Míg korábban dr. Ruzsa Diána Egészségügyi Bizottság elnöki, Kőszegi Krisztián pedig országgyűlési alelnöki felkérést kapott, most Kapronczai Balázs, Heidl György és Kustánczi Norbert neve is felkerült a kiemelt tisztségviselők közé.

A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök összesen 55 államtitkárt nevezett ki, a kinevezések a szombati Magyar Közlönyben jelentek meg. Az új államtitkári kör összetétele alapján a kormány hangsúlyosan szakmai háttérrel rendelkező emberekre épít: a kinevezettek egyharmada nő, összesen több mint száz diplomával rendelkeznek, a legfiatalabb 28, a legidősebb 66 éves. A névsorban jogászok, oktatási, kulturális, kommunikációs, társadalomtudományi és gazdasági szakemberek egyaránt szerepelnek.

Baranyából is több ismert név került a kinevezettek közé.

A Baranya 4-es választókerület országgyűlési képviselője, Kapronczai Balázs az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára lett. A közoktatási szakértőként, vállalkozóként és művészeti intézményvezetőként ismert politikus Szigetváron alapított magán művészeti iskolát, amely az évek során több megyére kiterjedő, mintegy 1500 növendéket oktató intézménnyé fejlődött. Kapronczai szerepe ugyanakkor nemcsak a minisztériumi munkában erősödik. Az Országgyűlés oktatási bizottságában is helyet kapott, emellett frakcióvezető-helyettesi feladatokat is ellát majd. Új szerepkörében a frakcióvezető munkájának támogatása mellett a szakpolitikai területek koordinációjában vesz részt, operatív feladatokat lát el, valamint politikai egyeztetéseken képviseli a frakciót. Vidéki családapaként és vállalkozóként szerzett tapasztalatait korábban többször is hangsúlyozta, különösen a helyi közösségek, családok és a közoktatás mindennapi kihívásainak megértésével kapcsolatban.

Szintén államtitkári kinevezést kapott Heidl György esztéta, filozófiatörténész, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának korábbi dékánja. A Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban a társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkári feladatokat látja el, amelyhez többek között nemzetpolitikai, civil, nemzetiségi és felekezeti ügyek tartoznak. A professzor több évtizedes tudományos és egyetemi pályafutással rendelkezik, 1993 óta oktat a Pécsi Tudományegyetemen, korábban a Pécsi Egyházmegyénél is vezető szakmai szerepet vállalt.

Pécsi kötődésű kinevezettként említhető Kustánczi Norbert is, akit a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkárává neveztek ki. Az újságíró és médiaszakember pályáját Pécsett kezdte, a Pécsi Médiaközpont riportereként és híradós szerkesztőjeként dolgozott, később országos médiumoknál, köztük a 24.hu élén szerzett vezetői tapasztalatot, majd kommunikációs tanácsadóként is dolgozott.

The post Baranya több új államtitkárral is erősít appeared first on BaHír.

Időközi választás jön Mohácson

Időközi önkormányzati választást kell kiírni Mohácson, miután Rózsahegyi Áron országgyűlési mandátumot szerzett, és lemondott helyi képviselői tisztségéről. A jogszabályok szerint nem lehet valaki egyszerre parlamenti és önkormányzati képviselő, így a megüresedett helyet 120 napon belül választáson kell betölteni. Bár a voksolás kötelező, politikai súlya várhatóan korlátozott lesz, mivel a mohácsi képviselő-testületben jelenleg egyértelmű többségben van a kormánypárti oldal.

Új vezető az egészségügyi bizottság élén

Közben az Országgyűlésben is fontos személyi döntések születtek. Dr. Ruzsa Diána az Egészségügyi Bizottság elnökévé választották.

A szakember több mint két évtizedes tapasztalattal érkezik a pozícióba, és hangsúlyozta: az egészségügy számára nem pusztán egy rendszer, hanem emberek hálózata – betegek, egészségügyi dolgozók és egy egész társadalom, amely biztonságos, minőségi ellátást érdemel. Célja, hogy lépésről lépésre, szakmai alázattal és együttműködéssel kézzelfogható változásokat érjenek el az ágazatban.

