízhálózat az oktatásért, egészségügyért, rendőrségért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alatt áll.

The post Ön szerint jó állapotban vannak a folyóink? appeared first on BaHír.

Vannak olyan minisztériumok, amik rövid idő alatt átesnek több névváltáson, erre talán a legjobb példa a negyedik Orbán-kormány (2018-2022) idején létező Innovációs és Technológiai Minisztérium, amiből az ötödik Orbán-kormányra már Technológiai és Ipari Minisztérium lett, majd Palkovics László lemondása után ennek jogutódja már Lantos Csaba vezetésével Energiaügyi Minisztérium néven működik napjainkban is.

A tárcák között elosztott feladat- és felelősségi körök sok esetben elég homályosak még a jogszabályokat szakavatott szemmel vizsgálók számára is. Egy dolog azonban biztosan kiderül az érdeklődők számára, ha felmennek a kormány hivatalos weboldalára és a minisztériumok felsorolását böngészik: Magyarországon jelenleg nincs környezetvédelmi minisztérium, sőt még tárca nélküli környezetvédelmi miniszter sem. Nem volt ez mindig így, 2002 és 2010 között létezett ugyanis a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

Fontos leszögezni, hogy sem ez a cikk, sem írója nem állítja, hogy önmagában egy ilyen intézmény, azaz egy környezetvédelmi minisztérium megoldást jelent a környezetvédelemmel, zöld ügyekkel kapcsolatos, meglévő problémákra.

A természetes vizeink, folyóink és a tavak védelme egyértelműen ide tartozó ügy. Bár a kormányon belül az ide tartozó feladat- és hatáskörök most is szét lettek osztva, így, hogy ennek a területnek nincs egy egyszemélyi felelőse, jól láthatjuk az ezzel kapcsolatos hiányosságokat és gyengeségeket is. Nézzünk meg két példát, az egyik a hazai közbeszédben is sokat emlegetett Sajó szennyezés, a másik pedig a nagy tavak védelme. A Sajó szlovákiai szennyezésének ügyében – jelentős késlekedéssel – Nagy István agrárminiszter vette fel a kapcsolatot a szlovák kormány illetékeseivel, azonban ezt követően nem láthattuk nyomát annak, hogy a magyar fél valóban aktívan kivenné a részét akár a fennálló probléma megoldásából vagy akár azon dolgozna, hogy a jövőben a hasonló, magyar folyószakaszokat is érintő szennyezések a lehető legnagyobb számban elkerülhetőek legyenek.

A nagy tavak védelméről, ha csak röviden és tömören szeretnék beszélni, annyit mondanék, hogy: Balaton, Fertő tavi beruházás, pont. Ebben az országban lassan már senkinek nem kell „bemutatni” azt, hogy az elmúlt években milyen súlyos, visszafordíthatatlan környezetpusztítással járó beruházásokat engedélyeztek az illetékes hatóságok akár a Balaton, akár a Fertő tó esetében. Ezen ügyek kivizsgálására, szankcionálására, a jogszabályi környezet megfelelő módon történő módosítására jelenleg nincs egységes platform a kormányon belül, itt tehát láthatjuk, hogy mekkora igény lenne egy, kifejezetten a környezetvédelmi szempontok alapján dolgozó minisztériumra.

Szintén nem ismeretlen téma a közvélemény számára az akkumulátorgyárak kérdése. Országszerte tiltakozások bontakoztak ki az érintett településeken, számos ellenzéki párt, civil szervezet fogalmazta meg már a kritikáit, ma mégis ott tartunk, hogy Debrecenben a kormány úgy tervezi megépíttetni a kínai gyárat, hogy sem a vízhasználattal, sem pedig a környezeti hatásokkal kapcsolatos pontos számokat, adatokat nem ismerjük. További súlyos probléma, amit a gödi Samsung gyár esetében láthatunk, ahol pedig egy már működő üzemnél tapasztalhatjuk meg, hogy milyen az, amikor az illetékes szervek képtelenek betartatni a környezetvédelmi szabályozást a gyárral.

Ahogy már jeleztem tehát, önmagában a környezetvédelmi minisztérium létrehozása nem oldana meg problémákat, annak megfelelő, kellő jogkörökkel felruházott működtetése azonban a zöld, környezetvédelmi szempontból fontos és kívánatos nézőpont hatékonyabb – a jelenleginél legalábbis biztosan – érvényesülését segíthetné elő.

kiemelt kép: Pexels, Pixabay

The post Miért baj, hogy nincs Magyarországon környezetvédelmi minisztérium? appeared first on BaHír.

