10% – ennyi maradna köztulajdonban azokból a projektcégekből, melyek Lázár János és a MÁV tervei szerint 99 évre megkapnák a pályaudvarok és teljes környezetük ingatlanait. Ez van egy frissen benyújtott törvényjavaslatban, melyet módosító indítványként vittek a Parlament elé, holnap (kedden) már szavaznak is róla. – írja Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke ma a Facebook oldalán.

Sietős kapkodásban igyekszik tehát Lázár János 99 évre magánkézbe játszani Budapest és több vidéki nagyváros főpályaudvarait – pár nap alatt lezavarják a törvényi hátteret, januárban zárják a pályázatokat, és márciusig 2124-ig magánkézbe adnák az összes budapesti pályaudvart és környező fejlesztési területet. – olvasható a politikus közösségi oldalán az évszázad ingatlampanamájaként is megfogalmazott Budapest, és több vidéki nagyváros pályaudvarának bérbeadási tervezetéről.

Ez a kormány 2010-ben pont az ilyen mutyik nyomán összeomló szocialista kormányzás révén kapta az első kétharmadot – elképesztő, hogy most a Parlament előtt lehet egy olyan javaslat, ami még a Gyurcsány-kormány reptérprivatizációjához képest is messzemenőkig hátrányos a magyar államnak. Ott legalább 464 miliárd koncessziós díjat fizetett és fejlesztéseket vállalt a magánbefektető – de az sem volt elég konkrét és számonkérhető, ezzel indokolták a visszavásárlást. Itt azonban se ellenérték, se fejlesztési vállalás, pedig az összes budapesti pályaudvar legalább annyira kritikus infrastruktúra, mint a repülőtér. Miért a repülőtér visszavásárlására költöttek ezermilliárdokat, ha utána pénzhiányra hivatkozva egy ingatlanpanamával magánkézbe adják a nagy pályaudvarokat? – teszi fel a kérdést Vitézy Dávid a mai bejegyzésében a magyarországi pályaudvarok magánkézbe adása kapcsán.

A legszebb, hogy még Lázárék vannak megsértődve, hogy ezt az ingatlanpanamát rablóprivatizációnak neveztem. Pedig pontosan az, a 10% tulajdonrész nyilvánvalóan szimbolikusnak is alig nevezhető. Úgy viselkednek, mint a betörő, akit rajtakapnak, ahogy viszi a tévét, és még nekiáll azon vitatkozni, hogy ez valójában csak egy nagy monitor és nem is tévé. – írja a politikus.

Mindent el kell követnünk, hogy megállítsuk a pályaudvarok elkótyavetyélését. Első lépésben a Fővárosi Közgyűlés döntését kérem az ügyben: felterjesztési jogunkkal élve kezdeményezzük a pályázatok visszavonását, valamint rögzítsük jó előre, hogy semmilyen hozzájárulást nem ad ki a Főváros az ezen pályázat nyomán induló magánberuházásokhoz. – indítványozza Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja.

The post Kedden már szavaz is a Parlament a pályaudvarok 99 évre történő magánkézbe adásáról appeared first on BaHír.

A Telex tudósítása szerint: “Az építési és közlekedési miniszter szerint „nincs privatizáció, ez egy abszolút idióta megközelítés”. Az ingatlanokat száz évre vagyonkezelésbe adják, amik ezután egy fejlesztésen esnek át: „Felújítja valaki a Nyugati vagy a Déli pályaudvar épületét, a benne lévő helyiségeket hasznosíthatja, a körülötte lévő területet beépítheti, cserébe a teljes épület felújításáért”, mondta. – utal a lapban megjelent Lázár János nyilatkozatra a politikus.

The post Vitézy: Lázár mellébeszél a pályaudvarok 99 évre szóló kijátszása kapcsán appeared first on BaHír.

Január végén zárul is a pályázat, és tavaszra már gyorsan ki is szerződnék 2025-től 2124-ig az összes budapesti pályaudvar ingatlanait és környezetüket. A magáncég “az épületek használatáért, hasznosításáért nem fizet ellenértéket” – tehát ingyen kapja meg az ország legértékesebb pályaudvarait 99 évre. Ugyanakkor ezért cserébe nincsenek elvárt fejlesztési garanciák: a kiírásokban nem szerepel semmilyen városfejlesztési vagy vasútfejlesztési előírás, így a magáncégek szabadon gazdálkodhatnak az ország legértékesebb vasúti ingatlanaival. – írja a politikus.

