Az egyetem kiemelte: intézményük számára különösen nagy érték, amikor öregdiákjaik szakmai tudásukkal, elhivatottságukkal és munkájukkal hozzájárulnak Magyarország fejlődéséhez. A bejegyzésben hangsúlyozták, hogy az Alumni közösség tagjai közül többen miniszteri, parlamenti vezetői, bizottsági elnöki vagy képviselői feladatokat kaptak az új ciklusban.

A PTE gratulált többek között Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnöknek, Dr. Lőrincz Viktória miniszternek, valamint azoknak a képviselőknek és bizottsági tisztségviselőknek is, akik korábban a pécsi felsőoktatási intézményben szerezték diplomájukat vagy tudományos fokozatukat.

A felsorolásban több baranyai kötődésű politikus neve is szerepel, köztük Kapronczai Balázs, Dr. Kovács Áron és Dr. Ruzsa Diána is.

Az egyetem szerint a mostani kinevezések és mandátumok jól mutatják a PTE képzéseinek sokszínűségét és azt, hogy az intézmény egykori hallgatói az egészségügytől a jogon és közgazdaságtanon át egészen a kultúráig és a területfejlesztésig számos területen töltenek be meghatározó szerepet.

A bejegyzés végén a Pécsi Tudományegyetem sok sikert és eredményes munkát kívánt valamennyi alumni tagnak a közéleti feladataik ellátásához.

Forrás: Pécsi Tudományegyetem Facebook

The post A Pécsi Tudományegyetem több öregdiákja is szerepet kapott az új Országgyűlésben és a kormányban appeared first on BaHír.

A Baranya vármegye 1-es választókerületében mandátumot szerzett politikusról csütörtökön készült fotó a Parlamentben: a képen a képviselő a padsorok asztalrészén ülve látható, lábait a karfákra helyezve. A felvétel gyorsan elterjedt a közösségi médiában, és komoly vitát váltott ki arról, hogy milyen viselkedés elfogadható az Országgyűlés falai között.

Az ügy különösen azért kapott nagy visszhangot, mert a képet megosztó sajtómunkás élesen bírálta a politikust, és a bejegyzésben a Tisza Párt több képviselőjét is tapasztalatlansággal, illetve méltatlan viselkedéssel vádolta. A történet hamar politikai és közéleti vitává nőtte ki magát: egyesek szerint egy túlreagált pillanatról van szó, mások azonban úgy vélik, hogy az Országgyűlés intézményének tekintélye minden képviselőtől fokozott fegyelmet és példamutatást vár el.

A történtek után Ruzsa Diána nyilvánosan reagált. Facebook-bejegyzésében azt írta: megérti a kritikákat, és belátja, hogy viselkedése sokak számára csalódást okozhatott.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a jövőben jobban figyel majd arra, hogy minden helyzetben olyan magatartást tanúsítson, amely méltó a választók bizalmához és az országgyűlési munkához. Posztját egyértelmű bocsánatkéréssel zárta.

The post Elnézést kért a pécsi országgyűlési képviselő, amiért felült az asztalra a Parlamentben appeared first on BaHír.

Orosz Anna közleményét változtatás nélkül olvashatják:

Pontosan három hete készült rólam ez a fénykép, aminek nem örültem. Azért nem, mert rossz volt az arcomon látni a tehetetlenség érzését, ami talán éppen a fotó elkészültének pillanatában vált végleg elviselhetetlenné számomra.

A blokád alatt egyszerre éreztem azt, hogy ki kell állnom a gyülekezési jogért és az LMBTQ közösségért, és azt, hogy ebben a formában ez sajnos nem vezet eredményre. Félreértés ne essék: szerintem kötelességünk kiállni alapvető jogainkért és a hatalom által megtámadott honfitársainkért. De ennél egy politikusnak többet kell tudnia tennie. Képesnek kell lennie a változtatásra.