A szennyezés felismerését követően sajnos nem kezdődtek meg azonnali hatállyal a kármentési munkálatok, mivel a szlovák kormány illetékesei a megoldás keresése helyett egymásra próbálták hárítani a feladatokat és a felelősséget egyaránt. Csupán július végén hirdetett a szlovák kormány rendkívüli állapotot a leginkább érintett Rozsnyói, Nagyrőcei és Rimaszombati járás területén azt követően, hogy Zuzana Čaputová szlovák államfő személyesen is járt a szennyezett folyónál. A köztársasági elnök személyes látogatását követően úgy fogalmazott:

„A Sajó halott, és szó szerint megöli a gömöri régió természeti szépségekben és turisztikai lehetőségekben rejlő potenciálját”

Az azóta eltelt időszakban a magyar kormány szemmel láthatóan nem tartja túl aktívan a kapcsolatot a szlovák szakminisztériumok képviselőivel. Ennek okán fordult nemrég írásbeli kérdéssel Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke Nagy István agrárminiszterhez. Keresztes, aki korábban több alkalommal járt a szennyezés helyszínén, valamint egyeztetéseket folytatott az ügyben a szlovák Parlamentben, most arról kérdezte az agrárminisztert, hogy:

• Van-e valamilyen együttműködés a magyar és a szlovák kormány illetékes minisztériumai között a Sajón zajló munkálatokkal kapcsolatban?
• Az agrárminiszter milyen információkkal rendelkezik a Sajó szennyezett szakaszán zajló munkálatokról?
• A szlovák kormány tájékoztatta-e a magyar kormány illetékeseit arról, hogy pontosan milyen beavatkozásokra van szükség a szennyezés teljes megszüntetéséhez és ezeket a munkálatokat milyen céldátummal tudják elvégezni?

A választ Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára adta meg, aki arról tájékoztatta az LMP-s politikust, hogy:

„Mivel a vízminőségi paraméterek a rendszeres mérések alapján megfelelnek a vízfolyás típusára meghatározott határértékeknek, magyar oldalon beavatkozást igénylő III. fokú vízminőségvédelmi kárelhárítási szükség elrendelése eddig nem vált szükségessé.”

Eközben a sajtóban is megjelent hírek alapján a szlovák környezetvédelmi kormányzat mintegy 2,4 milliárd forintnyi euróra becsüli a szennyezés teljes felszámolásának költségét, az erre vonatkozó javaslatot pedig hamarosan tárgyalni is fogják Pozsonyban.

A végleges megoldás és kármentesítés ugyanakkor még várat magára, legalábbis erről tanúskodik Varga Tibor, a rozsnyói horgászszövetség titkára, civil aktivista által nemrégiben adott interjúja. Varga a szennyezés kezdete óta az egyik legaktívabb civil szereplő, aki foglalkozik a folyó ügyével. A már említett interjúban súlyos adatokkal támasztja alá azt az állítását, miszerint az eddigi intézkedések nem voltak elegendőek a probléma teljeskörű megoldására. Elmondta többek között, hogy a víz vastartalma a mérések szerint most is százszorosan túllépi a határértéket, de az arzéntartalom is további aggodalomra ad okot. A vele készült teljes interjút ITT olvashatják.

The post A szlovákok szerint 2,4 milliárdba kerül a Sajó szennyezésének felszámolása, a magyar kormány nem aggódik a hazai folyószakasz miatt appeared first on BaHír.

A helyzet súlyossága megkívánta volna az azonnali cselekvést és közbelépést a szlovák kormány, valamint az illetékes hatóságok részéről, ám ez érthetetlen okokból elmaradt. Helyette politikai vita keveredett az ügyből, a tárcák pedig a másikra mutogatva, egymás illetékességét firtatva a valódi megoldás és kármentesítés helyett hónapokig tétlenül nézték a folyó pusztulását.

A szlovák hatóságok és illetékesek kezdetben a magyar kormány, valamint a vízügy irányába sem tettek jelzéseket, ennek eredményeképp pedig az Orbán-kormány felelős minisztere – bár valljuk be őszintén, hogy környezetvédelmi miniszter hiányában néha azt sem könnyű megmondani, hogy egy ilyen vagy ehhez hasonló környezetszennyezési ügyben éppen ki számít illetékesnek – sem kezdte meg időben az egyeztetéseket szlovák kollégáival.

Elsőként a magyar Parlamentből Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP politikusa, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke látogatott el a szennyezéssel leginkább érintett szlovákiai folyószakaszhoz. Keresztes ezt követően több alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben, illetve kérdésekkel fordult Nagy István agrárminiszterhez is, valamint látogatást tett a szlovák Parlamentben.

