A döntés célja a megelőzés: a hatóságok szerint a közel-keleti események világszerte, így Európában is fokozott közbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Korábbi konfliktusok tapasztalatai alapján a térségben kialakuló feszültségek közvetett hatásai az európai országokban is érezhetők lehetnek.

Többletfeladatok a rendőrség számára

Az emelt készültségi szint többletmegelőző intézkedéseket von maga után. A rendőrség megerősíti azon objektumok védelmét, ahol fegyvereket tárolnak, valamint fokozott ellenőrzést vezet be az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítményeknél.

Nagyobb rendőri jelenlétre lehet számítani a forgalmas közterületeken, tömegrendezvények helyszínein, továbbá a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén is. A repülőtér csarnokaiban, a bejáratoknál és az oda vezető utakon állandó rendőri jelenlét biztosítja a fokozott biztonságot.

A schengeni övezeten belüli határokon szúrópróbaszerű ellenőrzésekre is sor kerülhet, valamint a Budapestre bevezető főbb útvonalakon is lehet számítani rendőri kontrollra. Egyes nagykövetségek védelmét szintén megerősítik.

Megelőző jellegű intézkedések

Rétvári Bence hangsúlyozta: az intézkedések kizárólag megelőző jellegűek, és Magyarország békéjének, valamint biztonságának megőrzését szolgálják. A hatóságok az állampolgárok türelmét és együttműködését kérik az esetleges ellenőrzések idején.

Az államtitkár arra is emlékeztetett, hogy korábbi közel-keleti konfliktusok idején több nyugat-európai országban erőszakos tüntetések zajlottak, ami indokolttá teszi a hazai megelőző intézkedéseket.

Forrás: MTI

The post Megemelte a terrorfenyegetettségi szintet a kormány appeared first on BaHír.

Az államtitkár az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján arra figyelmeztetett: a múlt hibáit nem szabad újra elkövetni. Úgy fogalmazott, nem szeretnénk, hogy a 21. században ismét tömegsírok és katonai temetők nyíljanak Európában. Hozzátette, a történelem arra tanít, hogy a háborúk közvetlenül és közvetve is mérhetetlen emberi szenvedést okoznak, családokat tesznek tönkre, és teret nyitnak olyan ideológiák előtt, amelyek hosszú évtizedekre meghatározhatják egy kontinens sorsát.

Rétvári Bence felidézte: az első világháború megrendítette Európa korábbi rendjét, és hozzájárult ahhoz, hogy Németországban és Oroszországban szélsőséges rendszerek erősödjenek meg. Véleménye szerint a 20. század tragédiái – a nácizmus és a kommunizmus térnyerése – szorosan összefüggtek a háborús pusztítással. Kiemelte: a hatalomra jutott diktatúrák összességében százmilliós áldozatot követeltek.

Beszédében kitért arra is, hogy a kommunista diktatúra idején a polgári társadalom szétverésének egyik eszköze az egyház és a hit kiszorítása volt az oktatásból és a nevelésből. Emlékeztetett: magyarok százezreit hurcolták el „málenkij robotra” Szibériába, sok család több hozzátartozóját veszítette el a holokauszt során, és alig akad olyan magyar család, amelyet ne érintett volna az első világháborút lezáró békediktátum következménye.

Az államtitkár hangsúlyozta: „soha nem azok indulnak a háborúba, akik arról döntenek”. Éppen ezért Magyarországnak arra kell törekednie, hogy ne csatlakozzon háborús előkészületekhez, ne fordítson pénzt háborúra, és ne küldjön katonákat harcba, ugyanakkor őrizze meg saját védelmi képességeit és biztonságát.

A megemlékezésen felszólalt Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is, aki a szovjet fogságba hurcoltak emlékének megőrzését nevezte kötelességnek. Felidézte, hogy a második világháború során és az azt követő években mintegy egymillió magyar katona került szovjet fogságba, mellettük több százezer civilt hurcoltak el kényszermunkára, sokakat koholt vádak alapján politikai elítéltként a Gulág táboraiba küldve. Külön szólt Kovács Béla sorsáról, akit 1947. február 25-én tartóztattak le és hurcoltak el a megszálló hatóságok. A Független Kisgazdapárt főtitkára csaknem kilenc év fogság után térhetett haza, és története az igazságtalan meghurcolás jelképévé vált. Lefoglalt iratai ma is megtekinthetők a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán.

