Az esemény házigazdájaként Kövér László, az Országgyűlés elnöke és az NGYSZ Magyar Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket. Beszédében hangsúlyozta: az Országház nem csupán egy történelmi épület, hanem közös örökség, amelynek minden részében ott van a felmenők munkája, tudása és lelke. Mint fogalmazott, ez az épület mindazoké, akik a Kárpát-medence különböző részeiről érkeztek ide.

A házelnök elmondta, hogy a gyerekek Délvidékről, Felvidékről és Erdélyből is érkeztek, a gyermek házelnök pedig kárpátaljai születésű. Külön is felhívta a figyelmet arra, hogy Kárpátalján sok gyermek számára különösen nehéz karácsony közeleg, ezért arra kérte a résztvevőket, gondoljanak rájuk szeretettel az ünnepek idején.

A program egyik jelképes pillanataként Kövér László és Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke az Országház főlépcsőjén kialakított színpadon átadta az Országház kulcsát a gyermek házelnöknek és alelnököknek.

A gyerekeket meglepetésvendégként Kapu Tibor is köszöntötte, aki arra biztatta őket, hogy találják meg életük valódi célját, és legyen bennük kitartás ahhoz, hogy álmaikat meg is valósítsák.

Az ünnepi műsorban több ismert előadó is fellépett, köztük Peter Srámek, Oláh Gergő és Vastag Csaba. A Parlament különböző termeiben egész nap változatos programok várták a gyerekeket: a Felsőházi teremben rajzfilmvetítés, a Vadászteremben játékos foglalkozások, a Delegációs teremben zenei előadás, míg a Déli Társalgóban sportolókkal való találkozás tette emlékezetessé a napot.

A kézművesfoglalkozások, az arcfestés, a mézeskalács-készítés, a buborékfújás és az országházi séták mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek valódi ünnepi élményekkel, közösségi éléssel és felejthetetlen emlékekkel térhessenek haza.

Forrás: MTI

The post Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyereket láttak vendégül a Parlamentben appeared first on BaHír.

Azért a komoly munkára is rátértek az Országgyűlésben, mert például Kanász-Nagy Máté, az LMP-Zöld Magyarország Pártjának országgyűlési képviselője a napirend előtti felszólalásában a Parlament nyitóülésén arról beszélt, hogy a magyar gyermekvédelmi rendszer nem működik jól.

Hangsúlyozta, hogy ez nem a benne dolgozó elhivatott szakemberek hibája, hanem a rendszert működtető magyar állam teljesít rosszul, és ennek a leginkább kiszolgáltatott gyermekek, családok látják a kárát.

Ungár Péter, az LMP társelnöke válaszolt Orbán Viktor napirend előtti felszólalására:

Viszont Gyurcsány Ferenc nem hagyta magát, mert ha már egyszer a Parlamentben nem tudta elmondani azt, amit szeretett volna, megtette ezt a Facebook-oldalán.

The post Vitákkal, kivonulásokkal indult az Országgyűlés őszi ülésszaka appeared first on BaHír.

Az olimpikonok és paralimpikonok egyszerre álltak ki erő- és jellempróbát, mindkettőben bizonyítottak, így váltak példaképeinkké – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékokon és a XVII. Nyári Paralimpiai Játékokon kiemelt eredményt elért sportolók és sportszakemberek állami kitüntetéseinek átadásán csütörtökön az Országházban.

A köztársasági elnök kiemelte: büszkeséget csak az az emberi nagyság ad, amely küzdelemből és becsületből fakad, a mindennapok erőfeszítéseiből és az emberi tartásból. Csak ez a magatartás az, amely például szolgál, amelyet szívesen követünk – hangsúlyozta.

Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.

Sulyok Tamás kiemelte: felemelő érzés lehet, hogy egyéni küzdelmünk miatt dicsőítik a magyar hazát. Keveseknek adatik ez meg, történelmünk nagyjain kívül talán csak a bajnokok sajátja – mondta a köztársasági elnök.

Hozzátette: az ilyen ünnepélyes pillanatokat átélve szokás mondani, hogy jó magyarnak lenni.

Emlékeztetett: sokan úgy tartják, hogy a sportban kivételesen tehetséges nemzet vagyunk. Azt mondta, nem vitatkozik ezzel, minden jel szerint így is van, de véleménye szerint sportsikereinknek nem csupán ez az egyetlen oka.

„Kell lennie valami belső indíttatásnak, amely eljuttatja legjobbjainkat a célig. Valaminek, amely már a bölcsőtől érlelődik és láthatatlanul formál„ – fogalmazott.

