A főváros lakossága ötödik éve csökken. Az ingatlan.com adatai szerint az ország “győztese” a nyugati határszélen lévő Rajka lett, ott 60 százalékkal nőtt a népesség 2021 elejére. Rajkát három, Budapest agglomerációjába tartozó település, Érd, Gyömrő és Nagytarcsa követi.

A városi életet gyakran a szmog, a zaj, és a zsúfoltság miatt hagyják el az emberek, de már felnőtt az a generáció is, amely az erősödő éghajlatváltozás miatt – a tevékeny környezettudatosság jegyében – életmódot és környezetet vált és vidékre költözik. Ők az a generáció, akik számára fontos, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után, zero waste életmódot folytatnak és próbálnak példát mutatni életvitelükkel a lakókörnyezetüknek.

A vidéki élet legfőbb buktatója lehet a munkalehetőségek hiánya, ami a fővárosból érkező, többségében egyetemet vagy főiskolát végzett fiatalok számára nehézséget okozhat.

De vegyük sorra, mit érdemes szem előtt tartani, ha valaki vidékre költözne.

A hely kiválasztása

Ha nemcsak egy internet bekötésre van szükségünk a munkavégzéshez, akkor fel kell mérni, hogy a kiválasztott település közelében van-e megfelelő fizetést adó munkalehetőség és milyen a környék infrastruktúrája, közlekedése, bekötöttsége más nagyobb városokhoz. Ha gazdálkodni is szeretnénk, akkor a talaj minőségét is szem előtt kell tartanunk, gyerekkel pedig a nevelési intézmények közelsége is fontos szempont lehet.

A közösség elfogadása és önmagunk elfogadtatása

Sokaktól hallani, hogy először furcsa szemmel nézett rájuk a falu, mint városi idegenekre. És ez igaz is, egy kisebb, összetartó közösségbe belépve a kapcsolatokat egyenként fel kell építeni. És el kell fogadni, hogy nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ha valamit tenni akarunk a faluért, legyen az bármilyen, a közösség érdekében végzett önkéntes munka, akkor először a falu első emberét, a polgármestert keressük fel. Ha az új szomszédot találjuk meg az ötletünkkel, könnyen találkozhatunk visszautasítással. Ugyanakkor, ha segítséget kérünk, akkor nyugodtan fordulhatunk az évek, vagy évtizedek óta a településen élőkhöz, hiszen náluk gyűlt össze a legtöbb tudás, mind az állattartás, mind a növénytermesztés tekintetében.

Felvenni a falu ritmusát

Vidéken lassabb az élet, mint a fővárosban, az ügyek intézése időt, energiát, nem egyszer utazást igényel. A futár sem hozza másnap a neten megrendelt eszközöket, sőt, sokszor a bevásárlás is komoly logisztikát kíván.

Elfogadni, hogy nem tudunk mindent

Csak elvetem a magokat és kinő a répa, a retek, a krumpli, megterem a fán a körte, az alma és a barack – gondolják sokan. Ezért sem árt egy alapos utánajárás a mezőgazdaság alapjainak, ha nem akarunk éveken át kísérletezni azzal, hogy milyen zöldségek érzik jól magukat egymás mellett és melyek nem nőnek, ha a soraikat egymás mellé vetjük. A neten már rengeteg blog, fórum foglalkozik akár a vegyszermentes és biogazdálkodással is. Az alapokat onnan is össze lehet szedni és akár a kert egymástól távol eső szegleteiben is lehet próbálkozni ugyanazon zöldség termesztésével. Ezen kívül fontos, hogy a növények, fák megmaradási esélye akkor a legjobb, ha nem tájidegen fajokat ültetünk. Például a mandulafák nem valószínű, hogy megmaradnak a fagyzugos Nógrádi dombok között.

Aki állatokat is szeretne tartani, annak pedig még mélyebb ismeretekre lesz szüksége, javasoljuk, hogy a jószágok megvásárlása előtt látogasson el olyan ismerőshöz, aki tart állatokat, vagy tangazdaságokba. És ne feledjük, az állatok tartása sok pénzt és időt emészt fel, folyamatos törődést igényelnek az év 365 napjában. Mellettük hosszabb nyaralást csak akkor tudunk tervezni, ha megbízható, az állattartásban jártas emberre tudjuk bízni őket. Úgyhogy az sem baj, ha néhány évig üresen áll a lábasjószágoknak fenntartott hely.