Alelnöki felkérés az Országgyűlésben

Szintén jelentős politikai előrelépés történt: Kőszegi Krisztián felkérést kapott az Országgyűlés alelnöki tisztségének betöltésére. A politikus hangsúlyozta, hogy roma származású emberként különösen fontos számára ez a lehetőség, amely szerinte azt is jelzi, hogy a társadalmi felemelkedés és az esélyegyenlőség valós cél lehet Magyarországon. Úgy fogalmazott: a jövőben is azon fog dolgozni, hogy minden magyar ember hangja hallható legyen.

Egy irányba mutató változások

A helyi és országos események közös pontja, hogy új szereplők és új feladatok jelennek meg a politikában. Miközben Mohácson egy mandátum sorsa dől majd el a közeljövőben, addig országos szinten olyan pozíciók kerültek új kezekbe, amelyek hosszabb távon is hatással lehetnek az egészségügy működésére és a parlamenti munkára.

The post Új szerepek, új választás: átalakuló politikai tér Baranyában és országosan appeared first on BaHír.

De vajon mi ebből a valóság? Mennyire igazak ezek az állítások és ki az, aki tényleg örülhet, és ki az, aki kevésbé. Ezekre próbálok választ találni a következő cikkemben.

Mennyire volt alacsony ez a részvételi arány?

A szavazáson a választópolgárok 33.55%-a vett részt. Ez semmiképpen nem egy magas szám a 2022-es választásokhoz mérten. De vajon mennyire magas az időközi választásokhoz viszonyítva?

Az elmúlt 10 évben ezzel együtt 5 időközi választás volt, amelyek aránya a következő:

2020 – Borsod-Abaúj-Zemplén 6. – 45.52%

2020 – Fejér 4. – 29.1%

2015 – Veszprém 3. – 41.78%

2015 – Veszprém 1. – 44.87%

Ebben a listában 4. helyen lenne a mostani választás, 3-tól viszonylag sokkal lemaradva, egyet viszont megelőzve. Ez alapján sem tűnik ez egy kiemelkedő eredménynek.

Viszont más kontextusba helyezi a dolgot az, hogyha megnézzük ezeknek az időközi választásoknak a tétjét. A kettő 2015-ös választásnak elég nagy tétje volt, hiszen ha az ellenzék számára jól alakul, akkor a Fidesz elveszíti a 2/3-os többségét, ami végül össze is jött.

A 2020-as Fejér megyei választásnál a Fidesz nem indult el. Persze kommunikációban támogatták az egyik független jelöltet, de valódi kampányuk nem igazán volt, ez azért érződik is a létszámban. A borsodi választás meg olyan szempontból bírt nagy téttel, hogy ez volt az első olyan csörte a Fidesz és az összefogott ellenzék között, ahol tényleg mindkét oldal teljes erőbedobással küzdött. Mindezt egy olyan körzetben, amit előzetesen inkább Fideszesnek saccoltak, de nem a teljesen egyértelmű kategóriába. Tehát egy nagy ellenzéki győzelemhez az ilyen kerületeket kellett volna megnyerni 2022-ben.

Ennek a mostani választásnak nagy tétje nem volt. Egy olyan körzetről beszélünk, ahol a Fidesz fölénye teljesen egyértelmű, és ha valami csoda is történik, a 2/3 akkor sincs veszélyben. Nem véletlen, hogy a Tisza nem indult el, nem csak a hosszú távú politikai céljaiba nem fért volna bele, de szerintem ők is tudták, hogy ez sansztalan.

Fentiek tükrében a 33.55%-os eredmény jónak ugyan nem nevezhető, de olyan rossznak sem, hogy rögtön kongatni kellene a vészharangot a Fidesz oldalán. Sőt, ha gonosz akarnék lenni, ha Magyar Péter bojkott-felszólítása annyit ért el, hogy az átlag időközinél 10%-kal kevesebben mentek el, akkor nagyon nem kell félnie a Fidesznek. Persze ez szintén egy túlzó kijelentés lenne, mert valószínűleg messze nem minden Tiszta pártos maradt otthon. De a létszámból messzemenő következtetést nem lehet levonni.