Ez az ellentmondásos helyzet persze nem most kezdődött. 2022. április harmadika volt életem egyik legellentmondásosabb napja. Újbudán sikerült rengeteg ember rengeteg munkájának köszönhetően Simicskó Istvánt eltávolítani egyéni képviselői székéből, a Fidesz viszont országosan eddigi legjobb eredményét érte el. Azóta Újbuda országgyűlési képviselőjeként legfontosabb ügyeim az újbudai környezetromboló és korrupt kormányzati beruházások elleni fellépés, országosan pedig a gyerekek jólléte, a közoktatás állapota, és a gyermekvédelem melletti kiállás voltak. Néhány hete nyilvánosságra hoztam, hogy Kedves Szabolcsot, a Böjte Csaba alapítványához tartozó volt nevelőt, akit gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények miatt a román bíróság 28 év börtönre ítélt, az Orbán-kormány magyar állampolgársággal jutalmazta. Bár ennél nagyobb botrányt nehezen tudok elképzelni egy évvel a kegyelmi ügyet követően, következménye ennek sem volt.

Itt tartok ma. Az Orbán-rendszer válasza arra, ha kiállok demokratikus jogainkért és a hatalom által megtámadott emberekért, hogy hátracsavarja a karjaimat és intézkedés alá von. Nem velem személyesen bánik így, hanem 70 ezer újbudaival, akik engem képviselőjüknek választottak. Az Orbán-rendszer válasza arra, ha kiderítem, hogy akit gyermekek szexuális bántalmazásáért a legsúlyosabb büntetésre ítélt a román bíróság, a Fidesztől magyar állampolgárságot kapott: a nagy semmi.

Bár a Fidesz mindent elkövetett azért, hogy kiüresítse a parlament intézményét, abban, hogy mindez így alakult, nyilvánvalóan politikai közegemnek és nekem is felelősségem van. Rengeteg dolgot nem csináltam jól, sokszor nem tudtam jó ügyek mögé többséget kovácsolni, gyakran nem voltam elég taktikus vagy éppen hatékony. Egyetlen dologban azonban biztos vagyok: a változtatásra, a közös ügyeink jobbítására irányuló szándék ez idő alatt végig megvolt bennem.

Számomra a képviselői munka szolgálat, nem egy átlagos munkahely. Óriási megtiszteltetés, de felelősség is egyben. 2019 óta azt tekintem feladatomnak, hogy az újbudaiak és a magyarok érdekében dolgozzak legjobb tudásom szerint. Azt érzem, hogy erre országgyűlési képviselőként nincs már lehetőségem. A rendszer szó szerint és átvitt értelemben is hátracsavarja a karjaimat, ha valamit tenni próbálok a választók érdekében.

Ebben a helyzetben meggyőződésem, hogy a választók bizalmát úgy tudom megszolgálni, ha belátom: csak gátolja az érdemi változás folyamatát, ha benne maradok ebben a helyzetben. Az Orbán-rendszer tudatosan szűkítette addig a képviselők mozgásterét, hogy már alig lehessen bármit tenni az Országgyűlésben. Ezért a mai nappal lemondok országgyűlési képviselői mandátumomról, és 2026-ban nem indulok semmilyen formában újra.

Hiszek abban, hogy a kulcs a rendszer bukásához, hogy mindannyian kilépjünk annak keretei közül. Ahogy abban is, hogy az a garancia arra, hogy hasonló elnyomó rendszer ne jöhessen újra létre hazánkban, ha a rendszer bukását követően felelősségre vonjuk annak legfőbb bűnöseit, egyúttal elismerjük azokat, akik komoly személyes áldozatok árán léptek ki annak keretei közül. Ilyenek voltak például azok a tanárok, akik úgy sztrájkoltak a közoktatás problémái miatt, hogy tudták: szeretett hivatásukat kockáztatják. A rendszer végül el is távolította őket az iskolákból. Végtelen tisztelettel adózom nekik, szerintem tetteikkel szolgálták a lehető legnagyobb mértékben a gyerekek és a demokrácia ügyét.