Közlekedés

Hacsak nem az utcánkban áll meg a helyközi busz, akkor szükségünk lesz autóra is. Nem napi használatra, de bizonyos dolgokat beszerezni, egy-egy nagyobb bevásárlást elintézni – nélkülözhetetlen lesz.

Persze, mint mindennek, a falusi létnek is megvan a maga előnye, ami semmi mással nem összehasonlítható. Például itt juthatunk a legfrissebb, akár néhány perccel korábban szüretelt zöldségekhez és gyümölcsökhöz, itt lehetünk igazán a magunk urai és itt tehetünk a legtöbbet a környezetünkért, a bolygó egészségéért is.  

forrás: Ökopolisz Alapítvány

The post Városlakóként vidéken újrakezdeni – vajon megéri? appeared first on BaHír.

A szakemberek is arra kérték a lakosságot a világjárvány kitörésekor, hogy fokozottan fertőtlenítsék a kezüket, a lakásukat, sőt még a tojást is. A fertőtlenítő folyadékok és spray-k fő összetevői a teljesség igénye nélkül: klór, fenol, krezol, etanol, ammónia, formaldehid, foszfátok, vagy ezeknek valamilyen módosult formái. És bár a klór kifejezetten jó fertőtlenítőszer, nagyban roncsolja a környezetet és nem mellékesen az ember egészségét.

A legtöbb fertőtlenítő hatású vegyszerre, de még a mosószerekre is rá van írva, hogy a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat, ezen kívül szem- és bőrizgató hatású, valamint égési sérülést okozhat. A fenti vegyszerek erősen mérgezők, maró hatásúak, irritálják a nyálkahártyát, légzési nehézséget okozhatnak, valamint szennyezik az édesvizeket. Felborítják a vizek baktérium-egyensúlyát, ezáltal veszélyeztetik a vizek élővilágát a legkisebbtől a legnagyobb élőlényekig. Ezt eutrofizációnak nevezik, vagyis az ökológiai egyensúly felborulásával a folyók és tavak vizében túlszaporodnak az algák, baktériumok, amitől zuhan a víz oxigénszintje, a víz elmocsarasodik, a benne lévő élőlények pedig elpusztulnak. Bár a szennyvíztelepek ezeknek az anyagoknak a nagy részét kiszűrik, kicsi, de nem elhanyagolható mennyiségben mégis jut az élővizekbe.

Ezen kívül veszélyeztetik a használók, vagyis az emberek egészségét: allergiás tüneteket, bőr- és nyálkahártya irritációt okozhatnak.

A takarításhoz használt törlőkendők, felmosók is szennyezik a környezetet. A közkedvelt egyszer használatos nedves, antibakteriális törlőkendők a szeméttelepeken kötnek ki, hosszú évek alatt bomlanak csak el, közben a bennük lévő vegyszerek beszivárognak a talajba és hatással vannak annak élővilágára. A  mikroszálas törlőkendőkről pedig egy-egy mosás alkalmával több ezer mikroszál kerül a szennyvízbe. A kutatások szerint egyetlen szintetikus ruhadarabról 1900 darab, 1 mm-nél is kisebb mikroszkopikus műanyag rost szakadhat le egyszeri mosás alkalmával. Más kutatások szerint akár 200.000 mikroszál is leszakadhat egyetlen teli mosógép lefuttatása után. És bár ezek bizonyos részét is kiszűrik a szennyvíztisztító telepeken, de mivel a fennmaradó szennyvíz iszapot komposztálva gyakran trágyaként hasznosítják, ezért a földekre is kerülhet a mikroműanyagokból.

