Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:

Mikor sportos fórumokon arról beszélek, hogy a profi sportnak igenis piacról kéne megélnie, és nem az adófizetők pénzén kellene élősködni, amivel egyébként maga a sport is jobban járna, komoly felháborodás alakul ki. Ma Magyarországon egy sportcsapat sikeressége szinte soha nem látott mértékben függ a politikától, és erre talán Paks az egyik legjobb példa.

Amikor Pakson a helyi lakosok ellenzéki polgármestert mernek választani, akkor a helyi kosárcsapattól/focicsapattól a kormány pillanatokon belül elveszi a pénzt, volt nincs, csá. Ez történik most is a jelek szerint és ez történt pár évvel ezelőtt is.

A paksi kosárcsapat úgy vágott neki ennek a szezonnak, hogy lesz lóvé mindenre is, gyorsan hoztak is 2-3 játékost egészen döbbenetesen magas fizetéssel, majd jöttek a választások, a paksiak ellenzéki polgármestert választottak meg, a várostól vélhetően egy csomó pénzt elvesznek, emiatt úgy látszik a kosárcsapatnál is be kellett húzni a féket. Az első 2-3 minőségi játékos bejelentése után, most már csak alsópolcos légiósok érkezéséről vannak hírek, elég valószínű, hogy a tervezett költségvetés a politikai helyzet változása miatt megváltozott. Így lehetetlen érdemi munkát végezni, hogy olyan tényezőkkel is számolnod kell, hogy vajon a helyi lakosok a „megfelelő” polgit választják-e meg, vagy sem, hogy a miniszterelnök úr ad-e 500 milliót a csapatra, vagy sem. Ez egy teljesen beteg rendszer, miközben minden, de minden adott lenne, hogy az egész működjön piaci körülmények között, Pakson biztos vagyok benne, hogy lenne minden hazai mérkőzésre 1500 ember, aki kifizetne 8000 forintot (20 euró) a jegyért egy szezonban mondjuk 22 alkalommal, ami már 264 millió forint lenne, és biztos vagyok benne, hogy ez az 1500 ember arra is hajlandó lenne, hogy évente mondjuk 20 ezer forint értékben vegyen merch-termékeket (újabb 30 millió), tuti biztos, hogy lenne olyan helyi cég aki szívesen lenne mezszponzor, abból ráadásul több is lehet (elől, hátul, nadrágon), parketta-szponzor, reklámtábla-szponzor (szerintem erre összességében a helyi cégek össze tudnának dobni 50 milliót), és azt is lefogadom, hogy lenne mondjuk 100 olyan jobbmódú ún. VIP-szurkoló, aki tudom is én, venne minden szezonra 100 ezer forintért támogatói kártyát (újabb 10 millió), és ott tartunk, hogy bejött 354 millió forint, és csak és kizárólag azok dobták ezt össze, akiket érdekel a paksi kosárlabda, miközben teljesen mindegy, hogy ki az aktuális polgi, hogy az önkormányzatban vannak-e kosárlabdát szerető fickók, vagy sem, vagy hogy a miniszterelnöknek éppen milyen kedve van aznap.

Persze lehet nem kapna nettó 6 milliót havonta az aktuális sztárjátékos, be kéne érniük tudom is én 1-2 millióval, de egyébként ha egy 10 fős keretben tudom is én átlagosan bruttó 1,5 millió forintot keresnének a játékosok, az kerülne 10 hónapra nézve (a szezon „csak” 10 hónap, nem 12), 150 millió forintba. Simán, de tényleg nagyon simán ki lehetne ezt gazdálkodni piaci körülmények között, az ország bármelyik csapatánál.

De nem, ez nem kell, ehelyett marad az, hogy reménykedünk, hogy a polgármester úr az adófizetők pénzéből ad-e 250 milliót, vagy hogy a kormány nem vágja-e el a támogatásokat egyik napról a másikra. Ha igen, akkor meg megy a fejvakargatás.

Forrás: Vági Márton

The post Sportpénz, pénzsport appeared first on BaHír.