A rendezvényen Horváth Attila alkotmánybíró a jogszerűség kérdéséről beszélt, és arról, miként vezethet a jogállamiság leépülése a diktatórikus rendszerek kialakulásához.

A megemlékezés üzenete egyértelmű volt: a múlt tragédiáinak ismerete nem csupán emlékezés, hanem felelősség is. A felszólalók szerint a 20. század tanulsága, hogy a béke megőrzése nem pusztán külpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek és történelmi kötelesség.

Forrás: MTI

The post Rétvári Bence: Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból appeared first on BaHír.

A szennyezés felismerését követően sajnos nem kezdődtek meg azonnali hatállyal a kármentési munkálatok, mivel a szlovák kormány illetékesei a megoldás keresése helyett egymásra próbálták hárítani a feladatokat és a felelősséget egyaránt. Csupán július végén hirdetett a szlovák kormány rendkívüli állapotot a leginkább érintett Rozsnyói, Nagyrőcei és Rimaszombati járás területén azt követően, hogy Zuzana Čaputová szlovák államfő személyesen is járt a szennyezett folyónál. A köztársasági elnök személyes látogatását követően úgy fogalmazott:

„A Sajó halott, és szó szerint megöli a gömöri régió természeti szépségekben és turisztikai lehetőségekben rejlő potenciálját”

Az azóta eltelt időszakban a magyar kormány szemmel láthatóan nem tartja túl aktívan a kapcsolatot a szlovák szakminisztériumok képviselőivel. Ennek okán fordult nemrég írásbeli kérdéssel Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke Nagy István agrárminiszterhez. Keresztes, aki korábban több alkalommal járt a szennyezés helyszínén, valamint egyeztetéseket folytatott az ügyben a szlovák Parlamentben, most arról kérdezte az agrárminisztert, hogy:

• Van-e valamilyen együttműködés a magyar és a szlovák kormány illetékes minisztériumai között a Sajón zajló munkálatokkal kapcsolatban?
• Az agrárminiszter milyen információkkal rendelkezik a Sajó szennyezett szakaszán zajló munkálatokról?
• A szlovák kormány tájékoztatta-e a magyar kormány illetékeseit arról, hogy pontosan milyen beavatkozásokra van szükség a szennyezés teljes megszüntetéséhez és ezeket a munkálatokat milyen céldátummal tudják elvégezni?

A választ Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára adta meg, aki arról tájékoztatta az LMP-s politikust, hogy:

„Mivel a vízminőségi paraméterek a rendszeres mérések alapján megfelelnek a vízfolyás típusára meghatározott határértékeknek, magyar oldalon beavatkozást igénylő III. fokú vízminőségvédelmi kárelhárítási szükség elrendelése eddig nem vált szükségessé.”

Eközben a sajtóban is megjelent hírek alapján a szlovák környezetvédelmi kormányzat mintegy 2,4 milliárd forintnyi euróra becsüli a szennyezés teljes felszámolásának költségét, az erre vonatkozó javaslatot pedig hamarosan tárgyalni is fogják Pozsonyban.

A végleges megoldás és kármentesítés ugyanakkor még várat magára, legalábbis erről tanúskodik Varga Tibor, a rozsnyói horgászszövetség titkára, civil aktivista által nemrégiben adott interjúja. Varga a szennyezés kezdete óta az egyik legaktívabb civil szereplő, aki foglalkozik a folyó ügyével. A már említett interjúban súlyos adatokkal támasztja alá azt az állítását, miszerint az eddigi intézkedések nem voltak elegendőek a probléma teljeskörű megoldására. Elmondta többek között, hogy a víz vastartalma a mérések szerint most is százszorosan túllépi a határértéket, de az arzéntartalom is további aggodalomra ad okot. A vele készült teljes interjút ITT olvashatják.

The post A szlovákok szerint 2,4 milliárdba kerül a Sajó szennyezésének felszámolása, a magyar kormány nem aggódik a hazai folyószakasz miatt appeared first on BaHír.