Hozzátette: talán rokontalanságunk ítélt arra, hogy nem várhatunk a küzdelemben másokra, talán viszontagságos történelmünkből tanultuk meg, hogy állva kell maradnunk, talán közösségeink ereje ad szilárdságot küzdelmeinknek.

„Talán a magyar szív van úgy összerakva, hogy csak a cél után tud megnyugodni, és amíg el nem éri, fáradságot nem ismerve visz tovább” – fogalmazott az elnök.

„Bajnokká válni, beérni a célba pedig nem a pillanat műve. Ahhoz évek, sokszor évtizedek kitartására van szükség. A célra vezető küzdelem hosszú távú, kemény munka, nem egy versenyről szól, hanem versenyek sorozatáról, edzések garmadájáról” – mutatott rá az elnök, kiemelve: éppen ezért nemcsak a célba jutás felemelő pillanatáért mond köszönetet az olimpikonoknak, a paralimpikonoknak és a sportszakmai felkészítőiknek, hanem a hűséggel megharcolt évekért is.

Sulyok Tamás köztársasági elnök a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékokon és a XVII. Nyári Paralimpiai Játékokon kiemelt eredményt elért sportolók és sportszakemberek részére állami kitüntetéseket adott át csütörtökön az Országházban.

Forrás: mti.hu

The post Állami kitüntetésben részesült Konkoly Zsófia és Jancsik Árpád appeared first on BaHír.

A köztársasági elnök kiemelte: csak akkor emlékezünk tisztelettel és őszintén áldozattá vált honfitársainkra, ha újra és újra „szembesítjük magunkat a múltra néző, de a mának és a jövőnek szóló” kötelességgel.    

Sulyok Tamás azt mondta: az ember mint olyan, szent, és semmilyen, se vallási, se származási, se világnézeti meggyőződése miatt nem ítélkezhet egyik ember a másik ember élete felett, egyik közösség a másik közösség élete felett.     

A sérthetetlen emberi méltóságba vetett meggyőződéssel és az ehhez társuló elhatározással tekintünk az emléknapon egyszerre a múltra és a jövendőre – tette hozzá.    

A köztársasági elnök szólt arról is: 12 évvel a holokauszt után született, és a családban azt hallotta, hogy ők soha senkinek nem ártottak. Megrendítette, amit az elmúlt hetekben a lassan 40 éve halott apja múltjáról elé tártak a nyilvánosságban.    

Olyan korban nőtt fel ő és halt meg édesapja, „amikor a tettesek és áldozatok egyaránt hallgatásba burkolóztak, legyen szó holokausztról, szovjet katonák által meggyalázott lányokról, asszonyokról vagy ’56-os sortüzekről” – hangoztatta.    

„Nem érte meg a rendszerváltást sem. Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai, ma sem tudom már kérdezni. Abból tudok ítélni, ahogyan őt bő 30 esztendő alatt megismertem. ’45-ben szembesülhetett azzal a rémséggel, amit a holokauszt jelentett, s egy világ dőlhetett össze benne. Számomra így ér össze az elmúlt évtizedekben hallott családi elbeszélésekkel. A múltat, saját, személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – fogalmazott az államfő.    

Jichák Hercog izraeli államelnök videóüzenetben köszöntötte a megemlékezés résztvevőit. Hangsúlyozta: a holokauszt a világtörténelem legsötétebb fejezete, és az elkövetett gonosztettek közül is kimagaslik a magyarok ellen elkövetett bűntett annak sebessége és akadálytalansága miatt. Azt is mondta: hálás, amiért Magyarország teljes felelősséget vállalt kollaborációjáért a nácikkal, és aktív szerepet vállal a nemzetközi holokausztszervezetekben.    

Magyarország antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciája egyértelmű üzenet, és biztonságot ad a magyar zsidó közösségnek egy olyan korban, amikor a zsidók iránti gyűlölet sok-sok zsidó életét veszélyezteti világszerte – tette hozzá. Az október 7-i Hamász-támadás egyértelművé tette, hogy a holokauszt leckéje, tapasztalata változatlanul releváns – jelentette ki Jichák Hercog.  

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke arról beszélt: a hiány, amelyet a soá okozott és okoz ma is a magyarságnak, máig érezhető, és nem számszerűsíthető, felmérhetetlen. A Mazsihisz elnöke kiemelte: a mai nemzedékek nem felelősek felmenőik tetteiért, de nagyban felelősek azért, hogy a felmenők tettei ne ismétlődhessenek meg. Az egész magyar nemzet felelős azért, hogy tanuljon a történelmünkből, és különösen fontos ez ma, amikor ismét magasra csapott a zsidóellenesség lángja.    

