A kiállítás az állatvédelem és a művészet közös erejét ünnepli – fogalmaztak a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Hangsúlyozták: a Magyar Állami Operaház balettművészei és a Nemzeti Balettintézet növendékei azért álltak modellt Papp Niki fotográfus lencséje előtt, hogy inspirálják az állatbarátokat a kutyák örökbefogadására.

A Vigyél Haza Alapítvány immár 16 éve dolgozik önkénteseivel az árva, sérült és idős kutyák gyógyításáért és örökbeadásuk esélyeinek növeléséért. Nemcsak a legelesettebb állatokon segítenek, de országos problémákra is megoldásokat keresnek.

Az általuk létrehozott, mára 285 helyszínen elérhető ingyenes mikrochip-leolvasó hálózat évente több ezer elkóborolt kutyát juttat vissza gazdájához. Az örökbefogadást, a keverék és idős kutyák elfogadását népszerűsítő kampányaikkal az évek során számos hazai és nemzetközi kreatív díjat nyertek – fejtették ki a közleményben.

Papp Niki fotográfusról azt írták, hogy képein keresztül érzékenyen mutatja be az állatok személyiségét és a gazdikhoz fűződő kapcsolatukat. Az elmúlt években több száz kutya és gazdájuk történetét tárta a világ elé.

Kitértek arra is, hogy a Magyar Nemzeti Balett repertoárjának legnépszerűbb darabja A diótörő. A mű, amelynek 1200. előadására kerül sor karácsonykor, az idei évadban több mint 40 alkalommal látható – írták.

Felidézték, hogy a Magyar Állami Operaház 2016-ban Magyar Nemzeti Balettintézet néven alapította meg balettiskoláját, amely a társulat jövőbeli tehetségeinek kinevelésében nyújt segítséget.

A kiállítás képeiből készült naptárak a helyszínen is megvásárolhatók, a bevétel a mentett állatok gyógyítását segíti  – hívták fel a figyelmet.

A kiállítás december 3-a és január 12-e között naponta 10.00 és 19.00 óra között, előadásnapokon az 1. szünet végéig díjmentesen látogatható a Magyar Állami Operaházban december 24-e kivételével.

Forrás: mti.hu

The post Gazdátlan kutyák örökbefogadására ösztönöz a Vigyél Haza Alapítvány fotókiállítása az Operában appeared first on BaHír.

Kossuth-díjas operaénekesek lépnek fel november 22-én Budapesten, az Eiffel Műhelyházban – közölte a Magyar Állami Operaház az MTI-vel.

A közlemény szerint a Térj vissza győztesen című zongorás gálaest első felében Bretz Gábor ad önálló műsort, amelyben meghatározó szerepeit eleveníti fel.

Az est második felében hét további Kossuth-díjas lép a közönség elé. Gulyás Dénes, Lukács Gyöngyi, Kálmándy Mihály, Kolonits Klára, Komlósi Ildikó, Kováts Kolos, Sümegi Eszter és Tokody Ilona többek közt a Bohémélet, a Louise, a Macbeth, a Pillangókisasszony, a Pomádé király új ruhája, a Sámson és Delila egy-egy részletét, valamint Verdi- és Giordani-dalokat ad elő.

A műsort Bretz Gábor A farsang búcsúszavai című Kodály-darabbal zárja. Zongorán közreműködik Bartal László, Harazdy Miklós és Szennai Kálmán.

Az est házigazdája, Ókovács Szilveszter főigazgató a produkciók között a fellépő énekesekkel beszélget.

A Kossuth-díj több mint 75 éve számít a magyar művészet és kultúra egyik legmagasabb állami kitüntetésének. Díjazottjai között rendszeresen megtalálhatók a Magyar Állami Operaház művészei, akik több alkalommal adtak gálakoncertet elismerésük alkalmából. Idei fellépésükkel Bretz Gábort, a legújabb kitüntetettet köszöntik soraikban – írták a közleményben.

További fontos hírek itt!

forrás: mti

fotó: facebook

The post Kossuth-díjas operaénekesek lépnek fel az Eiffel Műhelyházban appeared first on BaHír.

Életének 83. évében elhunyt Dózsa Imre Kossuth- és Liszt-díjas táncművész, balettmester, balettigazgató és pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze. Tudatta az Operaház szombaton az MTI-vel.

Dózsa Imre az Állami Balettintézet elvégzése után 18 évesen, a Bihari nótája című előadásban debütált társulati tagként az Operaház balettegyüttesében. Partnere későbbi felesége, Szumrák Vera volt.

