A megjelenteket először Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara baranyai elnöke köszöntötte és elmondta, a termelők folyamatos döntéskényszerben élnek, ehhez pedig naprakész információkra van szükségük. Az üzemanyag-ellátással és az árakkal kapcsolatos bizonytalanság komoly aggodalmat kelt a gazdák körében, különösen a tavaszi munkák közeledtével.
– A gabonaárak méltatlanul alacsonyak, ilyen szintet utoljára tíz évvel ezelőtt tapasztaltunk – fogalmazott, hozzátéve: sokakat foglalkoztat az is, mennyire lesz stabil a piac, és biztosított-e a megtermelt termények értékesítése.

A térség mezőgazdasági hagyományairól és történelmi gyökereiről dr. Hargitai János országgyűlési képviselő, Mohács 500 miniszteri biztosa beszélt. Felidézte, hogy a második mohácsi csatát (1687) követően alakult ki az a fejlett agrárkultúra, amely a gabonatermelésre épült, és amelynek alapjait a betelepülő népcsoportok – köztük a svábok – hozták magukkal. Ugyanakkor rámutatott: a klímaváltozás hatásai miatt ma már ebben a kiváló adottságú térségben is felmerül a kérdés, hogy a hagyományos gabonatermelés hosszú távon fenntartható-e.

A jelenlegi helyzetet és az előttünk álló kihívásokat dr. Szabó Balázs, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára elemezte. Elmondta: a magyar agrárium 2025-ben rendkívül nehéz évet zárt, amelyet a klímaváltozás mellett növény- és állatbetegségek, valamint hibás uniós kereskedelempolitikai döntések is terheltek.
– A kormányzat a támogatások felgyorsított kifizetésével és adminisztratív könnyítésekkel segítette az ágazatot – emelte ki, ugyanakkor bírálta az Ukrajnával és a Mercosur-országokkal tervezett szabadkereskedelmi megállapodásokat, valamint a 2028-tól életbe lépő új uniós költségvetési tervezetet, amely szerinte súlyosan hátrányosan érintené a magyar gazdákat.

A gyakorlati problémákra Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége főtitkára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az országjárás során minden megyében hasonló gondokkal találkoznak: Baranyában különösen a piaci árak alakulása, az állatjárványok, a vadkár, valamint a földforgalmi szabályozás és a generációváltás kérdései foglalkoztatják a gazdálkodókat.
– Nemcsak előadásokkal készültünk, hanem valódi párbeszédre számítunk – hangsúlyozta.

The post Gazdafórum Mohácson: a gabonapiac, az árak és a jövő kihívásai kerültek fókuszba appeared first on BaHír.

Az ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a Nemzet Gazdászainak legfőbb hivatása, hogy a Kárpát-medence földjét évről évre termőre fordítsák, és gondoskodjanak a magyar emberek biztonságos, jó minőségű élelmiszer-ellátásáról. Mint fogalmazott, a díj ennek a szolgálatnak a legkiemelkedőbb teljesítményeit ismeri el.

A házelnök beszédében kiemelte, hogy napjainkban az európai mezőgazdaság komoly kihívásokkal néz szembe: a szabályozatlan import, a gazdákat terhelő brüsszeli előírások és az élelmiszer-önrendelkezést veszélyeztető folyamatok mind nehezítik a termelők helyzetét. Ezzel szemben – hangsúlyozta – Magyarország a hazai gazdák támogatását és a családi gazdálkodók megerősítését tekinti kiemelt célnak.

Rittlinger József munkássága ennek a szemléletnek hiteles példája: gazdálkodói tevékenységével, szakmai elkötelezettségével és következetes értékrendjével hozzájárul a vidéki életforma, valamint a magyar agrárium jövőjének megőrzéséhez. A Nemzet Gazdásza cím annak az elhivatott munkának a visszaigazolása, amelyet évek, évtizedek óta végez a földeken és a gazdatársadalom szolgálatában.

A Nemzet Gazdásza elismerést az AGROTREND Csoport hozta létre, és idén harmadik alkalommal adták át. A címet olyan, erkölcsileg feddhetetlen gazdálkodók kaphatják meg, akik szakmai színvonalukkal, innovációikkal és közösségi szerepvállalásukkal maradandó értéket teremtenek.

Forrás: MTI

The post Kiosztották a Nemzet Gazdásza címet: Rittlinger József is az idei díjazottak között appeared first on BaHír.