És most hogyan tovább? Egyelőre erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Azt tudom, hogy a gyermekvédelmet a legfontosabb közös ügyünknek tekintem. Semmi nem mutat rá jobban társadalmunk állapotára annál, mint hogy hogyan bánunk a legkiszolgáltatottabb gyerekekkel. Igyekszem megtalálni a módját annak, hogy folytathassam a megkezdett munkát, amiben rengeteg gyermekvédelmi szereplő segített nekem, amiért nagyon hálás vagyok nekik.

Teljes szívemből köszönöm azoknak az újbudai választónak, akik 2022-ben megtiszteltek bizalmukkal.

Hálás vagyok azoknak a fantasztikus embereknek, akik a megválasztásomhoz vezető úton és azóta is segítettek.

És végül, a Momentum teljes közösségének őszintén köszönöm, hogy hosszú éveken keresztül a változtatás reményében osztozhattam veletek. Csodálatos emberekkel oszthattam meg felejthetetlen élményeket. Tudom, hogy sokan még most is őszinte hittel küzdötök egy elfogadóbb, szabadabb Magyarországért. Függetlenül a saját döntésemtől, tisztellek benneteket állhatatosságotokért.

The post Orosz Anna lemond országgyűlési képviselői mandátumáról appeared first on BaHír.

Ülésnapokról történő kitiltással és tiszteletdíj-csökkentéssel szankcionáltak öt momentumos és egy független képviselőt

A képviselők döntöttek arról, hogy fenntartják Kövér László házelnöknek momentumos képviselőkre és a független Hadházy Ákos képviselőre március végén kiszabott büntetéseit. A gyülekezési jogról szóló törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő módosítása, a Pride betiltása miatt – az ülésteremben füstgyertyával is – tiltakozó politikusokat ülésnapokról történő kitiltással és tiszteletdíj-csökkentéssel szankcionálta az Országgyűlés elnöke.

A házelnöki döntés indokolása szerint a parlament március 18-i ülésnapján, a gyülekezési jogról szóló törvény gyermekek védelmével összefüggő módosításáról szóló javaslat határozathozatala során Bedő Dávid (Momentum) üléshelyéről felállva egy piros színű füstgyertyát gyújtott meg a döntéshozatal ellehetetlenítése érdekében, ezzel egyidejűleg a Momentum egy másik képviselője, valamint Hadházy Ákos (független) ugyancsak füstgyertyát gyújtott, míg a Momentum frakció további három tagja az emeleti karzatról hangszóróval keltett zajt, és papírlapokat szórt az ülésterembe.

Az ülést vezető elnök a képviselőket figyelmeztette, majd folytatta a határozathozatalokat, azonban a füstgyertyákból származó sűrű, fojtó szagú füst fokozatosan betöltötte a termet, ezért a határozathozatalokat követően kénytelen volt – több mint egy órán át tartó – szünetet elrendelni az ülésterem átszellőztetésének időtartamára.

Az érintett képviselők a házelnöki döntés hatályon kívül helyezésére vonatkozó kérelmet nyújtottak be a mentelmi bizottsághoz.

A képviselők 111 igen, 27 nem és 9 tartózkodó szavazattal jóváhagyták, hogy Bedő Dávid (Momentum) országgyűlési képviselő tiszteletdíja annak hathavi összegével megegyező mértékben, 24 025 140 forinttal csökkenjen, továbbá a képviselő tizenkét ülésnapra történő kitiltása hatályba lépjen.

A képviselők 111 igen, 27 nem és 9 tartózkodó szavazattal elfogadták, hogy Lőcsei Lajos (Momentum) országgyűlési képviselő tiszteletdíja annak hathavi összegével megegyező mértékben, 14 415 084 forinttal csökkenjen, továbbá a képviselőt tizenkét ülésnapra kitiltsák a parlamentből.