A Lázár-minisztérium máris félrevezető kommunikációba kezdett, amikor szombati közleményükben azt állították, hogy a pályázatok célja csupán az állomásépületek felújítása. A kiírások azonban teljesen másról tanúskodnak. Ha valóban a felújítás lett volna a cél, nem lenne szükség arra, hogy a pályaudvarok közvetlen környezetét, 15-30 hektáros területeket, a magáncégek kezelésébe adják. A minisztérium azt is közölte a 24 kérdésére, hogy a pályaudvarok tulajdonjoga megmarad állami kézben, azonban a kiírások világosan részben magántulajdonú projektcégekről és az azokba apportált MÁV-ingatlanokról beszélnek.

A kiírások semmilyen megkötést nem tartalmaznak a város fejlesztésére és a jövőbeni vasúti forgalomra, funkcionalitásra vonatkozóan. Sőt, ami a legnagyobb baj: azt sem tartalmazzák, a pályázók hol és mit fejlesszenek ezeken a hatalmas területeken, amelyek kiterjedése összesen 89 hektár, vagyis meghaladja a szűken vett Belváros méretét. “Természetesen” a pályázatot sem a kerületekkel, sem a Fővárossal nem előzte meg semmilyen egyeztetés. – olvasható Vitézy közösségi oldalán.

Számos országban épül rá színvonalas kiskereskedelmi funkció a pályaudvarokra, ezzel semmi gond nem lenne – sőt: magam is sok ilyen példát szoktam hozni külföldről. De az európai modell az, ahol a város, az állam és az államvasút a tudás és tervek birtokában a pályaudvar egyes, jól kitalált részeit hasznosítja, hosszas előkészítés után. Érdemes megnézni a bécsi főpályaudvar és térsége példáját, ahol új lakónegyed, park, hotelek, bevásárlócentrum épült a vadonatúj pályaudvar mellett. Évtizedes program volt, ahol a városfejlesztés tervezését és a vasút fejlesztését az osztrák állam és Bécs városa irányította, és egy alapos mesterterv alapján vontak be fejlesztőket egyes épületek megépítésére. Mi is ilyesmit terveztünk a Nyugatinál korábban. – mutat rá több jó példára is a politikus.

Budapest közepén ehhez képest szinte az összes belvárosi barnamezős területet felkínálni 99 évre egyben, bármiféle megkötés nélkül, egy hétoldalas bevásárlócédula alapján a fejlődő világ legkorruptabb országaira jellemző gyakorlat. Még Afrikában vagy Latin-Amerikában is meglepetést szülne egy ilyen mértékig egyoldalú, az államot, a vasutat és az utasokat 99 évre magánérdekeknek kiszolgáltató tender. – írja bejegyzésében Vitézy Dávid.

Ezeken a budapesti területeken valóban óriási fejlesztési potenciál szunnyad, a használaton kívüli vasúti területeken hiányzó intézményi és lakófejlesztéseket, új parkokat, a Nyugati mögött akár Budapest új kongresszusi központját, Kelenföld mellett akár az új budai szuperkórház ideális helyét is meg lehetne találni. A Déli helyén egyszer a jövőben, ha megépül az alagút, óriási városfejlesztési potenciál kínálkozik. – írja a fejlesztési potenciálokról a politikus.

Egy hárommilliós városrégió kulcsterülete és a várost kiszolgáló nagy pályaudvarok sikeres fejlesztése azonban csak a közérdek által vezérelten történhet. A közérdek kikapcsolásával, kizárólag profitérdekek mentén jó vége egy ilyen léptékű városfejlesztésnek nem lehet. Azt remélhettük, hogy a rendszerváltás zavaros átmenete után ezt Magyarország megtanulta. – mutat rá a pályaudvarok fontosságára Vitézy.

Lázár János mostani lépéséből ismét az látszik: ő valami egészen mást tanult a rendszerváltást követő mutyik időszakából, és nem csak visszahozná azokat, hanem léptéket is kíván váltani. – vélekedik Lázár János legújabb lépéséről Vitézy Dávid.

The post Vitézy: az évszázad ingatlanpanamájában 2124-ig adnák magánkézbe a budapesti pályaudvari ingatlanokat appeared first on BaHír.