A Tisza Párt a közleményben azt írta: Magyar Péter a lengyelországi Katowicében tett szombati látogatásán személyesen győződött meg arról, hogy miközben a lengyel minimálbér a magyar másfélszerese, a lengyel élelmiszerüzletekben az árak átlagosan húsz százalékkal alacsonyabbak, mint Magyarországon. Miközben minden körülöttünk lévő uniós tagországban magasabb a minimálbér a magyarnál, mindenhol olcsóbbak az alapvető élelmiszerek. Magyarországon az Orbán-kormány „elhibázott gazdaságpolitikai döntésének köszönhetően Európa-rekorder volt az élelmiszerinfláció”. Három év alatt 62 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára – jelentette ki.

Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor 2010 óta egyre több olyan adót vezetett be, amelyek jelentősen növelik az élelmiszerek árát.

Mára Magyarország az élelmiszerekre rakódó adó mértékében is Európa-bajnok. A 27 százalékos áfára a népegészségügyi termékadó és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi extraprofitadó is rárakódik – emelte ki. Hozzátette: emellett tavaly óta a gyártókat terheli a kiterjesztett gyártói felelősség, és a magyar EPR-díj (gyártói felelősségi díj) is az egyik legmagasabb Európában.

Ugyanakkor a nyereség kevés, elmaradtak a fejlesztések, gond van az élelmiszeripar hatékonyságával, versenyképességével – vélekedett az ellenzéki politikus.

Magyar Péter jelezte: az „óriási” adóterhek és az élelmiszerinfláció jelentősen visszavetette a fogyasztást és így a magyar élelmiszeripar profitját is. Ez pedig szerinte lehetetlenné teszi a fejlesztéseket és a versenyképtelen magyar élelmiszeripar előrelépését.

A Tisza Párt 2026-tól öt százalékra csökkentené a zöldségek és gyümölcsök áfáját, majd fokozatosan az összes egészséges élelmiszerét is. Jelentősen csökkentenék az élelmiszerekre rakódó egyéb adók mértékét, ezzel élénkítve a fogyasztást és a magyar élelmiszeripar versenyképességét.

Megerősítenék továbbá a fogyasztóvédelmet, hogy a kereskedők „ne nyeljék le” az adócsökkentésből fakadó árkülönbözetet – áll a közleményben.

forrás: mti

The post Magyar Péter: Magyarországon a legmagasabb az élelmiszerekre rakódó adók mértéke appeared first on BaHír.

A járványhelyzetről

A járványkezelésre vonatkozólag elmondták, hogy az omikron variáns egy új kihívás, ami nem jelent nagyobb kihívást, szélsebesen terjed, gyorsabban, mint bármelyik korábbi variáns, de kevésbé veszélyes. A kórházban lévők száma lassan csökken, ahogy a lélegeztetőgépen lévő személyek száma is.

Orbán Viktor megismételte, hogy február 15-től csak az a 18 éven felüli ember minősül oltottnak, aki megkapta a harmadik oltást is, tehát a védettségi igazolvány átalakul oltottsági igazolvány (mivel az átesettséggel sem minősül valaki védettnek). A karanténkötelezettség 10-ről 7 napra csökken, de 5 nap után negatív teszttel is fel lehet oldani a karantént. Januárban minden csütörtökön és pénteken 14 és 18 óra között, szombatonként pedig 10 és 18 óra között regisztráció nélkül hozzá lehet jutni az oltáshoz.

A baloldal járványkezelésének támadásáról annyit mondott, hogy a nemzetközi trenddel ellentétben annyiban másabb, hogy kamuvideókat készítettek a miniszterelnök szerint, azaz ismét felelevenítette az MSZP-s Korózs Lajos álmentős videóját. Szerinte ezek az álhírek terjesztése a kórházban dolgozó emberek munkáját minősítik le. Szerinte a baloldal nem tud a kormány támadása és az ország leminősítés között különbséget tenni.

A keleti vakcinák kapcsán hozzátette, hogy a kínai vakciánt a WHO jóváhagyta, azaz nem érdemes róla vitázni. Az orosz oltási anyaggal, amit viszont semmilyen egészségügyi szervezet nem fogadott el, nem beszélt a miniszterelnök, pedig az továbbra is több százezer magyar állampolgárt korlátoz a szabad mozgásában. Korábban Hollik István a Jövő TV-nek azt nyilatkozta, legkésőbb 2021. júliusára azt is engedélyezni fogják. Ez jó fél éve nem történt meg.

Magyarország előre megy nem hátra

Orbán Viktor szerint a fenti mondatban benne van az a küzdelem, ami az elmúlt évtizedet összefoglalja, mivel az ország csődközeli helyzetben van, de most 12 év munkája után Magyarország ezt kijavította. Itt példát mondott a 13. havi nyugdíjról, a minimálbér emeléséről, valamint több választás előtti intézkedésről, ami valamiért csak most jutott eszébe a kormánynak, hogy megadja az állampolgároknak.