A képviselők 111 igen, 29 nem és 7 tartózkodó szavazattal jóváhagyták, hogy Sebők Éva (Momentum) országgyűlési képviselő tiszteletdíja annak négyhavi összegével megegyező mértékben, 11 211 732 forinttal csökkenjen, továbbá a képviselőt hat ülésnapra kitiltsák.

Elfogadták 110 igen, 29 nem és 7 tartózkodó szavazattal, hogy Gelencsér Ferenc (Momentum) országgyűlési képviselő tiszteletdíja annak négyhavi összegével megegyező mértékben, 9 610 056 forinttal csökken, továbbá a képviselő hat ülésnapra történő kitiltása hatályba lépjen.

A képviselők jóváhagyták 112 igen, 29 nem és 7 tartózkodó szavazattal, hogy Tóth Endre (Momentum) országgyűlési képviselő tiszteletdíja annak négyhavi összegével megegyező mértékben, 11 211 732 forinttal csökken, továbbá a képviselőt hat ülésnapra kitiltsák.

Szintén elfogadták 112 igen, 27 nem és 9 tartózkodó szavazattal, hogy Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő tiszteletdíja annak hathavi összegével megegyező mértékben, 12 012 570 forinttal csökkenjen, továbbá a képviselő tizenkét ülésnapra történő kitiltása hatályba lépjen.

Forrás: mti.hu

Márciusi írásunkban mi is beszámoltunk arról, hogy a Parlament épületében a Momentum képviselői és Hadházy Ákos a szavazás előtt füstgyertyát gyújtottak.

The post Kitiltás, és 80 milliós büntetés vár a tiltakozó képviselőkre appeared first on BaHír.

A parlament 140 igen szavazattal, 21 ellenvoks mellett hagyta jóvá a jogszabályt.

A kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosítás megerősíti: biológiai adottság az ember születési neme, amely vagy férfi, vagy nő lehet.

Az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét, és megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják.

A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását – áll a preambulumban, amelyben az is szerepel: a magyar jogrendszer nem ismeri el a születési nem megváltoztatását, ezzel megőrizve a család intézményének stabilitását és a társadalmi rend biztonságát.

Az alaptörvény szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A módosítással kimondták: ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.

Megteremtették annak lehetőségét, hogy más állam állampolgárságával is rendelkező – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárait – magyar állampolgár magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető legyen. Az érintett a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát. A csoportos felfüggesztés tilos.

Mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez – áll ezentúl az alaptörvényben. Egyedül a készpénzforgalom fenntartása biztosíthatja, hogy a gazdaság működése ne váljon teljesen kiszolgáltatottá az elektronikus pénzügyi rendszereknek, amelyek technikai vagy piaci okokból sérülékenyek lehetnek.

E jog alaptörvényi szintű rögzítése garantálja azt is, hogy a készpénzes fizetés lehetősége mindenki számára elérhető marad, ezáltal elkerülve a pénzügyi kirekesztettség lehetőségét – olvasható a preambulumban.

A módosított alaptörvény kimondja, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése egyaránt tilos. Ezzel erősítették meg az állam elköteleződését a közbiztonság, az egészséges életmód és a társadalmi rend védelme mellett.

Az alaptörvény-módosítás biztosítja, hogy a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya a hetvenedik életévének betöltéséig álljon fent.

A hatályos szabályok szerint a kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A mostani módosítással ez úgy változik, hogy a kormány csak hadiállapotban és szükségállapotban függesztheti fel egyes törvények alkalmazását, illetve térhet el a törvényi rendelkezésektől az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül, veszélyhelyzetben viszont a parlament kétharmadának határozott időre megadott támogatása szükséges ehhez.

Belekerült az alaptörvénybe az a passzus is, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.

Az indoklás szerint ez a jog védelmet nyújthat azon települési közösségeknek, amelyek meg kívánják óvni a helyi társadalmuk életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését, illetve meg tudják határozni kívánatos lakosságszámukat.