Az elmúlt időszakban a Vácon élő férfi az online térben keresett állást magának, amikor egy „kedvező” munkalehetőséggel találta magát szembe. A munkavégzéshez egy internetes alkalmazást kellett letöltenie, majd a leendő munkaadója e-mailben vette fel vele a kapcsolatot. A munka lényege kimerült abban, hogy megadja a kibertérben rejtőzködő „munkaadónak” a bankszámlaszámát, majd az arra érkező nagyobb összeget leveszi, és átadja az ismeretlen megbízónak. Ezért a manőverért a férfinak százezer forintot ígértek. A „megbízott” időközben talált munkát magának, majd április 12-én üzenetet kapott a kibertérben a munkaadójától, hogy aznap nagyobb összeg landol a számláján. Egymillió-háromszázezer forint érkezett a számlára, valamint egy újabb utasítás is a csalóktól, miszerint tartson meg magának százezer forintot, a többit pedig vegye fel, és vigye Budapestre. A 29 éves férfi azonban nem akart a fővárosba utazni, így a csalók azt ígérték, ők érkeznek meg a pénzért Vácra, neki csak annyi a dolga, hogy a számlájára átutalt több mint egymillió forintot dobja be egy lakóhelye közelében lévő kukába. Ez már gyanússá vált a férfi számára, de nem értesítette a rendőrséget, hanem elmondása szerint a pénzt még aznap egy szemetesbe dobta Vácon.

A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a kibertérben megbújó csalók megszerezték egy szécsényi sértett banki adatait az interneten, és a számlájáról utalták át a több mint egymillió forintot a váci férfiéra. Kiderült az is, hogy ugyanennek a sértettnek és közeli hozzátartozójának a számlájáról más tranzakciókat is indítottak, ekkor több mint kétmillió forintot utaltak át egy ukrán férfinak.

A sértett feljelentése alapján a szécsényi rendőrök azonosították és elfogták a 29 éves váci férfit, pénzmosás bűntett miatt gyanúsítottként hallgatták ki, őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását. A rendőrök előtt ismertté vált az a másik elkövető is, aki ellen a Szécsényi Rendőrkapitányság elfogatóparancsot adott ki. Az egyenruhások a 35 éves ukrán férfit június 25-én fogták el, pénzmosás bűntett miatt hallgatták ki, elismerte a bűncselekmény elkövetését. Őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását.

A rendőrség a Mátrix Projekt keretében kiemelt figyelmet fordít az online térben elkövetett csalások felderítésére. A bűncselekmények megelőzéséről bővebb információkat, aktualitásokat, megelőzési tippeket a Kiberpajzs oldalán olvashatnak.

Forrás: police.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post Szemetesben landolt a mosott pénz, és az online munka is appeared first on BaHír.

Az ügyről érdemes tudni, hogy április végén a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatot, és új eljárásra utasította a bíróságot a pécsi buszbeszerzési büntetőügyben kedden kihirdetett határozatával a Pécsi Ítélőtábla a Pécs helyijáratú tömegközlekedését biztosító Tüke Busz Zrt. 2015-ben mintegy 3,5 milliárd forintért Hollandiából vásárolt autóbuszflottával újította meg elavult járműparkját. Miután kiderült, egy közvetítő cégen keresztül 660 millió forinttal drágábban vásárolták a buszokat, mint amennyiért a Volvo hollandiai cége árulta, eljárás indult.       

Bánki Erik a Népszava június 1-jei írása szerint az üggyel kapcsolatban, egy SMS-ben annyit közölt a lappal, hogy: „Nekem biztosan nem utalt egyetlen fillért sem! Aki ezzel ellentétes dolgot állít, az hazudik.” Az üzenetet követően a lap felhívta az olvasók figyelmét arra, hogy a Népszava írásában nem Bánki kapta a pénzt, hanem a cége. A bejegyzést követően a hétvégén  Bánki Erik egy újabb üzenetet küldött a lapnak, itt már azt írta, hogy:

„Egyetlen eurócent sem érkezett a nevezett személytől a céghez! Hasonló nagyságrendű átutalás sem történt, amit összekeverhettek volna. Nem tudom, hogy honnan és ki adta ezt az információt, de nyilvánvalóan hazugság.”

A Pécsi Ítélőtábla május 28-án, kedden meghozott határozatról azt írta, hogy a felülbírálat során a táblabíróság az elsőfokú bíróság ítéletét teljes egészében megalapozatlannak találta, melynek oka „a múltbeli történések számos lényeges mozzanatát érintő felderítetlenségére volt visszavezethető”.   