A környezetvédelmi témákban nagyszerű videókat készítő Story of Stuff Project új kampánya éppen ezért ennek a témának a köztudatba emelését célozza meg, és a fogyasztók informálásán túl a gyártóktól követelik, hogy innovatív megoldásokkal oldják meg az termékeik által okozott problémát. Míg a kozmetikumokban található mikrogyöngyök betiltása és lecserélése viszonylag könnyen végrehajtható folyamat, ez valószínűleg sokkal nehezebb lesz, hiszen annyira széleskörűen használtak ezek az anyagok: a világon ma lévő összes ruha nagyjából 60%-a ugyanis poliészterből készült. (https://humusz.hu/hirek/tegyel-te-mikromuanyag-szennyezes-ellen/23578)

Az óceánokban becslések szerint mintegy 5,25 billió (tehát 5,25 x 1012) darab műanyag van, és ezek 95%-a kisebb lehet egy rizsszemnél. Az európai tavakban (Garda-tó) és folyókban vett víz- és üledékmintákból is kimutattak mikroműanyagokat. Ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető.

A járvány hatásásra az emberek az egyszer használatos maszkokat és gumikesztyűket is elkezdték felvásárolni. Ezek hulladékkezeléséről pedig senki sem világosította fel őket. A környezetvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek a maszkok és gumikesztyűk nem újrahasznosítható anyagból készülnek, így nincs helyük a szelektív konténerekben. A használt védőeszközökből keletkező hulladékmennyiség pedig újabb veszélyt jelent a bolygó ökoszisztémájára.

(Ökopolisz Alapítvány)

The post Fertőtlenített élővizek, maszk- és gumikesztyű hegyek – a járvány környezeti hatásai appeared first on BaHír.

Most nem csak a játék élvezetéért éri meg részt venni. Azok között, akik mind az öt kérdésre helyesen válaszolnak egy 25 ezer forint értékű „ne pazarolj” vásárlási utalványt sorsolnak ki.

A játék május 21-ig tart, a részvétellel és a nyereménnyel kapcsolatos részletes információkat az Ökopolisz oldalán találhatják.

Mindenkinek jó játékot és sok sikert kívánunk!

The post Ökopolisz Zöld-kvíz játék appeared first on BaHír.

A törvények szerint az alapvető szükségleteket kielégítő termékekre engedélyezett lehet az alacsony adókulcs. Ennek figyelmen kívül hagyásával viszont luxustermék lett a betét és a tampon.

Európában egyetlen ország van, ahol nem terheli semmilyen adó az egészségügyi betéteket és tamponokat. Ez Írország, ahol pont a menstruációs szegénység csökkentése érdekében döntöttek úgy, hogy eltörlik a forgalmi adót ezekre a termékekre.

Az Egyesült Királyságban és Cipruson 5, Franciaországban 5,5, míg  Hollandiában, Belgiumban és Portugáliában 6 százalék adót fizetnek a nők ezek után az árucikkek után.

Svájcban néhány évvel ezelőtt még  7,7 százalékos volt az áfája a betétnek, de már akkor tervezték, hogy 2,5 százalékra csökkentik, és Spanyolországban is 10-ről 4 százalékra akarják visszavágni ezeknek a termékeknek az adóját.

De nemcsak Európában, hanem világszerte kevés olyan ország van, ahol úgy ítélik meg, hogy az intimhigiéniai termékek alapvető szükségletet elégítenek ki.

Németországban 19, a skandináv országokban pedig 25 százalék adó terheli ezeket a termékeket. És akkor most érkeztünk el Magyarországhoz, amely a maga 27 százalékos adókulcsával kiemelkedik világ élvonalából. A statista.com adatai szerint nálunk fizetik a nők a legtöbb adót a betét és a tampon után.

Már a járvány előtti évben, 2019-ben is aggasztó mértékben nőtt a menstruációs szegénységgel küzdő nők száma. A Magyar Vöröskereszt egy év alatt 4350 lánynak és nőnek juttatott ingyen intim higiéniás termékeket. Nemcsak az ország legszegényebb régióiban volt szükség erre a segítségre, hanem Budapest több kerületéből is érkezett jelzés a szakemberek felé.

Nyugat-Európában is súlyos a helyzet. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Királyságban minden tizedik lány érintett.