A különleges jogrenddel, valamint az ügyészséggel kapcsolatos rendelkezések 2026. január 1-jével lépnek életbe, a módosítás többi része azonban már a kihirdetést követő napon hatályos.

Forrás: mti.hu

The post Elfogadták az alaptörvény tizenötödik módosítását: az ember születési neme vagy férfi, vagy nő lehet appeared first on BaHír.

A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.

Másfél órán keresztül kérdések hangzanak el, majd megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját.

A határozathozatalok között a képviselők döntenek több nemzetközi egyezmény kihirdetéséről, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról.

Elfogadhatják a határátlépéssel járó csapatmozgások engedélyezéséről szóló kormányhatározatban foglalt döntésekről szóló beszámolót is.

A képviselők szavaznak az előterjesztő kormány által közlekedési alkotmánynak nevezett, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosításával mezőgazdasági idénymunka esetében 2026. január 1-jétől az ezen foglalkoztatás keretében ledolgozható munkanapok száma a jelenlegi legfeljebb 120 napon túl még 90 nappal egészülhet ki.

Döntenek az egyes állami tulajdonban lévő részvénytársaságokkal kapcsolatos törvények módosításáról, amely a Magyar Export-Importbank Zrt.-vel és a Magyar Fejlesztési Bankkal kapcsolatos változtatásokat tartalmazza.

A képviselők szavaznak Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosításáról, valamint azzal összefüggésben egyes törvénymódosításokról. Kormánypárti képviselők kezdeményezésére rögzíthetik az alkotmányban, hogy a gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének védelme, valamint a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme kiemelt jelentőségű alapvető jog, és ezzel arányos védelmet élvez.

A más állampolgársággal is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága határozott időre felfüggeszthető lenne, és alapvető jogként rögzítenék a készpénzzel történő fizetést. Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos – egészülhet ki az alaptörvény.

Forrás: mti.hu

The post Hatalmas blokád alá vonják a Parlamentet, miközben alaptörvény módosításáról döntenek appeared first on BaHír.

Az Országgyűlés honlapjára felkerült törvényjavaslat rögzíti, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a kábítószerek ellen, és célja a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása.

Az előterjesztés szerint a „kábítószer súlyosan károsítja az egészséget, megöli az embereket, bűncselekményekhez, balesetekhez, a közbiztonság általános romlásához, tragédiákhoz vezet„, és a tudatmódosító szerek terjedése egyre több embert, egyre fiatalabb korosztályt, akár gyermekeket is veszélyeztet.

A módosítások érintik többek között a rendőségről szóló törvényt, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló jogszabályt, a szervezett bűnözésről szóló törvényt, valamint a büntető törvénykönyvet (Btk.) is.

A javaslat szerint a jövőben a rendőrség legfeljebb 72 órára őrizetbe veheti a közterületen vagy nyilvános helyen tartózkodó, módosult tudatállapotban lévő személyeket különösen abban az esetben, ha másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat súlyosan sértő magatartást tanúsítanak, vagy ha visszatérően kell velük szemben intézkedni, illetve ha beszállításukat követően nem működnek együtt a kijózanító állomás vagy az egészségügyi intézmény személyzetével.

A közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán, illetve kijózanító állomáson vagy egészségügyi intézetben kell végrehajtani, és akkor szűnik meg, ha a kezelőorvos nyilatkozik, hogy az érintett a továbbiakban egészségügyi ellátást nem igényel, ha a szabálysértési vagy a büntetőeljárási kényszerintézkedést rendelnek el vagy letelik a 72 óra. A közbiztonsági őrizet ezen új formájával szembeni jogorvoslat lehetőségét a törvényjavaslat – a bírósági felülvizsgálatra is kiterjedő hatállyal – kizárja.