Ilyen körülmények között – írták – nem lehetett megnyugtató választ kapni arra a kérdésre, hogy gazdasági szempontból – észszerű érvekkel és törvényes célkitűzésekkel – egyáltalán magyarázható volt-e a hollandiai cég fellépése, a buszbeszerzés menetében az eladó és a pécsi közlekedési cég mint vevő közé történő beékelődése.

A közlemény szerint elmaradt a közbeszerzés szabálytalanságainak feltárása és az abban kulcsszerepet játszó személyek tevékenységének leírása és értékelése is.    

Annak megválaszolása is elmaradt, hogy „törvényes és szabályos ügylet esetén hogyan képzelhető el az, hogy a pécsi önkormányzat által hitelfelvétellel biztosított 10,9 millió euró – 3,5 milliárd forint – vételár egy része, azaz hozzávetőlegesen 1,6 millió euró a másodrendű vádlott belgrádi bankszámlájára, míg 550 ezer a harmadrendű vádlott thaiföldi bankszámlájára került” – írták a közleményben.    

A Pécsi Ítélőtábla megítélése szerint részletekbe menő alapossággal kellett volna értékelnie a Kaposvári Törvényszéknek azokat a bizonyítási eszközöket, amelyeket a holland nyomozó hatóság gyűjtött össze azt követően, hogy a másodrendű vádlott 2016. június 29-én megjelent egy hollandiai pénzintézet fiókjában, és lottónyereményre való hivatkozással közel egymillió euró készpénzt szeretett volna saját számlájára befizetni.    

Közölték: mindezek tisztázásának hiányában nem kínálkozott perrendi lehetőség az eljárás ügydöntő határozattal történő lezárására, ezért a másodfokú bíróság megismételt eljárás lefolytatását rendelte el, arra pedig a Szekszárdi Törvényszéket jelölte ki.    

Az ítélőtábla végzését az ügyész tudomásul vette, míg a vádlottak és védők közül a határozathirdetésen jelen lévő másodrendű vádlott és a negyedrendű vádlott védője fellebbezést jelentett be. A fellebbezéseket a Kúria bírálja el.

Forrás: mti.hu, 24.hu, nepszava.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss híreket, információkat.

The post Tagadja Bánki Erik, hogy cége pénzt kapott a pécsi buszper vádlottjától appeared first on BaHír.

Egy pécsi asszony még tavasszal talált egy szórólapot a postaládájában, amelyen ácsmunkát hirdettek. Mivel a házon közel 50 éves tető volt, úgy gondolta, megkérdezi a szórólapon hirdetőt, hogy milyen feltételekkel cserélnék le a tetőjét. Május elején egyeztetett is egy férfival, majd abban maradtak, hogy a vállalkozó kimegy felmérni a munkát. Május 6-án meg is érkezett a brigád, és nekiláttak a munkának.

A gondok itt kezdődtek. Nekiestek a palatetőnek, letépték, majd a földre dobták. A törmelék egy jó része még most is ott van a ház tövében. Ezek után azt állították, hogy valami nincs rendben a tetőszerkezettel, ezért új tetőléceket raktak fel, és emiatt megugranak a költségek.

Ekkor még azt mondták, hogy az ár 3 és 5 millió között lesz.

Másnap folytatták a lécezést és a fóliázást, azonban a melléképület cserepeit is bontani kezdték, holott ez nem volt a megállapodásban. Az asszony elmondta, hogy erre nincs pénze, de azt mondták neki, oldja meg valahogy. A munkáról szerződés is készült, de azon pontos ár nem szerepelt. Amikor kezdtek elszabadulni az indulatok, a vállalkozó közölte: 10 millió lesz a kedvezményes ár, de lehet két részletben is fizetni. A nő felvett 3 millió forintot a számlájáról, majd egy átvételi elismervényen átadta azt. Az asszonnyal ezután a lekötött pénzét is fel akarták vetetni, el is mentek vele a bankba, de – szerencsére – azt nem lehetett azonnal felvenni. Meg is beszélték, hogy majd 16-án, amikor felvette a pénzt, jönnek újra dolgozni.

A háznál ekkor azonban már nem csak a megrendelő volt, rendőrök várták az érkező munkásokat.

Megállapították, hogy a munkát nem végezték el teljes egészében, és amit megcsináltak, annak kivitelezése is jól láthatóan silány minőségű volt.