Szerencsére a téma egyre nagyobb figyelmet kap úgy a társadalmi szervezetek, mint a politika részéről. Az LMP például gyűjtést szervezett annak érdekében, hogy női higiéniás termékeket tudjanak eljuttatni a rászorulóknak. A párt parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezte az alapvető női higiéniás termékek áfakulcsának 5 százalékra csökkentését. A párt becslései szerint a magyar nők 30 százalékát érinti a menstruációs szegénység.

(Ökopolisz Alapítvány)

The post Áfacsökkentés vagy menstruációs szegénység? appeared first on BaHír.

Időpont: 2021. április 28. (szerda) 14.00

Helyszín: JövőTV szerkesztősége (1136 Budapest, Hollán Ernő u. 13-15.)

Résztvevők:

• Ungár Péter a konferencia házigazdája, országgyűlési képviselő
• Gyarmati Andrea, szociológus, a kutatás készítője
• Meleg Sándor, szociális munkás, 2020 Szociális szakembere,
• Pilinszki Attila, szociológus, egyetemi docens
• László Johanna, Esély Labor Egyesület elnöke

Menetrend:

14.00 Lengyel Szilvia, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke megnyitja a konferenciát

14.05 Ungár Péter, a konferencia házigazdája bemutatja az előadókat

14.10 Gyarmati Andrea: A szociális ágazatban dolgozók munkakörülményei (A kutatás eredményeinek bemutatása)

14.40 Meleg Sándor: Reformgondolatok a szociális szolgáltatásokról

14.55 Pilinszki Attila: Egyet előre, …  (A szociális munka értékei, a szociális munka értéke)

15.10 László Johanna előadása: Szociális munka és érdekvédelem – másképp

15.25 SZÜNET

15.40 panelbeszélgetés a résztvevőkkel, vezeti: Ungár Péter++

16.10 kérdések

16.30 Ungár Péter értékeli az elhangzottakat, konferencia lezárása

A szociális ágazat mostoha körülményei, a gondoskodási válság kialakulása hívta fel a figyelmet az Ökopolisz Alapítvány számára, hogy a témában hiánypótló kutatást végezzen, mely által egyértelmű adatokkal lehet a kormányzat és a társadalom számára is alátámasztani, hogy a szociális szféra hiányosságai, nehézségei jelzésértékűek, rendszerszintű változásnak kell elindulnia.

Az állami szektoron belül a szociális területen dolgozók helyzete a legmostohább, bérezésük szintje a legalacsonyabbnak mondható.  Ha intézkedésekben, támogatásokban, megújításban kell gondolkodni, mindig az utolsó helyen állnak.

Az Ökopolisz Alapítvány kutatását idén februárban készítették, melyben 1280 fő járult hozzá ahhoz, hogy számokkal is alá lehessen támasztani, hogy változásra van szükség a rendszerben.

Az eredményekre, a kapott adatokra alapozva szervezzük meg konferenciánkat, a következtetéseket gondolatébresztőnek szánjuk, hogy milyen irányú közös munka, erőfeszítés tudja elindítani végre a szociális szektor valódi változásait – írja az Alapítvány.

Az esemény Facebook linkje >>>

The post A szociális szektor helyzete – online konferencia appeared first on BaHír.

Tök a kukoricásban, ráadásul babbal vegyítve – a gyakorlott biokertészek ezt olvasva erőteljesen bólogatnak, ugyanis ez a növénytársítás az alap a vegyszermentes kertekben. A tök ugyanis nagy leveleivel védi a földet a kiszáradástól, a kukorica karóként szolgál a babnak, amely meghálálva ezt, értékes nitrogénnel dúsítja a talajt. De ugyanilyen klasszikusnak mondható társítás a vöröshagyma – répa szomszédsága, ezek a növények kölcsönösen védik egymást a kártevőktől.

Egy vegyszermentesen gazdálkodó kert tulajdonosa kimagasló terméshozamra, erőteljesebb ízekre és kevesebb kártevőre számíthat, ha bizonyos növényeket egymás mellé ültet, míg másokat távol tart egymástól.