Az arányokat tartotta a Fidesz

A Fidesz jelöltje 18.703 szavazatot kapott, ez 48.9%-a a 2022-es eredménynek. Ha viszont azt nézzük, hogy a választásokon részt vevő polgárok száma 47.94%-a volt a 2022-esnek, akkor ez a szám már nem is rossz. Ez innentől megint értelmezés kérdése. Ha feltételezzük, hogy még lett volna legalább 10-15%-os Tisza szavazó, aki csak azért maradt otthon, mert Magyar Péter ezt mondta, akkor itt tapasztalható egyfajta visszaesés. De ha csak tisztán az arányokat nézzük, akkor ez nem látható. Ez sajnos tényleg az a helyzet, amibe mindenki bele tudja magyarázni azt, amit szeretne.

Szépet ment a Mi Hazánk, de mire elég ez hosszú távon?

A Mi Hazánk volt az egyetlen, aki számszerűen tudott javítani a 2022-es eredményén, ez egy ilyen alacsony részvételű választásban megsüvegelendő. Ugyanakkor – a mellett, hogy nagyon jól kampányoltak – azért azt is be kell ismerni, hogy jól taktikáztak és a körülmények is kedveztek nekik.

Egyrészt ők vállalták be egyedül, hogy egy országosan ismert politikust indítottak el. Ez a mozgósítást nagyon segíti, és akár új szavazók behúzására is alkalmas. Másrészt ezzel gyakorlatilag az első számú esélyessé váltak előzetesen ellenzéki oldalról (már ha volt itt bárki esélyes egyáltalán), ez pedig azt jelentette, hogy olyan szavazók – akár Tiszások is – akik el akartak menni szavazni, és mindegy volt nekik, ki, csak ne a Fidesz, azok „befogott orral” beikszelhették a Mi Hazánk jelöltjét.

Véleményem az, hogy a jó eredményhez ezek a körülmények is kellettek, nem gondolom, hogy 2026-ban hasonló eredményt el tudnak érni. De az tény, hogy sikerült ezzel olyan erőt mutatniuk, amivel számolni kell.

Jó-e a DK eredménye?

A nagyjából 11%-os eredményét a DK sikernek tekintette. Annak kapcsán érthető is, hogy a korábbi mérések egy része 3-5%-ra becsülte őket. Ez ahhoz képest egy eléggé erős eredmény.

Viszont ünnepelniük nekik is korai lenne. Ugyanis itt tulajdonképpen a DK volt az egyetlen baloldali párt, aki elindult (határesetként a függetlenként elindult Harangozó Gábort lehet ide sorolni, akit az MSZP egyértelműen támogatott). Tehát a P, az LMP, a Momentum, az MKKP és azok a Tisza-szavazók számára, akik elvből nem szavaznak a Mi Hazánkra, itt egy reális opció volt. Ennek tükrében bennem azért hagy kérdőjeleket ez az eredmény.

Röviden ez a véleményem ezekről az eredményekről. Igazából senkinek sem tökéletes, de mindenkinek van annyira jó, hogy sikerről tudjon kommunikálni. Ha mást a véleményed, írd meg kommentben!

The post Milyen következtetéseket lehet levonni a tolnai választásból? appeared first on BaHír.

Amikor a Jobbik június 29-én tartott tisztújító kongresszusán elmondtam elnöki értékelőmet és leköszönő beszédemet, arra figyelmeztettem, hogy a kudarcos választásokat követően a legnagyobb veszély, ami közösségünkre leselkedhet az, ha a párt környékén jól láthatóan felszaporodott ügyeskedők közreműködésével beindul a párt még mindig jelentős erőforrásainak felélése és elherdálása, vagy beapportálása egy újabb elvtelen pártközi megállapodásba politikai túlélésért – értsd a megélhetési politikusaink pozíciójának biztosításáért – cserébe. Nos, tévedtem. – vall tévedéséről közösségi oldalán a politikus.