A rendőrök az esettel kapcsolatban egy 26 éves mélykúti férfit állítottak elő, majd kihallgatták gyanúsítottként.

A Pécsi Rendőrkapitányság bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás miatt nyomoz.

Amennyiben lakás- vagy házfelújításba szeretne kezdeni, egy-egy adott munka kapcsán kérjen több árajánlatot!

Kérdezze meg rokonait, ismerőseit, hogy mik a reális árak, és ha kiválasztotta a kivitelezőt, kérjen tőle szerződéstervezetet, amelyet előzetesen áttanulmányozhat!

Ha valamely részletével kapcsolatban bizonytalan lenne, kérje ki a szakmában jártasabb ismerősei véleményét!

A legfontosabb: a szerződésben rögzítsék az egyes részmunkák díjait, hogy később ne érhessék váratlan meglepetések, ne merülhessenek fel előre nem tisztázott költségek!

Forrás: police.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss, aktuális pécsi, baranyai híreket, információkat.

The post A tető csak fedősztori volt a pénz kicsalására Pécsen appeared first on BaHír.

Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:

15 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek a Mészáros-féle autópálya-koncesszió. Ez minden dolgozó magyar ember esetében 319 ezer forint.

Egyetlen dologra lenne szükség, hogy az emberek felébredjenek végre ebből a jobbágy-szolga mentalitásból, amiben vannak: direkt keljen adót fizetniük. Ne legyen automatikusan levonva a bérből, hanem minden egyes hónapban, minden egyes munkavállalónak keljen befizetnie az adóját. Hogy érezze a súlyát, hogy havonta többszázezer forintot fizet be az államnak, hogy egy ilyen hír hallatán tudja, hogy az előző havi 350 ezer forintos utalása Mészáros Lőrincnek ment. Kapja csak meg Gipsz Jakab a 600 ezer forintos BRUTTÓ bérét, és a hónap 10. napjáig keljen abból befizetnie az államnak 201 ezer forintot.

Ugyanígy kéne a boltokban, legyen csak kint az ÁFA-mentes ár, az ÁFÁ-t pedig keljen szépen külön befizetni a kasszánál. Itt a számla, amit vásárolt az 10 ezer forint, kérünk további 2700 forintot az államnak.

Mert jelenleg a magyar emberek többsége azt hiszi, hogy ha pénzt „kap” az államtól, azt Orbán Viktor „adja”, ha meg szembejön vele egy ilyen hír, legyint, egyfelől fel sem tudja fogni ezt az összeget, másfelől azt hiszi, hogy neki ehhez nincs köze, mert nem az ő pénze. Pedig de, az ő pénze. A ti pénzetek. Ne hagyjátok.

Forrás: Vági Márton

The post A ti pénzetek, miért hagyjátok appeared first on BaHír.

2010 óta az ország leggazdagabb egy százalékának birtokában egyre több pénz van.

96 400 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások vagyona – adta ki nemrég a Magyar Nemzeti Bank.

A Magyar Nemzeti Bank. által közzétett hírt pontosítja a Blochamps Capital statisztikája, amelynek alapján most az Economx megírta, hogy ez a vagyon a következőképp oszlik meg:

• nagyjából a harmada van az ország leggazdagabb 1 százalékánál,
• egy másik harmada a 2-10. leggazdagabb százaléknál,
• a harmadik harmada pedig a legszegényebb 90 százaléknál.

Egész pontosan 33,46 – 33,8 – 32,74 a százalékos eloszlás a három csoport között.

Vagyis tehát hiába nőtt 96 ezer milliárd forint fölé a magyar háztartások pénzügyi vagyona, mikor ennek a vagyonnak a nagy részét a felső 10-15 százalék birtokolja. Sőt, elmondható, hogy a leggazdagabb 1 százalék kezében van a magyar háztartások teljes vagyonának harmada.

A mindennapi tapasztalat is azt mutatja, hogy a magyar háztartások legtöbbjénél valóban nincs tízmillió forint.

A hosszú időtávú összehasonlítások megmutatják, hogy a 2010-es évek hozták a leggazdagabbak életében a legnagyobb fordulatot. Addig a leggazdagabb 1 százaléknál az összvagyon 24 százaléka volt, a 2-10. százaléknál pedig 35 százalék.