Tehát figyelembe kell venni a növények jó- és rossz szomszédi viszonyait. Vannak virágok, vagy fűszernövények, esetleg zöldségek és gyümölcsök, amelyek kifejezetten nem kedvelik más konyhakerti növények társaságát és vannak olyanok is, amelyek segíti egymás növekedését, távol tartják szomszédaiktól a kártevőket és még az aromájukat is fokozzák.  

Léteznek úgynevezett védőnövények, ezek általában virágok vagy fűszernövények. 

• Az egyik ilyen a büdöske, másnéven bársonyvirág. Levelei olyan vegyületeket tartalmaznak, melyek távol tartják a fonálférgeket és drótférgeket. Kitűnő szomszédja a paradicsomnak, a káposztaféléknek, a padlizsánnak, a karalábénak és a bogyós gyümölcsöknek.
• A másik a fokhagyma. Legnagyobb hasznát a zöldségágyásban veszik, véd a földibolha, lisztharmat, szürkepenész és a burgonyabogár ellen is.
• A körömvirág – azon túl, hogy gyógyhatású krém készíthető belőle – megvédi a körülötte élő növényeket a fonálféregtől és a levéltetűtől.
• A kapor elűzi a meztelen csigát és az atkát, sárgarépa, brokkoli, kelbimbó, karfiol, kukorica,  és káposzta mellé ültetve kifejezetten hasznos, szomszédságában egészséges zöldségek fejlődnek.

Egy biokertben alapvetően ökológiai egyensúly van. Azonban ha valamilyen okból ez az egyensúly megborul, akkor sem kell vegyszerekhez nyúlnunk. A férgek, tetvek és atkák ellen védekezhetünk növényi levek permetezésével. Sőt, a csalán, a macskagyökér és a mezei zsurló főzete még műtrágyázás helyett is kiváló.

Az Ökopolisz Alapítvány által készített Hétköznapi Zöld című videósorozatunk egyik részében két biogazdálkodóval készítettünk riportot. Mindketten nagyon hatékonyan alkalmazzák a növénytársításokat a kártevők elleni védelemben és a terméshozam növelésében. A Hétköznapi Zöld adását itt nézhetik meg.

Tehát ha valaki nem akarja vegyszerekkel szennyezni a földet, azon keresztül a talajvizet, a növényeket és végül saját testét, megéri tanulmányozni a különböző növények egymás mellé ültetésével elérhető lehetőségeket. Így nemcsak zöldségekben, hanem virágokban gazdag kertet is kialakíthatunk.

The post Szeret, nem szeret – növénytársítások a kiskertben appeared first on BaHír.

A zöld gazdaságban tevékenykedő vállalkozókat, a fenntarthatóságot kutató tudósokat, illetve zöld politikusokat szólaltatunk meg arról a kérdésről, hogy hogyan alakul a magyarországi fenntartható vállalkozások sorsa. 

A három online panelbeszélgetésből és egy zöld vállalkozások kiállításával egybekötött fenntarthatósági konferencia sorozat harmadik rendezvényét 2021. április 20-án 18 órakor online tartjuk Mikorra lehet zöld a kereskedelem? címmel. 

Program: 

18:00–18:05
Köszöntő: Lengyel Szilvia, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke 

18:05–19:00
Beszélgetés meghívott szakértőkkel:Csárdi Antal, frakcióvezető-helyettes, LMP Magyarország Zöld PártjaGébert Judit, ökológiai közgazdász, filozófus, Szegedi Egyetem, a Zöld Egyenlőség podcast társszerkesztőjeFejes Ferenc, zöld vállalkozóModerál: Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője 

Témák:

• Mit értünk zöld kereskedelem alatt?
• Mekkora a magyar zöld kereskedelem? Mikorra lehet teljesen az?
• Kik a meghatározó szereplők?
• Az ország melyik részén vannak?
• Milyen szakpolitikák alakítják?
• Milyen szakpolitikák segítenék a gyorsabb átállást? 

19:00-19:30
A közönség kérdez.

A vita az online térben zajlik, a Zoom program segítségével. A részvevő érdeklődők kérdezhetnek, vitázhatnak a három panelistával.