Döbbenetes módon a szlovák kormány annak ellenére, hogy a szennyezés ténye már tavaly februárban világossá vált mindenki számára, csupán július végén hirdetett rendkívüli állapotot a leginkább érintett Rozsnyói, Nagyrőcei és Rimaszombati járás területén azt követően, hogy Zuzana Čaputová szlovák államfő személyesen is járt a szennyezett folyónál. A köztársasági elnök személyes látogatását követően úgy fogalmazott:

„A Sajó halott, és szó szerint megöli a gömöri régió természeti szépségekben és turisztikai lehetőségekben rejlő potenciálját”

Ezek a kijelentések még inkább érthetetlenné teszik azt, hogy miért telt ennyi időbe a rendkívüli állapot kihirdetése és ezzel egyidőben az érdemi kármentesítési munkálatok megkezdése.

Orosz Örs az Összefogás párt alelnöke, aki Felvidéki politikusként felkarolta a Sajó ügyét és rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt a szennyezéssel kapcsolatos helyzetről, szintén megemlékezett a szomorú évfordulóról közösségi oldalán, ahol arról is írt, hogy a szennyezés egy év elteltével sem került teljeskörűen megszüntetésre, ugyanis:

„A mérgező bányavíz azóta is szennyezi a folyót, a felelős szervek látszatmegoldásai továbbra sem kezelik gyökerénél a problémát.”

The post Egy éve kezdődött a Sajó szennyezése appeared first on BaHír.

A Sajón bekövetkezett ökológiai katasztrófa a tavalyi évben intő jelként hívta fel a figyelmet folyóink védelmének szükségességére. A rendkívül nagy mértékű szennyezést egy korábban bezárt vasércbánya okozta, amelyben a talajvíz oldott ki olyan anyagokat, amik a folyóba kerülve komoly pusztítást végeztek. A folyó egy több kilométeres szlovákiai szakaszán a szennyezés hatására teljesen eltűnt az élővilág.

A szennyezés észlelését követően a kármentesítési és helyreállítási munkálatok azonban nem kezdődtek el azonnal, mivel a szlovák kormány miniszterei a helyzet mielőbbi megoldása helyett azzal voltak elfoglalva, hogy egymás között letisztázzák, pontosan kinek a hatáskörébe is tartozik az eset. A magyar kormány, annak ellenére, hogy a kezdeti időszakban még a szakemberek sem tudták felmérni, hogy milyen veszélyeknek lehet kitéve a folyó magyarországi szakasza, szintén nem láttak azonnal munkához.

Elsőként a magyar politikusok közül Dr. Keresztes László Lóránt (LMP), az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke látogatott el a helyszínre, ezt követően pedig Pozsonyba, ahol a szlovák Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnökével tárgyalt a Sajó szennyezésének ügyéről.

https://www.facebook.com/Keresztes.Laszlo.Lorant/videos/405521181241831

Szemétszennyezés a Tiszán

A Tisza esetében az egyik legnagyobb problémát évek óta a folyón érkező, óriási mennyiségű szemét jelenti. 2019-ben a Termeszetfilm.hu Egyesület által készített felvételeket tett közzé az Euronews, amelyen egy hatalmas, az akkori beszámolók szerint helyenként több, mint 3 méter vastag szemétsziget látható.

A probléma azóta sem oldódott meg, a 2022-ben megrendezett X. Jubileumi Felső-Tiszai PET Kupán – pillepalackokból épített hajók versenye, ahol a résztvevők összegyűjtik a Tisza adott szakaszán található hulladékot – a csapatok mintegy 2880 zsák szemetet szedtek össze.

Pusztító aszály

A klímaváltozás hatásait ma már sajnos a mindennapokban is érzékelhetjük. Az extrém időjárási körülmények, mint például a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék és a nyaranta pusztító aszályos időszakok komoly kihívások elé állítják hazánkat is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tavalyi évről szóló áttekintésében úgy fogalmazott:

„A 2022-es év időjárása sajnos a történelmi aszályról híresült el, melynek következtében az őszi és nyári növények terméshozamai egyaránt alulmúlták az elmúlt évek átlagait, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot.”

Tavaly szinte nem volt olyan nap – főként a nyári hónapok során – amikor ne jelentek volna meg olyan aggasztó hírek, hogy az ország valamely területén rekordalacsony vízállást mértek a folyóinkon vagy, hogy épp melyik tó száradt ki. Baranya megyében például teljesen kiszáradt a bicsérdi tó:

Az aszály folyóinkat sem kímélte, júliusban az Országos Vízügyi Főigazgatóság leközölt adataiból derült ki, hogy mindössze egy hét leforgása alatt hat folyón is rekordalacsony vízállást mértek a szakemberek. Ezek közé tartozott a Zagyva, az Ipoly, a Szamos, a Sajó, a Hármas-Körös, valamint a Tisza.

Egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk hazánk néhány kiemelkedően súlyos szennyezési ügyével:

The post Ökológiai katasztrófák, szennyezés, aszály – ezek fenyegetik leginkább a vizeinket appeared first on BaHír.

A Sajó szlovákiai szakaszán február óta egy egykori bányából minden nap több tonna szennyező anyag ömlik a folyóba. Emiatt a víz narancssárgává vált és több tíz kilométeres szakaszon teljesen kipusztult az élővilág. Sokáig csak a szlovák szakaszon lehetett mérni a szennyező anyagokat, azonban mostanra a magyarországi részén is határértéket meghaladó lett a veszélyes anyagok koncentrációja.

A szlovák hatóságok hónapokon át tétlenül nézték a bezárt ércbányából a folyóba ömlő szennyezést, és az elmúlt hetekben elvégzett beavatkozás a problémát csak részben orvosolta, a szennyezés azóta is folyamatos – írja Keresztes az államfőnek címzett levelében.

Az LMP politikusa hangsúlyozta: minden fórumon megpróbálja felhívni mind a szlovák, mind a magyar kormány figyelmét az azonnali cselekvés fontosságára. Múlt héten Pozsonyban tárgyalt a szlovák parlament környezetvédelmi bizottságának elnökével, ahol megerősítették, hogy a problémára a mai napig sem találtak teljes megoldást.

Magyarországnak mindent meg kell tenni a szennyezés megállításáért, azt meg kell követelni a szlovák hatóságoktól, és ha szükséges, szakmai segítséget kell nyújtanunk – tette hozzá.

Keresztes kezdeményezésére meghívták a kormánypárti és ellenzéki frakciókat, hogy közösen fogadjanak el egy politikai nyilatkozatot folyóink védelméről. Azonban a Fidesz és a KDNP nem képviseltette magát az egyeztetésen, még a megkeresésre sem reagáltak. Ezzel a kormánypártok azt mutatják, hogy továbbra sem kívánnak aktívan tenni a Sajó szennyezésének megállításáért – írja az LMP politikusa.

A szlovák kormány tétlensége és a magyar kormány passzivitása miatt Keresztes arra kéri az államfőt, hogy szólaljon fel a folyóink védelme érdekében és befolyását használva tegyen a súlyos környezetpusztítás megállításának érdekében.

A nyílt levelet itt olvashatják:

Tisztelt Elnök Asszony!

Ön is értesülhetett a Sajó folyón megvalósuló súlyos ökológiai katasztrófáról. A vízfolyás élővilága egy hosszú szakaszon teljesen kipusztult, és ahogyan az várható volt, a határ nem állította meg a szennyezést, és immár a magyarországi szakaszon is mérhető a víz károsanyagtartalmának határérték feletti szintje. A szlovák hatóságok hónapokon át tétlenül nézték a bezárt ércbányából a folyóba ömlő szennyezést, és az elmúlt hetekben elvégzett beavatkozás a problémát csak részben orvosolta, a szennyezés azóta is folyamatos.

Minden fórumon próbálom mind a szlovák, mind a magyar kormány figyelmét felhívni az azonnali cselekvés fontosságára. Kétszer jártam a helyszínen, a Rozsnyói járásban, majd a múlt héten hivatalos úton jártam Pozsonyban, ahol a szlovák parlament környezetvédelmi bizottságának elnökével tárgyaltam. Ott megerősítették azt, amit a szlovák hatóságok tegnap nyilvánosan is elismertek: a problémára a mai napig sem találtak teljes megoldást.

Magyarországnak mindent meg kell tenni a szennyezés megállításáért, azt meg kell követelni a szlovák hatóságoktól, és ha szükséges, szakmai segítséget kell nyújtanunk. A héten a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnökeként meghívtam valamennyi ellenzéki és kormánypárti frakciót, hogy közösen fogadjunk el egy politikai nyilatkozatot a folyóink védelmében. Az egyeztetésen az ellenzék valamennyi frakciója részt vett, de a Fidesz-KDNP szövetség nem képviseltette magát, és még csak nem is reagáltak a megkeresésemre, amivel azt mutatják, hogy továbbra sem kívánnak aktívan tenni a Sajó szennyezésének megállításáért.

Elnök Asszony!
Arra kérem Önt, látva a szlovák kormány tétlenségét, és a magyar kormány és kormánypártok passzivitását, szólaljon fel a Sajó, szólaljon fel a folyóink védelmében, és vesse latba befolyását e súlyos környezetpusztítás megállítása érdekében.

Keresztes L. Lóránt
a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke

Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos

The post Nyílt levél Novák Katalinnak a környezetpusztítás miatt appeared first on BaHír.