A Forbes által összegyűjtött ötven leggazdagabb magyar összvagyona 6 935 milliárd forint volt 2023 végén. A top 10-es magyar lista pedig a következő:

1. Mészáros Lőrinc és családja: 591,3 milliárd forint
2. Csányi Sándor: 573,7 milliárd forint
3. Felcsuti Zsolt: 442,9 milliárd forint
4. Veres Tibor: 438,2 milliárd forint
5. Gattyán György: 424,8 milliárd forint
6. Szíjj László: 281,3 milliárd forint
7. Jellinek Dániel: 249,5 milliárd forint
8. Demján Sándorné és családja: 225,6 milliárd forint
9. Széles Gábor: 206,8 milliárd forint
10. Garancsi István: 197,3 milliárd forint

Forrás: economx.hu, hvg.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss pénzügyi híreket, információkat.

The post Ugyanannyi pénzt birtokol a magyarok leggazdagabb 1 százaléka, mint a legszegényebb 90 százalék appeared first on BaHír.

Az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítójának közleménye szerint a csalók a telefonos átverések során mindinkább a mesterséges intelligenciára támaszkodnak, és módszerük elegendő meggyőző erővel bírhat ahhoz, hogy a legközelebbi családtagokat is fizetésre kényszerítsék.    

A szakértők szerint a ChatGPT és más mesterséges intelligencia-eszközök segítségével a virtuális emberrablások széleskörben elterjedhetnek, egyúttal a csalók könnyebben megtalálhatják az ideális áldozatokat. A hirdetők és a marketingesek például évek óta alkalmaznak viselkedéselemző technikákat, hogy a megfelelő üzeneteket a megfelelő időben juttassák el a célcsoportokhoz.    

A generatív mesterséges intelligencia (GenAI) is segíthet a csalóknak azáltal, hogy megkeresi azokat a személyeket, akik a legnagyobb valószínűséggel fizetni fognak, ha virtuális emberrablás áldozatává válnak. Az AI lehetővé teszi a csalók számára, hogy a korábbinál jóval nagyobb léptékben, tömegesen hajtsák végre akcióikat, még több kárt okozva, különösebb erőfeszítés nélkül.   

Az ESET elemzése szerint a hangklónozási technológia már most is képes a hitelesnek tűnő megtévesztésre, és a kiberbűnözők körében egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a hangklónozó szolgáltatások (VcaaS, Voice Cloning-as-a-Service) iránt. Amennyiben ezek elterjednek, minden támadó számára lehetővé válik az ilyen jellegű csalások végrehajtása, különösen ha a GenAI-eszközökkel együtt használják.  

A virtuális emberrablások több szakaszból épülnek fel: először a csalók potenciális áldozatokat keresnek, majd azonosítják az „emberrablás” célpontját, így az adott személy gyermekét a közösségi médiában vagy más, nyilvánosan elérhető információk alapján. A csalók ezután kitalálnak egy képzeletbeli, de hihető és megrázó szituációt, és felmérik, melyik a legalkalmasabb időpont a hívásra: például amikor valaki nyaral és távol van otthonától, rokonától. A csalók egy egyszerűen hozzáférhető szoftver segítségével hangfelvételt készítenek, amellyel megpróbálják meggyőzni az áldozatot arról, hogy elrabolták a rokonát.    

A közlemény idézi Csizmazia-Darab Istvánt, az ESET termékeit forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértőjét, aki elmondta: az információk forrása szinte mindig a közösségi média, ezért nagyon fontos, hogy milyen nyilvánosan elérhető adatot osztanak meg magukról az internetezők.    

Kifejtette: ebben az esetben is az első és legfontosabb szabály, hogy senki ne osszon meg túl sok személyes információt a közösségi médiában. Kerüljék a lakcímek és a telefonszámok közzétételét, ne publikáljanak fényképeket vagy videó- és hangfelvételeket a családtagjaikról, és semmiképp ne osszanak meg részleteket a hozzátartozók aktuális utazásairól.    

Egy újabb tanács szerint a felhasználók állítsák privát módra a közösségi média profiljaikat, minimálisra csökkentve az esélyét annak, hogy a bűnözők megtalálják őket online térben.    

A szakértő közölte, akkor is gyanakodni kell, ha az üzenetben azt kérik, hogy az címzett adja meg a személyes adatait vagy a közösségi profiljai bejelentkezési adatait.   

Elmondta, a szülők használhatnak olyan programokat is, amelyeknek van helymeghatározási funkciója, így ellenőrizni tudják, hogy hol van a gyermekük.    

