A tájékoztatás szerint a cég okosgyára, a Duna Smart Power Systems (DSPS) bővítését megelőzően a Kecskeméti Katona József Múzeum szakembereinek régészeti kutatása során a sírok mellett épületek, füstölők, árkok, kemencék, kutak, valamint a mindennapi élet egyéb eszközei is előkerültek.

Mint írták,

a leletek között számos érdekesség is akad, így például az egyik tárológödörben találtak egy hosszúkás, négyoldalú dobókockát, ami egy római társasjáték kelléke volt. Ez azért számít különleges leletnek, mert a Kárpát-medence területén ritkán kerül elő ilyen tárgy.

Találtak továbbá egy sírhelyet, ahol kettős temetkezés volt megfigyelhető, egy nőt és egy férfit helyeztek el közös sírgödörben, ami nem volt általános ebben a nagyjából Kr. u. 3-4. századra tehető időszakban. Szintén szokatlan módon, zsugorított temetkezésre is találtak példát a régészek.

Egy olyan sírra is rábukkantak, amibe két, nagyméretű malomkövet helyeztek, ez szintén nem volt általános szokás. Ez valószínűleg valamilyen babonás hiedelemmel függhet össze, talán azt akarták biztosítani, hogy akit oda temettek, ne jöjjön vissza a túlvilágról.

A közlemény idézi Molnár Karolát, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régészét, aki szerint a Dunavecse-Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen feltárt temető abból a szempontból egyedi, hogy viszonylag nagy sírszámú temető, és a régészeknek ritkán van lehetőségük arra, hogy ilyen nagy területen kutathassanak.

A feltárás során nagyon sok egyedi lelet is előkerült, terra sigillata edények, ékszerek, illetve a férfi sírokban fegyvereket is találtak, egy mintegy 80 centiméteres kardot és egy lándzsát. Női sírokból pedig különleges, féldrágakőből és korallgyöngyökből készült ékszerek, valamint tükrök kerültek elő, illetve két látványos és szép ruhakapcsoló tű, melyek közül az egyiket egy madáralak díszíti.

A szarmaták a Kr. u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen a Kr. u. 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben.

A régészek jelenleg is dolgoznak a lelőhelyen, a gyárépítés kivitelezési munkáihoz igazítva a feltárást.

A társaság tavaly májusban adta át a dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemet, ami a vállalat egyik legnagyobb létesítménye Európában. Az első üzem építését szintén megelőzte egy régészeti feltárás, melynek során megtalálták egy neolitikumban (Kr.e. 5500 – Kr.e. 5000) lakott település maradványait, azt a szarmata települést, amelynek temetőjét a gyár bővítése előtt tárták fel, illetve egy bronzkori településrészlet is előkerült.

A Schneider Electric idén március 4-én jelentette be, hogy 44 millió eurós beruházással bővíti a Dunavecsén tavaly megnyitott DSPS-t, és egy 18 ezer négyzetméteres új üzemrészt alakítanak ki.

forrás: mti

fotó: facebook

The post Szokatlan temetkezési megoldásokat találtak a régészek Dunavecsén appeared first on BaHír.

Elmondta, hogy a 20 milliméter átmérőjű, 3,5 gramm súlyú dukát egyik oldalán Szent János áll, előtte az állam vezetője térdel, a másikon Krisztus látható dicsfénnyel övezve.    

Ilyen pénz a velenceiek tiltakozása miatt csak igen rövid ideig készült, értéke ma mintegy nyolcmillió forintra tehető – fűzte hozzá.    

Kitért rá, hogy a pénzérmére hétfőn bukkantak rá Szulejmán turbéki sírkomplexumának közvetlen közelében, mellette becsapódott ólomgolyókat azonosítottak, így lehetséges, hogy a kincs harci cselekmény miatt került a földbe.    

A dukát múzeumba kerül, más leletekhez hasonlóan kiállításon láthatják majd az érdeklődők – jelezte.    

Hancz Erika, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészeti tanszékének munkatársa, a turbéki ásatást vezető régész az MTI-nek azt mondta, az elmúlt három hétben kerámia- és üvegtöredékeket, cipőpatkókat, késeket, lövedékeket, táskacsatot, faragott épületelemeket is találtak, a leletet ezenkívül ezüstpénzek is gazdagítják.    

Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora, a kutatócsoport vezetője az MTI-vel közölte, a Szigetvár ostroma idején elhunyt Szulejmán síremléke, azaz türbéje világviszonylatban is unikális öröksége a magyarországi török hódoltság korának.    