Amikor a párt újabban legfőbb küldetését abban találja meg, hogy egyfajta kékfény híradóként funkcionálva, az arcpirító „árad a bűn” felkiáltással bűneseteket konferál fel az ország különböző szegleteiből, és ebben odáig süllyed, hogy sajtóközleményben teszi közzé a rendőrség arcképes körözési felhívását egy kiskorúval szemben, azt mutatja, hogy sem egy ellenzéki párt szerepével és kompetenciájával, sem az „emberi méltóság” fogalmával nincs tisztában. Illetve még azt, hogy megtalálta az egyetlen témát, amivel a kormányt ott támadhatja, ami neki roppant kényelmes: a balliberális kormányok teljesítményét, különösen a Gyurcsány-Bajnai korszakot ugyanis a bűnözés terjedésében és a bűnüldözés hiányosságaiban sohasem lehet alulmúlni. – fogalmazott meg kemény kritikát a párt kommunikációjáról Gyöngyösi Márton.

The post Gyöngyösi Márton kilép a Jobbikból, még a politikától is visszavonul appeared first on BaHír.

Őrsi Gergely az Indexnek  megismételte véleményét, amely szerint az önkormányzati munkában nincs helye pártpolitikának. „2019 óta, amióta polgármester vagyok, nem írtam le pártnevet, nem politizáltam pártpolitikusként. Az elveim és a korábban vallott értékeim megmaradnak” – mondta a lapnak Őrsi.

Őrsi Gergelynek úgy tűnik, hogy az MSZP tagságából nem származott túl sok haszna, hiszen a kampányához sem kapott anyagi támogatást a párttól. Az Indexnek többek között Őrsi azt is mondta, hogy kilépése nem a párt elleni demonstratív kritika.

Őrsi Gergely szerint ugyanis az MSZP számára nem nagy vérveszteség az ő távozása, mert a pártban nem vállalt fontos szerepet.

Őrsi Gergely a 24.hu-nak korábban azt nyilatkozta, hogy többek közt a pártpolitikából az is kiábrándította, hogy amikor a Fidesz meghozta azt a szabályt, hogy a polgármesterek helyett pártlisták alapján áll össze a fővárosi közgyűlés, akkor „mindegyik párt azon nyomban elkezdett alkudozni”. „Ez nekem óriási csalódás volt” – mondta korábban Őrsi. „Nem szerettem volna a fővárosi közgyűlés tagja lenni, ne legyen félreértés, de most kizárólag pártpolitikai alapon kerültek be oda a képviselők”. A lapnak azt mondta, hogy még azért is ódzkodik a pártpolitikától, mert „az ellenzék már többet beszél arról, hogy ki kivel fog össze, mint a várost, országot érintő ügyekről. Ez nekem egyre kiábrándítóbb”.

Őrsi Gergely 2019 óta vezeti Budapest II. kerületét. 2024. június 9-én a szavazatok 69,72 százalékát nyerte el a kerületi polgármester-választáson. A fideszesként induló Dombi Rudolf mindössze csak a szavazatok 28,09 százalékot szerezte meg Őrsivel ellentétben. Őrsinek (aki az MSZP mellett a DK, a Momentum, a Párbeszéd-Zöldek és az LMP támogatásával indult a választáson), ebből az is következik, hogy az előttünk álló öt évben a közgyűlésben is kényelmes többsége lesz. – írja a Telex.

The post Kilépett az MSZP-ből Őrsi Gergely appeared first on BaHír.

Ez a jelölés az LMP eredettörténete, és ez ismétli magát újra. Persze, most sok hörgés fog következni arról, hogy pontosan mit kell megvédeni, de ne dőljünk be ennek: ez a hörgés, a status quo védelmének kétségbeesett zaja. Annak a status quo-nak, aminek mindenki vesztese Budapesten és az országban. – idéz az LMP eredettörténetéből a politikus.