1963-tól visszavonulásáig az együttes magántáncosa volt. 1968-ban fél évet töltött ösztöndíjasként a leningrádi Kirov Balettnél (ma: szentpétervári Mariinszkij Színház). 1969-1974 között a Svéd Királyi Balett szólistája, 1975-1980 között a berlini Deutsche Oper és a londoni Festival Ballet vendégszólistája volt. Igazi danseur noble, vagyis hercegi alkat volt. Aki a klasszikus repertoár mellett a kortárs koreográfiákban is jeleskedett – fogalmaztak a közleményben.

Emlékezetes alakításai közé tartozott a Diótörő herceg, Desiré (Csipkerózsika), Siegfried (A hattyúk tava), Albrecht (Giselle), Basil (Don Quijote), Colas (A rosszul őrzött lány). A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin és a Spartacus címszerepe. Utóbbiban Crassusként is emlékezetes maradt. Táncolta Balanchine, Béjart, Kylián és Seregi más koreográfiáit, Fodor Antal A próba című rockbalettjében pedig Jézus szerepében lépett színpadra.

2011-től haláláig a Magyar Nemzeti Balett gyakorlat- és próbavezető balettmestereként tevékenykedett

1983-1984-ben a balettegyüttes igazgatója volt, 2011-től haláláig a Magyar Nemzeti Balett gyakorlat- és próbavezető balettmestereként tevékenykedett. Ő volt az Állami Balettintézet első olyan igazgatója, aki maga is ott végzett. 1979-ben, még aktív táncosként nevezték ki az intézet vezetőjévé. Közel két évtizeden át oktatott és vezette az időközben főiskolai rangra emelkedő intézményt. Aminek 2006-ban rektora, majd professor emeritusa lett. Nevéhez köthető többek között a Magyar Táncművészeti Főiskola Mexikói úti campusának kialakítása is.

Emellett külföldön is folytatta intézményvezetői és pedagógiai tevékenységét: 1989-1991 között a chilei Állami Színház balettigazgatója, 1993-tól az Észak-Karolinai Művészeti Egyetem vendég balettmestere. 1994-től a Svéd Királyi Balett, 1994-95-ben pedig a stockholmi Cullberg Balett vendég balettmestere volt.

Az érdemes és kiváló művész gazdag pályáját számos kitüntetéssel és elismeréssel jutalmazták. Átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. A Magyar Táncművészek Szövetségének életműdíját, a közönség pedig beválasztotta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé.

A Magyar Nemzeti Balett 80. születésnapját 2021-ben gálaműsorral ünnepelte az Erkel Színházban. Ebből az alkalomból jelent meg portrékötete A tánc a korlátait legyőzni képes ember művészete címmel, Major Rita tollából az Opera gondozásában.

Dózsa Imrét a Magyar Állami Operaház és a Magyar Táncművészeti Egyetem saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek – írták a közleményben.

forrás: mti

fotó: Emmer László

The post Meghalt Dózsa Imre táncművész, balettmester appeared first on BaHír.

A Magyar Állami Operaház Berczelly Istvánt saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.   

Berczelly István énektanulmányait Feleki Rezső, Jámbor László és Szabó Miklós irányítása alatt végezte, 1965-től a debreceni Csokonai Színház tagja volt, ahol első jelentős szerepe Don Giovanni volt.     

Az Operaházban 1968-ban Valentinként mutatkozott be mint vendég, két évvel később lett a színház tagja. Noha 2000-ben nyugdíjba ment, 2016-ig még fellépett.     

Magyarországra fókuszált karrierje alatt kezdetben lírai és Verdi-baritonszerepeket énekelt, majd ahogy hangja változni kezdett, Faragó András örököseként fokozatosan vette birtokba a basszbariton, esetenként a mély basszus szerepkört is, s vált generációjának egyik legjelesebb Wagner-interpretátorává.     

Legfontosabb alakításai közé tartozott Luna gróf (A trubadúr), Renato (Az álarcosbál), Zakariás (Nabucco), Főinkvizítor (Don Carlos), Hermann (Tannhäuser), Wotan (A nibelung gyűrűje), Hans Sachs és Pogner (A nürnbergi mesterdalnokok), Kékszakállú herceg (A kékszakállú herceg vára) és Háry János szerepe.     

Berczelly István számos elismerésben részesült, átvehetette a Bartók-Pásztory-díjat, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, a Székely Mihály- és Oláh Gusztáv-emlékplakettet, a Melis György-díjat és a Sudlik Mária-emlékdíjat, valamint beválasztották a Halhatatlanok Társulatába is.

Forrás: mti.hu

The post Elhunyt Berczelly István operaénekes appeared first on BaHír.