1, Előre tervezd meg a vásárolást! Vásároljunk a szokásosnál kevesebbet!

A júliusi és augusztusi kánikulában senki nem szeret a forró gáztűzhely mellett állni, hiába vásároltuk be a főzéshez az alapanyagokat. Emellett azt is érdemes figyelembe venni a bevásárlásnál, hogy az étvágyunk sem az igazi a nagy melegben. Törekedjünk arra, hogy kevesebb, és főképpen könnyen emészthető ételt vásároljunk. Tartsunk inkább a hét során több kisebb bevásárlást, amikor csak a következő pár napra szükséges dolgokat szerezzük be.

2, Fagyasztás, fagyasztás, fagyasztás!

A nyári hónapokban a fagyasztó nemcsak a jégkockatartó miatt lesz a legjobb barátunk! Kiváló megoldás az ételmaradékok, és még akár a pékáruk eltarthatóságára is. Fontos, hogy minden esetben akkora mennyiségeket fagyasszunk le egyben, amit később meg is tudunk majd egyszerre enni, így csak annyit kell felolvasztanunk ami el is fog fogyni. Címkézzük fel őket, írjuk fel, hogy mikor és mit fagyasztottuk le.

3, Figyeljünk a helyes tárolásra!

A nyár a gyümölcsök özönét hozza, de némely gyümölcsnek, mint például a banánnak, görögdinnyének nem tesz jót, ha hűtőben tároljuk. Nem úgy viszont például az epernek és a cseresznyének. Ezeket a gyümölcsöket érdemes hűtőben tárolni. Arra is érdemes figyelni, hogy vannak olyan gyümölcsök, amelyek természetes, érést segítő gázokat, például etilént bocsátanak ki. Ezek közelében lévő gyümölcsök, zöldségek gyorsabban romlanak. Tároljuk külön a banántól, paradicsomtól, almától, sárgadinnyétől a többi zöldséget, gyümölcsöt. Itt pedig megtalálod meddig és hogyan tárolhatók a különböző ételmaradékok.

4, Ügyeljünk a hűtő hőmérsékletére!

Egész évben, de nyáron kifejezetten fontos, hogy időnként ellenőrizzük, hogy a hűtőnk hőmérséklete a biztonságos tartományba esik-e. Bármikor, de a nyári időszakban könnyebben előfordulhat, hogy emiatt romlanak meg gyorsabban a hűtőnkben tárolt élelmiszerek Szerezzünk be egy hűtőhőmérőt, és figyeljünk arra, hogy mindig 0 és 5°C között legyen a hőmérséklet.

5. Igyekezzünk felhasználni mindent!

Nyáron hajlamosak vagyunk a szezonális gyümölcsökből túl sokat beraktározni. Esetleg az is megtörténhet, hogy valakinél a kertben több termett vagy kicsit többet sikerült beszereznünk a kelleténél? Minden esetre törekedjünk rá, hogy felhasználjuk legalább a javát. Mindig elfér egy kis extra gyümölcs a reggeli turmixban vagy zabkásában. Unjuk már a megszokott ízeket? Nézzünk egy új receptet! Fontos, hogy a megfőzött ételeink ne vesszenek kárba, ha már ráuntunk, használjuk fel más fogásokhoz új köntösben.

6, Ételmaradék minél előbb kerüljön a hűtőbe!

A nagy melegben csak az ital fogyott a kerti partin? Az ételmaradékoknál nagyon fontos, hogy időben bekerüljenek a hűtőbe. Ez különösen lényeges egy kánikulai, napsütéses kerti parti esetében, ne tartsuk órákon át a sült húst a napon. Minél előbb tegyük a hűtőbe, mert a késői vendégek így frissen lakomázhatnak belőle.

+1 Komposztáljunk

Takarékosan vásároltunk, új köntöst adtunk a maradéknak, és mégis ránk penészedett a kaja? Ne várjuk meg a penészedést, és ha már a fagyasztónkban sincs hely, akkora ott a komposztálás, ami még mindig jobb megoldás a szemetesnél. Illetve nyáron sokkal több zöldség-gyümölcs kerül a tányérunkra, így szükségszerűen nagyobb mennyiség termelődik a nem elkerülhető élelmiszerhulladékokból is (például gyümölcshéj, zöldségmagok). Azzal, hogy visszajuttatjuk a körforgásba ezeket az élelmiszerrészeket, tápláló talaj fog keletkezni a növények számára, amelyeket később elfogyaszthatunk. Számos lehetőség van manapság már a komposztálásra, kezdve a szabadkerti komposztálóktól a benti lehetőségeken át a közösségi, városi komposztálásig. Tanulmányozd komposztálási útmutatónkat, hogy tudd, mit és hogyan kell komposztálni!

Forrás: maradeknelkul.hu

The post Nyáron is kerüld el az élelmiszer pazarlását appeared first on BaHír.

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke pénteken, Tatabányán – online is követhető – sajtótájékoztatón azt mondta: ma egyetlen település sem lehet biztonságban, abban a tekintetben, hogy az akkumulátorgyártás mely folyamatát telepítik oda.     

Az emberek egyre inkább elzárkóznak attól, hogy lakóhelyük közelében ilyen új gyár vagy hulladékfeldolgozó létesüljön, a közvélemény-kutatások szerint a felnőtt lakosság nagyobb része elutasítja ezek létesítését – fűzte hozzá.

Felidézte: az elmúlt héten Ácson és Felsőzsolcán is lakossági tiltakozást tartottak.     