80 évvel a holokauszt után sem hevertük ki és soha nem is fogjuk kiheverni a vészkorszak által okozott veszteséget, de elmondható, hogy újra van virágzó zsidó élet Magyarországon és vannak innen származó zsidó közösségek Izraelben, amelyek a két ország között „élő láncszemet” képeznek – hangoztatta a Mazsihisz elnöke.    

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte: a holokauszt olyan súllyal nehezedik az emberiség vállára, hogy időről időre elviselhetetlenné válik és „szabadulni vágyunk tőle”. Az emléknapok hívják fel a figyelmet arra, hogy ezt a lelki munkát „nem spórolhatjuk meg”. „A holokauszt velünk és bennünk él, és felelősségünk felismerni ugyanazt a gyűlöletet, amely egyszer már elhitette, hogy az ember nem ember, hanem ellenség, hogy őt megölni nem szégyen, hanem kötelesség és dicsőség” – mondta.    

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt 6 millió ember életét követelte és több volt, mint gyilkosság, mert megfosztotta őket emberi méltóságuktól is. Az áldozatok majdnem 10 százaléka magyar volt, integráns részét alkották a magyar társadalomnak, a magyar politikának, gazdaságnak és kultúrának – tette hozzá.    

Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke arra figyelmeztetett, a világ az elmúlt 80 évben nem változott és nem tanult a bűneiből. A világ és Európa zsidóságának jó része továbbra sem élhet biztonságban, a Hamász terroristái 1400 embert mészároltak le a legkegyetlenebb, nácikat megszégyenítő brutalitással, a világ pedig példátlan módon a zsidó nép ellen fordult.     

Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke szerint erősíteni kell a zsidó közösségek biztonságát, érvényt kell szerezni a gyűlölet-bűncselekmények elleni törvényeknek és elő kell mozdítani a vallások és kultúrák közötti párbeszédet.     

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija kiemelte: a 80. évforduló alkalmából eljött az ideje, hogy beszéljünk a leszármazottak felelősségéről is. A zsidó közösség felelőssége – mondta Mózes V. könyvére hivatkozva -, hogy az életet válassza.    

Magyarországon az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása Kárpátalján.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss közéleti híreket, információkat.

The post Április 16: Holokauszt-emléknap appeared first on BaHír.

Katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót a március 15-ei nemzeti ünnepen, péntek délelőtt Budapesten, a Kossuth Lajos téren.

    A lobogót Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében, a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel az Országház előtt. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.
    Az ünnepélyes rendezvényen részt vett a kormány több tagja, továbbá az állami és katonai szervezetek és a diplomáciai testület képviselői.
    A térre a napos időben sokan kilátogattak, a nézelődők többsége nemzeti színű kokárdát viselt, néhányan piros-fehér-zöld zászlókat lengettek.
    Az ünnepélyes zászlófelvonást követően huszármenet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. Ahol 10 óra 30 perckor díszünnepség kezdődik, amelyen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
    A Nemzeti Múzeumban pénteken 14 órától, majd szombaton és vasárnap egész nap a nemzeti ünnephez kapcsolódó programokkal várják a családokat.
    Az érdeklődők pénteken 10 órától 18 óráig ingyenesen megtekinthetik az Országházban a Szent Koronát.
    A nemzeti ünnep napján, valamint szombaton és vasárnap 17 óra 30 perctől 23 óráig a Magyar Nemzeti Múzeum épületének homlokzatát fényfestés díszíti majd.
    Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.

Idén először a Megyeri híd is nemzeti színekbe öltözik

Idén először a Megyeri híd is nemzeti színekbe öltözik március 15-e alkalmából – közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. pénteken az MTI-vel.

    Látványos díszvilágítást kap a Megyeri híd március 15. és 17. között a forradalom és szabadságharc évfordulójára. Piros-fehér-zöld színekben pompázik majd a híd középső, üveges része.
    A Közút szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy aki nemcsak menet közben szeretné szemügyre venni a különleges díszvilágítást, semmiképpen se álljon meg a leállósávon, mivel azt kizárólag műszaki hiba esetén lehet használni.
    Aki fényképezni szeretne, az ne vezetés közben tegye, hanem a 2-es főút felől közelítse meg a hidat, a pesti hídfő alatti részen keresztül pedig biztonságosan, gyalogosan vagy akár kerékpárral is eljuthat a helyszínre.

forrás: mti

The post Március 15. – Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt appeared first on BaHír.