Az OSZK a magyar írott kulturális örökség őrzőjeként folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket. Ezek közé tartoznak az Erdélyben született Nyirő József (1889-1953) elbeszélései, amelyek tragikus emberi sorsokat ábrázolnak. Művei közül a legismertebb a Jézusfaragó ember, a Kopjafák és a Havasok könyve című elbeszélésgyűjtemény, az Uz Bence és a Madéfalvi veszedelem I-II. című regény. Az említett kötetekkel együtt összesen tizenhárom Nyirő-művet találnak az olvasók a MEK felületén.

Szép Ernő (1884-1953) költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző volt egy személyben. Kabarétréfáival és egyfelvonásos műveivel, mint a Kabaret-dalok, a Május, a Patika vagy a Vőlegény, a hazai színházi abszurd humor megteremtője lett. Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai. Legismertebb közülük a Lila ákác, A jázminok illata és 1944-es pokoljárásának hiteles krónikája, az Emberszag. Szép Ernő negyvenhat kötete olvasható mostantól a MEK-ben.

A tanítóként végzett Bagdy István (1882-1953) többkötetnyi hazafias verset, magyarnótaszöveget írt, valamint a Kossuth-díjas Gábor Andor (1884-1953) negyvenhárom, változatos műfajú műve is felkerült a digitalizált tételek közé.

A magyar kultúra napja alkalmából felkerült új címek között megtalálható az első Magyarországon nyomtatott könyv: az 550 éves Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika. Az ennek tavaly kiadott facsimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást, magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt tartalmazó kötet is megtalálható a felületen.

The post Több mint 180 életmű vált szabadon hozzáférhetővé a Magyar Elektronikus Könyvtárban appeared first on BaHír.