Sólyom László megválasztása is keresztbe húzta Gyurcsány Ferenc akkori többségének a számítását, ahogy most is a biztosnak tűnt pozíciók, az előre leosztott dealek kerültek veszélybe. Egész életemben büszke leszek arra, hogy Vitézy Dávidot jelöltük főpolgármesternek. Ez mutatja, hogy az LMP képes arra, hogy egy jelöltnél azt nézze, hogy alkalmas-e az adott feladatra, nem azt, hogy a szellemi polgárháború melyik ágyúlövése hova érkezik. – sorolja a közelmúlt eseményeit Ungár Péter.

Sólyom László elnöki ciklusa mutatta meg, hogy a jelölését elindítóknak, a rá szavazó parlamenti képviselőknek és az őt támogató aktivistáknak lett igaza. És ebből az igazságból jött létre aztán az LMP. Az elmúlt tizennégy évben sok döntést hoztunk, köztük sok rosszat is. – írja az elmúlt 14 évről Ungár.

De Vitézy Dávid jelölésével visszatértünk az eredethez, hogy a politika szólhat arról, hogy alkalmas embereket jelöljünk közpozíciókba. Hogy lehet szó Budapestről, hogy lehetnek víziók egy városban. Hogy nem csak a hörgés van. Hogy lehet más a politika. – tér rá írásában napjaink aktualitására Ungár Péter, az LMP-Magyarország Zöld Pártja frakcióvezetője és társelnöke.

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss közéleti híreket, információkat.

The post Ungár Péter: „Visszatértünk. Oda, ahol minden kezdődött.” appeared first on BaHír.

    Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kiírásakor jogerősen bejegyzett párt volt. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel azt közölte, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában március 12-én, a választás kitűzésekor 185 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.
    Az OBH adatai szerint 2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek a nyilvántartásból.
    A 2019-es EP-választástól az idei kiírásáig 57 pártot jegyeztek be, és 68-at töröltek a nyilvántartásból. Öt évvel ezelőtt az EP-választáson 264 párt indulhatott.
    Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük néhány még ma is működik. A parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
    A Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1989-ben alakult meg, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.
    A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított FKGP és MDF (mai nevén Jólét és Szabadság Demokrata Közösség) jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett MIÉP megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.

Mint ismeretes az egy időben tartott választásokra 2024. június 9-én kerül sor – jelentették be.

Ennek alapján máris tudható az is, hogy április 20-án indul a választási kampány Magyarországon.

Az egy napon történő önkormányzati és Európai Parlamenti választások előzménye, hogy 2022 nyarán 140 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását, amelynek értelmében összevonták a 2024-es európai parlamenti választásokat az önkormányzati választásokkal.

A választást megelőző kampányidőszak a választás napja előtt ötven nappal indul, tehát április 20-án. Az ajánlóíveket is legkorábban aznap lehet felvenni a Nemzeti Választási Irodától. 

forrás: mti

További érdekes tartalmakért kattintson ide!

The post Kevesebb mint kétszáz bejegyzett párt van appeared first on BaHír.

Az interjú alatt is többször könnyek közt nyilatkozott Tóth Gabi, aki azzal kezdte a beszélgetést, hogy felvázolta milyen is volt számára az elmúlt 2023-as esztendő.

Az mondta, hogy ha erről beszél, akkor az Átkozott nyár című dal jut az eszébe, amely felvázolja, hogy valahol átkozott volt, közben életem egyik legszebb évét is átélte.

„Tulajdonképpen már a legelején. Hirtelen jött minden: hirtelen jött Hannaróza, még ismerkedő fázisban voltunk Gáborral. Nyilván mikor megfogant, jött a házasság, ami azért is, mert a gyerek miatt kössük össze az életünket. Az elejétől voltak súrlódások, értékbeli különbségek. Két különböző világ vagyunk: én művészlélek, ő sokkal racionálisabb. Ez jó is lehet, de nagyon más szinteken éltük meg az érzelmi dolgainkat.” – vallotta a házassága válságáról Tóth Gabi.

Az énekesnő elmondta, hogy az őt bántó emberek nem tudták, hogy milyen mérhetetlen harcot folytattak Krausz Gábor séffel a kapcsolatuk megmentéséért.

„Nagy családra vágytam, hogy olyan asszony legyek, aki hazavárja a férjét, megteremtse az otthon melegét. Most is erre vágyom” – meséli Tóth Gabi az interjúban.