A közlemény szerint a szakértők azt is tanácsolják, hogy ha valakit feltételezhetően virtuális emberrablás miatt hívnak, tartsa szóval a „rablókat”, és ezzel egy időben próbálja meg felvenni a kapcsolatot az állítólag elrabolt személlyel, vagy szóljon valakinek a közelében, hogy segítsen ebben. Hozzátették, bár nem könnyű, de próbáljon nyugodt maradni a felhívott hozzátartozó, és ne osszon meg semmilyen további személyes információt, illetve vegye rá az „emberrablókat”, hogy válaszoljanak egy olyan kérdésre, amelyre csak az „elrabolt” tudhatja a választ, és kérje, hogy beszélhessen vele. Fontos az is, hogy a lehető leghamarabb értesítse a helyi rendőrséget.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon mindig friss híreket, információkat talál.

The post Figyelem: Virtuális emberrablással próbálnak pénzt szerzeni a kiberbűnözők appeared first on BaHír.

Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:

Írtátok sokan az erről a témáról szóló poszt alá, hogy jó-jó, de egy stadion sokkal nagyobb, több néző mehet be, válthat jegyet, költhet pénzt, mint egy színházban. Ez igaz, azonban egy stadionban jellemzően havonta két mérkőzést rendeznek, egy átlagos klub nagyjából 18-20 találkozót rendez hazai pályán, eközben egy színházban minden további nélkül lehet akár mindennap előadás, sőt akár naponta több is. Ráadásul a színpadot ki lehet adni, lehet abban a színházban stand upot, vitaestet, könyvklubokt, filmvetítést, workshopokat tartani, meg bármi mást, ami szintén bevételt hozhat a színház számára.

Egy 200 fős színház, amelyik egy hónapban 25 alkalommal megtölti a nézőtereit átlagos 8000 forintos (ami kevesebb, mint 20 euró) jegyárak mellett az 40 millió forint bevételre tesz szert. Emellé még adják ki a színpadot a fentebb írt dolgokra tízszer, mondjuk alkalmanként 300 ezer forintért, az további 3 millió. Mellé büfé, esetleg valamilyen merchandising termék, adó 1 százalék, független mecénások megkeresése, helyi vállalkozók megkeresése, szponzorok megkeresése, de tényleg ne én adjak ötleteket.

Nekem ezzel az állami szubvencióval az a fő bajom, hogy ki a fene dönti el, hogy melyik színház/művész/zenész legyen érdemes az állami, azaz az adófizetői támogatásra és melyik ne? Ki húzza meg a határt? Ha csinálok egy borzalmasan pocsék színházat, azért még tarthatom a markomat állami támogatásra, akkor is, ha a nézőtér tudom is én fele üres?

Mert a mostani kurzusnak meg vannak a támogatott figurái, de egy másik kurzusnak is meglennének, óhatatlanul is politikai alapon dőlnének el a támogatások, a művésznek érdeke fűződne ahhoz, hogy minél jobb viszonyt ápoljon a hatalommal, ha tudja, hogy onnan jön a pénz. Engem zavar Ákos meg Tóth Gabi támogatása, de ugyanígy zavarna ha Noárt meg tudom is én melyik ellenzékhez köthető művészt tömné ki a hatalom közpénzekkel.

Ennél sokkal szerencsésebb lenne, ha az emberektől nem vonnánk el adót sport, vallás és kultúra finanszírozására, és a náluk maradó többletből eldöntenék ők maguk, hogy mire áldoznak és mire nem. Továbbra is biztos vagyok benne, hogy az, ami igazán jó és értékes, az így is, úgy is fennmaradna. Egyébként is, ha normális fizetések lennének az országban, akkor kit érdekelne a 2000 euróból, hogy a kedvenc színházamba/focimeccsemre/koncertemre nem 15 euró, hanem mondjuk 35 euró a jegy? Boldogan fizetné ki mindenki.

Forrás: Vági Márton

The post Színház, foci, állam, pénz appeared first on BaHír.

A Fidesz frakció az „együttműködés” jegyében tátott szájjal nézte, hogy:

– A haverjaik elvittek 1 milliárdot Pestre,

– Úgy megvédtek minket a rezsicsökkentéstől, hogy ez a tavalyihoz képest még 360 millióba fáj idén!!!

