Ezekben a napokban tetőzik a parlagfűszezon. A pollenterhelés országszerte nagyon magas, az Alföldön sokfelé extrém magas. A hét első napjain megélénkülő keleti szél a Dunántúlra és a főváros környékére is további nagy mennyiségű pollent szállít. Enyhülés a következő napokban még nem várható.

A parlagfűre érzékenyeknél már jelentkezhettek erős tünetek, amelyek a pollenkoncentráció emelkedésének hatására fokozódhatnak. Jelentkezhet orr- és szájnyálkahártya viszketés, orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés.

The post Tart a parlagfű pollenszezon csúcsidőszaka appeared first on BaHír.

Az adatok alapján egyelőre még csak elvétve található parlagfűpollen a levegőmintákban, a jövő hét végén azonban már a közepes szintet is elérheti a pollenkoncentráció. Az erre érzékenyek ekkor már számíthatnak az allergiás tünetek megjelenésére, tapasztalhatnak orrfolyást, orrdugulást, tüsszögést, szemviszketést, könnyezést. A tünetek megelőzése, erősségének mérséklése megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel elérhető.

A szezon előreláthatólag erős lesz, amelynek mértékét az augusztusi és szeptemberi időjárás nagyban befolyásolhatja. A tömeges virágzás során a tartós, esős időszakok átmenetileg visszavethetik a pollenterhelést, de csak rövid időre tisztítják meg a levegőt. A szezon tetőzése az előző évek tapasztalatai alapján augusztus végén, szeptember elején várható.

Az allergiások számára nagy segítséget nyújt a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer térképes előrejelzése, melynek nyomon követésével könnyebben felkészülhetnek a várható tünetekre, azok kezelésére. A környező országokra kiterjedő előrejelzést a Nemzetközi Parlagfű Pollen Riasztási Rendszeren lehet követni.  

A kifejlett parlagfű terjedése ellen leghatékonyabban felmagzás előtt, bimbós vagy virágos állapotában végzett kaszálással lehet védekezni. Így csökkenthetjük a levegőben a lágyszárú gyomnövények virágporának mennyiségét, ami egyben a földhasználóknak jogszabályban előírt kötelezettsége is.

The post Nem elég a hőhullám, indul a parlagfűszezon is appeared first on BaHír.

A Kormány januárban társadalmi egyeztetésre bocsátotta a nemzetközi szerződés tervezetét, ennek kapcsán részletesen összefoglaltam a szakmai álláspontomat – természetesen egyetlen észrevételt sem vezettek át a tervezetben, nem csak tőlem, de az urbanisztikai és Budapest fejlesztésével foglalkozó szakmai szereplők vagy önkormányzatok részéről sem. – olvasható Vitézy közösségi oldalán.

Mi a baj a Maxi-Dubaj törvénnyel? – kérdez rá a törvénytervezetre a főpolgármester-jelölt, és íme, öt pontban össze is foglalta érveit.

Röviden, 5 pontban:

1. Úgy adja oda verseny nélkül egy arab befektetőnek a 130 hektáros, fél kerületnyi területet a kormány, hogy semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, mi épülne oda. Pedig Budapestnek nem újabb luxus bevásárlóközpontra és luxuslakónegyedekre van szükséges, hanem megfizethető új lakónegyedre, új városi jelentőségű közparkra,

2. Minden létező építési előírás alól kiemeli nemzetgazdaságilag a beruházást, így sem az épüetek magasságára, sem a tömbök méretére és funkciójára vonatkozóan nem marad befolyása a kerületi és fővárosi önkormányzatoknak.

3. A szükséges közlekedési beruházásokra nincsenek garanciák: nem szerepel a szerződésben a 3-as villamos átvezetése az új Szegedi úti felüljárón (csak közúti felüljáróról szól a dokumentum), nem rendelkezik a Kisföldalatti szükséges felújításáról és járműcseréjéről (csak a meghosszabbításról) és nincs benne a Nyugati pályaudvar – Rákospalota-Újpest kiemelten forgalmas, itt átvezető vasútvonal átfogó fejlesztése és az új állomás megépítése, csak annyi, hogy “vasúti pálya fejlesztése”. Ráadásul, ami benne van, azt se az arab befektetők, hanem a kormány fizetné – ez azonban így sem elfogadható, nem elégséges.