Az eseményre az alábbi linken lehet regisztrálni:
https://us02web.zoom.us/…/801…/WN_GOyLaEFGR7q1-CTRHPEsiQ

Az esemény élőben követhető az Ökopolisz és az Új Egyenlőség Facebook-oldalán!

The post Zöld gazdaság – Mikorra lehet zöld a kereskedelem? appeared first on BaHír.

Sokakkal előfordul, hogy egy-egy film vagy cikk kapcsán felvetődik bennük a kérdés: mi lesz a bolygóval, amikor a gyerekeink felnőnek? Aki sokat foglalkozik a témával, behatóbban tanulmányozza a kutatások, előrejelzések adatait, azok közül többen beszámolnak bizonyos fokú félelemről, ami a jövőről való gondolkodásukhoz társul. A szakirodalom őket nevezi klímaszorongónak. Ugyanezek az emberek érzik azt is, hogy az idő rohamosan fogy és most azonnal tenni kell valamit. És vannak, akik azt hiszik, hogy egyéni szinten nem tehetünk semmit, mert csak a nagy cégek és a kormányok tudnának a változások ellen tenni. Ez a fajta tehetetlenség érzés pedig depresszióhoz vezethet.

A szorongás fogalmában benne van egyfajta irracionális félelem. Ez hasonló a szociális szorongáshoz, amikor az egyén nem megy emberek közé, rosszul érzi magát egy-egy zsúfoltabb tömegközlekedési eszközön, legsúlyosabb esetben nem lép ki a lakásból. A klímaszorongás is képes korlátozni az ember életét. Az Ökopolisz Nyári Akadémia egyik kisműhelye is pont ezzel a kérdéskörrel foglalkozott. Ágoston Csilla, az ELTE egyetemi adjunktusa akkor azt mondta, hogy a klímaszorongással kapcsolatban pont az a vita tárgya, hogy ez mennyire irreális. Az utóbbi években, évtizedekben napvilágot láttak azok a kutatások, amelyek megalapozzák azt, hogy ez egy valós fenyegetés, egy valós probléma. Ráadásul a kutatók egy jelentős része azt gondolja, hogy lehetnek előnyei is annak, hogyha az emberek bizonyos mértékben klímaszorongók.

Ez ugyanis csökkenti a fogyasztásukat, tudatosabban vásárolnak, figyelnek a környezetükre, kisebb karbonlábnyomot hagynak maguk után.

„A klímaszorongás egyik mozgatórugója a bűntudat is lehet. Például vettem egy fast fashion ruhát, amit a világ másik felén, borzasztó körülmények között dolgozó fiatalkorúak varrtak, ráadásul ennek a ruhának ki tudja, mekkora a karbonlábnyoma. Ez kelthet bennünk egy olyan bűntudatot, hogy úgy érezzük, tennünk kell a klímaváltozás lassításáért” – mondta Ágoston Csilla.

A klímaszorongás egy nagyon is emberi reakció, egy, a létezésünket érintő negatív változással kapcsolatban. Ezt a szorongást kihívásként kezelve kell dolgozni, hogy általa megtanuljunk autentikusabb módon viszonyulni önmagunkhoz és a világunkhoz, a természethez – ez már Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, az ELTE docense mondta az Új Egyenlőség Zöld podcastjában.  

Fontos lehet a szorongást és a félelmeket csökkentő életmódváltás. A szelektív gyűjtés aprólékossága, a tudatos vásárlás, a fogyasztás csökkentése, az újrahasznosítás és a természetről való gondoskodás. Minden, amit saját szinten meg tudunk tenni a bolygó érdekében.  Kőváry Zoltán szerint a konkrét életmódváltás mellett fontos, hogy empatikusan és féltő gondoskodással viszonyuljunk a természet minden egyes szegmenséhez a hangyától a nemzeti parkokig és mutassunk példát gyerekeinknek, ismerőseinknek, vonjuk be őket is a természet védelmébe.

Tehát ne higgyük azt, hogy cselekedeteink hiábavalók, hiszen minden egyes tett számít. Különösen igaz ez akkor, ha ezzel példát mutatunk a felnövekvő generációnak.

The post Nincs Föld II. – a klímaszorongásról röviden appeared first on BaHír.