– Az már csak hab a tortán, hogy mi emeltük meg a pedagógusaink és kulturális dolgozóink bérét saját forrásból, amihez annyi segítséget kaptunk, hogy 30%-kal csökkent a kormányzati támogatás.

Úgy tűnik, így jártak egyes szekszárdi sportegyesületek is, de őket már tavaly kicsontozták, és Horváth úr is inkább saját birodalmát építette, segítség helyett csak nagyokat ígérgetett. Ha az önkormányzat nem segít, márciusra csőd közeli helyzet alakulhat ki a labdarúgásban és a kosárlabdában és még ki tudja, hány egyesületnél. Mindezzel a költségvetés készítése kapcsán szembesültünk. Sebaj, felvesszük a kesztyűt, idén negyedévente lesz költségvetési tárgyalás, és a pénzünket azonnal befektetjük sportba, kultúrába, járdába, nem lesz mit Pestre hordani. – összegzi az idei költségvetési év gondjait Bomba Gábor szekszárdi képviselő.

Bejegyzéséből kiderül, hogy Murvai Árpáddal együtt az egyesületek elnökeivel találkoztak az elmúlt napokban, ahol megtudták azt is, hogy minkét egyesület kizárólag az önkormányzattól kapott kedvezmények és támogatás miatt tudta túlélni a 2023-as évet. Az egyesületektől ugyanis elvették az összes állami támogatást, és 2023-ban egyetlen fillért sem kaptak.

Az UFC-nél szeretnék, ha az általuk használt létesítmények rezsijét az idei évben is átvállalná az önkormányzat (ez évi 20 millió Ft), továbbá a pályák karbantartásának feladatát is szeretnék átadni a városi kertészetnek (ez évi 12 millió), valamint kértek egy lakást is. Sajnos ezen felül még 50 millió forintra lenne szükségük, hogy stabilan tudják a felnőtt csapatukat finanszírozni.

A KSC vezetőségével tegnap tárgyaltunk, sikerült tisztáznunk a félreértést a szerződés körül, elkészült a szerződés tervezete is. A kosárlabdát tavaly úgy megvédte a fideszes Horváth István és csapata, hogy plusz pénz helyett 200 milliót elvett, ezért merülhetett fel a felnőtt csapat elköltözésének gondolata (Pakson és Bonyhádon más az országgyűlési képviselő). A tavalyi évet ők is csak úgy tudták túlélni, hogy az önkormányzat 50 millió forinttal megsegítette, és kifizettük a sok milliós rezsi számláikat is. – írja bejegyzésében Bomba Gábor, amiből kiderül, hogy a szekszárdi foci és kosárlabda sport is komoly veszélybe került.

A felnőtt sportolók mellett több mint ezer szekszárdi gyerekről van szó, ez talán megérne egy öt percet két pörköltfőzés és kolbásztöltés között. – jegyzi meg írásában a szekszárdi képviselő.

The post A szekszárdi sportolók pénzét is elvette a kormány appeared first on BaHír.

A tárcavezető tájékoztatója szerint ezzel az elmúlt napokban:

 „összesen 470 milliárd forint hazánknak járó uniós forrást kaptunk meg”.     

A múlt hét csütörtökön 779,5 millió euró (300 milliárd forint) érkezett a helyreállítási forrásokból, kedden pedig 445 millió eurót (170 milliárd forintot) utaltak a 2021-2027-es uniós költségvetési időszak keretéből, amelyből 240 millió euró az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, 205 millió euró a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz fejlesztéseit segíti – közölte Varga Mihály.

Varga Mihály pénzügyminiszter ma a közösségi oldalán arról is tájékoztatta a követőit, hogy megérkeztek az első összesítések a tavalyi, 2023-as év költségvetési adatairól.

Bejegyzésében arról írt, hogy a gazdasági folyamatok kedvező változását mutatja, hogy az államháztartás pénzforgalmi hiánya Magyarországon kisebb lett, mint 2022-ben. Hozzátette, hogy ugyancsak kedvező jel a tervezetthez képest is több, 1013 milliárd forint társasági adóbevétel befizetése. Az államadósság GDP-arányos mértéke tovább csökkent, a pontos számhoz még a KSH adataira lesz szükség.

Forrás: mti.hu

The post Újabb 170 milliárd forint uniós pénz érkezett Magyarországra appeared first on BaHír.