Az uralkodó 1566-os halála után a város melletti szőlőhegyen épült fel az a kisváros, Turbék, amely mauzóleumot, dzsámit, derviskolostort, kaszárnyát, zarándokok vendégházát, illetve ezeket védő erődöt foglalt magában, az épületeket 2013 és 2019 között a kutatócsoportjuk azonosította, tárta fel – jegyezte meg.   

Pap Norbert közölte, az elmúlt öt évben az adatok feldolgozása, a publikálás folyt, több könyv és egy sor olyan szakcikk jelent meg, amely előkészítette a vizsgálat folytatását.    

A kutatást a török kormány kezdte támogatni a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta, a magyar kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről, és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei, de a munka folytatását a koronavírus-járvány megakadályozta – jelezte Pap Norbert.    

A sajtótájékoztatón közölte, hogy a vizsgálatok újabb szakasza a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának, továbbá a PTE Szentágothai János Kutatóközpont és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány között létrejött szerződésnek köszönhetően kezdődhetett meg.    

A cél elsősorban a beruházások előkészítése, a lelőhely szisztematikus átvizsgálása abból a szempontból, hogy miképpen lehet az örökségi értékeket megfelelően feltárni és a bemutatáshoz szükséges infrastruktúrát elhelyezni a területen – mondta.

Úgy vélekedett, a kutatás továbbra is sok izgalommal, új leletek előkerülésével kecsegtet.    

Az eddigi turbéki kutatásoknak nagy nemzetközi visszhangjuk volt, számos cikk mellett tizenöt filmes produkció is készült a témában – mutatott rá.    

Pálfi Gábor, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány operatív igazgatója azt mondta, a szervezet nagyon fontosnak tartja, hogy segítse az oszmán kori emlékek megőrzését, feltárását, a magyar-török történelmi emlékek bemutatását.    

Reményét fejezte ki, hogy a turbéki kutatás új fázisa hozzásegít a kor és a történelmi események mélyebb megértéséhez, és számos további együttműködésre ad lehetőséget.    

Trócsányi András, a PTE Természettudományi Karának dékánja arról szólt, hogy a turbéki eredmények nemcsak a kutatásban, hanem az oktatásban és a területfejlesztésben is hasznosultak.    

A kutatásnak nagyon kedvező sajtóvisszhangja volt, jót tett az egyetemnek, a kutatóknak és általában a tudománynak, emellett hozzájárul a térség fejlesztéséhez is – jelentette ki.    

Lábadi Beatrix, a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tudományos és pályázati dékánhelyettese azt közölte, hogy I. Szulejmán nevét a világon szinte mindenki ismeri, a vele összefüggésben Szigetváron előkerült kincseknek lehet turisztikai jelentőségük, fontosak ugyanakkor a bölcsészettudománynak, mert módot nyújtanak, hogy a feltárásokban az egyetem oktatói és hallgatói is részt vehessenek.    

Vass Péter (Szigetvárért Tisztességgel Egyesület), Szigetvár polgármestere azt mondta, a türbe körüli ásatások újraindulásának magyar és török szempontból is óriási a jelentősége, mert fontos történelmi személyiségek haltak meg Szigetvár 1566-os ostroma alatt, és lényeges ismerni az események lehető legtöbb részletét.    

Ha a kutatás olyan eredményekkel zárul, amelyekkel a török és a magyar fél is elégedett lesz, az azt jelentheti, hogy rengeteg magyar, török és más külföldi is felkeresi a várost, az ásatások befejeztével a nagyközönség előtt is megnyíló, Zsibót-Szőlőhegyen található türbét – közölte.    

Szavai szerint a környéket felújítják, megépítik a látogatókat kiszolgáló utakat, épületeket, és Szigetvár turisztikai szempontból nem 2-3 napos város lesz, hanem olyan, ahol a turisták egy hetet is szívesen eltöltenek.    

Vass Péter a felszólalásában megemlékezett Hóvári Jánosról. Felidézte, a tavaly elhunyt történész-turkológus vezényelte le a kormány megbízottjaként az 1566-os várvédő Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulójára szervezett rendezvényeket.    

Nagy szerepe volt abban, hogy a város ismét felkerült Európa történelmi térképére, ő és segítői munkája révén foglalkozott Szigetvárral a The New York Times, a National Geographic, közölt számos cikket, televíziós anyagot a magyar média, jelent meg sok tudományos értekezés – mondta.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post Szigetvári Szulejmán-kutatások – Ritka aranypénzt találtak a régészek appeared first on BaHír.