Tóth Gabi és Krausz Gábor házasságának felbomlásáról, illetve a pár szétválásáról a bahir.hu is beszámolt.

The post Válásáról is vallott Tóth Gabi appeared first on BaHír.

A Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke ma reggel közzétett írásában rámutat, hogy a politikusok a világon minden pontján szeretnének hinni a csodákban. Rámutat arra is, hogy elméleteik megerősítése érdekében nem ritkán találkoznak olyan szakértőkkel, akik ezt a hitet önként hajlandók táplálni. Surányi György szerint, pedig: „Márpedig csodák, olcsó megoldások nincsenek.” Ennek megerősítése érdekében felvázolja, hogy: „Erre az elmúlt évek itthon és külföldön megszámlálhatatlan példával szolgáltak.” Írásában felhozza azt a példát is, hogy milyen egyszerű, sőt nagyszerű is lenne, ha egy ország korlátlan pénznyomtatással, olcsó pénzzel, és egy laza költségvetéssel, a várt vagy elvárt növekedést és az ipari termelékenységet többszörösen meghaladó reálbéremelkedéssel nagyszerű sikereket lehetne a piacon elérni. De az ilyen megoldásokat napjainkban senki nem gondolhatja komolyan. Márpedig egyelőre úgy tűnik, hogy a high pressure economy, az olcsó pénz hívei tudatosan vagy sem, mégis csak ezt sugallják. Az ilyen megoldás sok ország vezetőinek persze egyszerűbbnek tűnhet, mint az üzleti és fogyasztói bizalom helyreállítása, az évek óta megtapasztalt kiszámíthatatlan és túlburjánzó kormányzati intervenciók visszafogása. Helyette lehetne megoldás például a piac, a verseny erősítése, a stabilitás és benne a jogszabályok, például az adók stabilitásának elérése. Megtörténhetne például az olyan reformok elindítása kicsiny hazánkban is, amelyek az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika átalakításán, a kiszámíthatóságon, a jog és tulajdon biztonságán, a verseny intézményi kereteinek megerősítésén alapulnak. – mutat rá a szomorú magyar valóságra írásában Surányi György.

A teljes írást IDE kattintva olvashatják!

The post Surányi György írásában fejtette ki Magyarország útját a lejtőn appeared first on BaHír.

„Az elmúlt években sajnos mindannyian találkozhattunk már az alábbiak közül (legalább) az egyikkel:

– folyamatos dugók

– kimaradó buszjáratok, menetrend problémák

– parkolóhelyek hiánya

– vasúti mellékvonalak bezárása

– vonatok folyamatos késése

Meghívott vendégeinkkel az itt felsorolt témákról fogunk beszélgetni. Szóba kerül majd, hogy milyen kihívások nehezítik a helyi buszközlekedést, a Tüke Busz működését. Beszélgetünk majd a megyénket is érintő vasúti mellékvonal bezárásokról, a folyamatos dugókról, lehetséges megoldásokról.”

Külön érdekesség, hogy az Egyesület meghívását Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő mellett a város egyik Fideszes önkormányzati képviselője, Barkóczi Csaba is elfogadta, így parázs vita várható.

A meghívott vendégek névsora:

– Udvardi Péter, közlekedésmérnök

– Szarvas-Hierholcz Márk, a Pannonvasút Egyesület elnöke

– Barkóczi Csaba, Pécs Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője (Fidesz)

– Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, pécsi országgyűlési képviselő

További részletek, információk az eseményről itt: https://www.facebook.com/events/1732855987138766

Az esemény leírása szerint a szervezők küldtek meghívót a városvezető koalíció frakcióvezetői részére is, tőlük azonban egyelőre nem kaptak választ. Megkerestük a Pécs Most Egyesületet, akik elmondták, hogy a visszajelzések alapján a város zöldbiztosa Sajgó György részt vesz a fórumon.

The post Egy országgyűlési képviselő és a pécsi Fidesz is részt vesz a Pécs Most Egyesület decemberi, közlekedésről szóló fórumán appeared first on BaHír.