Szerinte az ellenzéki politikusok ezeket az intézkedéseket visszavonnák. Kiemelte, hogy a 2010 előtti időszakban a megvonások intézkedéseit egy alkalommal sem szavazta meg a parlament. Szerinte pedig a mostani intézkedések, így a benzin, rezsi vagy élelmiszerekre vonatkozó árstopok az emberek érdeke, hogy létrejöhessenek.

Márki-Zay Péter és az ellenzék

Szóba került, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje az előválasztás győzelmekor azt mondta, hogy leváltották az ellenzéket és nem fognak a 2010 előtti időszakhoz visszatérni. Orbán Viktor elmondta, hogy szerinte a baloldal sokat dolgozik az egészségügy kapcsán, hogy a nagytőke és a nemzetközi tőke előtt megnyissa és privatizálják.

Szerinte a kormány azon dolgozott, hogy az állami egészségügyi rendszer minél jobb legyen, ami az orvosi béremelések miatt részben megvalósult, de a lepusztuló kórházak, a szakdolgozók elmaradó béremelése, vagy az óriási háziorvos-hiányt tekintve ez bőven nem valósult meg.

Migráció

A migráció, mint veszély és fenyegetés velünk él a következő években is – fogalmazott Orbán Viktor, aki kifejtette, hogy a határvédelem átalakításra kerül a következő években is. Ez vélhetően azt is jelenti, hogy a migráció, mint kampánytéma itt lesz a következő időszakban is.

Forrás: Jövő TV

The post Orbán: „A vírusnak nincs fideszes vagy DK-s párttagkönyve” appeared first on BaHír.

A miniszter bejelentése úgy tűnik, hogy puszta ígérgetésnek bizonyult, érdemi lépések nem történtek az illegális hulladéklerakók felszámolásával kapcsolatban. 2019-ben a Fidesz „zöld fordulatot” vett. Korábban többnyire klímaszkeptikus nyilatkozatokat láthattunk a kormánypárti politikusoktól és a holdudvaruk véleményvezéreitől. Ezután a Fidesz kommunikációja valamelyest megváltozott.

Ez az irányváltás viszont csak a szavak és a kommunikációs panelek változásában érhető tetten. Valódi megoldások nem érkeztek a kormány részéről a környezetvédelemmel kapcsolatban.

Itt Pécsen és Baranyában nem kell hosszasan taglalni, hogy mekkora problémát okoz az illegális hulladék.

A magyar állami szervek és a kormány tehetetlenségét bizonyítja Komló és Mánfa között lévő területen elhelyezett illegális szemét is. 2019 év végén egy olasz kamion több tonna hulladékot helyezett el egy közigazgatásilag Komlóhoz tartozó telken.

A tettesek a mai napig nem lettek elszámoltatva a törvénysértés miatt. Annak ellenére sem, hogy tetten érték őket és a magyar hatóságok előtt ismert az elkövetők személye és az lehet tudni, hogy melyik cégtől származik a hulladék.

A szemét elszállítása nem történt meg, a magyar hatóságok egymás között dobálják az ügyet és mindegyik szerv próbálja hárítani a felelősségét. Mind a komlói, mind a mánfai önkormányzattal szemben irreális elvárás lenne, hogy megoldják a szemétlerakat felszámolását, hiszen ez több millió forintos költséggel járna.

Pécs nyugati határában, Cserkúthoz tartozó területen a korábbi állapotokhoz képest csökkent az abroncsok száma, de még mindig óriási halmokban állnak az illegálisan elhelyezett gumiabroncsok. A hatóságok képtelenek megoldani ezt a súlyos problémát.

Kedden az országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága tárgyalta azt az LMP-s törvényjavaslatot, amely a használt, hulladékká vált gumiabroncsok megfelelő kezelését és az illegális szemétlerakatok felszámolását tette volna lehetővé. A feltételes mód azért indokolt, mert a kormánypárti képviselők leszavazták az indítványt.

A javaslat benyújtóját, Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük az ügy kapcsán.

Elképesztő az, hogy a kormánypárti képviselők úgy szavazták le a javaslatunkat, hogy hozzá sem szóltak, csak a telefontjukat nyomkodták. Ebből is látszik, hogy ez a NER igazi „zöld” arca, ennyire fontos a környezet megóvása és súlyos, rendszerszintű problémák megoldása a kormány politikusainak – mondta el Keresztes.

Hiába tettem feljelentést a cserkúti gumilerakattal kapcsolatban, a rendőrség nem tesz semmit az ügyben, a hatóságok tehetetlenek. Bár csökkent a hatalmas gumihegy mérete, de még mindig nem oldották meg a problémát. Mánfa és Komló között elhelyezett illegális hulladék kapcsán sem történt meg a tettesek felelősségre vonása. A kormány alkalmatlan, hogy kezelje a problémát, a jogszabályok egész egyszerűen rosszak. Ezért nyújtottuk be az illegális hulladéklerakók felszámolásáról szóló törvényjavaslatunkat – magyarázta az LMP politikusa.