Kábítószer-fogyasztás, illetve -birtoklás esetén bűnmegelőzési célú felügyelet néven bevezetnének egy új kényszerintézkedést, amelyet az ügyészség rendelne el három hónapra, és egy alkalommal lehetne meghosszabbítani. Az előterjesztés indoklása szerint ez nem érintené a mozgási és tartózkodási szabadságot, hanem kizárólag jelentkezési és passzív közreműködési kötelezettséget ír elő. Katonákkal és a fiatalkorúakkal szemben viszont nem lenne elrendelhető.

A törvényjavaslat változtatna a hatályos Btk. kábítószer-fogalmának tartalmán: továbbra is kábítószernek minősülnének a jogszabályban meghatározott listákon szereplő „hagyományos” kábítószerek, az ugyancsak meghatározott listákon feltüntetett új pszichoaktív anyagok, ugyanakkor a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is.

Szigorítanának a büntető törvénykönyv rendelkezésein, rögzítve, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra az, aki a kábítószer-kereskedelem bűncselekményét különös visszaesőként – másodjára – követte el. Az indoklás szerint ez eddig csak a többszörös, illetve az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozott.

Az indítvány lehetővé tenné a kábítószer kereskedelme, előállítása során használt járművek, eszközök, berendezések és ingatlanok elkobzását.

Egyes bűncselekményeket – így az emberölést, a súlyos és a könnyű testi sértést – új minősített esettel egészítenék ki, nevesítve a kábítószerrel összefüggésben megvalósuló elkövetést.

Lehetővé válna, hogy a kábítószer-kereskedőkkel szemben alkalmazzák a kitiltás büntetést, azaz egy vagy több településről, illetve az ország meghatározott részéből ki lehetne tiltani az erre ítélt elkövetőket akár öt évre.

A Btk. kiegészülne a „tudatmódosító anyaggal visszaélés” elnevezésű újabb tényállással, amely a kábítószernek nem minősülő, nem emberi

fogyasztásra szánt élvezetszerzési célú anyag kínálását, átadását, forgalomba hozatalát és kereskedelmét két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, ha az ilyen kábítószer több mint tíz ember számára válik hozzáférhetővé.

Korlátlanul enyhíthetővé válna azon kábítószer-fogyasztók büntetése, akik hajlandóak megnevezni a hatóság előtt a terjesztőként, illetve kereskedőként közreműködő személyeket. Az elterelés jogintézményét viszont leszűkítenék, ez a jövőben csak annak lenne elérhető, aki a hatóság előtt felárja az elkövetés körülményeit, illetve lehetővé teszi, hogy a kábítószer-kereskedő kilétét megállapítsák. Az eltereléssel azonban legfeljebb két alkalommal lehetne élni, ezt követően valamennyi esetben a szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonással kell számolni.

Az egészségügyi adatokról szóló szabályokat úgy módosítanák, hogy a jövőben a kezelőorvosnak kötelezettsége lesz értesíteni a törvényes képviselőt, ha kiskorú kezelése során kábítószeres befolyásoltságról szerez tudomást.

A kábítószerekkel és az új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos valamennyi bűncselekményre kiterjesztenék a jegyző általi ideiglenes üzletbezárás lehetőségét, így a jövőben ha egy üzlet működésével összefüggésben egy éven belül legalább második alkalommal követnek el kábítószer-bűncselekményt, akkor a települési jegyzőknek kötelezően el kell rendelnie az üzlet ideiglenes bezárását legalább hat hónapra, legfeljebb egy évre. Azt is rögzítenék, hogy a bezárás okáról az üzlet bejáratán írásos tájékoztatót kell elhelyezni, kívülről is a jól látható módon.

Forrás: mti.hu

The post Korlátlanul enyhíthetővé tennék azoknak a fogyasztóknak a büntetését, akik feladják a terjesztőt appeared first on BaHír.

A törvényt 125 igen, 56 nem szavazattal hagyta jóvá az Országgyűlés.