A kormány mindenféle indokot talál arra, hogy miért kell Magyarországból „akkumulátorgyarmatot” csinálni – jegyezte meg, kiemelve: ezek az akkumulátorgyárak „víz- és energiazabálók”.     

Erre az energiára és vízre azonban a mezőgazdaságban és az élelmiszer-termelésben lenne szükség – hangoztatta az LMP-s politikus, aki kitért a Tatabánya közelében már működő akkumulátorgyárra is.    

Amellett, hogy ez az üzem is „eszi az erőforrásokat”, a munkavédelmi és környezetvédelmi szabályokat sem tartják be – mutatott rá, jelezve: most a gyár bővítése került napirendre.     

Szűcsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere közölte: határozati javaslatot nyújtott be a képviselő-testületnek, amelyben rögzítenék, Tatabányán nem szeretnék tovább növeli az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó tevékenységet. Kitért arra is, november 9-ére közmeghallgatást szervezett a témában, ahol mindenki elmondhatja véleményét.     

Fakli István, az LMP Komárom-Esztergom vármegyei elnöke arról beszélt, hogy a karsztvízbázis, amely felett húzódnak az ottani települések, sérülhetne a tervezett beruházással.     

A kormány és az akkumulátorgyárak nem sajátíthatják ki a vízkincset, az itt élők beleszólást kérnek abba, mi történik ezzel a komoly értéket képviselő nemzeti vagyonnal – hangsúlyozta az ellenzéki politikus.

Forrás: mti.hu

The post LMP: ne pazarolják az ivóvízkincset az akkumulátorgyártásra! appeared first on BaHír.

Az élelmiszerpazarlás világméretű probléma, így sajnálatos módon az Európai Unió valamennyi tagállamát, köztük Magyarországot is érinti. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2022. novemberében közölt adatai szerint hazánk valamelyest jobban áll a többi EU tagállamhoz képest, ugyanis az uniós állampolgárok átlagosan 70 kilogramm, míg a magyar emberek fejenként átlagosan 66 kilogramm élelmiszerhulladékot – értsd kukába dobott élelmiszert – termelnek évente. Mivel első olvasásra könnyen azt gondolhatnánk, hogy ezek nem túl nagy számok, még egyszer kiemelném, hogy ezek egy emberre vonatkozó adatok, így azért, ha utánaszámolunk és felszorozzuk ezt akár az EU-s állampolgárok, akár a magyar lakosság számával, már egy sokkal riasztóbb számot kapunk.

Azon túl, hogy a saját pénztárcánknak sem teszünk jót ezzel a felelőtlenséggel, ne feledjük, hogy mivel hulladékról van szó, jelentős környezetterheléssel is jár a dolog, ami hosszútávon az amúgy is szemétbe fuldokoló bolygónknak árt. Persze a kidobott élelmiszer önmagában messze nem okoz olyan károkat, mint a jóval hosszabb lebomlási idővel rendelkező műanyagszemét, de ne feledkezzünk el arról sem, hogy a megvásárolt étel – ha csak nem vagyunk annyira tudatos vásárlók, hogy csomagolásmentes üzletekben szerezünk be mindent – bizony műanyag csomagolásban érkezik a boltokba és így kerül a konyhánkba, hűtőnkbe is.

Ha zöld szempontok alapján vizsgáljuk a kérdést, akkor felmerül az értelmetlen hulladéktermelés problémaköre mellett egy nagyon fontos társadalmi szempont is, amit szintén nem hagyhatunk figyelmen kívül. Gyakori tévhit az emberek körében egyébként is, hogy a „zöldek” és az „ökopolitika” kifejezés hallatán csupán a magukat fához láncoló aktivisták jutnak eszükbe. Ezen fogalmak alatt ugyanis nem csupán a természeti kincsek védelmét értjük, a nagy egészhez hozzátartozik az is, hogy a gazdaságpolitikai, társadalmi, környezeti kérdésekben egyaránt egy fenntartható rendszert működtessünk. Így kanyarodunk tehát vissza a társadalmi fenntarthatósági problémákhoz, amiket az élelmiszerpazarlással kapcsolatban tapasztalhatunk. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és társszervezeteik közreműködésében készült 2022-es elemzés alapján 2021-ben világszerte az éhezők száma meghaladja a 820 millió főt. Nyilvánvaló, hogy nem oldja meg az éhezést az, ha holnaptól, a cikk elolvasását követően úgy dönt valaki, hogy tudatosabb vásárlásba és főzésbe kezd annak érdekében, hogy a vasárnapi ebéd fele ne a kukában végezze, de ezek az elképesztő és igen szomorú számok talán adhatnak egy kis motivációt a saját életünkben történő változások elindításához.

Szintén nem az éhezés felszámolásának számító csodaszer, de kis közösségekben a résztvevő szereplők számára kölcsönösen előnyös – és a bolygónk számára is pozitív hatásokkal járó – kezdeményezés például az ételmegosztás. Magyarországon az ételmegosztásnak az egyik legjobban használható online megoldása a Munch, ami vendéglátóhelyek, pékségek és boltok el nem adott, de jó minőségű élelmiszereit, ételeit segít értékesíteni az érdeklődők számára. Így az adott bolt, üzlet tulajdonosa is jól jár, hiszen az áruját nem kell a kukába dobnia, a vásárlók pedig az eredeti árhoz képest sokszor jóval olcsóbban juthatnak hozzá szuper ételekhez, sütikhez. A Munchnak egyébként vannak már pécsi partnerei is, így érdemes letölteni az appot és körbenézni.

kiemelt kép: Pexels/Rachel Claire

The post Kicsiben is érdemes küzdeni az élelmiszerpazarlás ellen appeared first on BaHír.