Orbán Viktor majdnem egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy felszámolják az illegális hulladékrakókat. Tisztán látszik, hogy a kormány és a térség országgyűlési képviselője, Hoppál Péter ezen a téren is megbukott. Semmit sem voltak képesek tenni az illegális hulladékok elszállítása kapcsán. A gumilerakó még mindig ott éktelenkedik Pécs határában, Mánfa mellett az olasz cég által lerakott több tonnányi hulladék elszállítását sem tudták több mint egy év alatt megoldani – jegyezte meg Keresztes.

A kormány nagy szavakat használ, csak beszélni képes, de cselekedni nem. A korábbi ígéreteikből nem voltak képesek teljesíteni semmit. Ez alapján egyértelműen látszik ahhoz, hogy az illegális hulladéklerakók felszámoláshoz és az egészséges környezetet biztosításához is kormányváltásra van szükség – tette hozzá a frakcióvezető.

Kiemelt kép: Talabér Ádám

The post Illegális hulladék: egy újabb kormányzati ígéret, megoldás nélkül appeared first on BaHír.

Válaszában a miniszterelnök leszögezte, hogy nem csak a „nemzeti és konzervatív” körök kapnak támogatást. Hanem a „vörös bárók” is részesülnek ezekből a forrásokból. Amennyiben „gazdaságilag értelmes” programokkal állnak elő.

Ha kicsit jobban megvizsgáljuk ezt az állítást, akkor egyértelmű lehet, hogy a miniszterelnök által emlegetett nemzeti és konzervatív körök a NER gazdagsági holdudvarának tagjait jelentheti.

Mészáros Lőrinc meggazdagodásának története talán mindenki számára ismert. A hajdani gázszerelőből pár év leforgása alatt egy helyi vállalkozóból Magyarország leggazdagabb embere vált. Mesés vagyonával már a dollár milliárdosok nem éppen szerény listájára is feliratkozott.

De Mészáros mellett a külügyminisztert az adriai tengeren yachtoztató Szíjj László vagy Garancsi István sem szerénykedhet 2010 óta a vállalkozásaik bevételeivel.

Kérdéses, hogy kik azok a vörös bárók? Ha a miniszterelnök ennyire magabiztosan kijelentette, hogy a vörös bárók is kapnak állami támogatásokat akkor lehetséges, hogy a kormánynak birtokában van egy lista, ami a vörös bárókat tartalmazza? Erre a kérdésre egyelőre sem a miniszterelnöktől, sem a kormány többi tagjától nem érkezett egyértelmű válasz.

Amennyiben létezik ez a lista az sok aggályt vethet az fel. Lehetséges ez alapján választják ki az állami támogatások és a közbeszerzések nyerteseit? Illetve azt is homály fedi, hogy ha a vörös bárókkal szemben elvárás a kormány részéről, hogy a beadott programoknak gazdaságilag értelmesnek kell lennie, akkor ez a kritérium csak rájuk vonatkozik, vagy a nemzeti és konzervatív pályázókra is.

Bár a bárókat nem ismerjük, de az Orbán felszólalásából egyértelműen kiderül, hogy a kormány szemében a magyar vállalkozók két nagy csoportra oszthatók. A nemzeti oldalra és az ezzel szemben álló vörös bárók. A miniszterelnök szavaiból úgy tűnik, hogy ezen a kétosztatúságon kívül számukra nincs más.

Orbán felszólalásában arra is kitért, hogy a jelenlegi járványhelyzet miatt kialakult válságban a munkahelyek megóvása a legfőbb célja a kormánynak. Ebben a szellemiségben döntenek az állami támogatások kiosztása során.

Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy Mészáros Lőrinc a tavalyi évben közel 12 milliárd forintos osztalékot vett ki cégeiből. Mégis az adófizetők pénzéből kapott 17,7 milliárd forintos támogatást a szállodalánca. Annak ellenére is, hogy Mészáros közel 800 alkalmazottját bocsátotta el.

Kiemelt kép forrása: Koszticsák Szilárd / MTI

The post Orbán: nem csak Mészárost, a vörös bárókat is támogatja a kormány appeared first on BaHír.

A kormánypárti politikus és nyolc társa ellen vesztegetés, hivatali visszaélés és befolyással való visszaélés kapcsán folyik eljárás. A vádirat szerint Boldoghoz köthető kör jogellenesen befolyásolta a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázati eredményeit. Mindezekért vélhetőleg 20 millió forintot kaptak a nyertes vállalkozóktól.

Annak ellenére, hogy Boldog ellen eljárás folyik és a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát, továbbra is az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának alelnöki székében maradhatott.

Ezzel kapcsolatban kérdezte, vagyis szerette volna kérdezni Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője a miniszterelnököt. Azonban kérdését elutasították, a hivatalos indoklás szerint az ügy nem érint kormányzati hatáskört.

Megkeresésünkre Keresztes elmondta, formailag el lehet ugyan utasítani a kérdést, de világos, hogy Boldog ügyében Orbán Viktor kezében van a döntés. Ezért a válasz elutasítása, Boldog István pozícióban tartása beszédes és teljesen pontos képet ad erről a rendszerről.

The post Keresztes kérdezett, Orbán megint terelt a vesztegetés gyanús ügyben! appeared first on BaHír.