A jogszabály négyoldalas preambuluma az új gazdaságpolitika költségvetésének nevezi a 2025-ös büdzsét. Jövőre ugyanis „végre belátható közelségbe” kerül az orosz-ukrán háború lezárása, a béke pedig lehetővé teszi, hogy a 2025-ös költségvetésben több pénzt fordítsanak gazdaságfejlesztésre, béremelésre, otthonteremtésre és családtámogatásra – írták.

A preambulum rögzíti, a következő években Magyarország meg tudja duplázni a gyerekek után járó adókedvezményeket, a diákhitel mellett munkáshitelt tud biztosítani a dolgozó fiataloknak, új otthonteremtési és lakhatási támogatásokat tud bevezetni, a Demján Sándor Program keretében soha nem látott eszközökkel tudja segíteni a kis- és középvállalkozásokat. A jövő évi büdzsé garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését, a családtámogatásokat és magába foglalja az új gazdaságpolitikai akcióterv 21 pontjának megvalósítását.

2025 a magyar gazdaság erősödésének éve lesz – áll a jogszabályban.

A preambulum szerint jövőre a honvédelmi kiadások meghaladják az 1750 milliárd forintot, a rendvédelmi kiadások pedig elérik az 1400 milliárd forintot.

Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot; egészségügyi célokra több mint 3700 milliárd forint fog rendelkezésre állni – olvasható a törvény bevezetésében.

A családtámogatásokra több mint 3750 milliárd forint forrást biztosít a kabinet, nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra pedig összesen 7200 milliárd forintot fordít.

2025-ben több mint 300 új beruházás indul, amelyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint.

A most elfogadott jogszabály szerint 2025-ben az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 42 851 milliárd forint, míg bevételi főösszege 38 728 milliárd forint lesz. A hiány 2025-ben várhatóan 4122 milliárd forint lesz.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2025-ös kiadási főösszegét 3719 milliárd forintban, bevételi főösszegét 2221 milliárd forintban, hiányát 1498 milliárd forintban állapították meg.

A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés 3,4 százalékos, a GDP-arányos hiánycél 3,7 százalékos, az infláció pedig 3,2 százalékos lesz.

Az államadósság-mutató 2025. december 31-ére tervezett értéke 72,6 százalék lehet az idén év végére várt 73,2 százalék után.

A tartalékok összege 100 milliárd forint. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy a tárcák fejezeti tartalékokkal is rendelkeznek, és a megemelt keretek elegendőek lesznek 2025-re.

Jövőre nő az adósságszolgálatra fordított kiadás: az idei 3144 milliárd forintról 3876 milliárd forintra.

A rezsivédelmi intézkedéseket továbbra is fenntartja a kormány, az ezzel kapcsolatos kiadások azonban 2024 után jövőre tovább mérséklődnek az energiaárak várható csökkenése miatt. A jelenleg 1340 milliárd forintos rezsivédelmi alap már nem is szerepel önálló fejezetben a 2025-ös büdzsében, helyette az Energiaügyi Minisztérium fejezetében van külön sora a lakossági rezsivédelmi alapnak 880 milliárd forintos előirányzattal.

Nem szerepel a jövő évi költségvetésben a honvédelmi alap, amely idén 1309 milliárd forintos összeggel működött. Ugyanakkor a preambulum szerint a honvédelemre tervezett kiadások 2025-ben meghaladják ezt az összeget és jövőre is elérik a GDP 2 százalékát.

Emelkedik a babaváró támogatásra fordított összeg: az idei 226 milliárd forint helyett jövőre 250 milliárd forint lesz erre a juttatásra. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására az idei 105 milliárd forint helyett jövőre 145 milliárd forint fordítható.

A 13. havi nyugdíj visszaépítésére az idei 449 milliárd forint után jövőre 487 milliárd forint szerepel a költségvetésben, és ötvenmilliárd forinttal a nyugdíjprémium is be van tervezve a büdzsébe.

Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4706 milliárd forintot az idei 4423 milliárd forint után.