4. A repülőtéri vasutat a belváros és a Nyugati helyett Rákosrendezőre vinnék – az arab befektetők érdeke fontosabb, mint a nyilvánvalóan a belvárost kereső turistáké és az összes budapestié? Ennek tényleg közlekedéspolitikai és városfejlesztési szempontból az égvilágon semmi értelme.

5. Minden korábbi, a Rákosrendező rozsdaövezet városfejlesztésére készült terv, így az is, amit a BFK-ban mi csináltunk, egy új, városi jelentőségű, legalább 25 hektáros, Zuglót, Rákospalotát, Angyalföldet kiszolgáló közpark létesítésével számolt a Vasúttörténeti Park mellett. Ennek nyoma sincs a dokumentumokban, ez is beépíthető terület lenne a szerződés szerint. Zöldfelületet csak a vasúti vágányok befedésével akarnak csinálni – ennek semmi értelme, egy teherforgalmat is bonyolító vasúti fővonalat befedni méregdrága és nem is lesz teljes értékű zöldfelület.

Vitézy Dávid részletes véleményét az itt található linkre kattintva ismerhetik meg:

https://drive.google.com/file/d/1IFF40gcKy_Zbi55jAH4_eVjeTv3PvJL0/view?fbclid=IwAR0N42I7xj2W3kwavulGv6I91fbrTsvj9J8BxhqMpk5mArp7Z975fJw21pk_aem_AastAOJKdk3EErdJZq0romgazsQ4PcEqhxFlUJOi_v9VVe95hbvwHsLi8KysCxHJRCJm7UUkFjnNU3t0tQLNtlf7

Vitézy Dávid rámutat arra is, hogy Lázár Jánosnak megküldte a levelét.

Budapest városfejlesztésének múltbeli sikeres történetei mindig a magánérdek és a közérdek együttműködésén, összehangolásán alapultak. Ez a megállapodás csak az arab befektetők magánérdekéről szól – ez így nincs rendben. – összegez bejegyzésében Vitézy Dávid.

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss, közéleti híreket, akár Baranyán túlról is.

The post Vitézy: Arab befektetők érdekeit szolgálja Lázár János törvénytervezete, nem Budapestét appeared first on BaHír.

Az összes európai invazív faj közül a legtöbb kárt a patkány, a közönséges parlagfű, a vadnyúl, a smaragd kőris kéregrontó és egy piócaszerű parazita okozta.  Haubrock és egy nemzetközi kutatócsoport az invazív fajok által Európában és Németországban okozott károk és költségek számításait az InvaCost adatbázis információira alapozták. Ez az adatbázis rögzíti a nem őshonos fajok által okozott gazdasági károk globális felmérését.

Phillip J. Haubrock, a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet és Természettudományi Múzeum munkatársa elmondta, hogy először számszerűsítették átfogóan és részletesen az európai országokban az invazív fajok által okozott költségeket, és figyelték meg azok tendenciáit egy hatvanéves időszak alatt. Az invazív fajok által 1960 és 2020 között okozott összes költség 116,61 milliárd eurót tett ki, ez 42 ezer milliárd forintnak felel meg. A legmagasabb költségek az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország és Németország területén jelentkeztek. A nem őshonos állatok és növények a mezőgazdaságban és az erdészetben okozták a legnagyobb gazdasági kárt.

Az invazív fajok bevándorlásának és behurcolásának okai a biológus szerint sokfélék: a turizmus, a globális felmelegedés, a kereskedelem és a közlekedés is okolható. Németország például központi fekvése révén kiterjedt kereskedelmet folytat más országokkal, ami elősegíti a nem őshonos fajok betelepedését.

Az özönfajok veszélyeztetik az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát. Nemcsak Európában, hanem a világ minden pontján küzdenek különböző betelepített és behurcolt fajokkal. „A legveszélyeztetettebbek a szigetek, és az egyéb környezeti viszonyok miatt elszigetelt ökoszisztémák, melyek e fajokkal szembeni ellenálló képessége rendkívül csekély” – olvasható a Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapján.

A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak nemrégiben publikált kutatása vizuálisan mutatja meg, hogy például a fehér akác, a selyemkóró vagy a bálványfa hol fordult elő az utóbbi 13 évben. A térképek itt érhetők el.

A nem őshonos fajok elleni védekezés nemcsak a biológiai sokféleség megőrzése miatt fontos, hanem közegészségügyi szempontból is. A legtöbb faj pollenje allergén.

Forrás: MTI, A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja, Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa

The post Rossz hír az allergiásoknak appeared first on BaHír.