Átvezetik az igazságügy ágazattal kötött megállapodást a költségvetésen, amely alapján béremelés várható. A bíróságok költségvetése az idei 155 milliárd forintról jövőre 192 milliárd forintra nő.

A helyi önkormányzatok támogatásaira 1305 milliárd forint szerepel a költségvetésben az idei 1049 milliárd forinttal szemben. Az önkormányzatoknak továbbra is kell szolidaritási hozzájárulást fizetniük, ennek összege az idei 307 milliárd forintról 360 milliárd forintra emelkedik.

Az önkormányzatoknak fizetési kötelezettségük lesz a helyi iparűzési adóbevételük többlete alapján is, ez az összeg a területfejlesztési alapba kerül, 65 milliárd forintot várnak ebből.

Forrás: mti.hu

The post Elfogadta a 2025-ös költségvetést a parlament appeared first on BaHír.

Azt mondta, a parkolóórák megszűnésével kezdődik a kormány felelőssége, ugyanis az állam 75 forintos, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. által „cinikus módon kényelmi díjnak” nevezett büntetéssel sújt mindenkit, aki „korrupciótól mentes formában” fizeti meg a parkolást.

Azt kérdezte, hajlandó-e a kormány „legalább egy apró szerepet vállalni a parkolási maffia” felszámolásában és eltörölni a kényelmi díjat?

Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára reakciójában visszautasította a „tisztességesen működő” Nemzeti Mobilfizetési Zrt. említését a maffia kontextusában.

Azt is mondta: a legutóbbi fővárosi döntés 30 százalékkal megemelte a fővárosi parkolási díjakat, ráadásul úgy döntöttek róla, hogy a parkolóórákkal és az applikációs fizetéssel nem foglalkoztak.

Hozzátette: az egész parkolási rendszer része a mobilfizetési koncessziónak, amelyet törvény szabályoz, a mostani budapesti döntés pont ezt a törvényi keretet nem veszi figyelembe.

Kanász-Nagy Máté kérdése az építési és közlekedési miniszterhez: „Hajlandóak szerepet vállalni a parkolási maffia felszámolásában?”

Forrás: mti.hu

The post LMP: hajlandó-e a kormány eltörölni az online parkolás kényelmi díját? appeared first on BaHír.

Az alacsony fizetések miatt szerinte mostanra ellehetetlenült az intézmények fenntartása, mivel nem lehet elegendő, speciális szaktudással rendelkező szakembert találni, a szférában beígért 9 százalékos emelés pedig a képviselő szerint az infláció mértékét sem éri el.

Akik a szektorban maradtak, a hivatástudatuk miatt maradtak, de hivatástudatért a boltban nem nagyon lehet venni semmit – jegyezte meg, azt hangsúlyozva, erre az ágazatra, nem felesleges kiadásokra kellene költségvetési forrásokat fordítani.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: 2010 óta nőtt a szociális ágazatban dolgozók megbecsültsége, miközben a legutóbbi választáson az LMP-vel együtt induló baloldali pártok kormányon csökkentették a szociális ágazatban dolgozók bérét.

A bankokat békén hagyták, de a szociális dolgozóktól elvettek egyhavi fizetést – mondta, majd ezzel azt állította szembe, hogy 2010 óta három és félszeresére emelték az ágazatban a béreket.

Az államtitkár hozzátette: senki nem mondja, hogy a szociális ágazatban ideális szinten vannak a bérek, „ennél magasabb összegre van szükség, és ezen is fogunk dolgozni”. Kitért arra is: az ellenzéki politikus által sürgetett kitagolást, azaz a nagy intézmények kisebb, emberibb, családiasabb létesítményekké alakítását néhány kivétellel megvalósították, noha ez volt „az uniós kötözködések egyik célpontja”.

Ungár Péter napirend előtti felszólalása:

Forrás: mti.hu

The post LMP: hatalmas a bérprobléma a szociális ágazatban appeared first on BaHír.